Unokáink sem fogják látni... 

Unokáink sem fogják látni... - 223. adás 2009. május 10. 12:07

2009. május 10.

Ma malmozni fogunk, a szó legszorosabb értelmében. És mert szélmalmot már mutattam sokat (l. pl. a 194. adást), most nézzünk vízimalmokat (l. még pl. a 157. adást). Olyat is, ami parton áll, olyat is, ami vízen. Az első helyszínünk megtévesztő, mert egy kastélyt. De csak a malom-témához felvezetésként, majd meglátják. A különös nevű Karapancsa következik.

A Gemenc Rt. területén a Pandúri erdészet kezelésében van ez a hely, és bizonyosan kevesen ismerik, mert a fő funkciója az, hogy a hazai és külföldi vadásztársaságokat szolgálja. A nagy kastély osztályon felüli kategóriájú szálláshely, amit a századfordulón Albrecht királyi főherceg építtetett neobarokk stílusban,

vadászkastélynak eleve. A ház vendége volt, és itt vadászott Ferenc József és II. Vilmos császár is.

Nagyon vonzó a környezet kétségkívül: a Gemenc Rt. legnagyobb vadászháza nagy őspark közepén áll. Mutatom, már csak azért is, hogy lássanak ilyet is.

Olyat, hogy egy kastély elegáns is tud lenni, és nem mindegyik jár úgy, mint mondjuk az óföldeák-gencsháti, a mikosszéplaki, vagy a székesfehérvár-csalapusztai, amelyeket az előző adásban mutattam (l. a 222. adást). Jó lenne, ha átéreznék azok, akik kastélyt vesznek, az új tulajdonosok, hogy ezek a házak, ha megőrzik, felújítják őket, bizony sokat tudnak.

És persze a hozzájuk tartozó melléképületek is, amik állattartásra és szálláshelynek egyaránt alkalmasak lehetnek. Itt a karapancsai vadászház környékén minden feltétel adott ahhoz, hogy akik idejönnek, jól érezzék magukat.

De ami ide vezérelt, az nem az épületek bemutatásának szándéka, hanem a kisebbik kastélyban berendezett helytörténeti kiállítás.

Van a kis kastélyról egy archív kép, bent pedig az alaprajza már nem egy kastély funkcióit mutatja, hanem egy kiállító házét.

Itt a halászat-vadászat különböző emlékeit gyűjtötték össze, az idelátogató főurakról készült fényképeket is kiállították, meg az agancsokat, a trófeákat, és minden olyasmit, ami ehhez a témakörhöz tartozik.

A halászok emlékei közül egy valami, ami tulajdonképpen idehozott. Egy makett. Egy hajómalom részlete, amelyet itt kiállítottak, és amely nyomán arra gondoltam, miért ne beszélhetnénk arról, hogy valaha voltak hajómalmok a magyarországi folyókon, és miért ne lehetnének ismét? * Palik Vera, a Bajai Hajómalom Egyesület elnöke: "Skóciában, Dundee nevű városban járván láttam, hogy a királynő a városnak adományozván a királyi jachtot, ezen turisztikai nevezetesség milyen nagy hatással volt a város életének a fellendítésére.

Ezért is jutott eszembe az az ötlet, hogy egy egyesületet alapítva újjá lehetne építeni városi összefogással egy olyan hajómalmot Baja térségében, amely korábban, a századfordulón több mint száz működött ilyen a mi térségünkben, paprikát és búzát őrölvén lisztté. Ez a város lakosságának a megélhetését is jelentette abban az időben.

Miután az egész Duna-szakaszon egyetlenegy helyen volt, Ort nevű városban - Bécs és Pozsony között - egy működő hajómalom, ez is megsérült a tél folyamán, és most egyáltalán az egész Duna-térségen nincs működő hajómalom, így a mi térségünkben lehetne az egyetlen olyan hajómalmot bemutatni, amely működik is. Ehhez az egyesület pályázni fog, és a város segítségével szeretnénk ezt a hajómalmot újjáéleszteni mint egy turisztikai látványosság." *

A riport Ausztriában készült, mert elmentünk megnézni, Önöknek is megmutatni, milyen egy hajómalom a Murán, egy Mureck nevű osztrák község nevezetessége, az egyetlen Közép-Európában, miután a párját Ortnál a Dunán idén februárban meglökte, összetörte egy hajó, s az elsüllyedt.

