Barátok, tanítómesterek 2009. március 26. 18:31
Koszorús ellenségek - szombaton 17 órától az m1-en - itt újra megnézheti az adást
Féltékenység az alapja a legjobb barátságnak is derül ki a Radnóti 100 éve szombati adásából, melyben Radnóti Miklós barátait és mestereit veszik sorra a vendégek. A költőről mesél a bori munkatábor egyik utolsó túlélője, Andai Ferenc is.
Száz év elteltével az irodalom arcképcsarnokában már csak a versek, kötetek, életművek alkotói látszanak. Ám hogy bármely kor "zongorás képének" szereplői megfértek-e egymás közelében az objektívek érzékeny hatósugarán túl is, ma már csak nehezen, versekből, naplókból, kortárs beszámolókból rekonstruálható.
A nagy költői barátságok indulásakor rendszerint kéz a kézben jár a tisztelet és a féltékenység. A legfeljebb ígéretesnek induló Radnóti Miklós például korán felismerhette, s minden bizonnyal irigységgel vegyes csodálattal figyelte József Attila tehetségét; Vas István elutasító viselkedését sokan Fanni iránti vonzalmával magyarázzák, de nem indult zökkenőmentesen Radnóti és Babits Mihály kapcsolata sem. Száz év távlatából figyelve azonban eclogák, naplórészletek, búcsúversek sokasága bizonyítja: idővel barátság vette át a féltékenység, ellenségeskedés, idegenkedés helyét.
Március 28-án, szombaton, a Radnóti 100 éve harmadik adásában Radnóti Miklós barátait, tanítómestereit veszik számba a meghívott színművészek és szakértők. Szervét Tibor és Gazsó György a költő és a pásztor szerepét alakítva, párosban adják elő az Első eclogát, Takács Katalin pedig a Babits halálára írt, Csak csont és bőr és fájdalom című verset mondja el. Fullajtár Andrea saját sorsán keresztül elemzi a háborúban elvesztett barátokról szóló Ŕ la recherche című verset, Csányi Sándor az újságíró Bálint Györgyhöz írt Ötödik eclogát, Závada Pál pedig az Írás közbent szavalja.
Bár Radnóti Miklós fiatalsága, társadalmi helyzete és kiszolgáltatottsága miatt inkább a tanítvány szerepét töltötte be e barátságokban, a műsorban Vas István "fogadott fia", Várady Szabolcs költő mellett megszólal Andai Ferenc is, aki Radnótit tartja mesterének. A Kanadában élő tanár 19 évesen találkozott Radnótival a jugoszláviai Bor melletti munkatáborban. Ő az utolsó élő szemtanú, aki még mesélhet arról, hogy a vidámnak, erősnek, magabiztosnak tűnő költő a táborban rendszeresen szavalta kortársai és saját költeményeit, például az ott írt Ŕ la recherche című verset. Ahogy a műsorban elmondja: Radnóti Miklós példamutatással tanított, mindenkihez volt egy jó szava, emberi tartásával reményt, fogódzkodót adott társainak is. Hogyan lett Vas Istvánból a legjobb barát? Miért félt Radnóti József Attila költészetétől? És miért idegenkedett Babits az ifjú Radnóti verseitől? Ezekre a kérdésekre is választ ad a műsor.
2009. március 28., 17.00, m1
Radnóti 100 éve
3. rész: Barátok, tanítómesterek
Műsorvezető: Veiszer Alinda
Házigazda: Bálint András, Ferencz Győző
Felelős szerkesztő: Bartha Krisztina
Társszerkesztő: Koltai Judit
Rendező: Gábor Péter
Radnóti 100
Hír értékelése 4 szavazat alapján:
5.0