A bíróság szerint jogellenes volt az ORTT rádiós frekvenciapályázata 2010. január 06. 08:21
Az Este vendége Ormós Zoltán médiajogász
Műsorvezető Mészáros Antónia: - Jó estét kívánok! Első fokon jogsértőnek találta a Fővárosi Bíróság az ORTT frekvencia-pályázatát, a nagy port kavart kereskedelmi rádiótender ügyében. A bíróság szerint a Class FM-et működtető Advenio Zrt. tulajdonosi szerkezete miatt az ORTT-nek eleve ki kellett volna zárni a cég pályázatát. Így nem is hirdethette volna ki győztesnek. A polgári pert a vesztes fél, a Danubius indította azzal a céllal, hogy visszakapja az általa használt korábbi frekvenciát. A bíróság ezt azonban elutasította, mert ahogy fogalmaztak, az ORTT-t, mint közigazgatási szervet nem lehet kötelezni szerződés felbontására.
Az Este vendége Ormós Zoltán, médiajogász, jó estét kívánok!
Ormós Zoltán, médiajogász: - Jó estét kívánok!
Mv.: - Segítsen nekünk értelmezni ezt az ítéletet. Tehát egyfelől kimondták, hogy jogsértés történt, másfelől mégsem történik semmi? Ez hogy van?
O.Z.: - Igen, hát gyakorlatilag ez az ítélet egy első fokú ítélet, a jogerős ítéletet meg kell várnunk még ahhoz, hogy egyáltalán tudjuk a végeredményt. Az is nagyon fontos, hogy írásbeli indoklás nincsen, egy nagyon kurta szóbeli indoklás hallatszott a bíróságtól a mai nap folyamán. Ami kibontakozni látszik ebből a kis ködös képből az, az, hogy egy alaki érvénytelenség ok miatt igenis elképzelhető, hogy ki kellett volna zárni az Advenio Zrt.-t az eljárásból, a pályáztatásból, azonban a szerződéssel kapcsolatos jogkövetkezményeket., tehát azt, hogy most a szerződés semmis vagy sem, ezt a bíróság nem kívánta itt most megállapítani. És ez a jogkövetkezmény nem is várható, hogy meglesz.
Mv.: - Lehet bármilyen eljárásnak, bármikor az a következménye, hogy ezt a szerződést fel kell bontani? Vagy onnantól kezdve, hogy az ORTT ezt egyszer megkötötte, akármi bizonyosodik be később erről az eljárásról, többet felbontani nem lehet.
O.Z.: - Hát a szerződést azért fel lehetne bontani, tehát vannak olyan, felmondani azonnali hatállyal, ugye a médiatörvénynek ez a szakkifejezése, hogyha a szerződést, amikor megkötötték nem lehetett volna megkötni és ez a példa, amit az előbb említettünk, hogy alaki érvénytelenségi ok állt fenn a pályázat során, ez azt jelenti, hogy egy kizárt pályázóval már nem lehetett volna megkötni a szerződést. Azonban a médiatörvény azt az és feltételt is odateszi, hogy és a jogsértő állapot még fennáll. Márpedig az én tudomásom szerint, ahogy látom a sajtóban megjelent információkban, az Advenio Zrt. azt az összeférhetetlenségi okot, ami a tulajdonosi körében állt fenn, azt megszüntette, így a jogsértő állapot nem áll fenn. Ebben az esetben úgy tűnik, hogy nem lehet felbontani ezt a szerződést.
Mv.: - Mit nyert akkor a Danubius ezzel a perrel? Tehát például kártérítést igen? Merthogy ezek szerint a frekvenciát nem kaphatja vissza.
O.Z.: - Igen, tehát az egy nagyon jó irány, amiről említést tett, hogy esetleg elképzelhető, hogyha megállapítható az, hogy a közigazgatási szerv, itt jelen esetben az ORTT egy törvénysértő, tehát az ő pályázati feltételeibe, illetve törvénybe ütköző módon hozta ki győztesnek most az adott győzteseket, akkor a vesztes felek, akik emiatt a kvázi hiba miatt kiszorultak a győzelemből, azok adott esetben közigazgatási jogkörben okozott kárért beperelhetik az ORTT-t, közvetve végül is a magyar államot.
Mv.: - Ez milyen nagyságrend lehet ilyenkor?
O.Z.: - Hát itt nagyon nagy összegekről lehet szó.
Mv.: - Tehát mondjuk a rádió jövedelem-kiesése sok-sok évre, amit így aztán nem keresnek meg?
