Magyarország története 

Melyik az első magyar egyetem? 2010. január 26. 12:16

Nagyszombatról 1777-ben Budára, majd hét év múlva Pestre költözött egy intézmény, amelyet 1950-től Eötvös Loránd Tudományegyetemnek neveznek

A 17. század első éveiben, amikor a padovai universitason a mechanikát, a matematikát és csillagászatot egy bizonyos Galileo Galilei nevű úr oktatta, a grazi egyetemen meg Johannes Kepler tanított, - Magyarországnak még nem volt egyeteme. Kísérletek ugyan történtek a hazai  egyetemalapításra, de a 14. századi pécsi és óbudai egyetemek, majd Vitéz János pozsonyi egyeteme is csak néhány évtizedig működött.

Hogy végül Nagyszombat városában biztos alapokon álló egyetem jöhetett létre, az két esztergomi érseknek köszönhető. Az első, Oláh Miklós 1566-ban egyesítette a város két korábbi iskoláját és a jezsuita oktatási gyakorlatra alapozva egy 6+2 osztályos iskolát teremtett, amely gyakorlatilag egy nyolcosztályos gimnáziumnak felelhetett meg. A másik, meghatározó szerepet játszó esztergomi érsek, Pázmány Péter ezt a szemináriumot szervezte át 1630-ban, – és ami az ő iskolaalapításaiban a legfontosabb: gondoskodott az intézet hosszú távú fennmaradásáról is, ugyanis megszerezte a királytól a papnevelő iskola céljaira a budafelhévizi prépostság jövedelmeit.

A következő nagyszombati oktatási intézmény a nemes származású fiatalok nevelésére létrehozott konviktus volt, a szegény diákoknak pedig Pázmány megalapította a Szent Adalbert otthont. És ezeket koronázta meg - mint egy épület záróköve, - 1635-ben az egyetem, amelynek az alaptőkéjéhez 40 ezer forinttal járult hozzá II. Ferdinánd, - 60 ezerrel pedig maga Pázmány. Az érsek a jövedelmének több mint kétharmadát költötte az általa teremtett iskolákra, és az ő alapításaiban éppen az volt a zseniális, hogy gazdasági egységekként is kezelte az intézményeket, vagyis nem csak megalapította az iskolákat, de gondoskodott arról is, hogy az alaptőke kamataiból az iskolák hosszú távon is működőképesek lehessenek!

A nagyszombati egyetem kezdetben csak 2 fakultással működött. A bölcsészet volt az alapképzés, - ez azt jelentette, hogy három éven át logikát, fizikát, matematikát, etikát és metafizikát tanultak a diákok. Erre a három éves képzésre épült a másik kar, a hittudományi fakultás, ahová csak a papi hivatásra készülők jártak. Pázmány a papságot ugyanis a nyilvánvaló vallási kötelezettségek mellett a nép általános kulturális szintje felemelőjeként képzelte el.
 

Az egyetem később jogi és orvosi fakultással kiegészülve valódi, nemzetközi mércével mérve is színvonalas intézménnyé vált. Ez az egyetemi negyed itt Nagyszombatban egy valódi városrésszé nőtt, szemináriumokkal, kollégiumi épületekkel, könyvtárral - és természetesen saját templommal.

Az egyetem – az alapító akaratának megfelelően – a török idők elmúltával, 1777-ben Budára, majd hét év múlva Pestre költözött. 1921-ben Pázmány Péterről nevezték el, de a szocialista szekularizáció jegyében 1950-ben megfosztották az intézményt az alapító nevétől, és más tízezrekkel együtt én is már az Eötvös Loránd Tudományegyetemre keresztelt universitas padjait koptattam, - de Pázmány neve nélkül is az áradt a falakból, - és erre valahogy nap mint nap büszkén gondolt mindenki, aki itt végzett, - hogy ahová mi járunk, ez itt kérem: az első magyar egyetem!