A szécsényi országgyűlés, ami inkább csak országos gyűlés volt 2010. február 03. 10:22
Az eseményen, 1705-ben a szövetkezett rendek vezérlő fejedelemmé választották II. Rákóczi Ferencet, aki maga nem diétának, hanem conventus generalisnak nevezi a tanácskozást
Az ország véleményét legkönnyebben egy országgyűlésen ismerheti meg az ember, gondolta Rákóczi. Ráadásul I. József, az új király kilátásba helyezte, hogy megtartja az ország törvényeit és orvosolja a rendi sérelmeket, - mindez pedig elbizonytalanította Rákóczinak azokat a fegyverre kelt híveit, akik az 1705-ik esztendő nyári hadjáratainak kudarcai miatt amúgy is a kedvüket vesztették. Újra meg kellett tehát győzni őket arról, hogy elkerülhetetlen az 1687-ben törvénytelenül örökös királlyá választott Habsburgok elleni fegyveres szembenállás.
Az eredetileg a magyar hagyományok szerint a rákosi mezőre tervezett országgyűlést a hadi helyzet miatt előbb Lévára, majd végül Szécsénybe hívta össze a fejedelem.
Ő maga itt, a ferences rendház egyik szobájában szállt meg, a tanácskozás pedig, amelyen csaknem az összes szabad királyi város követei, a főnemesek, az egyházi főméltóságok, a vitézlő rendek és a megyék nemességének a küldöttei megjelentek, a város mellett, az úgynevezett „Borjupást” nevű réten zajlott.
Persze az „országos tanácskozás” kifejezés egy kicsit megszépíti a valóságot, hiszen a megjelent 25 megye képviselői mellett hiányzott az alföldi megyék egy része, és a dunántúliak többsége is. Az sem egyértelmű, hogy mi a neve ennek a tanácskozásnak. Hiszen nem volt ez szabályos, kétkamarás országgyűlés, vagyis ahogy akkoriban hívták, „diéta”; maga Rákóczi sem diétának, hanem „conventus generalis”-nak nevezi ezt az eseményt, aminek az országos gyűlés a helyesebb magyar megfelelője.
Hír értékelése 3 szavazat alapján:
3.7