Mit érhet a hétvégén bejelentett antikorrupciós csomag? 2009. október 28. 07:59
Az Este vendége Földes Ádám, a Transparency International jogi tanácsadója, és Ligeti Csák, a gazdaság kifehérítését vizsgáló bizottság tagja
A műsorvezető: MÉSZÁROS ANTÓNIA
Mv.: - Antikorrupciós csomagot hirdetett a hét végén a kormány, egy új jövő tavasszal felállítandó hivatal akár több milliárdos bírságokat is kiszabhat, ha visszaéléseket tapasztal a közpénzek felhasználása közben. Igazi újdonság, hogy jutalmat kapnának azok, akik feltárnak korrupciós ügyeket, vagy meghatározó információt adnak át a márciustól felálló Közérdekvédelmi és Közbeszerzési Hivatalnak.
Az Este vendége Földes Ádám, a Transparency International jogi tanácsadója, és Ligeti Csák, a gazdaság kifehérítését vizsgáló bizottság tagja. És megkérdeztük nézőinket az interneten, hogy mit szólnak ahhoz, hogy jutalmat kapjanak a korrupciót feltáró állampolgárok. A képernyőn mindjárt láthatják az eredményt is. Jó estét kívánok! Önök szerint minek köszönhető, hogy az emberek ennyire jó elképzelésnek tartják? Legalábbis a mi nem reprezentatív felmérésünk szerint, hogy pénzjutalomban részesüljenek azok, akik ilyen típusú feljelentéseket tesznek.
Földes Ádám, jogi tanácsadó, Transparency International: - Az gondolom, hogy van olyan vagy lehet olyan közérdekű bejelentő, akinek számít az, hogy megkapja ezt a 10%-ot, de fontos azt is figyelembe venni, hogy aki közérdekű bejelentést tesz valamilyen korrupciós ügy kapcsán, sokkal többet kockáztat ennél. Tehát sokkal komolyabb szempontokat kell figyelembe venni, az egész egzisztenciáját veszélyezteti azzal, hogy nekimegy hatalmasságoknak, akik korrupcióban benne vannak.
Mv.: - Az önök felmérése szerint a korrupciót észlelő magyaroknak csak a 3%-a tesz feljelentést a jelen helyzetben. Ez nőhet egy ilyen intézkedések következtében?
F.Á.: - Azt gondoljuk, hogy nőhet, hogyha biztosak lehetnek abban a közérdekű bejelentők, hogy valóban védelmet kapnak, hogy valóban nem kell szótlanul nézniük, hogy mi folyik körülöttük, ha azt észlelik, hogy mondjuk a főnökük valamilyen korrupt ügyletben van benne.
Mv.: - Ligeti Csák, ön mit gondol erről a javaslatról?
Ligeti Csák, a gazdasági kifehérítését vizsgáló bizottság tagja: Az a része a javaslatnak, hogy védelmet kapjanak a bejelentők, azzal természetesen egyetértek. A másik egy kicsit meglep engem, és nyilván vannak, akiknek szimpatikus ez, de azt hiszem, hogy nem mindenki ért evvel egyet.
Mv.: - Például miért nem?
L.Cs.: - Hát, mert az a dolog, hogy most evvel haszonszerzéssel feljelentésre ösztönözzék az embereket, azért ez meggondolandó, hogy ez etikai szempontból, közerkölcs szempontjából ez mennyire helyes.
Mv.: - Mondjuk a hamis vádaktól fél? Hogy ez elindíthat egyfajta ilyen hullámot?
L.Cs.: . Akár azt is..
Mv.: - ..mert, ha a vád igaz, akkor tulajdonképpen örülnünk kell annak, hogyha valaki valóban bejelentést tesz.
L.Cs.: - Igen, a bejelentést azt gondolom, hogy állampolgári kötelességként kell tenni és meg kell védeni, aki bejelent, de én nem vagyok biztos abban, hogy etikailag 100%-ig támogatható egy olyan, hogy jutalmat kapjon mondjuk a büntetés megfelelő százalékát, mint ahogy a törvényben van. Ez egy kicsit meglepett engem, és azt gondolom, hogy nem vagyok benne egyedül.
