Szabadlábon 

Szabadlábon Békésben 2010. február 01. 11:05

Békés megyében folytatják barangolásukat a Szabadlábon Magyarországon utazói - február elsejétől az m2-n, kezdés: 14.30

Az m2 szombatonként vetített szubjektív, ismeretterjesztő sorozatában Orosháza, Tótkomlós és Kardoskút az első célpontok.

A Tiszahát és a Zemplén után ezúttal a Viharsarok felé veszik az irányt a Szabadlábon Magyarországon műsorvezetői. A december 6-i, szombati adásban ráadásul újabb fiatal utazókat ismerhetnek meg az érdeklődők: Békés megye természeti és kulturális értékeit a Repetából és a Válaszd a tudásból ismerős Monoki Lehel, és a fiatal tótkomlósi helytörténész, Balogh István mutatják be egymásnak és a nézőknek.

Vajon miért nem tó a világhírű Fehértó? Mi a különbség a cowgirl és a callgirl között? A Szabadlábon újabb epizódjaiban erre is fény derül. Az első részben Gyopároson pancsolnak, Orosházán péknek állnak a műsorvezetők, majd ellátogatnak István szülővárosába, Tótkomlósra, ahol még a malacok sem szeretnek korán kelni.

Felkeresik a kardoskúti madárparadicsomot, és ahogy annak idején a szovjet csapatok, most ők is bevonulnak Battonyára. A további epizódokban a mezőhegyesi ménesbirtok, a dinnyéjéről híres Medgyesegyháza, a pósteleki Wenckheim-kastély, a Munkácsy-emlékház, majd Békés, Doboz, Gyula, Gyomaendrőd, Vésztő és természetesen Békéscsaba is szerepel a célpontok között. A fiúk úsznak, repülnek, lovagolnak, traktort vezetnek, pálinkáznak és táncolni tanulnak, ráadásként pedig készítenek egy exkluzív interjút Jeanne-Marie Wenckheim Dickens grófnővel.

A Szabadlábon Magyarországon szeptember óta vetített epizódjaiban négy magyar tájegységet keres fel nyolc fiatal utazó. A szombat kora délutánonként vetített adások közül öt-öt epizódot szentelnek Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, illetve Somogy megye történelmi, földrajzi, kulturális és néprajzi értékeinek bemutatására. Illetve a kalandozásra. A fiatalok ugyanis nem csak műsorvezetők, sokkal inkább utazók, akik személyes élményeiket osztják meg a nézőkkel. A felfedezés élményét, hiszen nemcsak a magyar tájakat, hanem egymást is a forgatáson ismerik meg.

Monoki Lehel (23) neve nem ismeretlen a szabadidős és kulturális tévéműsorok kedvelői előtt, hiszen korábban a Magyar Televízió több műsorát is vezette. A TeleSport után a Repeta, a Kultúrház és a Felfedezők című produkciókban, legutóbb pedig a Testi mesék és a Válaszd a tudást! adásaiban láthattuk-hallhattuk.

Balogh István (22) fiatal kora ellenére ismert kutatónak számít: szűkebb hazája, a békés megyei zsidóság helytörténetének feltárásával foglalkozik 14 éves kora óta. Istvánnal korábban tudományos műsorok és dokumentumfilmek szereplőjeként találkozhattunk egy alkalommal például a Repetában is szerepelt, éppen Monoki Lehel interjúalanyaként.

Az útiterv:
Gyopárosfürdő - Orosháza - Kardoskút - Tótkomlós

Gyopárosfürdő (Orosháza)

Gyógyfürdőjéről nevezetes üdülőhely, Orosházától alig 3 kilométerre.
A Gyopáros-tó feltehetően az egykor itt is honos gyopár virágról kapta elnevezését. Vizének elemzését 1869-ben László Elek községi orvos végezte el. Ennek nyomán megállapították, hogy a tó vize gyógyhatású, így alkalmas mozgásszervi, krónikus ízületi, reumás, valamint nőgyógyászati betegségek gyógyítására.

