Gondolatok a roma - nem roma együttélésről 2010. február 19. 13:39
Csodálkozom, hogy a vitázók nem cáfolták Zsigó Jen"o állítását. A valóban nagyobb cigány munkanélküliségnek alapjában nem faji oka van, hanem a cigányság iskolázatlanságának, szakképzetlenségének, "szocializáltságának" következmnénye. Péter László, Szeged
Nem az állam tette munkanélkülivé a romákat,hanem az hogy a roma szülők nem tanittatják a gyermekeiket.A romaság csak akkor fog kiszabadulni ebböl a helyzetből ha a roma szülők iskoláztatják és nevelik a gyermekeiket.
A szegénység nem oka a rendetlenségnek, piszoknak. A házak körül van termőtalaj, egy családnak megteremne a szükséges ennivaló. Meg kell fogni az ásót, kapát, nem a Tescóba járni enni és innivalóért. Dolgozni, az életet könnyíteni rendrakással, tisztasággal és a ház körüli föld megművelésével is lehet. A cigányokénak kisebb lakásokban is felnőtt 5-6 gyerek, tisztaságban, rendben, megtrermett a krumpli, de meg is kellett érte mindenkinek a családban dolgozni.
Ma már a földművelést elfelejtette mindenki, és dolgozni sem akarnak.
Könyörgöm, miért nem jön szóba soha a világ többi részén élő romák helyzete?
Én úgy látom mindenhol baj van velük.Tehát nem a magyarországi roma politikával van baj,
mert akkor csak nálunk lennének gondok máshol pl. Finnországban nem lenne probléma velük.
De nem!
A föld minden kultúrált országában gond van velük. Tehát nem velünk a befogadó népekkel van a gond.
Köszönöm.
Ui. Jó lenne már ezt az aspektust is viszont hallani a médiában.
Üdvözletem!
Lenne egy olyan kérdésem , milyen képet szeretne magáról kialakítani a cigányság , kulturálisan és egyébként amikor a médiából dől a Joshi barát meg Mónika só meg mittudoménmilyen só,ahol a szereplők 99% ban romák (persze érthető pénzért csinálják), mivel nem nézem ezeket a műsorokat csak a reklámokban látom (nem tudom kinek szólnak, de siralmas témájuk van ), állandó a veszekedés szitkozódás, erkölcsi és egyéb problémák bemutatása.
Lesújtó kép, akkor ezek után mit várnak?
Talán nem fogalmaztam meg eléggé a kérdésem , de remélem, érthető a problémám.
Az ilyen Győzikesók nem igazán javítják a Romák megítélését szerintem.
Üdvözlettel
Nagy Attila
Nagyon nehéz a téma, de alapvetően kijelenthető, hogy a cigányság nem sajátította el az alapvető viselkedési normákat.
S ez a tény begyűrőzött a legtöbb ún. állami általános iskolába. Alsóban jelentkeznek már a gyerekek viselkedésében a heves agresszivitás és félelemben tartja diáktársait.
Ilyen gyerekek fogják alkotni a jövő cigány társadalmát, és a félelemben tartottak lesznek a társadalom másik oldalán, akik személyes tapasztalataik alapján elvből fogják
ellenszenvvel kezelni a cigányságot.
Alapvetően egy átfogó családsegítő program lenne véleményem szerint az, ami segíthetne a helyzeten. Ezt nem anyagi támogatásban képzelem el, hanem egy fajta mentor
program által közvetlen családsegítés és "családképzés" folyna. A legtöbb család a háztáji gazdálkodás alapvető normáit nem tudja, akarja elsajátítani hosszú ideje,
rombolják a környezetüket.
T. Szerkesztők!
Arra szeretném kérni Önöket, hogy a műsor ideje alatt is legyenek szívesek feltüntetni a vendégek illetve hozzászólók nevét és amennyiben lehetséges minden vagy legalábbis minden második megszólalásuk alkalmával. Nagyon nehéz bekapcsolódni úgy a műsorba, hogy az ember nem tudja kinek a véleményét hallja. Ha nem az elejétől fogva nézi az ember a műsort, de ha igen, akkor is előfordul, hogy nem emlékszik arra ki kicsoda, milyen szervezetet/pártot/intézményt képvisel, mi a szakmája. Ezek nélkül az információk nélkül egyszerűen érdektelenné és követhetetlenné válik/válhat a beszélgetés. A mai műsorban nagyon érdekelt volna, hogy ki honnan jött hogy ilyen indulattal illetve érzelmileg túlfűtötten reagáltak egymásra a vendégek. Sajnos mivel csak a műsor közepén kapcsolódtam be nem tudtam meg.