Nagy élvezet felmenni a kikötött alkotmányra, nézni, hallgatni, amint dolgozik, reng, dübörög, ahogy a folyó sodrása mozgatja, hajtja. Nagy siker egy ilyen élő szerkezet.

Nem véletlen, hogy többen látnak benne, hasonló újjáépítésekben fantáziát.

Van belépődíj, lehet venni helyben őrölt lisztet, s abból sütött kenyereket, s egy jót ebédelni is a parton megépített stílusos étteremben. A Bajával ellentétes oldalon, Mohácson is van mit e tárgyban megmutatnunk. Onnan a bajaihoz hasonló törekvésről hozhatok hírt. *

Mórócz Sándor, a Dunai Hajómalom Egyesület elnöke: "Volt olyan időszak, amikor 28 hajómalom állt a Dunán, és mindegyik megélt. A parton, azaz a városban mindegyiknek volt saját üzlete. A gabonát berámolták a révnél, és felhordták a hajómalomhoz. Berakodtak, megőrlik, visszahozzák, és a boltban csinálják meg a csereakciót. Az egész Duna-soron a következő partoknál, Dunaszekcsőn, Baján, Fajszon, Bátyán végig álltak hajók.

Alattunk Bezdánban is ott állt rengeteg malom, mindegyik megélt. Megvan az, hogy hol álljon a hajó, megvan a Vízügyi Közlekedési Felügyelettől is a hajónak az engedélye. Ráday Mihály: Minden készen van, tervek, leírások engedélyek? Mórócz Sándor: Minden megvan, meg van oldva, hogy hogyan kell elkészítenünk hajózási szempontból, Dunaszekcsőn lesz. Azért, mert ott kaptuk meg az engedélyeket. Szeretnénk önfenntartónak." * Most olvastam újságban a hírt, hogy Ráckevén is készülnek, hogy hajómalmot építsenek a Dunára. Ha bármelyik elkészül, bemutatom. Az 1526-os mohácsi csatavesztésről mindenki tud, a Csele-patak neve történelem. De voltak-e vajon már a helyszínen?

Az országút mellett, közvetlen a Csele-patak tábla közelében áll az a bizonyos emlékmű, amelyet a millennium idején állítottak éppen a Csele-patakba fúlt II. Lajos király emlékezetére. Van magyarázó tábla külön is, és vannak táblák az emlékművön is. És a közelében alig kilencszáz méterre a hídtól van egy vízimalom, illetve patakmalom, ahogy Bugarszky Norbert nevezi. *

M. Bugarszky Norbert, a Mohácsi Városvédő Egyesület elnöke: "Történelmi környezetben, a Csele-patakon található ez a malom, egy nagyon kiterjedt mohácsi malomrendszer utolsó darabjaként, utolsó mementójaként fennmaradt malom.

Az első említése 1721-ből való egyébként, és onnantól kezdve egészen az államosításig igen nagy kapacitással, nagy hasznot termelve a gazdájának nagyon jól működött. Ráday Mihály: Mennyi maradt belőle?

M. Bugarszki Norbert: Körülbelül két méter magasságban maradtak meg a malom falai. A berendezését teljesen elpusztították. Vagy gyűjtők vitték el, vagy pedig rongálók pusztították el, vagy vasgyűjtők. Arra adtunk megbízást a malomépítőinknek, hogy egy középkori malomtechnikát építsenek ide nekünk, ami egyszerű, átlátható, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt értelmezhető, és hogy minden lehetőleg fából legyen.

Egy nagy fatengely, egy fa vízi kerék, a fogaskerék, és egy malmi kőjárat. Tehát malomkövek őrlik majd a gabonát. Azon túl természetesen a malomban kiállításon bemutatjuk a hengerszékeket is, a magyar találmányú Mechwart András illetve Ganz Ábrahám-féle hengerszéket, amiből már van is egy darabunk. Szeretnénk egy átfogó őrléstörténeti kiállítást is bemutatni a malomban, ami egészen a kézi őrléstől a hengerszékig bezárólag bemutatja a világ malomiparának a fejlődését. De ez a malom egy középkori technológiát fog üzemszerűen bemutatni, mégpedig a köves őrlést.

Az épületben szeretnénk, ha helyet kapna valami olyan funkció, hogy a gyerekek értelmesen tudjanak itt időt eltölteni, papírmerítéssel, gyertyaöntéssel, korongozással, és egyéb olyan kézműves szakmákra gondolunk, amiknek Mohácson még vannak művelői, tehát lehetőség van rá, hogy a mesterektől tanulják meg, vagy lássák a gyerekek ezeket a fogásokat.