A településrészen élmény- strand és gyógyfürdő működik gyógyászati és egészségmegőrző központtal. A fürdőt és a gyopárosi tavakat parkerdő veszi körül, amely meghitt csendjével kellemes pihenést, kikapcsolódást biztosít az ideérkezők számára.
Gyopárosfürdő jelképe a víztorony, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a fürdő területére és a gyopárosi hármas tórendszerre. A kilátó ad otthont a hely történetét bemutató állandó kiállításnak is.
A programkínálatot évente visszatérő rendezvények színesítik: Nemzetközi Hajómodellező Verseny, Nemzetközi Kenyérünnep, Nemzetközi Solymásztalálkozó.

Orosháza

Orosháza a dél-békési térség legfejlettebb városa. Fejlődését a közelben feltárt földgázlelőhelyek nagymértékben elősegítették.
Az itteni műemlékek mellett figyelmet érdemel az ország egyetlen kútmúzeuma, melyet a használaton kívüli víztoronyban és kertjében rendezték be. Érdemes felkeresni a Szántó Kovács János Területi Múzeumot is, ahol a Viharsarok népe című állandó kiállítás Orosháza gazdasági, társadalmi, történeti fejlődését mutatja be.

Szántó Kovács János Területi Múzeum:
Az állandó tárlat Orosháza és környéke történeti-néprajzi vonatkozásait mutatja be az őskori civilizációktól a huszadik századig.
A Viharsarok népe című állandó kiállítás Orosháza gazdasági, társadalmi, történeti fejlődését mutatja be, kiemelve azokat a fontos momentumokat, melyek meghatározzák a település összetételét, fejlődésének folyamatát és társadalmának arculatát. A kiállított korabeli tárgyak, dokumentumok, fotóreprodukciók felidézik az egyes korok hangulatát is. Csak néhány az érdekesebb tárgyak közül: látható itt párosfazék, taligás pipa, pásztorkészségek, dinnyekalap, cifraszűr, farkasfogó horog, Rózsa Sándor körözőlevele. A korabeli viseleteket élethű paraszt-, pásztor- és betyárbábu "hordja".
A múzeum másik állandó kiállítása, a Ki otthont adott Orosháza múltjának című tárlat az épület adományozójának, Schwarcz Jánosnak állít emléket.
Az 1944-ben alapított múzeum az alföldi agrárszocialista mozgalom vezetőjéről, Szántó Kovács Jánosról (1852-1908) kapta nevét. A mintegy 15 ezer tárgyból álló anyag legértékesebb része az állandó tárlaton látható. Az elsősorban néprajzi, helytörténeti és régészeti gyűjteményt egy 1930-as évekbeli polgárházban helyezték el.

Kútmúzeum
Az ország egyetlen kútmúzeumát egy 1930-ban épült, használaton kívüli víztoronyban és kertjében rendezték be. Állandó kiállítása a víznyerés és -felhasználás történetét szemlélteti.
Az Ásott kúttól a víztoronyig című kiállításon gémeskutak, kerekes kutak, szivattyús kutak, artézi kutak, víztornyok fényképei, dokumentumai láthatók, a tablók között pedig témában odaillő kisebb tárgyakat helyeztek el. De bemutatják az ásottkutak tartozékait (kútkapa, kúttéglák, faveder, csobolyó, korsók, kanták stb.) és a fúrott kutak felszerelését is (pl. kézi-, gépi meghajtású szivattyúk), sőt, egy szép öntöttvas, szivattyús kút is áll a toronyban, az udvaron pedig szabadtéri fémkútbemutató látható.
A Kútmúzeumot az orosházi Honismereti Szakkör hozta létre 1983-ban a Magyar Vízügyi Múzeum szakmai támogatásával.

Kardoskút (Fehértó)

Kardoskút napjainkban a határában található természeti értékekről nevezetes: a Fehértó az egyik legjelentősebb magyarországi madárrezervátum, amely nemcsak számos sziki madárfaj költő-, de mintegy másfél száz faj átvonulóhelye is.

