Az Este 

Rektori milliók - az érintettek szerint senkire nem tartozik, hogy mennyi a fizetésük 2009. július 29. 07:32

Az Este vendége Klinghammer István, az ELTE Gazdasági Tanácsának elnöke, korábbi rektor, és Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért adatvédelmi és információs szabadság program vezetője

A műsorvezető: MÉSZÁROS ANTÓNIA

Mv.. - Jó estét kívánok! Önök szerint jogunk van tudni, hogy mennyit keresnek az állami egyetemek és főiskolák vezetői? A Magyar Rektori Konferencia szerint nincs, ezért nem adnak ki információt a jövedelmekről. Hogy ezzel kapcsolatban mi tartozik a nyilvánosságra, azt végül valószínűleg bíróság dönti majd el. A Magyar Nemzet számításai szerint mindenesetre, ha minden juttatást figyelembe veszünk, akkor az egyetemi rektorok fizetése például akár az évi 54 millió Ft-ot is elérheti. Közben a Rektori Konferencia bejelentette, hogy alapítványt hoznak létre a hátrányos helyzetű diákok támogatására. Legalábbis ezt ígérték, amikor a kormányfő szóvá tette az ügyet.

R.: - Mi tagadás üdítő látvány a Károly Róbert Főiskola szökőkutas parkja, de ennél többet nem is igen érdemes most megnézni a gyöngyösi intézményben. Szünet van. A rektor is csak a forgatás miatt maradt délután is. Nem titkolja, fontosnak tartja, hogy a fizetéséről keringő híreket, ahogy mondja, tisztába tegye. A ritka kivételek egyike. És követői sem nagyon akadnak.

Magda Sándor, rektor, Károly Róbert Főiskola: - Nem a rektorok hétpecsétes titka ez, én ezen csodálkozom is, hogy ma ez ide jutott, hisz a szenátus minden évben nyíltan jóváhagyja.

R.: - Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy Magda Sándor jövedelme, parlamenti képviselőként, ha akarja, ha nem nyilvános. Rektorként kerekítve 2 millió 351 ezer Ft-ot keres, havonta bruttó. Plusz 3 éve 10 havi, aztán  6 havi, az idén viszont már csak egyhavi jutalommal. És ezek már más egyetemeken készült felvételek, találomra mutatjuk őket, mert általánosságban igaz a rektorokra, hogy nem olyan beszédesek, mint Magda Sándor, ha a fizetésükről van szó. Pedig 3-4-5 milliós jövedelmekről is szóltak már hírek. Csakhogy a Rektori Konferencia döntött, jogász professzorokra hallgatva, illetve rájuk hivatkozva dióhéjban úgy, hogy nem közérdekű adat a fizetésük, ezért nem nyilvános. Erre viszont az ombudsman mondja azt, szintén csak dióhéjban, hogy nem így van.

Jóri András, adatvédelmi biztos: - Az valóban igaz, amit az adatvédelmi törvényből szoktak idézni, hogy a személyes adat az a fizetés is, és a személyes adatokat azokat alapesetben nem szabad nyilvánosságra hozni. De egy olyan szabálya is van az adatvédelmi törvénynek, hogy közfeladatot ellátó személyeknek az ezen feladatkörükkel kapcsolatos személyes adat az nyilvános.

M.S.: - A rektorok a jogász professzorok véleménye alapján zártak össze, ezt azért el kell mondani, és ezeknek a jogász professzoroknak valószínű majd az ombdusmannal kell megvívni a vitájukat.

R.: - Magda Sándor, ahogy mondja, a nyitottság híve. És szerinte a 2-2,5 milliós fizetés a feladatok és a tudományos érdemek miatt reális lehet. Az ennél többet kereső kollégáiról viszont nem beszél.

M.S.: - Én erre nem válaszolok. Tehát én azt gondolom, hogy mindenkinek a saját környezetében kell eldöntenie, hogy mi az, ami reális.

R.: - Magda Sándor szerint szembe kell és tudni kell szembenézni a kollégákkal azután is, hogy felveszi a fizetését. Még akkor is, ha nem a rektor, hanem a gazdasági tanács teszi a legfőbb vezető bérére és jutalmára a javaslatot. Az érdemei szerint.