Valójában ez a probléma minden egyes közéleti műsorra jellemző az Önök csatornáján legyen az az Este, Szólás szabadsága vagy akár a reggeli vagy délutáni műsor.
Üdvözlettel. Szabó Eszter
T Szerkesztő Úr!
Az igazi kérdés az, mi lesz 30-40 év múlva, amikor a dolgozó népesség csaknem fele cigány nemzetiségű lesz. Ki fog dolgozni? Csak a másik fele? Erre a megoldást most kell keresnünk, mert egy-két évtized múlva késő lesz.
Ahhoz, hogy dolgozzanak, tanulniuk kell ... már egészen pici koruktól el kell kezdeni képezni őket, legkésőbb óvodás korban, hogy ne váljanak olyanná, mint a szüleik. A példák sajnos azt mutatják, hogy az első osztályos iskolás gyerek már javíthatatlan. Kötelező kell tenni az óvodába járást (csak akkor kapjanak segélyt vagy kapjanak érte pénzt.).
Ha ez nem történik meg, szörnyű állapotok várhatnank ránk, és a gyerekeink joggal vethetik majd a szemünkre, hogy lett volna lehetőségünk rá és semmit sem tettünk. Nem építettünk bölcsödéket, óvodákat, nem képeztünk elég szakembert, hogy foglalkozzanak velük, hogy nem adtunk lehetőséget a cigányságnak, hogy felemelkedjenek.
Üdv PeTheBest
T.Szerkesztőség!
Sajnáltam szegény Zsigó Jenőt, véleményem szerint a műsor egészében, de legfőképpen Ungvári Krisztián megjelenése után csak és kizárólag kérlelhetetlen harcosként nyilatkozott meg, ismét csak a cigányság áldozatiságát hangoztatva. Ezzel a hozzáállással a kérdéshez a többségi társadalom jelenleg még úgy ahogy semlegesen vagy sehogyan sem viszonyuló nagyobbik részét riasztja el és tolja át a rendpárti megoldást kívánók táborába.
A faddi polgármester a HírTv-ben mintha másként nyilatkozott volna és hiányoltam Zsigó úr véleményét a faddi,kiskunlacházi,tiszabői stb....helyzetről.
Azokon a településeken ahol a többségi társadalom és a cigányok között ilyen-olyan okból feszült viszony alakult ki a cigányok jelentős része általában a probléma szóbakerüléskor a Zsigó Jenő féle áldozatszerepbe bújva próbál kibújni a felelősség alól és ha valami, akkor ez csak elmélyíti a szakadékot a cigány-magyar együtt(nem)élés súlyos gondokkal terhelt viszonyában.
Tisztelettel:Dobos Adorján
T. Műsorszerkesztőség!
Közel 15 évig voltam munkaügyi felügyelő BAZ.megyében.A Munkaügyi Központnak évekkel ezelőtt volt olyan programja, hogy nagy foglalkoztatási kedvezménnyel közvetített ki romákat a munkáltatókhoz. Ellenőrzésen jártam egy munkáltatónál ahol kétésfél héttel korábban állt munkában 18 fő roma.Ott jártamkor 2 fő dolgozott közülük.A munkáltató elmondása szerint két fő munkába sem állt mikor meglátta, hogy ténylegesen dolgozni kell.Közel egyharmaduk az első nappal befejezte ténykedését ki egyharmad ki fél ki egész munkanapot teljesítve.Azt követően napról napra fogytak s ami a munkáltató számára a legborzongatóbb volt, általában előzetes bejelentés nélkül egyszerűen nem jelentek meg munkavégzésre s olyan helyzetet idéztek elő, hogy a munkáltató vagy a lejárt műszakosokat kényszerült túlórában benntartani közben valahonnan váltót keríteni, szabadnaposokat szabadságosokat behívni. Nem tudnám fajgyűlöletnek minősíteni, hogy ez a munkáltató nem kíván többé romákat foglalkoztatni még "kedvezménnyel sem.
