Unokáink sem fogják látni... 

Unokáink sem fogják látni... - 222. adás 2009. április 12. 13:10

2009. április 12.

A februári műsorban üres házakat mutattam sorban, olyan üres házakat, amelyeknek van gazdájuk, és pusztulnak folyamatosan. Ezekből a leghíresebb talán a volt Balettintézet, az Operával szemben. Nézzünk újabbakat.

Itt van például a budapesti Nagyvásártelep. Ez a XX. század közepe modern építészeti törekvései, a vasbeton-építészet csúcsteljesítménye. Mindenre alkalmas lehetne óriási csarnoka, ha használnák. Jelenlegi tulajdonosa, a Duna-city ingatlanfejlesztő társaság tudja, hogy a jó karbantartás törvényeink által előírt kötelezettsége.

Amikor átvette, még ép volt az irodaépület és a Nagycsarnok (l. a 156. adást). Legalább négy éve nincs ajtaja, ablaka az irodaépületnek, a csarnokról pedig minden esőcsatornát levettek,

ami elvezethetné a vizet, a hólét. Hiányoznak az ablakok, össze van sprayzve, őrzik, mégis gondozatlan.

Szép lassan pusztul ez a műemlék épületegyüttes. És úgy tűnik, hogy a gazdája arra vár, hogy minél jobban tönkremenjen a keze alatt. Persze ez csak hipotézis, kedves nézők.

Van már hasonló eset kezelésére példa. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal beperelte a mikosszéplaki Mikosd-kastély állapotának romlásáért a Roxfort Kft.-t, Pozsár Viktort és Borovi Barbarát a bíróság II. fokon is elmarasztalta műemlékrongálásért, mert mint kimondja a határozat: "műemlék megrongálása mulasztásos magatartással is megvalósítható". Erről az egy ilyen perről tudok, pedig hány hasonló esetben születhetne hasonló döntés, ha valaki megindítaná a pereket más esetekben is (előzményeket l. a 180. adásban és a 189. adásban)!

Újságban találkoztam újra az óföldeáki Gencshát Návay-kastélyával. Azt írja a csongrádi lap, hogy dr. Mihály Zoltán volt országgyűlési képviselő éppen tízmilliót szeretne érte kapni Makó városától.

A telken, a volt kastélyparkban álló mind a két ház, melyeket már alig több mint egy éve bemutattam (l. a 205. adást és a 210. adást), elképesztő állapotba került mára - miközben volt és van tulajdonosa, aki felelőssé tehető az ország épített örökségéért.

Kaptam fényképeket a Debrecen melletti Vértessy-kúriáról. A szép légifelvétel, mutatja, hogy mire számíthat, mivé lesz végül egy értékes kastély, amit magára hagynak.

Csak emlékeztető beállítás az Ács város határában lévő Dégenfeld-kastélyról. Megtalálják úgy, mint az előbb mutatott gencshátit is a városvédő műsor 205. adásában az MTV honlapján.

Székesfehérvár - Kisfalud kastélyáról legutóbb 11 éve adtam hírt (l. a 106. adást az Új Városvédőbeszédek 454-455. oldalán). Most a végnapjait éli. Jól látszik kívülről, ehhez még bemenni sem kell. A tetőn már folytonossági hiányok vannak, az időjárás azt csinál vele, amit akar. Egyetlen nyílászárója sincs már. Mindet elhordták. A kastélyt 11 éve még üresen is védték. Be voltak falazva az ajtói, ablakai. Erről vannak archív felvételeim, 1998 áprilisában készültek a képek.

Még a vakolatai is megvoltak akkor épen! Ez a ház, mint sok más hasonló ház az országban, többször váltott tulajdonost. 2001 előtt Bikádi János, 2001 óta a Tangó com Kft. birtokában van.

A jelenlegi gazdája árulja éppen, miközben folyamatosan pusztul a tulajdona. Kisfalud romantikus hangulatú tornyos kastélyát nagyszerűen lehetne használni, de újra eladó, anélkül, hogy hasznosítanák, vagy legalább gondoskodnának a túléléséről. Minek veszi meg, akinek nem kell? És ha megveszi, de továbbadná haszonnal, miért jó, ha elpusztul közben a gazdája kezei között teljesen? Székesfehérvár mellett van egy másik üres kastély is, aminek a sorsáról már többször beszámoltam a műsorban (l. a 35. adást a Városvédőbeszédek 300. oldalán, a 94. adást az Új Városvédőbeszédek 356. oldalán és a 106. adást a 455. oldalon).