Mv.: - Az Este vendége Klinghammer István, az ELTE Gazdasági Tanácsának elnöke, korábbi rektor, és Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért adatvédelmi és információs szabadság program vezetője. Természetesen hívtuk a Magyar Rektori Konferencia és az Oktatási Minisztérium képviselőit is, de nem nyilatkoznak. És nem fogadta el a meghívásunkat Magyar Bálint volt miniszter sem, akinek annak idején köszönhető volt a vezetői fizetések nagyarányú megemelése. Jó estét kívánok! Önnek annak idején rektor korában mennyi volt a fizetése?

Klinghammer István, ELTE Gazdasági Tanácsának elnöke, korábban az ELTE rektora (2002-2006): - Hát volt a professzori alapfizetésem  150 ezer Ft körül volt a rektori pótdíj, de az Egyetemi Tanács, akkor még így hívták, azért azon az alapon, hogy nem tudok semmiféle külön jövedelemhez jutni, sem a tudományban, sem máshol, ezt még további 300 ezerrel megtoldotta, tehát azt mondhatnám, hogy úgy szerényen kétszeres egyetemi tanári jövedelmem volt. De az volt a feltétel, mert ez most furcsa volt nekem, hogy viszont jutalmat nem kaphatok, míg rektor vagyok, hiszen én őrzöm az egyetem pénzét és furcsa lenne, hogy abból valamit, az egyetem engem jutalmaz saját pénzünkből.

Mv.: - Ez most máshogy van.

K.I.: - Igen.

Mv.: - Az ELTE mostani rektora mennyivel, lényegesen többet keres, mint ön annak idején?

K.I.: - Lényegesen többet keres, de hozzáteszem, hogy az ELTE komolyan vette azt, hogy az egyetemi, hogy fogalmazzak, etikai szabályt, tehát az egyetemünknek a rektora, nem vagyok elfogult, de azt mondom, hogy a magyar egyetemi élet zászlós hajója, hiszen 375. évünket kezdjük meg, amit itt hallottam az újságban, meg amivel találkoztam, annak kb. a fele a jövedelme.

Mv.: - És ez az információ ön szerint nyilvános kellene, hogy legyen?

K.I.: - Megmondom őszintén, én így nem tudom eldönteni, de ezt minden rektornak magának kell eldöntenie, hogy a saját közösségében, tehát a szenátus és a saját egyetemén, hogy ezt ő titokban tartja vagy nem, én inkább így dönteném el. Nálunk az ELTE-n ez nem titok.

Mv.: - Tehát ezt mindenki tudja, aki ott dolgozik vagy tanul?

K.I.: - Aki érdeklődik, aki érdeklődik, az igen. Hát nem azt mondom, hogy minden táblára felírtuk, de ez nem titok, hiszen a gazdasági..

Mv.: - ..akkor itt is bemondhatta volna a televízió stúdióban.

K.I.: - Parancsol?

Mv.: - Akkor itt is bemondhatta volna a televíziós stúdióban.

K.I.: - Én az enyémet el tudom mondani,  hogy mennyi volt, én az volt, amikor ezt bevezették, én a kétszeres egyetemi tanárit kaptam.

Mv.: - Értem, értem, ezt el is mondta. Önök a TASZ-nál azért dolgoznak, hogy nyilvános legyen ez az adata. Miért fontos?