A férjem egy abauji faluból származik.(Vilmány) Mikor négy évtizede a családjukba kerültem egy szépen rendbetartott község volt.A portákhoz akkora kertek tartoztak, hogy a családok a zöldségszükségletüket nagyjából megtermelték.Időközben a falu "elcigányosodott" néhány éve keresztülmentünk a községen és sírni lett volna kedvem.A kertek mind műveletlenek embermagasságnál nagyobb gyomok éktelenkednek és hajlanak ki az utcára.Az egész falu piszkos rendetlen.Kérdésem:ha nincs egyéb munkalehetőség legalább a kerteket miért nem művelik meg a család ellátátsát fedezné krumpliból, zöldségből.Erről sem ártana szót ejteni illetve az ilyen községekben szétnézni s megpróbálni szót váltani az ott élőkkel (már ha mernek egyáltalán szólni ugyanis rettegnek a lopni, rabolni járó cigánybandáktól) nem csupán cigányképviselőkkel és szoba"tudósokkal". Vitatom azt is, hogy az ország lakossága eleve cigánygyűlölő volna.Laktunk már egy bérházban cigány családdal, dolgoztam egy cégnél cigány házaspárral senki nem bántotta őket mert rendesen éltek és dolgoztak.Egyetlen egy esetben sem emlékszem, hogy bárki kifogásolta volna, hogy jutalmat kaptak (pedig minden alkalommal kaptak) ami nagy szó egy munkahelyen.Tömegközlekedésben sokszor megfigyeltem a rendesen öltözött és viselkedő romákkal mindenki udvarias sőt sokan hangsúlyozottan előzékenyek.Ideje volna kimondani, hogy nem a romáknk hanem a beilleszkedni nem hajlandó randalirozó bűnöző elmeknek szól a lakossági ellenszenv akiknek per pillanat a nagyobb hányada roma, ezeket viszont nem védeni hanem rendre és a társadalmi együttélés szabályainak betartására kellene szoktatni.
Tisztelettel: Novák Józsefné.
1. A szavazásra föltett kérdések - bárki írta is - RENDKÍVÜL ROSSZAK,
PROVOKATÍVAK, S PREFORMÁLJÁK A VÁLASZT: "kevesebb segélyt - rendet" ez
jobbikos program. Ha ennél jobban megfogalmazott - nem szájba rágott - kérdést nem tudnak feltenni, akkor sokkal jobb, ha nem kérdeznek - idézzenek máshonnan 2. Úgy tudom, tilos mindenféle roma-nem roma statisztika - kimutatás, stb. vezetése. A műsor, minként a sajtó általában - mégis hemzseg a százalékoktól. Hogy van ez?
3. Mindannyian hangsúlyozták, hogy a romakérdés rendkívül összetett, igen bonyolult problémahalmaz. A műsor még csak kisérletet sem tett nem, hogy ennek megoldására, de akár csak felvázolására sem. nem mintha ez a műsor keretében megoldható lenne, de mégis: a kedves néző gondolatvilágát sokkal inakább efelé kellene terelni, mintsem a kezdő kérdés ökölcsapásai felé
Ha nem is szebb jövőt, de átgondoltabb, jobban előkészített, és ezáltal előrevivő műsorok reményében üdvözlettel Füzéki Bálint
Én is évekig utaztam a fekete vonattal s én is munkanélküli lettem. A hölgynek a müsorban igaza van , minek az átképzések, ha munkahely arra sincsen. Ez csak idő huzás. A kérésem? A cigányság egymás körében hogy itéli meg, az agresziven viselkedőket?Tesznek -e érte valamit?A munkával nincs baj, inkább némelyiknél a tulzott drasztikus magatartással.
Tisztelt Főszerkesztő Úr!