Ez egy kiváló helyszín erre, mert ez csupa olyan mocsokkal járó kézműves foglalkozás, amit egy általános iskola falai körül nem látnak szívesen. Ilyeneknek kifejezetten jó helyet adhatna ez a patak partján álló malom. Viszont ha gyerekeket szeretnénk fogadni, felnőtteket, látogatókat, turistákat, ehhez kell, hogy legyen szociális blokk, WC, tusoló, konyha és egyéb dolgok. Amit a malom jelen pillanatban nem tud. Ez egy üzem. Szükségesnek látszik, hogy minél hamarabb visszaépítsük majd a molnárházat, s akkor ezek a funkciók adottak lesznek." *

A következő vízimalom Tatán áll még, de annak nincs ilyen jó sorsa. A helyszínt ismerik, itt van az a bizonyos Eszterházyak által épített Angolpark, s ott van a Pálmaház Podmaniczky-díjjal jutalmazott felújítása (l. a 194. adást). Mögötte ott van az elvadult strand, ahol nincs senki, csak az enyészet. És a malom, az elegáns összejövetelek otthona számára rendbe tett Pálmaház közvetlen közelében áll, Tatán a vizek és malmok városában.

Ennek a neve Jenő-malom. A látvány elképesztő, és nem is érti az ember. A Jenő-malmot utoljára jégveremként használták, még az '50-es években. Az önkormányzat - mint hallottam - pályázgat pénzért, mint sokan az országban. Hiszen az egész romantikus Angolpark, a mellette pusztuló Kristály Strand a város szégyenfoltja ma még a megújult Pálmaház körül. Vízimalmot nézni, kedves és nagyra becsült Nézők, most Pápateszérre hívom Önöket. Nem is tudják, mennyire fontos ez a település, ha már a vízimalmokról beszélünk.

A Stankovics-malom egész épület-együttese romos. Megvan a malomépület, s a vele egybeépült molnárlakás is. De milyen állapotban?! Emlékeznek arra talán, vagy ha nem, hát visszakereshetik a honlapon, hogy milyen a szállodává lett Röjtökmuzsaji kastély idegenforgalmi vonzerejének bővítésére használt, felújított Bausz-féle malom (l. a 157. adást).

Ahhoz hasonlót itt is meg lehetne csinálni, és sok más vízimalomban másutt. Aki járt már - például - a Csopak - Balatonfüred közötti úton, tudja, hogy bizony értelmes, érdemes dolog ez. Benéztünk hátulról is, a mocsár felől, mert hiszen tó már nincs, csak mocsár. Elképesztő az állapot, amit itt látni lehet.

Egy másik pápateszéri malom, a Csóti-malom közvetlenül ott van a téglagyár mellett, és a téglagyáriak használják is, üdülő tulajdonképpen. Pápateszéren nagyon kevés malomépület ilyen szerencsés, mint a Csóti-malom.

Nem tudom, tudják-e önök, általában jegenyefákkal jelezték, hol a malom, hogy odataláljon, aki eltévedt volna netán. A malomtó vizében védett, értékes növény, a mocsári gólyahír található. A jegenyefák tövében pedig ott az Andrássy-Horváth malom. Még megvan. Erről beszélünk a következőkben. *

Ráday Mihály: "Szép nagy irodalma van a pápateszéri malmoknak. Nagy Péter, újságíró: Wöller Istvánnak köszönhetően, ő egy 82 éves Veszprémben élő malomkutató, még 1975-ben fölmérték, és az ő kezdeményezésére a Szentendrei Szabadtéri Múzeum szakértői csapata ekkor a huszonöt pápateszéri malom közül hatot részletesen felmért, építészeti dokumentáció, fotók, dokumentációk alapján.

Érdekes a csapat összetétele is ebben a munkában, úgy hívták őket, hogy Sebő Ferenc, Halmos Béla, Sebestyén Márta gimnáziumi tanuló, Jordán Tamás és mások. Dokumentálva vannak tehát, hála Wöller István munkájának, illetve a Szentendrei Néprajzi Múzeumnak.

Ráday Mihály: Hány malom volt itt Pápateszéren? Huszonöt, de a huszonötből hány az, ami még belátható időn belül még működött, látható volt? Nagy Péter: Wöller István fölmérése még mind a huszonöt malomnak legalább a helyszínét föl tudta deríteni.

