Az Este 

Hív a vasút, fizet az utas - de mennyit? 2009. december 04. 07:06

Az Este vendége Berényi János, a Hungrail Magyar Vasúti Egyesülés elnök-vezérigazgatója

A műsorvezető: MÉSZÁROS ANTÓNIA
 

Mv.: - Jó estét kívánok! A korábbi tervekkel ellentétben még nem döntött a kormány a vasúti kedvezmények egy részének megszüntetéséről. Előbb azt akarják pontosan tudni, hogy ki, milyen kedvezménnyel utazik. Akik ingyen utaznak, azoknak ezentúl regisztrációs jegyet kell majd váltaniuk. A MÁV régóta veszteséges, részben azért, mert a kedvezménnyel utazók után nem fizet eleget az állam - mondják a vasúttársaságnál. A jegyárak is emelkednek jövőre, várhatóan 15%-kal.

R.: - Ezek a papagájok 2007-ig félárú jeggyel zötykölődhettek volna a vonaton. És utastársuk lehetett volna néhány naposcsibe, ékszerteknős, vadászsólyom vagy egy akváriumra való élő hal. Meg néhány kisebb kígyó, béka. Kóka János, akkori közlekedési miniszternek mégsem ezek tetszettek a legjobban.

Kóka János: - Kedvenc példám a futballbíró.

R.: - Ők féláron utazhattak. Az EP-képviselőknek pl. egyáltalán nem kellett fizetniük a vonatjegyért. 2007 óta ezek a kedvezmények mind megszűntek. Ahogy a határon túli magyar pedagógus igazolvánnyal rendelkezőknek járó is.

Név nélkül: - Van a 20%-os, van a 33%-os,  van a közalkalmazottaknak.

R.: - Pozitív változás volt 2007-ben, hogy a fogyatékosok és kísérőik 67,5%-os helyett 90%-os kedvezménnyel juthatnak vonatjegyhez.  Ehhez a Vakok és Gyengénlátók, valamint a Siketek és Nagyothallók Szövetsége által kiadott igazolványt kellett mindössze felmutatniuk. Megszűnt viszont az esti és levelezős hallgatók 67,5%-os kedvezménye. A nappal is tanulók és a magyar igazolvánnyal rendelkezőké pedig 50%-ra csökkent. Az uniós állampolgárok diákjai is féláron utazhatnak. A MÁV szerint még mindig 20 féle támogatás van. Az utasok mindössze 38%-a vett teljes áru jegyet 2008-ban. Az állam pedig több mint 100 milliárd Ft-ot fizet az utasok helyett. A MÁV évek óta veszteséges. Tavaly azzal is próbálkoztak, hogy kizárják a bliccelőket. Szigorúbban ellenőriztek és kerítéseket szereltek fel egyes pályaudvarokon. A kormány régóta tervezi, hogy megszünteti a kedvezményeket. Első lépésben a kedvezményes jegyeket számítógépben regisztrálják, hogy minden egyes utas esetében pontosan lehessen tudni, ki, honnan, hova, milyen kedvezmények igénybe vételével utazik a vonaton.  És csak ezután döntenek. A szakszervezet így is tiltakozó akciót tervez.

Gaskó István, Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete elnöke: - A kormány rossz irányba megy.

R.: - A tervek szerint 2010-ben 15%-kal emelkednek a jegyárak. A szakszervezeti vezető úgy számol, hogy ettől várhatóan kevesebben utaznak majd és kevesebb dolgozóra lesz szükség a MÁV-nál. Ezért várhatóan ismét sztrájkolni fognak. A jó hír az, hogy már csak jövőre.

Mv.: - Az Este vendége Berényi János, a  Hungrail Magyar Vasúti Egyesülés elnök-vezérigazgatója, jó estét kívánok!

Berényi János, elnök-vezérigazgató, Hungrail Magyar Vasúti Egyesülés: - Jó estét kívánok!

