Az Este 

Uniós milliók kistelepüléseknek - érdekes példák a pályázatok dzsungeléből 2009. október 30. 07:46

Az Este vendége a pécsi stúdióban Wekler Ferenc, a Községi Önkormányzatok Szövetségének elnöke

A műsorvezető: NIKA GYÖRGY

Mv.: - Magyarázatot várnak a várgesztesiek, hogy miért került több mint 3 millió Ft-ba egy biciklis pihenő. Az uniós pénzeket ellenőrző hivatal szerint minden rendben van. És így látja a polgármester is. Hétfőre bizonyítékot ígért. Közben ugyancsak Veszprém megyében, de már Megyeren egyáltalán nem okoznak fejfájást a különböző pályázatok, sőt, két példa, két történet.

Név nélkül: - Hogyha ez a bicikli pihenő, akkor hol pihennek itt a kerékpárosok?

R.: - és azt miből gondolják, hogy 3,2 millióba került ez a bicikli pihenő?

Név nélkül: - Hát rajta van az interneten, úgyhogy bárki megnézheti.

R.: - Az Internet. Innen indult minden. Néhány várgesztesi böngészte a világhálót és úgy találta, az egyik uniós projekttel talán nincs minden rendben. Egy több mint 3 milliós beruházásról van szó. Amelyikről az említett böngészők úgy tudják, hogy ez épült belőle. 10 földbe vert fatuskó, biciklis pihenő gyanánt. Meg akarták tudni mi az igazság, de ez ma nem sikerült. Nekünk viszont sikerült megtalálnunk a polgármestert, nem Várgesztesen, Budapesten. De családi dolgaira  hivatkozva hétfőig nem ígért dokumentumokat. Kifogásolta viszont, hogy a valódi beruházást összekeverik a fatuskókkal.

Menoni Gabriella (független) polgármester, Várgeszes: - Az a terület egy része a beruházásnak. Tehát nyilván, ha innen csinálok egy fényképet az így mutatja, a vállá, ha innen csinálok egy fényképet, akkor az arcát is látjuk.

R.: - És ki tudja megmutatni nekünk azt, hogy honnan csináljuk azt a fényképet? Hogy kiderüljön, hogy mi került 3,2 millióba.

M.G.:- Hát hétfőn, ugye akkor már szívesen állok minden médiának a rendelkezésére.

R.: - Minden rendben van, mondja a polgármester, és az ellenőrzésre hivatott hivatalban is ezt mondják. Mondván, ellenőrizték. Talajfeltöltés, tipegő, szemetes és padok, ilyenek is benne vannak a árban.

Soproni Horváth Lajos, szóvivő, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal: - A dokumentumok szerint megvannak, megvoltak legalábbis a helyszíni ellenőri dokumentumban ez bizonyítható.

R.: - Az  már persze más kérdés, hogy mikor volt a tereprendezés és mikoriak pl. a fatuskók.

Név nélkül: - 2001 vagy előtte pár évvel lettek, mikor lett így karbantartva, és szépítve lett az egész kert.

Név nélkül: - Három éve? Nem tudom. Fogalmam sincs.

Név nélkül: - Három éve körülbelül, igen.

R.: - Hiába. A hivatalos papírok bemutatásáig csak találgat mindenki és beszél, kicsit hasonlóan a meséhez. Mond is valamit, meg nem is.  Valamikor, nem is olyan régen, alig három éve elszánta magát az ország legkisebb települése, Megyer. Pályázatokon keresztül szereztek pénzt az Uniótól, és az államtól is, amire csak tudtak.

Payer Kristóf (független) polgármester, Megyer: -  Csapadékvíz-elvezetés, utcai bútorok, a virágládák, amik csak az aknafedlap szerepét látják el, mert lehetett volna aknafedlapra is pályázni csak akkor nem lenne virágláda. Illetve fűtéskorszerűsítés, buszmegállónk, a kultúrházunk.

R.: - A falu polgármestere az elmúlt három évben megvalósult fejlesztéseket sorolja, a teljesség igénye nélkül. Van itt ugyanis lovaspálya, és megújult a park is.

P.K.: - A végső terv, hogy itt egy olyan környezetet teremtsünk, ami nemcsak élésre, hanem üdülésre is alkalmassá teszi a falut.

