Kassza 

Cikkek, interjúk 2010. január 27. 17:24

Linkgyűjtemény

’ Nem akar kitörni a cigánytelepi szegény’
(Munka Veronika, Index, 2010. január 15.)
http://index.hu/belfold/2010/01/15/a_telepi_melyszegeny_maga_tehet_helyzeterol/

Ütköző vélemények jelentek meg Solt Ágnes szociológus (Országos Kriminológiai Intézet) tavaly októberben publikált tanulmányával kapcsolatban, melyben a mélyszegénységben élő cigányok helyzetét vizsgálta. A kutatással kapcsolatban többen úgy vélték, hogy hibás módszertanra épül, illetve csak tovább erősíti a már meglévő negatív sztereotípiákat.
 „Solt Ágnes bár egyetért azzal, hogy a tanulmányának megállapításai a
romák és nem romák mai magyarországi helyzetében kockázatos lehetnek, de mint mondta, véleménye szerint a mélyszegénységben élő, kirekesztett romák gondolkodásának, szubjektív valóságának megismerése önmagában nem lehet káros”. –beszélgetés Solt Ágnessel.

’ Dolgozik a cigánytelepeken a kitörési vágy’
(Wirth Zsuzsanna, Origo, 2010. február 6.)
http://www.origo.hu/itthon/20100205-gettoban-melyszegenysegben-elok-ciganyok-mentalitasvizsgalata-az-ombudsman-altal-ajanlott-tanulmanyok.html

„"A horror műfajába illik", "nem üti meg a végzett szociológustól elvárható szintet", hipotézisei és célkitűzései zavarosak” – nyilatkozta Kállai Ernő kisebbségi ombudsman Solt Ágnes kutatásáról (Élet a reményen túl, 2009. október). Az [origo] kérésére Kállai listát készített a szerinte fontos és hiteles, romakérdéssel foglalkozó tanulmányokról. 

„A mostani cigányvezetőknek csak a lábuk kandikál ki a pénzeszsákból”
(Fürjes Judit, hvg.hu/ Vélemény, 2010. február 8.)
http://hvg.hu/velemeny/20100208_roma_cigany_borsod?s=st

 A hvg.hu a Borsod megyei cigányvajdával, Lakatos Attilával és Berki Lajossal, az ózdi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökével beszélgetett arról, hogy szerintük mi akadályozza a cigányság integrációját.
A beszélgetés során az országos cigány vezetők felelőssége is előtérbe került. „Nem képviselnek bennünket rendesen, eddig a szakadék szélén álltunk, most már a szakadékban vagyunk. Soha nem tapasztaltam a húsz év alatt, hogy például Horváth Aladár a népéért harcolt volna. Elvárnánk, hogy eljöjjenek vidékre és beszámoljanak az ország helyzetéről. Össze kellene fogniuk a közösséget, tanulásra kellene ösztönözniük a gyerekeket, hogy ki tudjunk nevelni egy értelmiségi réteget. Ehelyett négyévente megjelennek, ígérgetnek, hozzák a krumplit és a lejárt szavatosságú konzervet, csak azért, hogy szavazzunk rájuk. Erre már senki nem kíváncsi, a cigányok lelke össze van törve.” – nyilatkozta Lakatos Attila.

"Elvették a magyarságunkat" - Horváth Aladár polgárjogi vezető a roma-magyar konfliktusokról
(Varró Szilvia, Magyar Narancs, 2009. november 26.)
http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=20280

 „Az önmagát demokratikusnak tartó politikai elit felelőssége, hogy a szélsőjobb ne erősödjön tovább; hogy a rendőrséget és a titkosszolgálatokat ne bizonytalanítsák el politikai célokból. Világos elvárásaik legyenek a végrehajtó hatalommal szemben, például gárdaügyben. Nem a cigányellenességben kellett volna nagykoalíciót kötniük, hanem az antinácizmusban.” – nyilatkozta a Magyar Narancsnak Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke.
Az interjú során a tavaly novemberi sajóbábonyi eseményekről, Olaszliszkáról, a romákat érő támadásokról, a mélyszegénységben élő cigányok kirekesztettségéről, kilátástalan helyzetéről, illetve saját hitelvesztéséről is beszél a roma polgárjogi vezető.

Ungváry Krisztián válasza /"Olvasói levelek" - "Elvették a magyarságunkat"
(Magyar Narancs, 2009. december 17.)
http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=20426

 „A konfliktus elharapódzásának legfontosabb oka a rendszerváltás óta a helytelen szociális segélyezés, és a falusi cigányok rossz túlélési stratégiája. A térségben ugyanis nemcsak a cigányok munkanélküliek, hanem a nem cigányok is, Olaszliszkán utóbbiak közül is sokan vannak, akik ugyanakkora nyomorban élnek. Miért van az, hogy ők mégsem produkálják ugyanazokat a válságjelenségeket? Miért képesek ők megművelni a konyhakertjeiket, míg a cigányok még csak egy gyümölcsfa ültetésére sem hajlandóak? Persze nem a "vérük" miatt, ahogy ezt rasszisták állítják, hanem azért, mert a kultúrájuk más. Másként szocializálódnak. Ebben a többségi társadalom felelőssége vitathatatlan, de ettől a kulturális különbség még tény.” Ungváry Krisztián történész reakciója a Magyar Narancsban megjelent Horváth Aladár- interjúra.

