Radnóti 100 éve 

Radnóti kettős keresztje 2009. április 24. 18:53

Hit és nemzettudat Radnóti költészetében - április 25-én, szombaton az m1-en

Zsidónak, kereszténynek, szocialistának és vallásgyalázónak egyaránt tartották Radnótit - pedig ő csak magyar költő akart lenni. A Radnóti 100 éve szombati adásában Schell Judit, Jordán Tamás és Spiró György mesélnek Radnóti vallásos költészetéről.

"...nem érzem zsidónak magam, vallásra nem neveltek, nem szükségletem, nem gyakorlom, a fajt, a vérrögöt, a talajgyökért, az idegekben remegő ősi bánatot baromságnak tartom és nem 'szellemiségem' és 'lelkiségem' és 'költőiségem' meghatározójának... A zsidóságom 'életproblémám', mert azzá tették a körülmények, a törvények, a világ" írja Radnóti Miklós 1942-ben Komlós Aladárnak, válaszul arra, hogy a szerkesztő - sokadik alkalommal kéziratot kér tőle az Ararát magyar zsidó évkönyvbe. Az idézet nemcsak azért érdekes, mert mindennél jobban árulkodik az egy évvel később megkeresztelkedő költő vallásosságáról, hanem azért is, mert azon ritka dokumentumok egyike, amikor származásáról vall.

Vajon hogyan viszonyult Radnóti zsidó származásához, s miért választotta felnőttként a katolikus hitet? Mit jelentett számára a haza, amely jogfosztottá és rabbá tette őt? Komoróczy Géza orientalista, író, történész és Varga Mátyás költő, szerkesztő, pannonhalmi szerzetes segítségével ezt vitatják meg a Radnóti 100 éve következő adásának vendégei. Az életmű ugyanis számos kérdést vet fel ezen a területen is. Radnóti zsidó családba született, de katolikus hitű mártírként halt meg a holokauszt áldozataként. Költészetében megjelenik a vallásos tematika, amely ugyanakkor távol áll a keresztény dogmatikától. Hazaszeretetről árulkodó versét nem fogadták örömmel a barátok, az utókor viszont annál inkább szerette volna a szocialista költők közt látni.

Radnóti Miklós pedig, akit kortársai és az utókor hol katolikusnak, hol zsidónak, hol szocialistának tekintett, elsősorban az anyanyelvi közösséghez ragaszkodott: magyar költőnek tartotta magát faji, vallási és politikai minősítés nélkül. "A szobám falán három "családi kép" van, három fénymásolat. [...] A Kazinczy-képről csaknem mindegyik "nem bennfentes" látogatóm, de az Aranyról is sokan (nem közismert, népivé stilizált arc) megkérdezik: "a nagybátyád?" vagy " a rokonod?" Igen, - felelem ilyenkor, Arany és Kazinczy. S valóban nagy- vagy dédnagybátyáim ők. S rokonom a hitétváltó Balassa, az evangélikus Berzsenyi és Petőfi, a katolikus Vörösmarty vagy Babits, avagy a zsidó Szép Ernő, vagy Füst Milán, hogy közelebb jöjjek..." - írja már idézett levelében.

A Radnóti 100 éve szombati epizódjában Klem Viktor előadásában hangzik el az Arckép és az Emlék, két vers abból a kötetből, amelyért Radnótit vallásgyalázás címén bíróság elé állították. Schell Judit A félelmetes angyalt mondja el az adás elején, Jordán Tamás pedig a Nem tudhatom... című verset tolmácsolja bölcs rezignáltsággal és fiatalos dühvel is. Fekete Ernő előadásában hangzik el a Komlós Aladárnak írt levél, Csomós Mari pedig a Sem emlék, sem varázslattal zárja a műsort. A műsor vendége Spiró György is, aki Radnóti "évezredek óta aktuális" versét, a Töredéket adja elő.

Április 25., 17 óra, m1
Radnóti 100 éve
7. rész: Hit, nemzettudat

Felelős szerkesztő: Bartha Krisztina
Társszerkesztő: Koltai Judit
Házigazda: Bálint András, Ferencz Győző
Műsorvezető: Veiszer Alinda
Rendező: Gábor Péter