Elkeseredve néztem mai műsorukat, és ugyan nem szokásom nézői leveleket írni, kivételt teszek. Meg is mondom, miért: amikor kollégája az adás végén azt mondta, hogy látleletet látunk a mai Magyarországról, úgy éreztem, megint egy szomorú és jellemző példáját látom a média szokásos csúsztatásának a témában. Csak zárójelben: Öntől szokatlan, hogy ilyen, engedjen meg egy erős kifejezést, amatőr segítője legyen, a választási műsorokban sokkal felkészültebb kollégái voltak. Feltesznek szavazásra három olyan kérdést, amire a témában picit jártas néző eleve nem tud válaszolni, mert hisz tudja, hogy egyik sem jó megoldás. Mi következik ebből? Hogy a szélsőséges, indulatos, képzetlen, buta stb. nézők megszavazzák azt az egyet, amelyik - egy nézőpontból - ismert és sokat hallott. Mi ebben a látlelet? Üljek úgy atévé előtt, mint egy fejbekólintott kisiskolás, mintha én is a 90%-hoz tartoznék??? Miért nincs még 2 olyan kérdés, ami valódi, létező megoládst javasol, egyszerűsítve és túlzón, de legalább valósan. És se megoldás, se helyzetkép, csak egy hdegzuhany még a végére, hogy ejnyebejnye, kedves néző, látod, milyen előítéletes vagy, rosszul szavaztál. De a választásokon is így fog, főleg, ha sok ilyen műsort lát még addig. Igaza van Zsigó Jenőnek: ebben a kérdésben -is - okosabbnak kell lenni, mint a "nép", politikusként is, értelmiségiként is és médiamunkás-újságíróként is. Meglepő, hogy idézhetetlenek az e-mailek? Ugyan már! Ha iyen megközelítésben, ilyen mélységben és ennyire elnagyolva beszélnek a témáról, akkor és csak AKKOR ilyen levelek jönnek majd. Ha ez jó műsor lett volna, jó vendégekkel, és jó szempontokkal, meggyőződésem hogy máshogy alakult volna a szavazás is. Ez lenne a cél, de mondom, ahhoz normális kérdésfeltevésre, és valódi beszélgetésre volna szükség. Ha ez nem sikerül, legalább ne koppintsanak az orrunkra a műsor végén, mert abban, hogy így szavazunk, az Önök felelőssége is nyilvánvaló. És ez után az adás után még látványosabbak azok a mechanizmusok, ahogy az akaratlan, akár jószándékú hangsúlyeltolódások előítéletességet gerjesztenek a médiában. A jószándékú butaság is csak butaság marad és ugyanolyan ártalmas is. Elnézést hosszú véleményemért, sajnálattal és tisztelettel üdvözlöm: Takács Elvira
Zsigó úr viselkedése,megoldást kereső hozzáállása is hiven tükrözi a cigányság mai valós problémáit,ti:-ha a vezetőik ilyenek,mit várjunk a tanulatlan egyszerű "romától"?
felháboritott a mindenáron való szembeállása-egyik résztvevő meg is jegyezte- véleményem szerint ez a vezetői hozzáállás okozza a romák sokszor tragikus,érthetetlen viselkedését./Olaszliszka-és a februári roma egymásközti leszámolásra gondolok.
Tisztelettel: Merk Pál
Tisztelt Baló ur!
Néztem az Ön által vezetett müsort és lassan eljutottam odáig, hogy a társadalom többségével értsek egyet, már akik szavaztak.
Igen a rendnek kell elsőnek lennie.Tragédiának tartom, hogy több nemzedék nő ugy fel a cigányok között, hogy soha nem megy el dolgozni csak a segély kell. A segély bármily kicsi kiegészitik nem törvényes uton szerzett /lopással, stb./ egyéb jövedelemmel. Akit megkárositanak sőt fizikailag is terrorizálnak azoknak hol van a védelme, a joga?
Meg kell nézni a büntetésvégrehajtási intézmények lakóinak arányát. A cigány vezetők a kapott pénzeket saját hasznukra forditják nagy részben. pl. Kolompár Orbán ellen hány eljárás van folyamatban, az oktatási minisztérium főosz.vez.asszonya aki a saját fajtáját csapta be finoman szólva stb. Az oktatásban ott van a baj, hogy a tulkoros cigány gyerek és szülei vagy rokonsága félelembe tartja a többi gyereket sőt még a pedagógusokat is több helyen. Forgasanak már egy kis filmet a Szegedi kisebbségi házról amit a falak kivételével szétloptak, stb.Nem sorolom a példákat amit az élet produkál, de érdemes lenne ezeket is a mérleg serpenyőjébe tenni.