Mv.: - A kedvezmények aránya, ami a magyar vasúti rendszerben megfigyelhető, az mondjuk nemzetközi összehasonlításban milyennek mondható? Máshol is ilyen sokan utaznak vagy teljesen ingyen vagy jelentős kedvezménnyel?

B.J.: - Nem, de mielőtt erre rátérnék azért engedje meg, hogy azt mondjam, hogy nekem azért ez a történet ez nem elsősorban erről szól, hanem a közösségi közlekedés reformja címén  a 40 milliárd elvonásáról. Ugyanis ennek kapcsán az, az ígéret hangzott el, hogy ezt visszapótolják különböző reformmegoldásokkal. Részben vonalak bezárásával, amivel egyébként nem értek egyet. Részben pedig a kedvezményrendszer felülvizsgálatával. Ugye tudjuk, hogy mi történt a vonalakkal, ahol erősebb lobbi volt, ott a vonalakat meghagyták, végül is a fele nagyságrendű vonal került bezárásra. Ami azt jelenti, hogy..

Mv.: - ..ön szerint egyébként lehetett volna megspórolni annyit, amennyi akartak volna, ha bezárták volna?

B.J.: - Én azt gondolom, hogy a korábbi bezárások is azt bizonyítják, hogy ezek nagyon keveset hoznak a konyhára, tehát értelmetlen. Nem a keresletet kell csökkenteni, hanem a kínálatot kell növelni Tehát visszatérve, tehát itt már a megtakarítás egy része nem fog bejönni. A 40 milliárdot viszont elvették a vasúttól. Most a kedvezmények rendszerének felülvizsgálatába is beletörött a bicska. Ugye nem merték végigvinni. Ugyanakkor erre valóban szükség van, hiszen az egy lehetetlen állapot, hogy a fizetős utasok száma, vagy százaléka csak 15%. Európában erre példa nincs. Gyakorlatilag a nyugdíjasoktól számos különböző rétegen keresztül szinte mindenki kedvezménnyel utazik a vasúton. Ebbe viszont belefogni, ezt felülvizsgálni csak nagyon nagy társadalmi konszenzussal lehetne, amivel ez a leköszönő kormány már nem rendelkezik. Ezért merészeltem én már korábban is, hónapokkal ezelőtt is, amikor az egész reformötlet felmerült, azt mondani, hogy egy ilyen nagyságrendű reformot, amely emberek millióit érinti, ebbe bizony csak egy új kormány, egy nagy támogatottsággal bíró kormány, amely mögött politikai és társadalmi támogatottság is van, tud belekezdeni. Tehát, ha már 8 évig ez a kormány nem nyúlt hozzá a vasúthoz, márpedig nem nyúlt hozzá érdemben a vasúthoz, akkor most már ne is kezdjen bele.

Mv.: - Akkor térjünk vissza majd mindjárt a regisztrációs jegy konkrét problémaköréhez, mert azért alapvetően ezért vagyunk ma itt. De, ha már ezt mondta, lett volna-e olyan opció, hogy azt mondja ez a kormány, hogy ha már eddig nem nyúltunk hozzá, ez az, amit ön mond, akkor most már inkább nem nyúlunk hozzá, majd az új kormány. Tehát a hátralévő néhány hónapban egyébként elketyegett volna a MÁV az eddigi feltételek szerint, az eddigi támogatást szerinte, vagy a teljes összeomlást kellet valamilyen módon elkerülni.