A csalapusztai Kégl-kastélyról, ami mai tulajdonosa nevét használva Vedelek-kastélynak is nevezhető lenne, részletes beszámolót készítettem, de ennek a bemutatására majd legközelebb fordítok időt. Most csak annyit, hogy a Németországban autófényezéssel foglalkozó Falteck Kft., vagyis tulajdonosa, Michael Vedelek új irodaépületet építtetett a kastélyparkban, már kiköltöztette a korábban itt helyet kapott Agrártörténeti Múzeumot, s végre tavaly, miután 18 évig pusztult a kezén az épület, végre megcsináltatta a kastély tetejét.

Nyílászárók még nincsenek, az üvegezés helyett föltett fóliák már elrongyolódtak, a teraszok mind a park felőli, mind a fő bejárati oldalon alá vannak dúcolva. Tervez a tulajdonos itt vadászkastélyt, golfpályát, lakóparkot, csak hát a két évtizede megfogalmazott álomból még mindig nem valósított meg semmit! A beszámoló folytatása majd legközelebb. Ki tudja, milyen sors vár Kisbér kastélyára. Mint tudják, mert már be is számoltam róla (l. a 105. adást az Új Városvédőbeszédek 445. oldalán, a 128. adást, a 142. adást és a 186. adást),

ez a versenyló-tenyésztéséről legendás település felújította a híres lovardát, ami előtt Wenckheim Béla lovas szobra áll. A lótenyésztéssel kapcsolatos korábbi gazdasági épületek egy része felújításra került, más része pedig nem. Itt a település központjában, a lovardával szemben áll Batthyány Kázmér kastélya, Kossuth Lajos külügyminiszteréé, ami kórházként szolgált évtizedekig. Két évvel ezelőtt kiüríttették, és az első ablakbetörések, tehát a pusztulás kezdetei már meglátszanak rajta.

Vajon mi az önkormányzat terve, elképzelése? Miután megépítették az új kórházat, a hatalmas műemlék kastély most valami más hasznosításra vár. Csak ne menjen tönkre hosszú évekig várva a megoldásra! A vidéki példatárat most nem folytatva, nézzünk meg néhány budapesti üres házat is.

Kidőlt ablak látható a VIII. kerületi Baross utca 40.-ben, a legédesebb, legaranyosabb homlokzatú romantikus házon, Budapesten. Olyan, mintha szándékosan lenne elhanyagolva. Az Orvostudományi Egyetemé volt, eladták egy ír ingatlanfejlesztőnek. 4 év pusztulás után van új gazdája, kérem, és én már láttam terveket, elképzeléseket arról, hogy bár sok új négyzetméternyi új épületet húznának fel mögé, de a házat felújítanák.

Beszámoltam már Önöknek arról, hogy a Magyar Posta megvált a Krisztina központtól (l. a 206. adást), megvált a Benczúr utcai művelődési otthonától (l. a 209. adást), most pedig azt láthatjuk, hogy a Postáról korábban levált távközlési társaság éppen megválik egyik legjelentősebb épületétől, a Józsefvárosi telefonközponttól. Érdekesen ábrázolta a távközlést a Ray Rezső tervezte ház Horváth Mihály téri főhomlokzatán a dombormű szobrásza!

Damkó József és Langer Ignác szobrászok további munkái a házon a postagalamb és minden, ami a még nem is régen

Magyarországon egy szervezetben működő posta, távközlés, telefon emlékeit jelzik e domborműveken. A házra ki van írva, hogy eladó. Ez a kívül-belül igen díszes, jól megépített nagy ház nyilván nem eredeti funkciójában fog gazdára találni, akárcsak a Krisztina-központ, de majd csak történik valami vele.

Elképedve hallottam, hogy a MÁV is árulja már a saját székházát az Andrássy úton! Őrület, hogy nem csak a funkció-váltott épületek kerültek bajba, hanem azok is, amelyek máig megőrizték eredeti funkciójukat, azt, amire megépítették őket. És most egy nagyobb beszámoló következik egy olyan házról, Kedves Nézők, amelyet talán nagyon kevesen ismernek. Hiszen a ház régóta nem fogad vendégeket.

Lapozgattam régi újságokat, és csodálatos képeket találtam - nem először - az 1927-ben megnyílt Svábhegyi szanatóriumról, ami ma is megvan, csak éppen nem az, ami.