Maximálisan egyetértek azzal, hogy a társadalomnak hosszutávon megoldást kell találnia. Erre megoldás lehetne a mezőgazdaság is, ugy hogy részben önellátok , részben a közétkeztetést végző önkormányzatok felvásárolnának. Az állam ne átképzésekre dobálja ki az ellenőrizhetetlen és hatástalan pénzeket hanem akkor fejlessze a mezőgazdasági feldolgozó ipart. A konzervgyárakba sok szakképzetlen munkavállaló kell. A családok segélyezését /juttatásait/ feltételekhez kell kötni pl. a gyerekeknek iskolába kell járni, nem bukhatnak meg, stb. Érdekelté kell tenni őket is a felzárkoztatásban. Azt azért még megjegyzem, hogy az iskolázottsági lemaradás miatt a fő "bünösök" ők maguk hiszen már a 60-as évektől kezdve pozitiv diszkriminációt alkalmaztak a felzárkoztatásuk érdekében.
A Zsigó ur különben tipikusan azt ábrázolta ami ma baj a cigánysággal, ti. mindenért a többségi társadalom a felelős és megsértödöm mindenért...
Röviden ennyit. További jó munkát és egészséget kivánok Önnek és a kollégáinak is csak egy kicsit "életszagubb" müsort.
Tisztelettel:Zentai András
T. Szerkesztőség !
Röviden, pontokba szedve írom le véleményemet:
1. Miről beszélünk akkor, amikor ma Magyarországon az a roma, aki annak tartja magát.Ha akarom akkor tegnap én is roma voltam, ma épp nem vagyok az, holnap megint az lehetek.
2. Miről beszélünk, amikor TILOS nyilvántartani azt, hogy ki roma és ki nem az. Nem lehet ilyen statisztikát vezetni az oktatásban, az egészségügyben, a bűnüldözésben, az igazságszolgáltatásban és máshol sem. Ha nem tudjuk, hogy kikről beszélünk, akkor nem lehet kutatni - és így nem lehet megoldani sem a problémát. Kizárólag szociológiai interjúkra támaszkodva nem lehet okos döntéseket hozni.
(Megjegyzem, az USA-ban publikált humán kutatásokban a statisztikai minta bemutatásakor és utána is, mindig megkülönböztetik a feketéket és fehéreket, újabban pedig a spanyolajkúakat is.)
3. Ha lehetővé válna a statisztikai adatgyűjtés, akkor rövid időn belül meg lehetne válaszolni pl. azt a kérdést, hogy "szegénybűnözés" vagy "cigánybűnözés".
a./ Egyrészt össze kellene hasonlítani a hozzávetőlegesen azonos szociális helyzetben lévő roma és nem roma lakosságon belül a bűnelkövetők arányát.
b./ Amennyiben valamelyik csoportban kiugróan magas a bűncselekmények előfordulása, akkor részletesebben meg kellene vizsgálni e bűncselekmények összetételét: vannak bűncselekmények, melyek - legalább átmenetileg - valóban jobb anyagi helyzetbe hozzák az elkövetőket (lopás, betörés, csalás stb.). Más bűncselekményekről ugyanakkor ez a legkevésbé sem mondható el (testi sértések, garázdaság, rongálás stb.). Mely bűncselekmény-típusok a gyakoriak ?
A statisztikai korreláció gyorsan megválaszolna olyan kérdéseket, amelyeken évtizedek óta vitatkoznak a "szakértők" - minden eredmény nélkül.
A megoldások keresése pedig csak az okok ismeretében lehet eredményes.
Üdvözlettel: László
Tisztelt Baló György Úr!
Talán túlzás nálkül állíthatom, hogy nem lehetett ezt a mai Kassza című műsort ellenérzés nélkül nézni.
Először is azt gondolom, hogy talán nem elvetélt ötlet lehet, hogy ezt az adást folyamatában nagyon fontos lenne folytatni nem pedig egy távoli ígérettel, amikor már a mai rész vitáit, véleményeit mindenki elfeledte, ismét előveszik.
33 éves MTV-s múltam ellenére sem tudom megérteni, hogy pl. most egy választás előtti időben, ne lehetne ezt a témát több részen keresztül, folyamatosan, akár azonos meghívottakkal, majd később váltva őket megtárgyalni, összevetni nagyon komolyan a véleményeket,a melyen keresztül maga a többségi társadalom is elgondolkodna a következőn.