B.J.: - Én azt gondolom, hogy elketyegett volna. És, ha már megtisztelt azzal, hogy meghívott, akkor szeretném egy picit eloszlatni ezt a végtelen rossz hangulatot, ami a MÁV körül kialakult, hogy a MÁV feneketlen hordó, hogy csak pénznyelő automata. Én azt gondolom, hogy a MÁV közt szolgál. Az állampolgároknak azt a jogát próbálja megvalósítani, állami akaratból és állami megrendelésre, hogy az ügyeik intézésére elfogadható áron, eljuthassanak a fővárosba, vagy éppen megyei, járási székhelyekre. Vagy a hivatásos forgalomban, akik nem a lakóhelyén dolgozik, hanem attól távol , vagy jár iskolába, elfogadható áron eljuthasson. Ezért tehát, a MÁV nem piaci alapokon képzi az árát, a tarifát, abban nem az önköltség és egy minimális nyereség van benne, hanem az állam egy diktált tarifát mond neki, hogy azt kell az utazóközönség felé alkalmazni. Amely nem fedezi a költségeit. Azzal az ígérettel teszi ezt az állam, hogy a különbséget megtéríti számára. Ez azonban nem történik meg, vagy csak nagy késéssel történik meg, vagy csak részben történik meg. Ezzel hitelfelvételbe kergeti a MÁV-ot, amelynek a kamatait a MÁV-nak saját magának kell kitermelnie. Tovább görgetve a nehézségeket, és tulajdonképpen egy olyan mókuskerékbe kerül a vasút, amelynek a vége az, hogy két-három évente leváltják a vezérigazgatót. Ugyanez van a pályánál is. A pálya az infrastruktúra az, az állam tulajdona. Hogy a  pálya olyan állapotban van, amiben van, az azért van így, mert az állam nem ad rá elég pénzt a szolgáltató vasútnak, a pályát üzemeltető vasútnak. Az ÁSZ szerint is 2000 milliárd forráshiánnyal küszködik a vasút, ez a 2000 milliárd egyébként valószínűleg bent van a közútfejlesztésekben. A közutat is természetesen kellett fejleszteni, hiszen ott is elmaradásban voltunk. Úgy gondolom, hogy ott már elértük az európai színvonalat. A vasútnál viszont mélyen az európai színvonal alatt vagyunk, a pályát illetően. Tele van a pályánk lassú jelekkel, több mint 50%-on 30-40 km-rel ketyegnek a mozdonyok.

Mv.: - És, ha felújítanák a pályát, és ez elérné azt a bizonyos európai színvonalat, akkor olcsóbban is működne a rendszer egyébként?

B.J.: - Én azt gondolom, hogy egy rossz pálya, egy nem karbantartott pálya a legdrágább. Tehát természetesen egész Európa arccal a vasút felé fordul ma. Mindenki azt hirdeti, hogy a vasút a fenntartható fejlődés záloga, a CO2 kibocsátás csökkentése, a világméretű felmelegedés megakadályozása.

Mv.: - Ez igaz, de itt két külön megközelítésről van szó. Az egyik filozófiai, a másik anyagi, és, ha jól értem azt, amit ön mond, ne haragudjon, csak befejezem gyorsan  a kérdésemet, akkor azt mondja, hogy rövid távon nemhogy nem lehet kivonni a vasúthálózatból, hanem inkább, hogy rákölteni kéne.

B.J.: - Így van.

Mv.: - Na most ehhez képest viszont Magyarország van bizonyos pénzügyi kényszereknek kitéve, és pl., az Európai Unió, meg a minket segítő szervezetek is azt szorgalmazzák, hogy kevesebbet költsünk közösségi közlekedésre, és konkrétan a vasúthálózatra, kevesebbet költsünk. Hogy lehet ezt a két dolgot összeegyeztetni? Bármilyen szépek az egyébként filozófiai és elméleti és a jövő szempontjából végig gondolt gondolatmenetek?

