m1 Duna TV Duna World mr1 mr2 mr3 mti mti

SZÓSZ?!:) 

Közhelyek és közmondások 2009. december 16. 09:56

A 6. adás írói feladatai

Oldal nyomtatása Szövegméret növelése Szövegméret csökkentése Oldal továbbküldése

Minden hájjal megkent – ezt ma dörzsölt, ravasz emberekre mondjuk. Tudják honnan ered ez a kifejezés? Régen a boszorkányok állati zsírokból készült kenetekkel gyógyítottak, s előszeretettel használták a rókahájat, amit akkor még ravaszhájnak neveztek. Ilyen és ehhez hasonló történetek nyomába eredtünk,  a Szósz!? szólásokról és közmondásokról szóló adásában.

 

A sör nem alkohol, az asszony nem ember, a medve nem játék. Ennek a közmondásnak a jelentését nem biztos, hogy ismeri egy külföldi állampolgár. Szabó T. Annát és Vámos Milóst arra kértünk meg, hogy mutassák meg, milyen mókás helyzetek alakulhatnak ki, ha rosszul használjuk, vagy egyáltalán nem ismerjük a közmondásokat.

 

Szabó T. Anna jelenete

Nő - Bíró Kriszta

Mózsi bá - Hegedűs D. Géza

Mari néni - Pokrony Lia

              Mózsi     Adjonisten amit még nem adott, naccságos aszon.

Nő Doktor Varga Klára.

Mózsi      Orvosnak tetszik lenni?

Nő Kommunikációból van diplomám.

Mózsi      Kommunizmusból-e?

Nő Jaj, dehogy. Kommunikációból.

Mózsi      Na azér! Mer ha kommunizmusból lenne, nem es gondolja kied, hogy micsináltam vóna. Amelyik komenista itten pacérozik, a suly esne belé, azt megbicskázom, hogy attól koldul. Könnyen elszakad az élete pendelykötője.

Nő Ne féljen, nem vagyok facér.

Mózsi      Há akkor mi a facér mondta, hogy... Mán elnézést.

Nő El van nézve.

Mózsi      Ismerem én az ilyet. Pisolyog, mint a béka a kocsonyában, mukkot se szól, aztán...

Nő Szólok én! A kommunikáció, az a beszélgetés.

Mózsi      Há sze ilyet még nem nyaltam. Szép, mint az írott kép, aztán az nekije a mestersége, hogy jártassa a száját. Pászol is ehhez a bünagy irodához itten. Megmondta öreganyám, hogy amelyik tyúk sokat kotkodácsol, keveset tojik. Ejszen minden kőtyön-füttyre mindég csak mond valamit. Pedig én tudom, hogy minálunk csak az beszélhet, aki itt született köztünk. Csak azt hallgatjuk meg, érti-e?

Nő Jól van, de miben segíthetek, kedves uram?

Mózsi      Csak azér jöttem, mer aszongyák, hogy sok ügyibevaló fehérnép szokott bésirülni ide.

Nő Bésirülni?

Mózsi      Hát béjönni, na.

Nő Ez igaz, házasságközvetítéssel foglalkozom.

Mózsi      Méges csak közvetíthetne nekem is valamit, mert ebben az egyben erőst szűkön állok. A múlt hétben kaptam a fődön ezt a jeggyűrűt itten, nézze-e? Szemed világa, Mózsi, aszondom magamba, ha már eztet ingyér kapod, mé nem keresel asszont is hozzá? Mer mióta Reginát elszólította az Isten, én csak seplettem a fehérnépeket, mint részeg a kontóskönyvet, csak úgy né, szőrmentibe, mind csak zakotálódtam, hogy mi legyen. Ügyeltem én magamra mindig, mondtam is, te Mózsi, úgy lépj ki az útra, hogy ember elé való légy. Méges, erőst megfogyatkoztam a kedvben. Annyi körülöttem is az özvegyember, mint nyű a túróban. Jó asszon kéne, mert nem akarok úgy járni, mint Csáky szalmája.

Nő Miért, az hogy járt?

Mózsi      Mind széthordták a népek, érti-e? De nekem má nem sokom van mit széthordani. De úgy-é, hogy fehérnép nélkül a férfiember kiakad, mint muzsdánál az eketaliga. Hiába, na, a lovat is a farka felől hajtják.

Nő Ezen könnyen segíthetünk. Milyen asszonyt szeretne?

Mózsi      Olyan kerekecskét e. Olyant, amelyik nem mind herget és pezderkedik, nem egyből  kommandéroz, nem mind mondja, hogy me hó me, me ide me...

Nő Meideme? Kit hívnak így?