Sokan, de a magyar társadalom nagy részének megnyílvánulásaiból az jön le, hogy ott állunk az utolsó órában, segítünk e ennek a kisebbségnek beilleszkedni, az ugynevezett bűnelkövető részüket keményen, kíméletlenül, ugyanúgy, mint az u.n. fehérgalléros bűnözést büntetni.
Csak példaként említeném azt az egy pillanatra hallott megállapítást, hogy csökkent a cigányság szaporulata, de nem olyan mértékben, mint a magyaroké.
Lehetséges majd egyszer, hogy megfordul a többség-kisebbség aránya ebben az országban és talán a magyaroknak is szokniuk kellene esetleg egy ilyen helyzethez.
Megmutatkozott, hogy Olaszliszka állatias gyilkosságára a magyar gyilkosok hogy feleltek, gyilkossággal és támadásokkal.
Az egész helyzetet megítélő, a magyar társadalomnak "szavazó része" anyagi elkeseredettségét a cigányokra,de ha a mai műsor a zsidók és magyarok közötti együttélés, vagy konfliktus helyzeteket taglalta volna ugyan ilyen arányokat lehetett volna megtapasztalni.
De kérdem én, ha valaki konkrétan azt kezdené vizsgálni, hogy ez a nagyszerű magyar nemzet,a mely történelme egy része során végig fosztogatta a világot, vajon miért annyira népszerűtlen a külföldi szomszédai között?
Ha érdekli a véleményem, mégegyszer nincs olyan sok idő addig, amig vélhetően a Fidesz alakít kormányt, maximum két hónap.
Nagyon fontos, vélemény formáló és probléma kezelő megoldásnak találnék egy olyan sorozat műsort, amelyben a továbbiakban egy, még a jelenlegi, majd egy új kormánynak a további nagyon is fontos szerepet szánna ennek a kérdésnek a mielőbbi megoldásában.
Meg kellene jegyeznünk, hogy a "cigánykérdés"a valódi demokratikus pártoknak nem, csupán egy szélsőjobboldali párt részére jelenthet kampánytémát, vagy éppen a parlamentbe való bejutás lehetőségét.
Üdvözlettel.
Liebermann Endre
Németországban, Münchenben és Berlinben a bevándorlók elszigeteltsége ellen azt a stratégiát alkalmazták, hogy a legelgettósodott negyedekben ingyen albérleteket ajánlott fel az erre szoruló diákságnak a város. Ennek a lépésnek az lett a vége hogy sikeresen feloldódott a felszültség ezekben a negyedekben és mára a város uderground kultúrájának egyik központjává vállt-kreutzberg. A kérdés az, hogy az állam miért nem alkalmaz ilyen és hasonló sratégiákat, ahelyett hogy csak segélyekkel segíti át a cigányokat egyiknapról a másikra.
Tisztelt Szerkesztőség!
Az lenne a hozzáfűznivalóm, hogy jelenleg nem csak Magyarország, hanem az Európai Unió sem tudta megoldani, hogy nyílvántartsa, hány roma személy lett bevonva Európai Uniós programokba, mivel egyelőre a mérés alapja csak az, hogy ha a roma személy nyilatkozik a roma származásáról. Adatvédelmi okokból más lehetőség nincs a romák létszámának mérésére.
Tisztelettel,
Barkó Boglárka
Tisztelt Baló Úr!
Nagyon tetszett a műsor az M1-en, bátor ember, aki manapság a témáról vitára invitál.
Sajnos fontos, alapvető kérdések nem lettek feltéve a jelenlévőkhöz:
1 Nincs cigány kérdés, csak szegény emberek vannak?
2 Akarják tudni a cigány vezetők, hogy a szegénység felszámolási programokból mennyit kapott a cigányember? Akkor bizony hozzá kell járulni ahhoz, hogy a cigány ember személyi okmányaiba bekerülhessenek a nemzetiségre, cigány kisebbségre vonatkozó bejegyzések, azt engedni kell közölni a statisztikákban, mert e nélkül nincs pontos felmérés, nincs visszaellenőrzési lehetőség.
3.Ha a cigány vezetőknek fontos, hogy kimutassák nem cigány emberrel van tele a börtön, bizony engedni kell a nemzetiség, etnikai kisebbség szerinti statisztikai adatgyűjtést.