Mv.: - A közbeszerzések tekintetében persze az egyik legnagyobb problémának azt tartják, erről szinte mindenki tud és beszél, hogy nagyon gyakran visszafizetnek azok, akik elnyernek egy-egy megbízást valakinek, akiről azt gondolják, hogy ő ebben esetleg segíthet. Ilyen típusú helyzetben hogyan lehet elérni, hogy valaki bejelentést tegyen? Vagy, hogy ezeket az ügyeket felderítsék? Kinek állhatna érdekében? Hiszen azt gondolná az ember, hogy erről csak az tud, akit mondjuk megpróbálnak rávenni arra, hogy korrumpáljon, neki pedig nem érdeke, hogy elessen attól a megrendeléstől, meg az összes továbbitól is aztán.
F.Á.: - Nem olyan rég jött le az elektronikus médiában egy történet, ahol egy kartellről szerzett egy magas pozícióban lévő vállalati vezető tudomást, nem ő volt a legtetején a vállalatnak, ám ezt bejelentette, nem kapott megfelelő védelmet és halálos fenyegetéseket kap viszont cserébe. Mindig vannak becsületes emberek, akik nem akarják szó nélkül hagyni, hogy mi történik ott.
Mv.: - Mit jelenthet a megfelelő védelem ebben az esetben?
L.Cs.: - Ó, hát ennek én nem vagyok azért szakértője, tehát ezt jogász urat kellene azt hiszem inkább megkérdezni.
Mv.: - Jogász úr?
F.Á.: - Megfelelő védelem az egyrészt munkajogi védelem, tehát, hogyha..
Mv.: - ..persze a halálos fenyegetésekre az még nem sokat ér.
F.Á.: - Halálos fenyegetésre ott vannak különböző büntetőjogi eszközök, illetve ott mondjuk lehet, hogy az egy rendőrségi ügy, de a védelem azt is jelenti, hogy mondjuk a jó hírneve védelmére pert indít egy cég, mondjuk akiről szó van egy ilyen ügyben, akkor emiatt nem kell felelnie, tehát, hogy ez nem sérti valakinek a jó hírnevét, ha törvényes módon bejelenti, hogy..
Mv.: -..jogi segítséget is kap akár? Ha védekezni kell?
F.Á.: - Jogi segítséget kap, hogyha elveszti az állását, amíg tart a munkaügyi per, akár szociális segítséget is kap, hogyha megint egy jogi kérdés, ha azt mondja a vállalat, hogy üzleti titkait ezzel megsértette, vagy akár szolgálati vagy államtitkokat sért meg, akkor ez ne minősüljön ebben az esetben büntetendőnek.
Mv.: - Köszönöm szépen, mindjárt folytatjuk a beszélgetést.
Brüsszelben van kollégánk, Vígh Zoltán, szervusz Zoltán. Az Unió szervezeti szinten hogyan küzd a korrupció ellen?
Vígh Zoltán, tudósító, Brüsszel: - Szervusz Antónia, jó estét! Az Unió szigorúan vizsgálja a pénzügyi visszaéléseket, de a fellépést a korrupció ellen alapvetően a tagállamokra bízza. Ettől függetlenül Brüsszelben komolynak tartják a problémát és alaposan vizsgálják a korrupció kérdését. A szakértők egyetértenek abban, hogy a hagyományos felosztás alapvetően ma is igaz, a protestáns etikára támaszkodó északi tagállamokban elhanyagolható a korrupció, míg Dél-Európa és Közép-Európa súlyosan fertőzöttnek tűnik. A másik megállapítás az, hogy a korrupcióellenes kormányzati fellépések a tagállamokban rendkívül mérsékelt sikert hoztak, akárhány ilyen hivatalt állítottak fel, általában alulmaradt a korrupcióval szemben, mert nem elég csak a hatalmi vagy törvényi előírásokat megváltoztatni, átfogó kulturális és gazdasági változásokra van szükség ahhoz, hogy a társadalom egészét érintő korrupciós jelenségek visszaszoruljanak.