R.: - A falusi turizmusban hisznek. Erre készül a település valamennyi lakója, így Lajos is, aki a közcélú foglalkoztatás keretében szintén pályázati pénzből szépítgeti a falu határát.

Incze Lajos: - Turisztikai falut akarnak.

R.: - és ezt ön támogatná?

I.L.: - Igen. Igen.

R.: - És miért? Miért lenne ez jó például önnek?

I.L.: - Hát nekem, ha más nem, több lenne a munkalehetőség, meg jobban megismernék mások Megyert.

R.: - A település csak idén annyi pénzt nyert pályázatokon, hogy önerővel együtt 60 millió Ft-nyi fejlesztés valósulhat meg. Visszaállítják például a házak eredeti homlokzatát, új térfigyelők is lesznek és amíg ezek megérkeznek Csikasz és Zokni erősíti a falu védelmi rendszerét.

P.K.: - Működésre nekünk sincs pénzünk, csak fejlesztésre. De ebből mindig problémák is akadnak, a jegyzőséggel, mert a jegyző asszony mindig felhívja a figyelmemet, hogy a működésre szánt pénzt azt nem fejlesztésre kéne költeni, mi minden pénzt fejlesztésre költünk, hogy a fejlesztés jövőbeni bevétele az elegendő legyen a jövőbeni működésre.

R.: - A polgármester szerint olyan megújulásra, mint Megyer, kevesen képesek. A törpeség itt előny. Olyan kicsik, hogy nincs iskola. Nem is kell rá költeni. Orvos kéthetente rendel a faluban, de bolt van is, meg nincs is. Mint a mesében.

P.K.: - Jön a bolt.

R.: - És a bolt tényleg jön. Ez az autó látja el a falu általában 18, hétvégente és nyaranta 60-70 fősre duzzadó lakosságát. És ez nem mese.

Mv.: - Az Este vendége a pécsi stúdióban Wekler Ferenc, a  Községi Önkormányzatok Szövetségének elnöke, jó estét kívánok!

Wekler Ferenc, elnök, Községi Önkormányzatok Szövetsége: - Jó estét kívánok!

Mv.: - Önnek is mondom, hogy szerettük volna a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget is megkérdezni, de ma nem értek rá. Nos, két eltérő példa, két eltérő történet, bár ott van még a bodrogkeresztúri mini kilátó ügye is. Tehát tényleg ekkora az összevisszaság a pályázati pénzek felhasználásában a kistelepüléseken?

W.F.: - Hát a második példa  szimpatikusabb volt, mint az első természetesen. Én nem látom olyan tragikusnak ezt a helyzetet. Annál tragikusabb az, hogy kevés pénz jön a kistelepülésekre. Itt a bejátszásban is hallható volt, hogy a tervekről beszélek csak a második pozitív példánál is, a pénz még nem érkezett meg, csak megnyerték, ez már egy jó hír. A legtöbb pályázatunkat el se bírálták még. És az elmúlt három évben nagyon kevés olyan lehetőség volt, ahol a kistelepülések pályázhattak fejlesztésekre. És azt gondolom, ez a rendszernek az alapvető hibája, és még nagyobb tragédia az, hogy a mostani költségvetési tárgyalás során a  kistelepülésekkel fogják lenyeletni a 120 milliárdnak több mint 50%-át, ugyanis megszűnnek a  hazai fejlesztési források. Amelyek ezeket a  kisléptékűnek nevezett fejlesztéseket, amiről itt a bejátszásokban hallhattunk lehetővé tették eddig. A jövőre ezek megszűnnek, a költségvetési törvénytervezet alapján és ezek a járdafelújítások, útfelújítások, csatorna-felújítások, amelyek ezekből  forrásokból valósultak meg, nem fognak megvalósulni. Az uniós pénzekhez pedig a kistelepülések apparátus, tőke, pénz, szakmai tudás és a pályázati kiírások miatt pedig nagyon-nagyon ritkán tudnak hozzáférni.

Mv.: - Az egyébként érezhető volt a mi anyagunkban is, hogy tudniillik van némi zavar a működési és a fejlesztési pénzek elköltésében. Vagy pl. abban, hogy fejlesztési pénzeket, merthogy ezeket mégis néha lehet nyerni működésre fordítják egyes településeken, mert már nincs másra. A kormány viszont azzal érvel, hogy ebben a kvázi válsághelyzetben a működés a fontosabb és a fejlesztésekről, vagy a fejlesztésektől veszik el, mondjuk a kormányzati önrészt, hogy azt az Unióban lehessen megpályázni. Erről van szó?