4 Ha az iskolába járás-nem járást követni akarja a társadalom, vagy a cigány kisebbség, bizony szerepeltetni kell az okmányokban, statisztikákban az etnikai hovatartozást.
5. Sorolhatnám tovább, hogy milyen jellemzőket kellene figyelni statisztikailag ahhoz, hogy kiderüljön, hol kell a segítség, mennyi segítség kell, és valóban arra költöttük-e a segítséget, amire elterveztük és azok kapták-e akiknek terveztük, és lett-e eredménye 1-2 év múlva. Egyébként csak beszélünk vakvilágba, minden eredmény nélkül.
Mert egy kert végébe épített WC nem kerül sokba, meg is valósítható, de azt se tudnánk megmondani mennyi kell, hova kell és áll-e még két év múlva is, vagy fűtőanyaggá vált. ….de ma még sok helyen az is hiányzik (XXI. Században!), és hol vagyunk a minimális elvárástól, „a legyen miden vidéki ház körül konyhakert”, ami ugye minimum követelmény lenne a megélhetéshez a XXI. Században, ha már más munka nincs.
Amíg valaki saját magán nem akar segíteni, annak a világ pénze is kevés lenne.
Amíg nincs konyhakert a putrik körül, nincs miről beszélni.
Tisztelettel
László Bp-ről
Tisztelt Szerkesztőség!
A mai világban az ember úgy él, ahogy a környezete számára lehetővé teszi, de befolyásolja a napi ennivaló és minimális életfeltételek biztosítása is.
A környezet támogatja ha szorgalmas vagy (talán tehetséges is), ha erőszakosságod nem mások sérelmére, hanem egy jó ügy és közösség érdekében használod, ha egyenes vagy és nem sunyi, ha hagyod nyugalomban élni a környezeted, de segíted a szomszédod ha segítségre szorul.
Ha szerényen kell élned, mert nincs bevételed, fordulj segítségért, a segítséget csak jó célra használd és ne harapj bele a segítő jobba!
A rosszból van kiút, de őszintén mérd le magadon hogy viselkedsz fenti kérdésekben.
Nem vagyok rasszista, az embereket nem a kinézetük, hanem a viselkedésük szerint ítélem meg. Azt kell mondanom, nagyon nem szeretem, ha olyan emberek vesznek körül, akik a fentieket nem képesek és nem is akarják betartani.
László Bp-ről
Véleményt nyilvánítani bármely kérdésben lehet, ha a kérdés egyszerű, s vele kapcsolatban tapasztalattal is rendelkezünk. A műsorban feltett kérdések általánosítást takarnak, melyet percesített műsorban felelőtlenség rendezgetni. Ez több évtizede még felelős tisztségviselőknek sem sikerült. A miértre keresném először a választ. Miért nem sikerül valamit megjavítani, amit hagytunk elromlani. Szerintem a közrend helyreállítása nélkül a helytelen úton haladókat nem lehet rávenni a becsületességre. Úgy érzem valamennyien hibásak vagyunk, ha ítélkezni merünk egy népcsoport felett. Mindenkinek van mit tanulnia emberségből, szolidaritásból.
Úgy tudom számos tanulmány született a cigányságról, de szerintem nem írni, hanem rendet kellene teremteni a közerkölcs valamennyi területén, tanítással.
Fontos!
Először egy idegenben is az embert köszöntsük. A csillogó szemű kiskölykökben a gyermeket lássuk. Valaki már leírta: Szeressétek a gyermekeket! Igen. Ezt kellene megtanulni valamennyiőnknek, hogy a kisgyermek, legyen szőke, fekete, vörös, fehér vagy barna, tiszteljük meg figyelmünkkel, segítsünk nevelni, segítsük fejlődésüket, formáljuk helyes útra gondolkodásukat. Ezért azt tudnám javasolni, hogy a felzárkóztatáshoz olyan tanintézményekre jusson támogatás, ahol a nevelés türelmesen szigorú és nemcsak olvasás-írásra, számolásra terjedne, hanem az egyén elfogadtatására, hisz őnekik azért is nehéz lehet akarni fejlődni a többi állampolgárhoz hasonlóan, mert ha jól hallottam van néhány hagyományuk, amely az integrálódást nagy mértékben nehezíti, akár meg is gátolja.
