Mit érek a távolabbi, jól felszerelt kórházzal ,ha nincs pénzem az odautazásra ? 2010. február 12. 07:39
A Kassza nézőinek véleménye a kórházak helyzetéről - 2010. február 11.
Tisztelt szerkesztő Úr!
Véleményem szerint, a betegellátás színvonalát nagy mértékben lehetne javítani a kórházak belső működésének szervezettebbé tételével. Például javítani kellene, a jelenleg kaotikus betegirányításon, vagy csökkenteni lehetne az indokolatlan (sokszor duplázódó) vizsgálatok számát.
Az orvosok hozzáállása, (szakértelme!?) is, nem ritkán hozzájárul a gyenge egészségügyi színvonalhoz. Úgy gondolom, nem kevés magyar család tudna mesélni hajmeresztő esetekről.
Az egészségügyi alapellátás viszont, szerintem teljes mértékben megfelel a kor követelményeinek.
Üdvözlettel: C. Attila
Érkezett: 2010. február 11. 17:47
Tisztelt Szerkesztőség!
Arra lennék kíváncsi a műsorban (nem tudom, van -e/lesz-e erre lehetőség), hogy az intézményi (kórházi) vezetők mennyire tartják magukat felelősnek az elégtelen egészségügyi ellátás kialakulásáért?
Az elégtelen kórházi betegellátás, és az intézmények magas adósságainak fő indokaként megjelölt alacsony OEP-finanszírozásról már sokat hallottunk az intézmények menedzsmentjeitől, arról viszont senki sem beszél, hogy melyek azok a területek, amelyek működését igenis lehetett volna nagyobb veszteség nélkül, fájdalom vesztesen racionalizálni, hatékonyabbá tenni, hogy hoztak-e olyan rossz stratégiai döntéseket a kórház vezetők az elmúlt években, amelyek esetleg kihatással vannak a jelenre, jelentős veszteségeket eredményezve az egyes intézmények gazdálkodásában, hogy azokon a területeken, ahol lehetne, miért nem használják ki azokat a kapacitásaikat amelyek korlátozás nélkül ki lehetne használni, és miért erőltetik azokon a területeken az ellátást, amelyeken látszik hogy nem megy, vagy nem gazdaságos?
Ezek a kérdések úgy gondolom sok intézményi vezető számára (természetesen konkrétumokkal még inkább) kínosak lennének, bizonyítva azt, hogy nagyon is egysíkú az az érvelés, amikor a fent említett helyzet kialakulása miatt csak egy külső "rajtuk nem múló" indokkal állnak elő.
Az intézmények 2006 -tól kezdve képtelenek alkalmazkodni a változásokhoz (pontosabban fogalmazva, nem is akarnak alkalmazkodni), pedig egyértelmű, hogy bőven lett volna idejük, és részben forrásuk is felkészülni a mostani helyzetre, amely megítélésem szerint tarthatatlan, és így elengedhetetlen a kórházi betegellátás tejleskörű átalakítása.
Ehhez viszont elsősorban nem többletforrásokra van szükség, hanem vezetői szemléletváltásra, racionalizálásra, a működés hatékonyabbá tételére, a lehetőségek kihasználására, a közösségi érdekek előtérbe helyezésre az egyéni érdekek háttérbe szorításával párhuzamosan, és talán fellengzősen hangzik, de végre igazi rendszerváltásra a betegellátásban, amely szerintem jelenleg magán viseli mind a szocializmus negatív maradványait, mind a kapitalizmus "dekadens" vad hajtásait.
Üdvözlettel:
Tóth Balázs, Zalaegerszeg
Érkezett: 2010. február 11. 18:12
T Szerkesztőség!
A kórház kérdéshez:Mit érek a közeli kórházzal,ha ott nem tudnak ellátni ?
Mit érek a távolabbi,jól felszerelt kórházzal,ha nincs pénzem az odautazásra ?
A múltheti műsorukban megadták a választ a kórházak finanszírozására ! Csökkenteni a korrupciót,és megvan a fedezet !
Az egészségügyi reformokban (is) előbb gondolkodni,aztán cselekedni ! Lásd kórházi széfek !
Legalább az egészségügyet ne politikusokra bízzák !
Üdv : újpesti
Érkezett: 2010. február 11. 19:47
T. Szerkesztőség!
Kérdezem, a szakrendelői járó beteg ellátásra is érvényes-e teljesítmény volumen korlát?