Biztos voltak már a Svábhegyi, avagy Szabadság-hegyi fogaskerekű megállónál ott, ahol Jókai szobra áll. Ott, az Eötvös út sarkán van egy kapu, ami rendszerint zárva van. Most éppen nyitva. Mert beengedtek minket. A kapuoszlopon ott van még az eredeti tábla, részben, mert a márvány törött, az aranyozás elkopott, a díszgombokat pedig már rég lelopták róla. Nehezen, de azért elolvasható.

Az egész óriási együttes teljesen üres! Kihasználatlan ez a fantasztikus 34 hektárnyi terület Magyarországon, Budapesten, miközben - s ezt komolyan hiszem - az ország idegenforgalmát és persze a gyógytúrizmust haszonnal tudná szolgálni. Az itt belépőnek eszébe kell, hogy jusson - például - Thomas Mann, a Varázshegy, meg a kedves Anthony Hopkins-film, a Promenád a gyönyörbe.

Lehet itt látni rengeteg átalakítást, átázást, pusztulást, nem véletlen a dolog. Hiszen a tüdőbetegek gyógyhelyét 1979-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetem vette birtokába, majd alig 20 év múlva bezárta, kiürítette és árulja.

Sokféle épület van itt a szanatórium területén. Vannak értékesek, védettek, vannak átjavítgatottak, betonvas ráccsal, toldásokkal, foldásokkal, beépítésekkel. Nyilván az új építmény a Szanatórium későbbi, már Kádár-korszakbeli életét volt hivatott szolgálni.

Csak a főépületbe kaptam belépési lehetőséget, a kisebb házakat nem tudom belülről megmutatni.

Fantasztikus lehetett a park, és még ma is az, holott évtizede nem gondozza senki, és az sejthető, hogy az államosított évtizedekben sem volt úgy kezelve, mint még a háború előtt. Az egykori Vaskovits vízgyógyintézet épületén ha nem lenne betörve az ablak, azt mondhatnám, hogy megvan. De nincs meg, mert csak a fele ilyen.

A másik oldala ennek a félkör-ívben megépített csarnoknak már közel sem őrzi eredeti hangulatait. A kis tetőidom eredeti, a többit rémesen átalakították. És miután így kigyönyörködtük magunkat a kert épületei között, nézzük meg a Jakab Dezső és Sós Aladár tervezte főépületet is. A monarchia korában megépült Marienbadban, Karlsbadban, vagyis Mariánské Lazn?ban és Karlovy Varyban egy ilyen hely vagyonokat hoz ma is Csehországnak. Magyarországon meg itt pusztul üresen.

Látványos az előtető, amit még beüvegezni is elfelejtenek, hadd fagyjon, hadd rohadjon bátran. Villany, vagyis fűtés és világítás már nincs a házban. Majdnem sötétben dolgoztunk, egy-két akkumulátoros lámpa segítségével.

Látható, hogy nagy baj még nincs, bár nagyon sok minden hiányzik az eredeti beépített bútorok, kandeláberek, díszek közül.

A szép kandalló megvan még az olvasó teremben, és megvan sokhelyütt a linóleum padló, ami az építés időszakában nagyon nagy divat volt Budapesten és Magyarországon más modern épületekben is.

Volt itt a Szanatórium története alatt rendőr laktanya, s német hadikórház. 1946-ban tüdőgyógyászatra szoruló betegek számára újították fel. A leszegényített, de nyolcvan éve gazdagon megépült házban a legutóbbi háborús film forgatása során jól összekoszoltak ezt-azt, hogy háborús állapotúnak tűnjék. Néhol még lehet látni az eredeti bútorok maradványait.

A beépített szekrények is fából készültek és nem préselt lemezből, mint manapság. Az uszodába nem tudtam kimenni, csak ablakon át csináltam felvételt.

Remek uszodája volt a helynek, és remek volt a kilátás a teraszokról, ahová kifeküdhettek a gyógyulni vágyó beutaltak vagy korábban a szanatórium fizető vendégei. Jól látható az egyik még nyitható ablakból, hogy manapság senki nem ügyel arra, hogy az eresz lefolyójának legyen folytatása, elrohad a fal, nem csak az eresz.

Elrohad az ablak, minden pusztul itt.

Néhol hiányzik a lépcsőház műanyag lambériája - nekem nem hiányzik -, jól látszik a sokat kibírt linóleum a lépcsőn, megvan az eredeti mettlachi burkolat a fordulóban, és a lépcsőházi korlát is gyönyörű, bár a kapaszkodó gombocskákat már mindenütt lelopták róla.