Nagyon hosszan lehetne írni megható, de felháborító dolgokról is. De ez cigánykérdés lenne?
Üdv. Judy
Tisztelt Szerkesztőség! Tisztelt Baló Úr!
A 2010. február 18-án 20 órától adásba került "Cigány, nem cigány" című műsorhoz szeretnék egy pár gondolatot hozzáfűzni.
Teljes mértékben egyet értek Fadd polgármesterével és lakosságával. Nem cigány és magyar lakosság közötti konfliktus kiéleződése folyik Magyarországon, hanem a társadalmi normákat betartó állampolgárok és a társadalmi normákat teljes mértékben semmibevevő és az állami juttatásokat 100 %-os mértékben kihasználó állampolgárok közötti tovább nem feszíthető ellentétről.
Azok a cigány családok (és ez sajnos generációról generációra ismétlődően szocializálódott személyiségjegy) akik nem tudnak beilleszkedni a többségi társadalomba, folyamatosan félelemben tartják a körülöttük élőket. Folyamatosan lopják meg, fenyegetik és terrorizálják a környékükön lakókat. Megtanítják a kisgyermekeiket hogyan kell az utcán belekötni az emberekbe, hogyan kell erőszakosan elvenni az egyedül közlekedő idős emberektől és gyerekektől az értékeiket. Ezek a felnőttek tisztában vannak azzal, hogy 14 év alatt a gyermekek nem büntethetőek, a gyámhatóság pedig semmi érdemleges intézkedést nem tud tenni.
A rendszerváltásig is megvoltak ezek a magatartásbeli problémák. Bár műsorban elhangzott a roma parlament elnökétből, hogy akkor mennyi roma férfi dolgozott, ( aminek oka KMK-sok büntetése volt) ez a cigány lakosság szociális helyzetén akkor sem látsztott meg túlzottan. A rendszerváltás óta nincs kötelező "munkahelyen való megjelenés" ez aztán kitermelte azt a csoportokban garázdálkodó, folyamatosan költözködő embercsoportot, akik miatt az egész roma-társadalmat bélyegzik meg.
Amíg a jog, az oktatás nem alkalmaz olyan eszközöket, amelyek nemcsak előírják a normákat, hanem garanciális szankciókat helyeznek kilátásba az azokat be nem tartóknak, addig ez a feszült helyzet változni nem fog. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a nemrégiben történt hangácsi eset.
Tisztelettel:
egy Borsodban, tisztességes és bűnöző romák, valamint tisztességes és bűnöző magyarok között élő ember
A kérdés nem a cigányok beilleszkedése, hanem kelet-európa illeszkedése nyugathoz.
Itt a lakosság 80 százaléka él vidéken, 20 százalék városban. Nyugaton fordítva. A nyugati kultúra terjeszkedése elsősorban technológiai, amely az irányított piaci mechanizmusokon keresztül ellehetleníti a vidéki életformát. A cigányságot a legjobban, mert nincs felhalmozásuk, nincs mit odébbvinni.
Az értékek cseréjén alapuló társadalmi együttélés alapszabályait, hogy fizetni kell az árutermelésben és szolgáltatásban minden pénzért kapható dologért, szolgáltatásért nem tudja betartani az, aki nem jut hozzá valamilyen legális jövedelemformához. Én is benegedtem egy cigány családot a lakásomba albérlőnek, majd amikor nem tudtak fizetni, elküldtem őket. Bosszúból lekromofágozták a fürdőkádamat, telerakták éles pengékkel és szögekkel a lakást, stb.
Miért nem tudtak fizetni?
Mert az asszony a kisgyerekkel és élettársával a Gyesből próbált megélni. Mivel az élettársnak volt egy korábbi élettársi kapcsolata másik két gyerekkel, azokat is támogatta a munkakeresetéből, így nem jutott az albérletre néhány hónapon túl.
Egyébként az albérlőim tizenéves rokonaiknak odaadták a lakáskulcsot, hogy itt éljenek szerelmi életet, csupán jóindulatból és szeretetből.
Ami tehát az ok, az nem egyszerűen gazdasági, hanem a nevelés különbségéből fakadó, előre látható viselkedésbeli konfliktus, amelyben a cigányok nem fogadják el a másként gondolkodók morálját és értékeit.
K.F.