W.F.: - Hát ez egy hamis érvelés. Elveszik ezt a pénzt az önkormányzati rendszerben és elveszik a pénzt a kistelepülésektől. Attól, hogy a hazai források megszűnnek, attól nem lesz több uniós forrás. És a települések, akik nem tudnak az uniós forrásokra pályázni, önerő és az említett okok miatt, azok nem tudnak semmilyen módon forráshoz jutni. És a beterjesztett költségvetés azt is mutatja, hogy nemcsak a fejlesztési források, hanem a működési források is csökkennek. Tehát semmiféle átcsoportosításról szó nincsen. Nagyon nehéz év elé nézünk.

Mv.: - Ön elég gyakran jár Brüsszelbe, tehát közvetlenül pénzeket Brüsszelből regionális szinten sem lehet megpályázni?

W.F.: - De lehet, vannak források, de ezek a kistelepülések számára ezek aztán végképp elérhetetlenek. Itt elsősorban nagy rendszerekre és nagy pályázatokra lehet pályázni, illetve egészen picikre, partneri kapcsolati együttműködésekre, külföldi partnerekkel, ahol uniós településekkel lehet közös projekteket létrehozni, de ezek nem a település fejlesztését szolgálják, hanem a település társadalmi életét javíthatják.

Mv.: - És ebben a helyzetben mi a megoldás? Tehát, amikor mondjuk nyilván a központi költségvetés olyan lesz, amilyen, tehát nem lesz benne pénz, legalábbis jövőre nem, akkor mit tud javasolni ön, aki a polgármesterségben is jártas ember. Hogy a kistelepülések ebben a helyzetben mit tegyenek?

W.F.: - Javasoltam annak idején, amikor ezt a rendszert kialakították, Bajnai úrnak, hogy ez egy nagyon rossz rendszer, ami kialakult. Egy nagyon bürokratikus, átláthatatlan, és a felelősséget lerúgó rendszer. Soha, senki nem tudja, hogy a döntéseke ki hozza meg és mikor hozza meg ezeket a döntéseket.

Mv.: - Elmondaná azokat a lépcsőket, amelyekre ön gondolt? Tehát  gondolom minél kevesebb lépcső, minél gyorsabb átmenet.

W.F.: - W.F.: - Igen, helyi döntések kellettek volna. Ebben a pillanatban Magyarországon központilag döntenek minden pályázatról. Az úgynevezett Regionális Tanácsokban sem születnek döntések, pontosabban a hazai forrásokról dönthettek az idei évig, jövőre, miután ezek megszűnnek, ezekről sem fognak tudni dönteni. Minden egyes uniós pályázat máshol dől el. Ez most még igaz a Liederre is, ami a kistelepülésekre vonatkozik, bár most úgy hallom, hogy a döntési jogosítványokat le fogják adni a helyi Lieder-csoportokonak. De erről is csak hallunk, a pénzt még nem látjuk, beszélünk róla hosszú évek óta. Rengeteg pénz megy el reklámra, és az elmúlt három évben gyakorlatilag nem jutottunk forráshoz. Hadd mondjam el nagyon röviden a saját településem példáját, mi is azok közé tartozunk, polgármester úr mindent megpályázunk, amit lehet, 1600 lakosú település az előző ciklusban, tehát 2002-2006 között több mint 1,4 milliárdnyi beruházást hajtottunk végre, az elmúlt három évben eddig 20 milliót sikerült.

Mv.: - Wekler úr, két számot mondom nekem, több mint 3000 település van Magyarországon, hány uniós pályázatról lehet szó? Nyilván tízezres nagyságrend.

W.F.: - Ezek óriási számok, nem tudok számot mondani, nagyon sok.

Mv.: - És mekkora összegről lehet szó?

W.F.: - Itt az 500 ezer Ft-tól, egy rendezvény támogatásáig a Liederben egészen a milliárdosig, egy iskola felújításáig.

Mv.: - Köszönöm szépen, hogy itt volt.

W.F.: - Köszönöm én is.