Hát ennyit erről a házról, a magyar szálloda és egyben kórházépítés egyik legcsodálatosabb alkotásáról. Vigye, aki tudja, aki megengedheti magának. Csak reménykedhetünk, hogy nem telekspekuláció céljára veszi meg valaki, hanem valóban meg akarja csinálni,

hogy jó legyen nekünk, mindenkinek itthon és a Magyarországra látogató, üdülni, gyógyulni vágyó turistáknak egyaránt. Most egy másik legendás vendégváró helyről.

Nagyon fontos újdonság, Tisztelt Nézők, hogy a Simeon Farkas úr tulajdonában álló Beverly Hills Kft. által sorsára hagyott és kis híján teljesen elpusztult három VII. kerületi ház, a Dohány utcai Hungária Fürdő és Continental Szálló együttesének megújítása elkezdődött (legutóbb a 210. adásban volt róla beszámoló). Új tulajdonosa, a Zeina Hotel Kft. nyit itt új ****-os szállodát Continental Hotel Zara néven. Megtörtént az alapkőletétel.

A Beverly Hills által lebontott két ház, a Klauzál utca 6. és a Dohány utca 42. helyére új épületek kerülnek Hegedűs Péter, a Hungária Fürdő maradványait pedig megújítják Vékony Péter építészek tervei szerint. A Budapest folyóiratban már beszámoltam erről, s követem a műsorban is majd, amint a tervek megvalósulnak.

Újdonság az is, hogy a mezőhegyesi vasútállomás arculatát követve kialakított új központi épület fogadja a vendégeket Szentendrén a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, és megnyitották az új normál nyomtávú vasúti pályát, aminek a felavatása is megtörtént. Cseri Miklós igazgató régi terve vált ezzel valóra. Kezdetben azt hittem, egy kis gőzös illenék a Skanzenba, de rájöttem, hogy nem lehet, hiszen egy ilyen mozdony kéményéből kipattogzó szikra veszélyes lehet a sok nádtetős, zsúpfedeles házra.

Az 1930-ban készült motorvonatot Valkai Csaba újította fel, és ő is vezeti a 2,2 kilométernyi pályán a különböző tájegységek jellegzetes épületcsoportjai között. Ezt már most mindenki kipróbálhatja.

Viszont senki nem jutott le, csak a mi kameránk a budai Ybl tér alá, az Ybl Miklós szobra előtt a Várbazár előtt most fellelt, feltárt ciszternába. A pusztuló Várbazár előtt, a kaszinóként hasznosított Ybl Kioszk előtt is megkezdődött a budai főgyűjtő csatorna építése.

És közben fantasztikus felfedezést tettek, amiről senki nem tudott semmit. * dr. Magyar Károly régész: "A budai főgyűjtő csatornának ezen a szakaszán a Budapesti Történeti Múzeum a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat megbízásából itt folyamatos régészeti felügyeletet biztosít. Ennek során a régészeti megfigyelésnek köszönhetően került elő egy ciszterna, végül egy másik.

Úgy néz ki, hogy itt egy hatalmas ciszterna-komplexummal állunk szembe, amely egy alagúttal volt összekötve. Ennek a részleteit pontosan még nem ismerjük, de hát naponta változik itt a helyzet. A kioszktól körülbelül száz méter távolságig tart ez az összefüggő rendszer, ez vadonatújonnan került elő. Úgy látszik, hogy amikor ez megépült az 1880-as években, akkor egy ideig használatban volt. Pontosan nem tudjuk, hogy meddig, és utána teljesen feledésbe merült, úgy, hogy az építkezések során mintegy teljesen ismeretlen műtárgysor került elő, és most elég komoly problémákat jelent az építkezésnél.

Ráday Mihály: De hát feltehetően ez gyűjtötte a vizet Vízmű számára, hiszen a Várkert Kioszk eredetileg a vár vízellátásának rendszeréhez tartozott. Tehát a vár vizét innen gyűjtötték össze, innen küldték föl.

Dr. Magyar Károly: A Várkert Kioszk volt a gépháza ennek a vízműnek, és azt is tudtuk korábban, hogy alagutak vezettek ki tőle a Dunához, de amit most föltártunk, ez nem az, amiről korábban tudni lehetett, ez minden valószínűség szerint egy rendszert képezett hajdanában. De hogy ennek mi volt pontosan a működési elve, és ezek hogy ízesültek egymáshoz, ezt még nem tudjuk. Ez a további kutatásoknak, illetve munkáknak a során derül majd ki." *

Szemben a pesti oldalon is van újdonság. A görög templomot mindenki ismeri, és talán azokat a régi képeket is, amelyek ezt a budapesti épületet még két toronnyal ábrázolják.