Kertesi Gábor válasza Ungváry Krisztián cikkére
(Magyar Narancs, 2010. január 14.)
http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=20544

 „Ha most azt gondolná valaki, hogy mindez az ötödik féldeci után a sarki kocsmában, a futballmeccsen vagy a Favella-villa titka című kibeszélőshow-műsorban hangzott el, nagyon téved. Ezt Ungváry Krisztián, a jeles jelenkortörténész olvasói levelében olvastam egy jó nevű liberális hetilapban, a Magyar Narancsban.”. Kertesi Gábor reakciója Ungváry Krisztián olvasói levelére.

Miért nem volt elég hatszáz év a cigányság beilleszkedésére? Főleg az iskolában sül ki a feszültség.  Póczik Szilveszter: „Társadalmi megaprojektre van szükség!”
 (Lippai Roland, Magyar Nemzet Online, 2009. március 5.)
http://www.mno.hu/portal/619903

Póczik Szilveszter, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa szerint a cigányság hátrányos helyzete nem a többségi társadalom kirekesztő magatartása miatt alakult ki - véleménye szerint a kirekesztés már valaminek a következménye, ami később okként hat vissza.
„Ha a halmozott hátrányok mögött a többség kisebbségellenes, előítéletes, kiközösítő hajlandósága állna…, akkor hogyan lehetséges, hogy ez a többi magyarországi etnikum esetében nem érvényesül? Vajon miért pont a cigányság egy része tűnik integrálatlannak, alulcivilizáltnak, amely nehezen illeszkedik be az iskola és más intézmények struktúráiba?”- érvel álláspontja mellett a Magyar Nemzetben.

Ég a város, ég a ház is. Póczik Szilveszter: Hozzászólás a cigányintegráció-vitához
(hvg.hu/ Vélemény, 2009. november 6.)
http://hvg.hu/velemeny/20091106_poczik_ciganysag_szegenyseg/page3.aspx
 
Póczik Szilveszter kriminológus, történész szerint „a cigány-kérdés megoldásához össztársadalmi szintű forrás- és feladatkataszter, minden lényeges és érintett társadalmi szereplő részvételével folyó egyeztetés, tervezés, időszakaszolt, ráfordításbecsléssel és részcélkitűzésekkel ellátott, akár több nemzedékre előretekintő megaprojektre van szükség.” Megoldási javaslatáról ír a hvg.hu-n megjelent cikkében.

„Nincs cigányüldözés, csak kirekesztés”
(Angyal Ágnes, fn.hu, 2009. február 11.)
http://www.fn.hu/belfold/20090210/nincs_ciganybunozes_csak_kirekesztes/

 „Van egy réteg, amelyhez a rendszerváltás vesztesei tartoznak, akik az 1990-es években elveszítették a munkájukat. Felnőtt egy olyan generáció, amely már nem látta rendszeresen munkába járni a szüleit. De ez nem csak a romákra nézve igaz” – állítja Gönczöl Katalin kriminológus.
A tavaly év eleji események kapcsán (veszprémi gyilkosság, miskolci főkapitány kijelentése, stb.) Gönczöl szerint ismét előkerült a „romabűnözés” kérdése – holott ilyen fogalom nem létezhetne, hiszen 1990 óta „a jogállam színvak, amikor ítélkezik”. A kriminológus amellett érvel, hogy a bűnözés nem egy etnikum, hanem egy megélhetési gondokkal küzdő társadalmi réteg problémája.

Az iskolában kezdődik a nemzet töredezettsége
(Balla István, fn.hu, 2010. január 6.)
http://www.fn.hu/belfold/20100105/iskolaban_kezdodik_nemzet

„Mivel az iskolában a társadalom minden jövendőbeli felnőtt tagja stabil közösségekben, közvetlen személyes kapcsolatok révén szerezhet tapasztalatot más társadalmi, etnikai csoportokhoz tartozó emberekről, az iskolai elkülönülés ennek a tapasztalatszerzésnek a lehetőségét ássa alá. Az egymás különbözőségéről kevés személyes tapasztalattal rendelkező emberek nehezebben tudnak felnőtt korukban egymással együtt élni.”
Cikk Kertesi Gábor és Kézdi Gábor iskolai szegregációról szóló tanulmányáról.