A fekvőbeteg ellátásban még hajlok arra, hogy a forráshiány miatt várólisták vannak, de a szakrendelőben miért kell közel 4 hónapot várni egy szakorvosi vizsgálatra?
Biztos, hogy ennyire kevés a pénz, vagy „rájátszanak” és mesterségesen tartják, szítják ilyen hosszúra a várólistákat az adott szakrendeléseken.
Ott az orvos,ott a személyzet, nem értem, miért kell közel 4 hónapot várni egy sima endokrinológiai vizsgálatra, ha már az ultrahang vizsgálat és lelt is megvan?
Nagy Tibor
okl.közgazda (MA)
jogi szakokl.biztosítási szakközgazdász
Érkezett: 2010. február 11. 19:50
Amíg 50-100 orvosprofesszor havi szinten 5-10 milliót vesz ki a rendszerből adómentesen, a rendszer nem fog változni!
A rendszer az orvosoknak jó, az államnak talán, a betegnek semmiképp...
2000-es években háromféle beteg van:
1. az egészségügyi dologzó hozzátartozója, aki mindenből a legjobbat kapja ingyen és soha sehol nem áll sorba...
2. aki, fizet zsebből, csak nem tudja miért, és időnként pórul jár, időnként nem...
3. és aki nem tud fizetni, az meg így is úgy is meghal, talán egy kicsit gyorsabban...
ebben a remek ingyenes ellátásban
No comment...
Anonimo
Érkezett: 2010. február 11. 20:13
Kérdésem az, hogy összehasonlították-e , hogy a svéd és a magyar lakosság egészségi állapota hogyan aránylik egymáshoz tekintettel a kórházi ágyak összehasonlitására!
Érkezett: 2010. február 11. 20:15
Szia Gyuri!
Gratula a comebackhez, a műsorhoz.
Azt mondod: fejenként évente 40 ezer ft-ot költünk kórházra.
Mit takar ez, hogy "kórházra" - mennyiben kerül nekünk fejenként egy évben az egészségügy?
A 40 e Ft. ugyanis nem látszik túl soknak.
Mennyi a havi átlagfizetés? Mondjuk 100 e Ft. Évi 1,2 m. Ft-ból 40 e az 3,3 százalék.
Egy dohányos évente durván min. 200 e ft-ot költ bagóra; ennek 1 ötödéről van szó. Ha minden ötödik csomag cigiről lemond, megduplázhatja a "kórházakra" költött kiadásait.
Bocs az okoskodásért.
Sok sikert
Üdv
Barátsággal
Pali
Érkezett: 2010. február 11. 20:19
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Kisebbik lányom 10 éve cukorbeteg, teljesen egyetértek avval - sajnos tapasztalatok alapján- hogy bizonyos speciális betegség tipusokat a kórházak jelentős részében nem tudnak megfelelően kezelni. Ezért maximálisan egyetértek azzal, hogy, mint ahogy most is van legyenek kiemelt központok, ahova biztonsággal vihetem a gyerekemet. Ez éppen a Semmelweis kórház, minden tiszteletem az Övék.
üdvözlettel:
Fehérvári Miklós
Érkezett: 2010. február 11. 20:20
A bevezetőben elhangzottak hazugságokra alapulnak!
A kórházi szám leépítése a "nagyok" véleménye. Csak ők hangját lehet hallani.
Azt az egyszerű számítást nem hajlandók elvégezni, hogy ország lakosai/kórházak száma. Én elvégezetm és az eredmény az, hogy a fejlett országok között mi vagyunk a legutolsók. Átlagosan 25000-30000 lakosonként tartanak fenn 1 kórházat, míg mi 65000 lakos/kórház. Ezzel mi vagyunk a legutolsók!!!!!!
Ausztriában pl. 7 millió lakosra 360 kórház van.
Egy beteghez hozzátartozik a rokonság is. Ma nem teheti meg a család, hogy naponta utazzon 30 km-t oda és ugyanennyit vissza. A betegnek meg szüksége van a látogatásra pszichésen, kiegészítve az elmaradt ápolást. (etetés, fésülés, tisztaruha stb)
Csak a nagyok kapnak szót!!!! Ez felháborító.
Kávási Mihály
eü szakközgazdász
sok-sok tapasztalattal a SZOTE, a súlyponti kórház és a városi kórház viszonylatában
Érkezett: 2010. február 11. 20:25
Tisztelt Balo Ur !