Ő azt állítja, hogy az 1800-as évek végén mind a huszonöt állt, és száz évvel később még mind a huszonöt működött. Ez azt jelentené, hogy a mai Magyarországon Pápateszér az a község, ahol szám szerint a legtöbb vízimalom működött. De hogy a kérdésre is válaszoljak, a huszonötből mi az elmúlt években romos vagy félig lakott, vagy hétvégi háznak használt állapotban tizenhat malmot tudtunk összeszámolni.

Két olyan malomépület van Pápateszéren, ahol még a molnár özvegye ott él. Egyiknek sem működik már a vízikereke, tehát a vízimalmok legjellemzőbb

külső jegyét nem hordják magukon, a többit már csak hétvégi háznak használják, mint az Andrássy vagy Horváth-malmot is, amelyik előtt most ülünk." * A malomban nincs villany, de boldog otthona volt nyaranta egy családnak és baráti köreiknek. *

Visnyei Györgyi, a malom tulajdonosa: "Egyik alkalommal ez a látvány fogadott minket. Mindent elvittek a tanyáról, ami vasból volt, ami fémből volt, többek között a malomszerkezeteket is. Én a szüleimnek első körben meg sem mertem mondani, hogy mi történt, mert 30 év munkája van benne. És most ebből a filmből fog számukra is világossá válni, hogy mennyi pusztítást végeztek a betörők." *

Hát bizony, abból a vízimalomból lett nyaralóból, ahol harminc évig gazdálkodtak, szinte semmi sem maradt. Pedig itt gyümölcsfákat neveltek, kertészkedtek, űzték a rókákat és a vaddisznókat. Jól éltek itt Visnyei Györgyi szülei. A malomtóban még látható a zsilip maradványa. Nagyon érdekes, ahogy szabályozva volt a vízszint, az hogy a fölső malom mennyi vizet kellett, hogy átadjon a másiknak, az alsó malomnak. *

Nagy Péter, újságíró: "Jól dokumentált a pápateszéri malmok története. Amit tartok, egy gyönyörűséges műszaki rajz. Az 1900-as évek elejéről származik.

A felirat tanúsága szerint Pápán készült és az Andrássy- avagy Horváth-féle malmot, valamint a mellette lévő fenyőfői községi malmot és még annak a szomszédjait tartalmazó, nagyon részletes... ilyet én még sosem láttam. Ez egy gatyaszár szitavászonra készült műszaki rajz, ahogy azt nekem Wöller István elmondta szakszerűen.

Egy másik műszaki rajz, ami itt előttem kiterítve fekszik, ez négy, a Bánya-éren fekvő malomnak az összes lényeges tulajdonságát sorolja föl, ez az Andrássy Malom, a Fenyőfői Községi malom, valamint a Simándi Malom. Ez egy érdekes műszaki rajz az 1900-as évek elejéről. Tíz pápateszéri éren a tízből hárman épültek vízimalmok, összesen huszonöt. Legtöbb a Bánya-éren, ahol most is vagyunk, utána a Szakács-éren, valamint a Bánc-éren vagy Körtvély-eren." * Hozzáteszem, hogy a Pápateszér szót egyesek úgy értelmezik, hogy a "teszér" az tíz ér. De ezt nem kell komolyan venni, nem bizonyított, legenda-e, vagy sem.

Remélem, hogy a műsor állandó nézői ismerik a több mint 20 éve megjelent Városvédőbeszédek c. könyvem címlapján lévő képet. Ezen látható egy fáklya helyett konvektort vivő angyal. Ez a fotóm Nagykőrösön készült, az egykori Postapalota homlokzatának részletét mutatja.

Az egykori Postapalota ma teljesen föl van állványozva. Újjáépítik a tetejét, és újjáépítik a sarkára a háború óta hiányzó kupolát.

A kapualjban található tábláról kiderül, hogy Jeney Ernő volt az a mérnök, aki tervezte ezt a házat, mely 1904-05 között épült. *

Ráday Mihály: "Amikor az ember egy városi sarokház kupoláját nézi lentről, nem tűnik olyan borzasztó nagynak. Most, hogy itt állok a nagykőrösi újjáépített kupola előtt, látják, hatalmas!" *

Dolgoztak rajta, amikor ott jártunk. Az elmúlt héten elkészült, s a hosszú hétvégén még a helyére is emelték.