Mózsi      A lovat, és nem is hívják, hanem küldik. Neki mind mondják, hogy forduljsza, induljsza, eztcsináld, aztcsináld.. A rossz asszon úgy csattogtatja a nyelvét, mint a lábítót, ha egyszer beszabadul a herébe és megfújja magát tőle.  Bezzeg amíg megy a kecske a cáphoz beregni, jól viseli magát, csak aztán kezd mekegni, érti-e? Nem még hogy béfogná a lepcsest. Hozza a potyolót, meg a laskasirítőt, hogy ver vele engemet agyon. Regina is ilyen vót, érti-e, mindég csak ugrált meg feszített,  meg bőcsködött, mint a csíkcsicsói disznópásztor, de miközbe járt a szája, tekerte is be vele a morzsoltot, oszt én meg fizettem, mint a katonatiszt. Vót is,  megnyakruháztam érte szegént. De most már, hogy öregszem, és nincsen asszon, olyan lettem én is, mint a kapukulcs, érti-e? Fele a markomban, fele a likában. Nem válogathatok örökké.

Nő Várjon csak, van itt valaki, aki megfelelne. Nézze csak, éppen itt jön.

Mari        Jónapot, lelkem. Jaj, ha tudná, milyen fáradt vagyok.

Nő Miért, Mari néni?

Mari        Tudja, van nekem egy büdös likam...

Nő Egy micsodája?

Mózsi      Jaj, ne tessék már rosszra gondolni. Büdösgödör, mofetta.

Mari        Ott van a kertem végibe. Csúz ellen nincsen is jobb. De mióta kiadom bérbe, és én lettem a jeggycsípő, estére maj' leszakad a lábam. Netené, te Mózsi te, neked fordítva áll a sapkád!

Mózsi      Nem baj, úgyis jövök vissza mingyár.

Nő Mari néni, csak azt akarom megkérdezni, hogy magának mi a férfiideálja?

Mari        Az izéje? Alul kérdi, vagy felül? Mert ottan aztán nem mindegy, hogy ződfuszulyka vagy murok, vagy horgos hutyuró, vagy a laskasiríttő. És az se jó, ha csupaszcsimasz vagy olyan né... Olyan piros, mint a hecsempecs.

Nő Hecsempecs? Itt azt így mondják?

Mózsi      Há ne gondoljon má mindig rosszra, érti-e? A pecs, az a csipkebogyó, na. Magyarul tudni kell, érti-e?

Mari        S aztán az is fontos, hogy a harisnyája mindig tiszta legyen elöl.

Nő A harisnyája...?

Mózsi      Na ne sértsen már meg. A székelyharisnya. Amilyent a legének hordanak, érti-e.

Mari        Na meg az se mindegy, hogy mi lesz énvelem, ha özvegyen maradok. Hogy mit hagy nekem az ember.

Nő Hát igen, erre ebben a korban már számítani kell.

Mari        Aki marhát tart, legyen szárasztófája es. Valamint akkor tartsd a zsákot, mikor a malacot adják.

Mózsi      Na szép. Lássa-é, olyan az asszonnép, mint a punga: hiába likas, ha üres. Mit kóvályogsz itten, te Mári, mint a medve, amelyék borvizet ivott? Curukkolj má innét, vagy kiváglak, mint a macskát szarni, érted-e?

Nő Kedves Mari néni, már így elsőre mondanom kell valamit. Bárhogy is akarja, látom, hogy a Mózsi bával maguk nem illenek össze.

Mari        Nem-e?

Nő Nem bizony.

Mari        Hej de bizon pedig a tört csupor szereti a csonkát. Csak egyet kérdek: maga Csíki-é?

Nő Nem vagyok.

Mari        Tudja mit? Akkor magának nincsen igaza!

 

Vámos Miklós jelenete

Zöldséges - Pokrony Lia

Van Hong - Hegedűs D. Géza

(Nguyen van Hong a mondatokat kis szótárfüzetből olvassa. Tanár úr kérem, ő készült.)

Van Hong    Páninkás jó estet kívántam. Nevem van szerencse kimondás: Nguyen van Hong, vanó vontam Vjetnámbón. Észak-Vjetnámbón. Jönni vontam ide Budapest tanunásre. Ra. Szeretnék megtanuni madjar njenv jón. Majdnem küntek Kubába. Be. Ahon van Fiden Kasztró envtárs, de mégis küntek ide Budapest. Madjar njenv nem könjű, nehéz. Szeretnék tunni, ezért kenn tanuni, tanuni, tanuni, mondta Nenin envtárs. Ami tetszik, beírok a kicsi füzetembe. Lakok a Nehen piacnán, járok a piacra nap nap mint nap. Mindig medjek ugyanazhoz kofához, mert szél nány. Nadjon szép nánj. (Olvas a füzetből.) Páninkás jót, napot!

