Rémtörténet: a lányt elrabolták, fogva tartották és gyereket szült a lázadók rettegett vezetőjének 2009. június 19. 08:38
Panoráma, 2009. április 26. - nézze újra!
Amióta világ a világ, Isten nevében már rengeteg vért ontott az Ember. A szélsőségesek vallástól függetlenül a hitükben gyökerező ideológiával magyarázzák a mészárlást. A nyomor sújtotta Afrika ideális táptalaj lehet a szélsőséges eszmék számára. Amikor pár hete a pápa Afrikában járt, azt mondta, véget kell vetni a törzsi háborúknak. Úgy tűnik, erre még várni kell.
A mai műsor kínálata:
Rémtörténet Ugandából. Egy lány, akinek nem volt választása. Elrabolták, fogva tartották és gyereket szült a lázadók rettegett vezetőjének.
Afgánok márpedig nincsenek. Egy nem létező nemzet és számtalan nemzetiség a Hindu-kus lábainál. Magyarok is segítenek, hogy enyhüljön a nyomor.
És függetlenségi vágyálmok Európában. Most először indul egy breton párt az Európai Parlamenti választásokon.
* Uganda északi területeit több mint két évtizeden át tartotta rettegésben az Úr Ellenállási Hadserege. A keresztény fundamentalista szervezet a tíz parancsolaton alapuló államot akart létrehozni. Kisgyerekeket raboltak el. A fiúkból gyakran gyerekkatonák lettek, akiket gyilkolásra kényszerítettek. A nőket és kislányokat pedig a legtöbbször megerőszakolták és rabszolgasorban tartották. Al Ghaoui Hesna egy olyan fiatal nővel találkozott Ugandában, aki tizenhárom évig élt fogságban és gyereket is szült a lázadók vezetőjének.
* A tanulásban látják a nyomorból kivezető utat az afgánok is. Vagyis a hazarák, a pastunok, a tádzsikok, az üzbégek és a türkmének. Ők azok ugyanis, akiket mi afgánoknak hívunk. Összezsúfolva egy menekülttáborban, Pol-i-Humrítól északra. Etnikai feszültségek nincsenek. Hiszen közös a sorsuk és közös a nyomor is. És közös a szándék, hogy ezen változtassanak. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet pedig azon dolgozik, hogy a táborlakók maguk enyhíthessenek saját nyomorukon. Benda László és Rácz László megmutatja, hogyan.
* A nemzetiségi kérdés még Európában sem mindenhol tisztázódott végleg. Legalábbis a bretonok így látják. Franciaország észak-nyugati csücskében évtizedeken át összesen csaknem kétszáz merényletet követtek el a Bretagne függetlenségéért harcoló szeparatisták.
Mára a fegyveres harc már a múlté. Ma már politikai eszközökkel szeretnék elérni, hogy Párizs adja meg nekik azokat a jogokat, amelyeket Franciaország más országoktól megkövetelt. Madarász Gábor és Ancsics Csaba annak járt utána, hogyan akarnak a bretonok a harcmező helyett a választásokon győzelmet aratni.
Hír értékelése 1 szavazat alapján:
2.0