Mv.: - Köszönöm szépen, Vígh Zoltánt hallották Brüsszelből.
Ez az új hivatal, a Közérdekvédelmi és Közbeszerzési Hivatal, hogyha egyszerű többséggel elfogadja a parlament, akkor március 1-jétől működhet és 300 millió Ft-ba fog kerülni. Ön szerint ez az összeg megtérülhet? Viszonylag hamar bejöhet a korrupciós ügyek megfékezésével?
L.Cs.: - A korrupciós ügyek súlya miatt, akár nagysága, de pláne a közvetett jelentősége súlya miatt ez a 300 millió ez egy elhanyagolható összeg. Azt gondolom, hogy ez a hivatal kell vagy nem kell, vagy, hogy ez legyen-e, az nem a 300 millión múlik. Más kérdéseket kell megvizsgálni, hogy legyen-e hivatal vagy ne.
Mv.: - Ön szerint ennek a hivatalnak mennyiben lehet több értelme és sikere mondjuk a korábbi Antikorrupciós Koordinációs Testülethez képest, amit 2007-ben alakított meg a Gyurcsány kormány és azóta már meg is szüntettek. Vagy az összes többi korábbi próbálkozáshoz képest.
F.Á.: - A korábbi próbálkozásoknál mindig ilyen stratégiaalkotó tanácsadó szervekről volt szó. Ez a hivatal, ennek vizsgálati jogkörei lennének, azonban az, az álláspontunk a Transparencynél, hogy eleve a rendőrségnek, illetve az ügyészségnek rengeteg feladata van ezen területen és, hogy rájuk kellene ezt leginkább bízni. Nem biztos, hogy egy új hivatal sikerrel járna, ahogy a bejátszásban is elhangzott, sehol nem működik ez igazán jól, a régióban ezzel megpróbálkoztak, nem működtek jól ezek a hivatalok.
Mv.: - És, hát azt is tisztázni kell alapvetően, hogy mit értünk egyáltalán korrupción? Ez ugye országonként is változik, meg egyáltalán egy nehezen megfogható dolog, hiszen van, ahol már egy ajándék vagy egy vacsora is annak számít, van, ahol nem, ön szerint hol kéne meghúzni a vonalat?
L.Cs.: - Hát azt gondolom, hogy abból túlszaladnánk nagyon a műsorból, hogyha a korrupció definícióját akarnám pontosan körbejárni. Nem tudom, hogy esetleg jogi oldalról van-e sokkal egyértelműbb és röviden fogalmazható definíció arra, mit nevezünk, hol húzzuk meg Magyarországon a vonalat?
F.Á.: - A Transparency Internationalnek a definíciója az, az, hogy valaki a ráruházott hatalommal visszaél.
Mv.: - Köszönöm szépen. Igen?
L.Cs.: - Ezzel teljesen egyetértek, hogy pontosan konkrétan mit jelent, ez lenne nagyon hosszú beszélni. De különben, amit én szeretnék hozzátenni, hogy azt gondolom, hogy a legnagyobb, leghatásosabb küzdelem a korrupció ellen, az a nyilvánosság. És ebben nagyon sok teendő lenne és mindenképpen kellene hozzá egy nagyon komoly politikai akarat, hogy ezek végrehajtódjanak.
Mv.: - és ön látja ezt az akaratot?
L.Cs.: - Hát bizonyos esetekben nem. Például az, hogy amilyen pillanatok alatt visszavontak olyan rendelkezést mondjuk a készpénzforgalom korlátozására vonatkozólag, ahol az ember úgy elgondolkozik, hogy vajon nem az történt-e a háttérben, hogy szóltak a politikusoknak, hogy uraim, ha ilyen törvényt hoztok, akkor nemk kaptok több pénzt.
Mv.: - Mindenesetre a zászlóra mindenki feltűzte most ezt a témát, úgyhogy azt hiszem sokat fogunk még róla beszélgetni, köszönöm, hogy eljöttek.
L.Cs.: - Köszönjük a meghívást.