Kérem, ne Svédorszàg legyen a követendö példa, hisz embertelen, könyörtelen dolgok történnek ott is az egészségügyben. Néhàny évvel ezelött baràtnömet mütötték Malmöben àttétes mellràkkal - mindkét mellét levették és màsnap hazaküldték. A lundi korhàzba kellett kezelésre jàrnia sulyos betegen, senki nem törödött, hogy jut el oda. Fél év utàn meghalt, 41 éves volt, finn szàrmazàsu papnö. Betegségét sem diaznosztizàltàk idejében, annak ellenére, hogy több orvosnàl megfordult.Sokàig éltem Svédben, sok mindent làttam és tapasztaltam - jot és rosszat, ezért nem értem, miért mindig a svédek kell a magyarok példaképe legyenek. Semmivel sem többek, jobbak mint a magyarok. Sok okos ember, orvos van Magyarorszàgon - dolgozzanak ki olyan rendszert, ami humànus. Nem minden csak a pénzen mulik.
üdvözlettel,
Fogarasi Eva (elnézést a hiànyos ékezetért - még nincs magyar klaviaturàm)
Érkezett: 2010. február 11. 20:30
Hagyjunk fel a különböző közgazdász szemlélettel, ágyláb számra vetítéssel, stb.. Ezek szerint az lenne a leggazdaságosabb, ha egy nagy kórház lenne. De ki vizsgálta a környező infrasruktúrát? Meg van ehhez a jó minőségű út, vasút, a benzin árát a betegszállítók, mentők kitudják majd fizetni, stb.?
Tessék mindent összefüggésében vizsgálni.
Tisztelettel: Boros István
Érkezett: 2010. február 11. 20:35
Ha egy nagy korhaz hatekonyabban mukodik miert csokkentik a lehetseges kapacitast a tvk- val?
Érkezett: 2010. február 11. 20:37
Tisztelt Baló Úr!
A műsora remek .
Egészségtudatosság-operáció vagy prevenció?
"A magyar lakosság egészségtudatossága alacsony,az egyéni felelőség érzése minimális és csak kevesen tesznek egészségük megóvásáért."
Szerintem a megelőzés sokat segítene a kórházak jövőbeni helyzetén.
--
Szívélyes üdvözlettel:Anna
Érkezett: 2010. február 11. 20:47
Fontos!
Az egészségügy körül kialakult egy vérszívó társaság. Ezeket kellene korlátozni.
Elsősorban a gyógyszergyárak. Köztudott, hogy a gyógyszerár 3 %-a az előállítási költség.
Másodsorban a műszer és eszközszállítók. Pl. egy ágytálmosó , ami megfelel egy mosogatógépnek 1,1 millió. míg a valós értéke max. 100 eFt. Egy ultrahang monitor megegyezik egy normál nagyfelbontású monitorra 50 eFt,. Ezt az egészségügyben 500 eFt-ért adják. Számtalan ilyen példa van.
Nagy mennyiségű pénz szívnak el. Minden magánpénzt jól finanszíroz az OEP. Pl. művese magánbefektető minden beruházádsát megtéríti. Pl. a szegedi CT, MRT-t gépestül együtt megfinanszírozzák. Az állami intézményeket meg semmit.
Kávási Mihály
eü szakközgazdász
Érkezett: 2010. február 11. 20:48
Az adófizetök forintjait jó helyre kellene visszafordítani,nem felesleges beruházásokat finanszírozni.Amig el kell telnie három órának hogy az ember sürgösségi ellátásban részesüljön,az minden csak nem egészségügyi ellátás.ÉN NEM EZÉRT FIZETEK ADÓT minimálbérért dolgozó fegyveres testületi tegként. -ÉHEZŐ-
Érkezett: 2010. február 11. 20:49
Tisztelt Szerkesztők!
Az volna a kérdésem, hogy a vita folyamán nagyon sokszor halljuk a pénz jelentőségét. És ebben van is igazság. De kérdem én, miért engedheti meg magának az orvos, hogy lekezelően bánjon egy beteggel? Hol marad az emberség? És miért nem a nevét kérdezik azonnal a betegnek? A lakcímkártya fontosabb?
Tired
Érkezett: 2010. február 11. 20:51
Egy 10 fős baráti társasággal nézzük a műsort. (Van orvos és közgazdász résztvevő is) Az eddig elhangzottakból két következtetésünk van:
1./A tisztánlátást nem segítette.Épp ellenkezőleg.