Én azt gondolom, hogy kevés olyan szép mesterség van, mint az ácsoké. Csodákat tudnak teremteni. Ez tehát a nagykőrösi kupola belülről és kívülről. Ácsszerkezete a későbbiekben már nem lesz látható, mert miután a helyére került, befedik a külsejét színes palákkal, s olyan lesz, mint amikor megépült.

A mára szánt témák felét megint kihagytam, és a nyári 3 hónapban nem is lesz adás, illetve lesz, de csak ismétlések. Amit mostanában forgattam, az is csak ősszel kerülhet az önök szeme elé. Egy dologról azonban mindenképpen kell beszélnünk, mert most aktuális. A Város és Faluvédők Szövetsége tizenhetedszer hirdetett pályázatot "Fiatalok az épített és természeti környezetért" címmel.

Térkép mutatja, hány helyről érkezett pályázat, többek között már külföldről is. Nem csak a Felvidékről és Erdélyből, hanem Párizsból és Prágából is. A Budapesti Történeti Múzeumban, a Király-pincében látható a kiállítás. Menjenek fel a várba, s tekintsék meg!

Varázslatos maketteket csinálnak a gyerekek. Rengeteg festmény érkezett és különböző egyéb képzőművészeti technikával készült mű, batikok és textil, üveg és csempeképek is. Mutassák meg, kedves nézők, a gyerekeiknek, tanítványaiknak, s akkor biztosan pályáznak majd jövőre azok a fiatalok is.

A megnyitó a Barokk-teremben volt, ahol szintén volt néhány dolog kitéve, például a jászberényi katonai laktanya, amit januárban be is mutattam önöknek (l. a 219. adást). Ez az építészeti együttes üres okos hasznosításra vár. A gyerekek megcsinálták a makettjét.

Fontosnak tartom elmondani azt is, hogy az idén minden korábbi évnél több, közel két és félezer pályázat érkezett, amit végignézni, zsűrizni, válogatni is hihetetlen nagy munka, ha belegondolunk. Köszönet mindenkinek, aki segít. Virágos Gábor a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat vezetője nyitotta meg a kiállítást, és mindannyian mondtunk néhány szót, akik részt vettünk a szervezésben.

Aztán átvették a jutalmakat a nagy fiúk és nagy leányok, meg a kisfiúk és kisleányok, olyanok, akik egyedül dolgoztak, és olyanok is, akik csapatban. Mindenki örül az elismerésnek, s azután lesz majd igazi jutalom, a nyári városvédő tábor, mint minden évben. Mint tudják, a legjobbak azt kapják jutalmul, hogy dolgozhatnak valahol az országban műemlékeken, vagy azok környezetében. *

Ráday Mihály: "A képzőművészeti típusú munkák igazán látványosak egy ilyen kiállításon. Én meg különösen szeretem a dolgozatokat. Hihetetlen dolgok születtek most is. Ha körülnézünk, csak egyetlen asztalra kitett anyagban, olyanokat találunk, mint a Túrkevei ösztörük, azaz a házak oromdíszeinek a lerajzolását, leírását. Itt van például Kiskunfélegyházáról a Börtönmúzeum. A másodikos kislány azért tanult meg írógépen írni, hogy ezt a dolgozatot szépen letisztázhassa. De a szerszámok leírása című feladatcsokornak például ez egy pompás darabja - egy csigacsináló. A kisfiút megtanította a nagymamája, hogy kell csigát csinálni. Együtt megcsinálták a hagyományos eszközön, és a végén persze meg is főzték a csigatésztát, meg is ették, és mostantól ez a gyerek biztosan tudja, hogy ez micsoda. És remélhetőleg mindazok, akik eljönnek a kiállításra, megnézik, megtudják, elolvassák a dolgozatokat és megnézik a többiek munkáját is." *

A városvédő szervezetek idei országos találkozójának Rácalmás lesz a házigazdája idén, a nyári tábor pedig, ahová a gyerekeket elvisszük, hogy a két kezük munkáját adhassák az épített környezet megóvásához, idén Füzérradványban lesz, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága kezelésében lévő gyönyörű Károlyi-kastélyban, és a környezetében. Lesz műsoromnak egy különkiadása még június 16-án, és azután nyáron majd az ismétlések következnek. * Adójuk 1%-át ne felejtsék el a városvédő egyesületeknek felajánlani. Ezek az egyesületek örökségünk megóvásáért munkálkodnak, megérdemlik a támogatást! A Budapesti Városvédő Egyesület adószáma: 19729224-1-42 A Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) adószáma: 19003647-1-43