B.J.: - Hát én azt gondolom, hogy azért egy kormánynak, a jelenleginek és a következőknek is bizonyos prioritásokat fel kell állítani, és, ha azért ezeket az EU-ajánlásokat, sőt követeléseket komolyan vesszük, akkor a vasútba egyszer végre egy komolyabb löketet kéne adni a vasúti beruházásoknak, ugyanis az elmúlt években, évtizedekben nem történtek komoly beruházások a vasútba. Még egyszer mondom, a közutat fejlesztettük,  kellett, és ráadásul a vasút egy rendkívül aránytalan, torz versenyhelyzetbe van belekergetve. A szintén állami pénzekből, szintén az adófizetők pénzéből - ez egy kedvenc kifejezés - épített autópályán az azt használók gyakorlatilag csak töredéken fizetnek autópálya-használati díjat. A legtöbb autópálya megkerülhető alsóbbrendű utakon, és láthatjuk, hogy a kamionok ezeken az alsóbbrendű utakon döngetnek, tönkretéve az alatta lévő közműveket, megrepesztve a házak falát és szennyezve a környezetet. A vasút azonban minden egyes megtett kilométernél, a fővonalakon is, és a bezárásra ítélt szárnyvonalakon is igen magas pályahasználati díjat kell, hogy fizessen. Ez egy olyan aránytalan versenyhelyzet, amelyen változtatni kell. Arról volt szó, hogy bevezetik a használatarányos útdíjat a közúton is, nem került bevezetésre. Tehát ez a helyzet konzerválódott. Ezen változtatni kell. A vasutat helyzetbe kell hozni. A vasutat fejleszteni kell, a pályát, arra érdemes csak modern járműveket rátenni, mert egyébként ezen a gyenge pályán a svájci vasút, a francia vasút sem tudna jobb teljesítményt nyújtani.

Mv.: - És változások minden bizonnyal lesznek. Az időnk pedig tulajdonképpen gyorsan le is járt, egyetlenegy dologról nem beszéltünk még igazán, ami miatt ma egyáltalán itt ülünk és ez a bizonyos regisztrációs jegyrendszer. Annyit mondjon meg nekem gyorsan, hogy ahhoz képest, hogy ez ugye a helyett kerül bevezetésre, hogy spóroljon a vasút és megszüntessen kedvezményeket, nyilván azzal a hosszú távú céllal vezették be, hogy megvizsgálják, hogy előbb-utóbb hol lehet kedvezményeket megszüntetni. Mennyibe fog kerülni rövid távon maga a rendszer?

B.J.: - Hogy a rendszer mennyibe fog kerülni, ezt nem tudom, ugye ennek a célja az, az, hogy egyáltalán tiszta képet kapjunk arról, hogy mennyien utaznak, milyen típusú kedvezménnyel. Jelenleg ugyanis tapasztalatai számok alapján, esetenkénti felmérések alapján majdnem, hogy bemondásra vélelmezzük, hogy pl. a teljesen ingyen utazó nyugdíjasok hányan veszik igénybe a vasutat. Hogy a különböző kedvezmények leginkább a diákok veszik igénybe a legnagyobb kedvezménnyel, de, hogy mennyien? Pontosan nem tudjuk.

Mv.: - És éppen amiatt, amit ön is korábban mondott, hogy milyen megfontoltan kell közelíteni egy ilyen méretű átalakításhoz, az egyébként egy jó dolog, hogy megpróbálják ezt először feltérképezni. De lesz ennek rövid távú hatása is, egyrészt gondolom drága bevezetni, másrészt sokkal nagyobb sorok lesznek a pénztáraknál.

B.J.: - Így van.

Mv.: - Hiszen az a sok ember, és látjuk, hogy iszonyatosan sok ember, aki eddig ingyen utazott, eddig nem állt sorba, ezután fog. Ennek önmagában költsége van és  minden egyéb más vonzata.

B.J.: - Igen, hát azért egy ilyen regisztrációs jegy bevezetésének kellene, hogy egy törvényi háttere is legyen, és ez még nincsen meg. Tehát ezek még csak lózungok, most elnézést, hogy ezt a szót használom, tehát ennek a törvényi hátterét is meg kell teremteni, hogy a vasút ezt a jegyet bevezethesse. És valóban, ha ez bevezetik és mindenkinek, aki eddig ingyen használta a vasutat, annak is oda kell állnia és valamilyen minimális összegért ezt a regisztrációs jegyet ki kell váltania, ez nyilván olyan értelemben pozitív is lehet, hogy nyilván több jegypénztárosra van szükség, és ez még akár a munkaerőkeresletet is növelheti a vasútnál.

Mv.: - Pozitív és drágább. Köszönöm szépen, hogy eljött.

B.J.: - És drágább, így van. Köszönöm szépen én is.