Exkluzív interjú Hajdu Szabolccsal, a 41. Magyar Filmszemle fődíjasával 2010. február 09. 07:44
A rendező azt mondja: nem számított a fődíjra, sőt a tökéletes elutasítás is benne volt a pakliban
A műsorvezető: NIKA GYÖRGY
Mv.: - És most ismét kapcsoljuk a Filmszemle helyszínét. Ott van a fődíjas film rendezője, Hajdú Szabolcs, jó estét kívánok Nika György vagyok.
Hajdú Szabolcs, filmrendező: - Jó estét! Hajdú Szabolcs vagyok.
Mv.: - Persze, hát a közhellyel kezdjük, számított ekkora sikerre? Az ön számára mi volt az első lakmuszpapír, amikor a filmje elkészült?
H.Sz.: - Hát őszintén szólva egy 24 órával ezelőtt ennek pontosan az ellenkezőjét is el tudtam volna képzelni, Éppen itt a záró ünnepélyen erről beszéltem, hogy nemhogy nem gondoltam arra, hogy itt különböző díjakat kapunk, pláne, hogy fődíjat, hanem a tökéletes elutasítás is benne volt a pakliban. Tehát nem egy kockázat nélküli vállalkozás ez a film. De, amikor tegnap levetítettük közönség előtt és láttam a reakciókat, aztán megjelentek az első visszajelzések az újságokban, akkor megnyugodtam és ez nem boldogságot jelent, mert ilyenkor már örülni igazán valahogy túl van az ember ilyenkor mindenen, tehát ez egy megkönnyebbülés és egy nagyon-nagyon , tehát én három évig semmi másra nem vágytam, csak arra, hogy megkönnyebbüljek. És ezt a filmet, sőt az utóbbi két hónapban arra vágytam, hogy ettől a filmtől lényegében megszabaduljak.
Mv.: - Ez érdekes, amit mond, mert hiszen egy-két napon belül a Berlinárére kell, hogy menjen a filmjével együtt, tehát megszabadulni nem fog tőle. És elképzelhető, hogy valamiféle nemzetközi karrier áll az ön filmje előtt.
H.Sz.: - Igen, ez egy másikfajta munka már, tehát itt nem, ez nem egy alkotói munka, hanem ez egy menedzseri munka, tehát nekem képviselnem kell a filmet. Nagyon sokszor ugyanazt automatikusan kell elmondanom, saját magam szórakoztatására változtatom a filmről alkotott megfogalmazott gondolataimat.
Mv.: - ezt most akkor tudjuk gyakorolni, hiszen akkor elmondaná nekünk azt, hogy most mit gondol a filmjéről? Tehát most, hogy megkönnyebbült, nagy kő esett le a szívéről, ámde ön előtt van a következő feladat.
H,.Sz.: - Hát ez mindig egy dialógus, tehát én már nem kell előadjam a filmet, mert azért csináltam meg, hogy ne kelljen szavakban vagy novellában vagy más egyéb úton elmesélni, én azért vagyok filmrendező, hogy képekkel meséljem el ezt a történetet, azt gondolom, hogy egy fontos film, és a cél az, hogy minél több emberhez jusson most el, akinek ez való. Tehát nagyon-nagyon szeretném, hogy mindenki lássa, akikről azt lehet gondolni, hogy tetszik. Ez egy nehéz feladat. Ez egy forgalmazói kérdés. Hogy, hogy lehet megtalálni azokat az embereket, akiknek ez a film mindenképpen sokat tud jelenteni.
Mv.: - 10 évig érlelgette a film témáját. Átdolgozta, folyamatosan foglalkozott vele. Most, hogy elkészült, mi készült el valójában? Az eredeti terve szerint készítette el, vagy kompromisszumokat kellett kötnie?
H.Sz.: - Hát, ez nem megy kompromisszumok nélkül. Itt pénzről van szó, egy csomó technikai dologról van szó, folyamatosan rugalmasnak kell lenni. Ez olyan, mint a viharban az öreg fa az, ha ami ellenáll a szélnek az eltörik, a rugalmas fa az pedig elhajlik és visszaáll. Nagyjából ezt az attitűdöt érdemes követni egy rendezőnek, mert az időjárás befolyásolhatja, a gazdasági világválság befolyásolhatja. Az, hogy lemegy az euró, az, hogy felmegy az euró, tehát rengeteg ilyen dolog, ami nem művészeti kérdés és nekem művészeti dolgokkal kell erre reagálnom folyamatosan. Tehát nyitva kell lenni az agyamnak. A filmet 10 évvel ezelőtt, tehát az, azért túlzás, hogy akkor kezdtem el, akkor íródott az első novella, amikor az első invázió elindult Kelet-Európából Nyugat-Európába. Ami úgy hívtak egy idő után már, hogy szextrafik. Tehát, amikor lányok mentek ki prostituálnak és vagy ott ragadtak, vagy meghaltak, vagy visszajöttek megroppanva. Abban az időben hallottam egy történetet, amit lejegyeztem, írtam belőle egy 20 oldalas novellát, aztán félreraktam és kb. 3 évvel ezelőtt vettem elő újra, hogy ez most megint elkezdett engem érdekelni, talán aktuálisan meg tudom fogalmazni, máshogy tudom megfogalmazni, mint ahogy eddig elég sok film, ami ezzel foglalkozott.
Mv.: - Most félbeszakítanám, én köszönöm szépen, hogy elmondta a mostani gondolatait az Estében és nyilván fogja érlelni még a filmről szóló mondandóját. Mindenféleképpen érdekes. És a szerkesztőség nevében gratulálunk. Viszontlátásra, viszonthallásra!
H.Sz.: - Nagyon szépen köszönöm, viszlát!
Mv.: - Estének most vége, de az estének még nincs. Utánunk most a Szökés Kolditzból című angol háborús film első része jön, elérhetőségeinket látják a képernyőn, továbbra is várjuk, hogy írjanak nekünk, e-mail címünk azeste@mtv.hu _A Ma Reggel holnapi adásában szó lesz az ukrán elnökválasztás eredményeiről. Köszönöm, köszönjük figyelmüket, viszontlátásra!