Nyelvi huncutságok I. 2009. április 17. 22:05
Szósz?!:-) - A magyar nyelv szava-borsa 5. rész
Karinthy Frigyes egy eddig ismeretlen, nyomtatásban soha meg nem jelent versét mutatja be vasárnapi adásában a SZÓSZ?!:), az m2 nyelvi vetélkedője.
A Gyászos pindaroszi elégia Csók István ötvenedik születésnapjára készült, de nem volt benne köszönet. Az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) lappangott jó ideje Karinthy Frigyes Gyászos pindaroszi elégia Csók István ötvenedik születésnapjára című költeménye. A vers 1915-ben keletkezett, és az ünnepelt hagyatékából került az OSZK kézirattárának zárt anyagai közé.
A Gyászos pindaroszi elégia Mácsai Pál előadásában, a Szósz?!:) április 19-ei, nyelvi huncutságokról szóló műsorában hangzik el először teljes terjedelmében. Az OSZK kézirattára ugyanis a napokban hozta nyilvánosságra az iratot, amelyet elsőként a Magyar Televízió nyelvi műsorának résztvevői, Lator László, Várady Szabolcs, Vámos Miklós, valamint a szerző unokája, Karinthy Márton vehettek kezükbe.
A meglehetősen pikáns versről egyelőre annyi tudható, hogy afféle ujjgyakorlatnak szánt kávéházi költemény, az életmű margójáról. Karinthy Márton ugyanakkor üzenetnek tartja a verset ahogy a nagyapja átlagosan tíz-húsz évente felbukkanó, korábban publikálatlan írásait. Arról nincs pontos információ, hogy Csók István hogyan fogadta a tréfát, az azonban biztos, hogy halála előtt nem sokkal saját maga kérte a vers zárolását.
A Gyászos pindaroszi elégia első szakasza:
Ajajaj! Ajajaj!
Elszállt az idő, a semmisitő, szivderitő,
Vérhevitő szép ifjukort elvitte magával
Jaj Csók Stefanosz!
Siratom multad vonagló kebellel
Megvagy Te jelölve örökös jellel
Nagy római számmal, ama gyászos "L"-lel,
Mely már csak lófaszt szimbolizál
Valagába világnak.
Mit ér ha vagy is a festésben neves,
De már tekerésbe egy cseppet sem heves,
Erős gulyás helyett ...krumplileves.
Oh szintkeverő, sok mást leverő,
Ám éjjel nem beverő, heverő,
Megcsóktalanult csók!
Hír értékelése 4 szavazat alapján:
4.0