m1 Duna TV Duna World mr1 mr2 mr3 mti mti

Kassza 

A Romák-nem romák című adáshoz érkezett hozzászólások 2010. február 22. 13:57

Oldal nyomtatása Szövegméret növelése Szövegméret csökkentése Oldal továbbküldése

Szilárd meggyőződésem, hogy a cigánykérdés Magyarországon nem fog addig egy szemernyit se javulni, amíg nem lesz egy olyan kormány, amely szigorúan megköveteli a mindenkor érvényes törvények betartását (nemkevésbé politikusaik es érdekköreik példamutató magatartásán keresztül!). Ez eddig hiányzott a magyar közéletből, mindenki tudja miért.

CSAKIS olyan országban lehet eredménnyel javítani a cigányság helyzetén, ahol a jó szándékú törvényeket (pl. pozitív diszkrimináció, előirt munkahelyi/egyetemi etnikai kvóták, stb.), mint minden egyéb törvényt, be lehet tartatni, és be is tartatnak. Amíg ez meg nem valósul, addig nagyrészt falra hányt borsó minden egyéb segitő megnyilvánulás, jószándék, stb. (lásd a műsorban említett elcsurgatott milliárdok).

Amerika azért tudta a feketéket beintegrálni a társadalomba, mert ott, azonkívül, hogy rájött, hogy ez létérdeke (vajon mi magyarok rájöttünk erre a cigánysággal kapcsolatban?), az emberek betartják a törvényt, no nem azért mert azokat nagyon szeretik csakúgy maguktól betartani, hanem mert azt kőkeményen betartatják velük.

A másik fontos elem az iskolai nevelés lenne (a másság bemutatása, elfogadása, stb.), megintcsak az USA mintájára.

De mikor lesz Magyarországon egy olyan kormány, amelyik be meri tartatni a törvényeket nem félvén attól, hogy pár év múlva nem ők kormányoznak, ha így tesz? Ez a magyar és a cigányság tragédiája ma Magyarországon.

Okos es működő törvények az ország gazdaságát is előrelöknék, gyorsítva a cigányság általános munkához jutását.


Elképedve hallgattam Zsigo Jenőt. Mindig a többség a hibás, ha romákról van szó, a szokásos áldozatszerep.

Elhangzott, hogy Kelet-Európában  problémás a cigányság helyzete. Hozzátenném, hogy Nyugat-Európában, ahol alacsonyabb a munkanélküliség és magasabbak a szociális juttatások, hasonló problémák merülnek fel velük kapcsolatban. Dolgozni nem akarnak, zavarják a környezetüket, életmódjukban a jövedelem és a fogyasztás közti aránytalanság jellemző, nem tisztelik más tulajdonát, agresszívak.

Társadalmi szinten ugyan nem jelenik meg olyan markánsan problémaként, mivel a számuk arányaiban lényegesen kisebb.


Kedves szociológusok, biztos hogy bennünk van a hiba?
Nem lenne itt az ideje kicsit  magukba nézni, mit tehetnének ők maguk azért,  hogy ne ilyen megítélésben legyen részük?  A vezetőik, akik fel akarják őket emelni, többet segítenének, ha nem csak a jogaikra, hanem a kötelességeikre is felhívnák a figyelmet  (tankötelezettség, a másik ember és tulajdonának tisztelete).

Megoldást jelenthetne, ha ők maguk mennének közéjük felvilágosítani, tanítani.

Amíg pozitív megkülönböztetésben részesülnek, és ők maguk nem tesznek semmit a saját felemelkedésükért, a többség ellenszenvét fogják kivívni. Jogosan.

Sajnálattal hallottam azon hozzászóló véleményét, aki sokallta az olaszliszkai ügyben kiszabott büntetést., ugyanakkor

hiányolom, hogy nem kevesellte abban az esetben, amikor egy fiatalember élete kioltásáért  az elkövető csak felfüggesztett büntetést kapott.


Tisztelt Balló Úr!


Már ritkán nézek politikai, vagy akár szociológiai műsorokat, igazán nem látom, hogy megoldást kínálnának.


Elég idős ember lévén a cigány kérdésről eszembe jutott néhány gondolat, amit szívesen megosztanék Önnel.


Nagyszüleim egy Dunántúli kis faluban éltek, nagyapámnak kis vágóhídja volt, viszonylag jó módú embereknek számítottak.
Nagyanyám vígkedéjű asszony volt. Névnapján, Anna napkor mindig nagy mulatság volt, mert a családban összesen három Annát ünnepeltek.


Ezek az ünnepségek soha nem múltak el az öreg cigány zenész, Sallai bácsi nélkül. Ilyenkor nagyanyám meghívta az egész családját és mi gyerekek együtt játszottunk az ö unokáival. A ház mindig nyitva állt előttük, az öreg ember úgy járt  nagyanyámékhoz, mintha rokon lett volna.


Hogy juthattunk el odáig, hogy ma, ha elmegy mellettünk egy cigány ember kicsit félve félre húzódunk?


Én a Nagybetűs MÉDIÁ-t is hibáztatom- túl a nagy társadalmi problémákon- mert a cigány társadalmat nem csak Győzike piros-fehér-zebra csíkos világán keresztül kellene bemutatni,  hanem valódi család történeteken keresztül. Az ilyen jellegű műsorok vezetését pedig éppen saját cigány származású műsor vezetőkkel kellene feldolgoztatni, de hol vannak ilyenek?


Kapnak-e egyáltalán helyet a Médiában, hogy ne csak róluk beszéljenek, hanem ők magukról! (És itt nem a "Cigányfélórára"gondolok.)


Talán jobban el tudnák mondani mi ez a nagy frusztráció bennük, a többségi társadalommal szemben, hogy látják ők a bűnözés ilyen mértékű növekedését és mi lenne szerintük a kiút. Nem érdemes úri pökhendiséggel alászállni egy-egy riport erejéig, mert az csak felkavarja a port, de ha arra ráesik az eső úgyis csak sár lesz, hasonlóan a szegénység, a hajléktalanság, stb. stb. kérdéséhez.
Sajnos látni kell, hogy az egész társadalom fuldoklik a bűnözésben, akit drága pénzen megtanítottak úszni az partra úszik, akit nem az megfullad.


Üdvözlettel:Varga Lajosné



Hír értékelése 6 szavazat alapján: 1.2

Oldal nyomtatása Szövegméret növelése Szövegméret csökkentése Oldal továbbküldése