A település elnevezése valószínűleg a Kardos barma kútja névből ered. Az Orosháza-Mezőhegyes vasútvonal 1893-as kiépítésekor Kardoskút állomás köré csoportosult a vásárhelyi puszta közeli részének állat- és terményszállítása.

A település 1949-ben lett önálló község, majd 1950-ben Békés megyéhez csatolták. Kardoskutat a határában föltárt olaj- és gázmező tette ismertté, a szénhidrogénipar egyik központja lett.
A kardoskúti Pusztaközpont a Körös-Maros Nemzeti Park bemutató központja. A nemzeti park a racka és cigája juh, valamint a magyar szürkemarha állományát a Fehér-tó szomszédságában található Sóstói-telepen helyezte el.

A település megközelíthető közúton: az 5-ös úton Kiskunfélegyházáig, onnan a 451-es úton Szentesig, majd Orosházára, ahonnan közel 8 kilométer a Tótkomlós felé vezető úton. Vasúton a Mezőtúr-Orosháza-Mezőhegyes vonalon fekszik.

Tótkomlós

Tótkomlós a Dél-Alföldön élő szlovák nemzetiség legtöbb hagyományát megőrző kisvárosa. Vonzereje emellett az elismerten gyógyhatású vízzel rendelkező Rózsa fürdő.

A város neve a hajdan erre bőven előforduló vadkomlóból, valamint a szlovákok népies elnevezéséből, a tótból származhat. Tótkomlóst többen is nevezték már a szlovák néprajzi gyűjtemények városának.
Az 1993 óta városi jogállású településnek nagy vonzereje a mintegy hatvan éve működő, igen népszerű Rózsa fürdő. Két kútból származó, 46 fokos vize elismert gyógyhatású.

Evangélikus templom
A copf templom homlokzatát bélletes ívpillérsor díszíti. A homlokzat előtti, körbejárható erkélyes tornyát a megye legszebbjének tartják. Az oltár aranyozott részeit Dunaiszky Lőrinc készítette.
Az 1795-ben épült templom hajójának tetőzete eredetileg zsindelyes volt, később palára cserélték. A hét boltszakaszos, hatalmas belső tér három oldalán karzat épült.
A faragott padokba ülve találkozhatunk a rézkapcsos kötésű Tranosciussal, a szlovák evangélikusok máig használt, gótbetűs, régi énekeskönyvével, amelyet többnyire a templomi helyükön hagynak a hívek.

Szlovák Tájház
A tájház a helyi szlovákok életmódját mutatja be a népi építészet és lakáskultúra eszközeivel. A hosszúház berendezésének legértékesebb darabjai a festett és faragott szobabútorai és a szűcsmunkák.
A szlovákok körében különösen népszerű volt a virágornamentikával díszített parasztbútor. Tótkomlós asztalosai sötét (kék, zöld) alapszínű, gazdagon virágozott jeles tárgyak sokaságát állították elő.
A rendelésre készült darabokon - mennyezetes ágyakon, rengőpadokon, sarokpadokon, gondolkodószékeken, tálasokon és ritkábban a jegyajándékba készült tükrösökön - megjelölték a megrendelő nevét, s a készítés időpontját.
A XIX. században készült szőttesek közül a tótkomlósi szlovákok sötétcsíkos ágyneműje (derékalja és párnavége), sávolyos díszabroszai, valamint dús szövésű, fekete-fehér gyászabroszai és gyásztörülközői nemcsak a tajházban, de még sok otthonban is megtalálhatók a szekrények mélyén.

A vetítések időpontjai: 

 Hétfő (Február 1.) 14:30  
   Kedd (Február 2.) 4:50  
   Kedd (Február 2.) 14:35  
   Szerda (Február 3.) 4:50  
   Szerda (Február 3.) 14:35  
   Csütörtök (Február 4.) 4:50  
   Csütörtök (Február 4.) 14:30  
   Péntek (Február 5.) 4:50  
   Péntek (Február 5.) 14:35  
   Szombat (Február 6.) 5:15