2./A résztvevők közzül megitélésünk szerint 2 ember alkalmas kórház vezetésére. A többség alkalmatlan. Nem csoda ,hogy itt tartunk.
Érkezett: 2010. február 11. 20:52
Amíg a kórházakban nincs betartva az egészségügyi törvény, addig mindig marad, hogy az orvosok kilopják a magánbetegeik részére a pénzt.
Addig, amig csak a finanszírozásról beszélnek, a betegek attól, hogy teljesen jogfosztottak, szépen halnak.
Miért van a betegjogi képviselet, ha a betegeket és hozzátartozóikat porig alázzák.
Érkezett: 2010. február 11. 20:52
Csak egy adat:
Egy súlyponti kórház sebészeti osztályán az egy betegre jutó összes gyógyszerköltekezési lehetőség: max. 4000 forint. Ossza be az orvos és a beteg!
No comment!
Érkezett: 2010. február 11. 20:53
Tisztelt Kollégák!
Miért nem beszélünk arról, hogy a TB kassza nagyon vékony? Több lehetőség is lenne. Co-payment, stb. Ez egy sarkalatos kérdés.
Dr. Paszternák László
Érkezett: 2010. február 11. 20:53
Jó estét!
Szerintem két irányból kellene elindulni a jelenlegi betegellátást alapjaiban megváltoztatni (háziorvosi rendszertől, szociális ellátáson át a kórházakig) amit az igazgató urak mondanak.
És elkezdeni a PREVENCIÓT, hogy a felnövekvő társadalomba ne az legyen mint ma.
Magyar átlag 50 éves kb.: egy svéd 70 éves ember ami az egészségi állapotát illeti.
(egészségtan-tanárként mással foglalkozom, mert nincsenek ilyen státuszok a közoktatásban!!! )
Üdvözlettel:
f.emese
Érkezett: 2010. február 11. 20:53
Tisztelt Baló úr!
Rossz érzéssel nézem műsorukat. Arról beszélnek alacsony hatékonysággal működő "vállalatok", hogy mikor lehet majd jól működtetni a kórházakat. Véleményem szerint akkor, amikor az egész egészségügy finanszírozását rendbeteszik.
Hollandiában kevesebbet fizetnek az emberek az egészségbiztosításra és jelentősen többet kapnak. Csak egy példa; a kedvesem kifogástalan ellátást kapott császármetszéses szülésénél minden egyéb költség nélkül ...
Szívesen mesélnék többet is, hogy egy kicsit tisztábban lássanak az emberek ...
Üdvözlettel:
Medgyesy Péter
Érkezett: 2010. február 11. 20:54
Tisztelt Baló Úr!
Ahhoz hogy a kórházi tartózkodást csökkenteni lehessen,az alapellátást kell megerősíteni sürgősen.
A jól képzett családorvos képes lenne sok esetben befejezett ellátást nyújtani ha a korszerű informatikai eszközök segítségével, illetve a ma hiányzó szakmai együttműködéssel a magasabb szakellátó intézettel( szakrendelő, szakkórház).
Pl. ma egy vágott sebbel,egy szálka kivételével,vagy egy tályog megnyitásával szakrendelésre utalják.
A szociális indikációjú kórházi ellátást pedig a régóta indokolt ápolásbiztosítás bevezetése tudná csökkenteni,amin belül az otthoni szakápolás fejlesztése lehetővé válna.
Egyáltalán ! a ma már egyetemi szintű diplomás ápolók hatékony foglalkoztatása szükségszerű része kell hogy legyen a szerkezetátalakításnak.
Most jelent meg az ápolók kompetenciájának szabályozása, de megfelelő számú ,jól képzett ( megfizetett ápoló hiányában) aki rendelkezésre áll , kényszerűségből arra bíznak tudását meghaladó feladatot.
A WHO véleménye szerint,azokban az országokban ahol az ápolást nem fejlesztetik párhuzamosan nem lesz eredményes a fejlődés.
Az egynapos sebészet fejlesztése is megoldható lenne ha az ápolása ( a beteg megfigyelése, ellenőrzése a lehetséges informatika segítségével pl.webkwmera.
A beteg elégedettség 80 %-ban az ápolási ellátás megítélésével egyenlő.