Hüttl Tivadar, adatvédelmi és információszabadság programvezető, TASZ: - Mi azt gondoljuk a TASZ-nál, hogy a személyes adatok védelme is fontos dolog, ugyanakkor ahogy a bejátszásban elhangzott Jóri András nyilatkozata, az adatvédelmi szabályok ismernek egy olyan közbülső kategóriát, ami közérdekből nyilvános adat kategóriája, ez azt jelenti, hogy a közfeladattal összefüggő személyes adatok nyilvánosak kell, hogy legyenek. Februárban született egy jogerős ítélet a Fővárosi Ítélőtáblán, ahol szintén a TASZ volt a felperes jogi képviselője és ott a bíróság azt mondta ki, hogy az állami cégek vezetőinek a fizetése az a közfeladattal szorosan összefüggő személyes adat, a javadalmazás a közfeladat ellátásától nem függetleníthető, tehát közérdekből nyilvános adat. És a közérdekből nyilvános adatokat ugyanúgy kell kezelni, mint a közérdekű adatokat. Tehát megismerhető. A TASZ-nál úgy gondoljuk, hogy az egyetemi cég, az egyetem vezetése az nem különbözik nagyon sokban egy állami cég vezetésétől. Hiszen ugyanúgy állami vagyont bíznak pl. egy rektorra.

Mv.: - E szerint az érvelés szerint nem dönthetnék el a rektorok maguk, hogy nyilvánosságra hozzák-e vagy nem, ön ehhez mit szólna?

K.I.: - Hát én kicsit szomorú vagyok, hogy ide jutott ez a helyzet, mert én úgy érzem, hogy ez az egyetemi szabályokkal, szokásokkal a józan ésszel, a jó ízléssel kicsit ellent mond, hogy ide eljutottunk, ez nem titok. Hát, ha az egyetemi, a gazdasági tanács és egyetemi szenátus jóváhagyja, hogy mennyi legyen a rektornak a jövedelme, az egyetemen elérhető jövedelme, akkor mi az ördögnek kell ezt titkosan tartani? Azt elfogadom, hogy minden rektornak maga dönt, hogy nyilvánosságra hozza vagy nem, de úgy érzem nem sok választása van.

Mv.: - Önök azzal, hogy a nyilvánosságra hozatalért harcolnak, gyakorlatilag azt is mondják, hogy egyébként nem tartják helyesnek, hogy ilyen magasak ezek a jövedelmek?

H.T.: - Ebben nem vagyunk kompetensek, nyilatkozni, nyilvánvalóan a felsőoktatási szakemberek, akik ismerik a tevékenységét ezeknek a rektoroknak, egyetemi vezetőknek, ők tudják megítélni azt, hogy milyen magas ez a fizetés. A TASZ-nak pusztán az a feladata, hogy és a célja, hogy ezek az adatok nyilvánosságra kerüljenek.

Mv.: - Klinghammer úr, ön mit gondol erről?

K.I.: - Ez egy érdekes kérdés, európai kitekintésben,  ha nézem, akkor ez egy európai fizetés, ez azt jelenti, hogy..

Mv.: -..és ez a különbség is egy európai különbség?

K.I.. - 12-13 ezer euró, tehát mint egy európai rektornak, vagy professzornak a fizetése. De nem ez a fő gond. A fő gond az, hogy egy tanársegéd fizetése, ha úgy számolom, az csak 660 euró, tehát erre mondtam azt, hogy engedje meg, hogy az én egyetemem példáját mondjam, vagy a sajátomat, bocsánatot kérek, nem engedhette meg magának az ember azt, hogy amikor a professzor társai megválasztják őt, hogy 3 vagy 6 évig  ő vezesse az egyetemet, tehát egy bizalmat kap, ez egy  kitüntetés, a legnagyobb rang az egyetemen, akkor ettől nem szakadhatok el a professzor társaimtól és amíg azok európai hírű tudósok is, a 463, professzorok, akkor  úgy érzem, hogy amit előbb mondtam, hogy a józan ész és a jó ízlés az más..

Mv.: -..kb. mekkora egyébként ez a különbség például Nyugat-Európában a professzori és a rektori fizetések között?

K.I.: - Kb. duplája.

Mv.: - Tehát nálunk sokkal nagyobb ezek szerint ez az olló.

K.I.: - Igen.

Mv.: - Most persze a magyar egyetemeknek és minden egyetemnek a világon nemcsak állami forrásból vannak bevételeik, hanem fizetős szolgáltatásokat is nyújtanak, tehát elképzelhető, hogy az ő jövedelmük egy része ebből a tevékenységből származik. Akkor is nyilvános ez az információ?

