Radnóti 100 éve 

Honnan jön a költő? 2009. április 03. 18:43

Radnóti műhelytitkai szombaton 17 órától az m1-en

A szabad vers megszállottjaként vállalkozott klasszikus elődök fordítására Radnóti Miklós, műfordítói gyakorlata azonban saját költészetén is nyomott hagyott. Radnóti költői műhelyében a gyenge kezdettől a világhírig Nagy-Kálózy Eszter, Keres Emil és Gálffi László kalauzolják a nézőt.

A harmincas évek közepén, az Újhold és a Járkálj csak, halálraítélt! kötetekkel új korszak kezdődött Radnóti Miklós költészetében. Az addig az avantgárd vonzásában élő, szinte kizárólag szabad verseket író költő stílusa leegyszerűsödik, megjelennek köteteiben a kötött versek, s elmaradnak költeményeiből az egymásra torlódó, merész, mesterkélt képek. Vajon Radnótinál minek köszönhető az a fajta klasszicizálódás, amely Kassák Lajos kivételével legtöbb kortársánál is megfigyelhető? A Radnóti 100 éve következő adásában Radnóti Miklós költői műhelyébe enged bepillantást a köztévé.

A szombati műsor vendége, Lator László Kossuth-díjas költő, műfordító szerint a gyengén induló Radnótit elsősorban a versfordítások tették a költészet mesterévé. Vergilius eclogái, La Fontaine állatmeséi, Walther von der Vogelweide költeményei nagy szerepet játszottak abban, hogy megszülettek Radnóti utolsó korszakának klasszikus versei. Radnóti bravúros fordítónak számított, a klasszikusoktól a szürrealistákig bármiféle költészetet bámulatos formahűséggel tolmácsolt. Több kötetnyi műfordítói munkássága ugyanakkor éppen az avantgárd alkotók magyarításával indult: Vas Istvánnal közösen jegyzett, első műfordítás-kötetét Apollinaire-nek szentelte.

A sorozat negyedik adásában Gálffi László, Keres Emil, és - egy régi felvételről Darvas Iván tolmácsolásában hallgathatják meg Radnóti több műfordítását a nézők, így a Kóborlásaim (Rimbaud), A megsebzett galamb és a szökőkút (Apollinaire), vagy éppen az Ó jaj, hogy eltűnt minden (Vogelweide) című verseket. Jól mutatja a változást, amely Radnóti költészetében a harmincas évek közepén lezajlott, hogy ez utóbbi költemény szoros formai és tartalmi hasonlóságot mutat az Erőltetett menettel.

Radnóti azon kevés költőink egyike, akit jól ismer a verskedvelő közönség a magyar nyelvterület határain túl is; a New York Times például nekrológot közölt halálának évfordulóján, s nemrég egy amerikai dokumentumfilm is készült a költőről. Szász Elizabeth és Bálint András előadásában ezért egy angolra fordított Radnóti-vers, a Béke, borzalom is elhangzik a műsorban, valamint a Tarkómon jobbkezeddel Nagy-Kálózy Eszter tolmácsolásában. Radnóti Eaton Darr álnéven még egy képzeletbeli angol költő néhány fiktív műfordítását is elkészítette: a háborús témájú, "kafkai" versek közül Bagi Iván humorista adja elő az Alkonyat címűt.

2009. április 4. szombat, 17.00, m1
Radnóti 100 éve
4. rész: A költészet mestere

Műsorvezető: Veiszer Alinda
Házigazda: Bálint András, Ferencz Győző
Felelős szerkesztő: Bartha Krisztina
Társszerkesztő: Koltai Judit
Rendező: Gábor Péter