Ezenkívül elszomorító hogy az alapellátás orvosai és a kórházi orvosok között nincs szakmai kapcsolat.
Kovács Dunai Andrásné
A Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület vezetőségi tagja
Érkezett: 2010. február 11. 20:56
Sajnos nem esett szó a műsorban a közkórházban, munkaidőben folytatott magánpraxisról, amikor bérleti díj nélkül, a közkórház infrastruktúráját használva magánzsebbe és nem a kórház kasszájába folyik be a pénz.
Arról sem esett szó, hogy ha az egész ország költségvetése csökken, az ország teljesítménye ugyancsak, akkor hogy lehetne kórházfinanszírozásra többet költeni.
Üdvözlettel: Jónás Ilona
Érkezett: 2010. február 11. 20:56
Üdv,
annyit szólnék hozzá a futó műsörhoz, hogy a téma rendkívül jól rávilágít arra, hogy mit jelent a struktúrális deficit kifejezés, illetve hogy miért van Magyarországon még mindig olyan mértékű költségvetési hiány amilyen.
Az egészségügy, hasonlóan a mávhoz és a bkv-hez egy állami pénzkifizető hely, óhatatlanul egy pénztemető, aminek a finanszírozási igénye exponenciálisan nő. Különösen akkor, ha azokat kérdezik az elköltendő pénz mennyiségéről, akik azt el fogják költeni.
Véleményem szerint erre a csapdahelyzetre egyetlen megoldás létezik: az egészségügy államból kivétele, és magán-finanszírozása. Ezt viszont a korábbi privatizációs botrányokon tanulva úgy kellene véghezvinni, hogy nem a kórház tulajdona kerül magánkézbe, illetve még csak nem is az üzemeltetése, hanem csak a finanszírozása.
Tehát olyan egészségügyi ellátást kell szervezni, ahol az egs intézménynek kell minden betegnek az adott orvosi ellátás árát kifizetni, és amit nem az állam, hanem a kórház állapít meg.
Ezzel automatikusan létrejön a továbbra is állami intézmény , és önkormányzati tulajdonú kórházak között a verseny, illetve a szolgáltatások ár és minőség szerinti divergenciája.
Maga a beteg a kezelésére szánt pénzt pedig az állam kikerülésével vagy a saját betegbiztosítójától kapja, vagy a saját megtakarításából.
Ennek a megoldásnak természetesen szerves része, hogy a társadalombiztosítási járulék intézménye meg kell hogy szűnjön, mivel ezt a szolgáltatást a későbbiekben nem az állam nyújtja, hanem üzleti alapon állami tulajdonú intézmények.
Innen csak egy lépés, hogy a piacon szolgáltató állami intézmények mellett megjelenhetnek szintén magán finanszírozású, de már magán tulajdonú kórházak is, amelyek hosszú távon is vegyesen maradnak jelen a piacon - miután a ma rosszul működő kórházak egy része csődbe ment, és az erőforrásait értékesítették.
Még egy gondolat: az a kettősség, hogy önkorményzati tulajdon ÉS állami működtetés egy sor a műsorban is látható anomáliát idéz elő. Ezeket egy kézbe kell tenni, vagy legyen állami tulajdon és működtetés, vagy legyen önkormányzati tulajdon és működtetés, de a kettő ne keveredjen, pontosan azért mert így a felelősségi körök nem tisztázottak, lehet egymásra mutogatni.
Tisztelettel:
Ardywal
Érkezett: 2010. február 11. 21:02
T. cím!
Az egészségügy addig nem változik amíg a doktor úrak zsebbe tízezres, százezres nagyság rendben kapnak pénzt. A magán betegeiket a tb terhére operálják, és a saját rendelőjükben kezelik tovább, természetesen saját hasznukra. A példákat lehetne sorolni, biztos vannak akik konkrét példákat hoznának, mint a szüléseknél már mondtak. Ezek után nincsenek illuzioim a változással kapcsolatban. Nincs az a kormány amelyik ilyen ellen érdekeltséggel szemben érdemleges eredmény érne el.
Üdv, Csaba
Érkezett: 2010. február 11. 21:09
Kérdéseim: Jó-e az, hogy helyi önkormányzatok üzemeltetnek/tulajdonolnak kózházakat a központi állam helyett? Nem kéne az eü. ellátás egy szintje felett országos hatáskörű intézményi irányítás?
Érkezett: 2010. február 11. 21:10