Jung József tervezte, 1794-re megépült eredeti arculata is ismert, és egy későbbi is, mert 1872-74 közt Ybl Miklóssal átépíttették egy kicsit. Egy tornya van a második világháború óta. Most, fél évszázadnál is több idő után elkezdték újjáépíteni az elpusztult déli tornyot.

A toronysisak még nem készült el, de ami a kőműves munkát illeti, az befejeződött tulajdonképpen. Ha már itt vagyunk, beinvitálom Önöket a pesti görög templomba, nézzék meg az ikonosztázionját, gondolom, ezt sem ismeri mindenki.

Érdemes belépni, megtekinteni.

Ez az építkezés Budapest egyik legismertebb helyén zajlik, mindenki megfigyelheti. Most pedig a húsvétra való tekintettel egy különösen híres és nagyszerű templomhoz kalauzolom Önöket. Irány Lőcse.

A városházát mindenki ismeri, ha máshonnan nem, hát a Lőcsei Fehér Asszony meg a Fekete Város című filmekből, könyvekből. A nevezetes szász városban még a millennium idején is a lakosság fele német, avagy szász és magyar volt, de már 50 %-a szlovák.

Ma ez a trend megváltozott, ami abból is látszik, hogy a templom világhírű fafaragó mestere, aki a magyar művészettörténetbe mint Lőcsei Pál vonult be, manapság már Pavol Levo?a. A mester fő műve a 18 és ? méter magas, 6 méter széles főoltár.

A szárnyas oltár baloldalán és jobboldalán Szent Jakab és Szent János életéből vett jelenetek vannak, középen másfélszeres életnagyságú szobrok: Mária a kis Jézussal, Jakab és János apostolok között, lent, az ú. n. predellában:

Utolsó vacsora ábrázolás. Az 1508-ban felállított szárnyasoltár faragása, festése 10 évig tartott! Fizetsége - mint olvasom - egy egész városi ház ára lehetett. Ennek a fafaragó mesterségnek ez a szárnyasoltár az egyik csúcsteljesítménye.

A mi Pál mesterünk személyéről, születési helyéről, életéről nem maradtak fenn információk, vezetékneve sem maradt ránk, németül, magyarul és szlovákul egyaránt Lőcsei Pálnak nevezik. A főoltár környezetében még további hét 15-16. századi szárnyasoltár van a templomban.

A XIII. századi első templom helyén a XIV. század első felében épült a gótikus plébániatemplom Lőcse város piacán. A 16. században kétszer is tűz pusztította, de rögtön megújították. A késő gótika egyik csúcsteljesítménye maga az épület, s benne a kincsei sem kevéssé értékesek. A szentélyt remek, 14. századból fennmaradt freskók veszik körül.

Különlegesség számomra a szentély-rekesztő oszlopain látható két kis kép. Az északi mellékhajó oldalfalán az irgalmasság hét cselekedete és a hét főbűn, valamint Szent Dorottya legendája tanulmányozható.

A szárnyas oltárok alkotóit nem tudták beazonosítani a művészettörténészek, legfeljebb a stílusjegyek alapján következtetnek Pál mesterre, vagy másra. Nagy valószínűséggel több is az ő munkája, nem csak a főoltár.

A nagy szakállú férfiakat, papot, donátort nézve eszembe jutottak az erélyi szász templomok, például Nagyszeben, Berethalom sírlapjainak alakjai.

Ugyanezzel a nagy szakállal találkozunk itt a Thurzó család síremlékén, amely a templom egyik értéke, érdekes látnivalója. A Thurzók voltak ugyanis a templom földesurai, építtetői, fenntartói egyben.

Mind a baloldali, mind a jobboldali szárnyas oltárokon annyi a részlet, a fafaragás csodája, az aranyozás szépsége, hogy okvetlenül érdemes hosszabb időre meg-megállni előttük, és megcsodálni őket.

A főhajó közepében a főbejárat fölött ott van az az orgonakarzat, amit a szakemberek a templombelső egyik legsikerültebb műveként írnak le. A stallum a nagy orgonakarzat alatt látható.

Látogassanak Lőcsére, nézzék meg a Szent Jakab templomot, ennél szebbet nem tudok ajánlani húsvétkor Önöknek.

Adójuk 1%-át ne felejtsék el a városvédő egyesületeknek felajánlani. Ezek az egyesületek örökségünk megóvásáért munkálkodnak, megérdemlik a támogatást! A Budapesti Városvédő Egyesület adószáma: 19729224-1-42 A Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) adószáma: 19003647-1-43