H.T.: - Én azt gondolom, hogy akkor is nyilvános. A felsőoktatási törvény mondja ki, hogy állami és önkormányzati alapítású egyetemek azok költségvetési intézményként működnek, tehát végső soron a bevételük, habár ők rendelkeznek aztán vele, azok is a költségvetés bevételeinek számítanak egy bizonyos szinten.

K.I.: - Hát ez a közösség pénze, bárhonnan jön, egyetemi közösség pénze.

Mv.: - És a Gazdasági Tanács dönti el, legalábbis a rektor esetében. Milyen alapon dönt ez a tanács és milyen feltételekkel?

K.I.: - Hát itt csak azt tudom mondani, hogy a mi Gazdasági Tanácsunk, tehát, ami az ELTE-n jött létre, az hogy döntött, úgy döntött, amit elmondtam, tekintve, hogy akkor rektor voltam, tehát elmondtam ugyanazt, amit most önnek, hogy kb. kétszeres jövedelme legyen a rektornak, hiszen minden idejét az egyetemen tölti.

Mv.: - Ez az, amit ön mondott annak idején, de általában mit gondol milyen szempontokat vesz figyelembe egy-egy gazdasági tanács, amikor eldönti, hogy mennyire javadalmazza vagy mondjuk mennyire jutalmazza a rektorát?

K.I.: - Nem tudom, nem tudom. El se tudom képzelni. És most kimondta azt a szót, hogy jutalmazás, itt is elcsodálkoztam, mertén egyetértek, hogy a rektort jutalmazzák,  ha jó rektor és jól vezeti az egyetemet, de a minisztérium.

Mv.: - Méghozzá a fizetése 80%-áig.

K.I.: - nem, de a minisztérium jutalmazza. Tudniillik a rektor őrzi az egyetem pénzét, az egyetem pénzéből a rektor furcsa, hogy jutalmazzák a pénzből, ha rá van bízva? Hiszen a rektornak, aki mondom, három évig vagy négy évig rektor, neki a tudása javát kell adni, hiszen a kollégák bizalma benne van, egyszerűen érthetetlen számomra ez a jutalom, megfogalmazás. Még egyszer mondom, a miniszter jutalmazhatja, mint munkáltatója.
De egyébként nem tudom elképzelni, az egyetemi közösség maga hogy jutalmaz egy rektort?

Mv.: - Ráadásul most a válságra való tekintettel több állami vezető, állami vállalatok vezetőinek is visszavették a fizetését, a jutalmakról nem is beszélve, ez eddig a felsőoktatásban nem történt meg. Ön elfogadhatónak, kívánatosnak tartaná?

K.I.: - nem, hát mondom az ELTE-n nem adtunk jutalmas a rektornak, ebből a meggondolásból.

Mv.: - De a felsőoktatásban általában, ha bevezetnének egy ugyanilyen ..

K.I.: -..nem, ezt nem tudom értelmezni megmondom őszintén, nem tudom értelmezni. Nem tudom értelmezni azt, hogy a rektort, a mindenkori rektort a saját közössége jutalmazza. Mi a  rektori feladat? Kiírnak valamit, hogy mit kell neki teljesíteni? De ott a rektornak kell teljesíteni, az egy rektori feladat, tehát alapfeladatnak veszem, hogyha elvárják tőle.  Nem tudom értelmezni, ez az én bajom, de ez a véleményem is.

Mv.: - Köszönöm szépen. Mennyi időn belül lesz eredménye ennek a bírói eljárásnak, amit most elindítottak?

H.T.: - hát ennek még sokára. Nemrég adtuk be a keresetet, úgyhogy a tárgyalás kitűzése az elviekben a közérdekű adatos pereket soron kívül intézik, jó eséllyel, akkor október, novemberben talán az első tárgyalást megtartják. Ugyanakkor egyébként az adatvédelmi biztos úr tervezi egy ajánlás, illetve egy állásfoglalás kiadását, ami alán majd szintén ad szempontokat a Rektori Konferenciának is és talán újragondolják az álláspontjukat.

Mv.: - Köszönöm szépen, hogy eljöttek.