O.Z.:- Óvatosan kell bánnunk, tudja a kárenyhítési kötelezettség is terheli a felet, aki a kárt elszenvedte. Tehát ő mondjuk nem mondhatja azt, hogy még 10 évig ő bevételeket szedett volna ebből, mert, ha mondjuk tudja, hogy elvesztette, akkor a következő mit tudom én 8 év, tehát az utolsó 8,5 évben már máshol pályázhatna egy másik országban fektethetné be a médiatőke azt a pénzt, amit ide tervezett. De elképzelhető, hogy egy elég komoly tétel, tehát milliárdos nagyságrendűről is beszélhetünk.
Mv.: - Egyébként ez persze némiképpen történelmietlen kérdés most majd, de azért talán érdekes, hogy most a szerződés megkötése után vagyunk, megszüntették már ezt a bizonyos összeférhetetlen tulajdonosi szerkezetet, tehát ezzel nem lehet mit kezdeni. De elvileg valaki még a pályázat lezárása előtt megtámadhatta volna ezt a pályázatot ugyanezzel az alaki összeférhetetlenséggel vagy hibával. És akkor elérték volna azt, amit akartak? Tehát gyakorlatilag lépéshátrányban van egyszerűen a Danubius?
O.Z.: - Ez annyira jó kérdés, hogy lehet, hogy legközelebb nem is kell jönnöm. Tehát ebben benne van a válasz is. Ugyanis pontosan az a lényeg és egy kicsit analógia a közbeszerzések területe is, hogy a közbeszerzési, illetve most ugye egy médiapályázatnál a műsorszolgáltatási szerződés megkötéséig lehet ezeket a formai okokat jól elővenni és akkor lehet velük jól érvelni és akkor lehet komoly eredményt elérni, miután az adott szerződés itt jelen esetben egy műsorszolgáltatási szerződés már megköttetett, akkor ezek a formai hibák azok egy-két nagyságrenddel kisebb súlyúak, és nem esnek annyira latba. Nem lehet már őket mondjuk egy torpedóként bevetni a szerződés ellen.
Mv.: - A másik, amit gyakran felhoznak viszont a szerződés ellen, az, az üzleti terv, a pályázatban meghatározott üzleti terv megalapozatlansága. Ezt viszont a bíróság most ebben az eljárásban nem vizsgálta. Fogja ezt még, vagy vizsgálhatja ezt még valaki a későbbiekben?
O.Z.: - Ez szintén abba a körbe tartozik, ami a pályázat elbírálásig fontos, és ott lehetne esetleg azzal érvelni, hogy mondjuk itt egy jogszabályba ütköző módon történik a pályázat értékelése, stb., stb. De az, hogy az a szerv, aki erre a jogkörrel maximálisan fel van ruházva, és ő ezt végrehajtja ezt az értékelést, utána már a bírói is azt mondta ebben a szóbeli rövid indoklásban, amit hallottunk, hogy nem vizsgálta és nem is fogja vizsgálni.
Mv.: - Most mi történik akkor, ha a vizsgálattól teljesen függetlenül vegyük azt elvileg, hogy mondjuk tényleg megalapozatlan az, az üzleti terv, nem tudjuk, de tegyük fel, hogy ez bekövetkezik és nem tudják teljesíteni a számokat és azok, amiket most kritikusok irreális ígéreteknek tartanak, azok tényleg beválthatatlannak bizonyulnak. Akkor mi van?
O.Z.: - Igen, ez Majtényi úrnak is, az ORTT lemondott elnökének az érvelésében, ami különvéleményeket fűzött ezekhez az ORTT testületi ülésen hozott határozatokhoz, ez egy nagyon eminens érvelés volt és nagyon erős érvelés, hogy akkor irreálisak azok a vállalások, amelyeket a magyar állam felé tesz a pályázó, és nem fogja tudni hozni azokat a számokat, amelyekkel ő fölényesen mondjuk adott esetben megnyer egy pályázatot.
Mv.: - Na és, ha nem hozza? Akkor ezzel utólag elvehetik tőle azt a szerződést, vagy már akkor sem?
O.Z.: - Ennek is megvan a szabályrendszere, ezzel nem akarnám untatni a nézőket, de ilyenkor az ORTT-nek, mint hatóságnak vannak különböző jogkörei, hogy végrehajtassa vele ezeket a vállalásokat, és büntesse és a tulajdonosi garanciákat kérjen, bankgaranciákat kérjen. Tehát ilyenkor neki egy kvázi őrködő szerepbe kell bújni és neki ilyenkor az állam bevételeit kell vigyáznia.
Mv.: - Köszönöm, hogy segített az értelmezésben.
O.Z.: - Köszönöm.