Zöldséges    Ez zöldséges! Menjél a kocsmába.

Van Hong    Nem az, csókonom, ez edj szónás. Közszónás.

Zöldséges    Hagyjá má.

Van Hong    Paradisumot veszek. Jó?

Zöldséges    Mi kell?

Van Hong    Paradisum. Fén kinó paradisum kérek. (Olvas.) Údj akarok énni, mint az                        angyanok a paradisumban. Jó?

Zöldséges    (undok) Ott a kosár, válogassál, ha enni akarsz.

Van Hong    Nem enni, énni! Mi, vjetnámi emberek nem tud kiejteni egy hangt. Údj                            mondjuk: Nehen piac, érted. Jó?

Zöldséges    Hát jó. (Vállat von.)

Van Hong    Paprika. Is fén kinó. (Olvas.) Hehe, údj szenvedi meg az ember, mint az erős paprikát!

Zöldséges    Ez nem erős, ez tévépaprika!

Van Hong    Jó. Ez is szónásmondás. Tanuntam a nyenvtanfonyamon a Rigó utcában.

Zöldséges    Lehet egy kicsit több?

Van Hong    Nehet. Kapni fognék egy dinnye, egy görög dinnye. (Olvas.) Had hanngassak, mint dinnye a fűben.

Zöldséges    Felőlem!

Van Hong    (Olvas.) Ezt nem tudom enonvasni. Aminyen a vegyenisten, pont onyan a kapjonisten! Jó?

Zöldséges    Jó.

Van Hong    Csak nem értem, de szép. Csak szép.

Zöldséges    Még valamit?

Van Hong    Lenni még sok. (Olvas.) Kinek a púp, kinek a púpné. Ez is szép. Ezt se értem. Nencse van? Nencse! Nencsefőzenéknek.

Zöldséges    Mennyit?

Van Hong    Fén kinó. (Olvas.) Vánogat, mint a rossz nencse a vízben. Jó?

Zöldséges    Remek.

Van Hong    Van másik! (Olvas.) Nem kenn naposítani a nencsét!

Zöldséges    Agyadra ment.

Van Hong    Az mi az?

Zöldséges    Ne állj a napra, mert fölforr az agyvized.

Van Hong    Fönforr az agyvíz? Jó! Fönírom. Na, kérek még tengerit is. Nédj szán tengerit. (Olvas.) Tengerire magyar! Mondta a negnagyobb magyar!

Zöldséges    Kicsit túlzásba viszed a dolgokat.

Van Hong    Gondonod?

Zöldséges    Feszítesz, mint két cső tengeri egy szákban. Mifelénk így mondják.

Van Hong    Jó. Szép. De mit jenent?

Zöldséges    Azt, hogy teszed magad, mint az újlaki suszter.

Van Hong    Újnaki suszter? Nem tudom.

Zöldséges    Kell még valami?

Van Hong    Csak füzetek.

Zöldséges    Ott sarkon a papír-írószer.

Van Hong    Köszönet és hána. (Hajlong.)

 

 Az élet nehéz. Az idő mindent megold. Hát igen, azok a szürke hétköznapok! Barna Imre és Várady Szabolcs közhelyek felhasználásával írtak át egy-egy híres magyar versrészletet.

 

Egységben az erő

(Családi kör – közhelyes részlet)

Írta: Barna Imre

Koromsötét az éj, hunyd le bársony pillád!

Mit súg-búg a vén fa? Mért rázza bús kontyát?

Vén falak dacolnak ezernyi veszéllyel,

Légy se zümmög, néma s hallgatag az éjjel.

Mit látnak szemeim? A föld is megremeg,

Fölbrekeg millió alantas szörnyeteg.

Sárkány lebegteti rettenetes szárnyát,

Halálmadár nyitja zord kacajra száját.

Pompás vad hófehér prémje csillog-villog,

Vélnéd: kezes bárány természetű, úgymond.

De izzásig hevül minden idegszála,

Mert kihívás elé állítja druszája.

Amott egy oroszlán, órjás macskaféle,

Hatalmasat döndül hétmérföldes lépte,

És mielőtt földbe gyökerezne lába,

Nagy rössel vetődik mégis támadásba.

 

Babits: Cigány a siralomházban (részlet)

Írta: Várady Szabolcs

Úgy született hajdan a vers az ujjam alatt,
ahogy az Úr alkothatott valami szárnyas
fényes, páncélos, ízelt bogarat.

Úgy született később az ajkamon, mint
a trombitahang, mint a trombitahang
katonák szomjas, cserepes ajkain.

De ma már oly halkan, elfolyva, remegve jön
mint beesett szemek gödreiben
remegve fölcsillan a könny.



Oldal nyomtatása Szövegméret növelése Szövegméret csökkentése Oldal továbbküldése