Romák - nem romák - nézők levelei a Kassza e heti témájához 2010. február 25. 12:28
A roma témához érkezett legújabb hozzászólások
Mi az oka, hogy a roma nők több gyereket szülnek, miközben kifejezik, hogy szegények és nem tudnak olyan színvonalon élni ahogy az méltó lenne. Nem tartja vissza őket az újabb gyermekekkel járó költség? A költségek elvileg nagyobbak mint a gyerek után járó segély.
Készül-e a - látványosan gyarapodó - cigány emberekről vagyonosodási vizsgálat?
Kérjük beszéljenek a monoki polgármester által bevezetett intézkedésről, Önök szerint alkotmányos-e, illetve lehet-e akkora civil nyomás az alkotmánybíróság felé az ügyben, hogy népszavazásra bocsássa a kérdést (bevezethető legyen-e a segélyek becsatornázása, annak ellenőrizhetősége?)
Tisztelt Szerkesztőség!
Jó, hogy nyilvánosság elé hozzák ezt a témát, de csak úgy érdemes beszélni róla –ahogyan azt sokan mondják – írják - ha az őszintén történik.
Az adásban is sok mellébeszélés történt. Zsigó J. is csak egy meghívott volt, nem kell megalázkodni előtte, csak azért mert roma. Sajnos ezzel már rég óta visszaélnek a romák! Zsigó értetlenkedése, idétlenkedése is csak arra volt jó, hogy „vigye az időt” a lényeg elől, elterelje a figyelmet a lényegről.
A vendégek mind egyenrangúak, és úgy is kell kezelni őket! Nincs, és nem lehet köztük vendégebb és alárendeltebb! Milyen okon – jogon?!
Mivel ok – okozati összefüggések vannak a dolgok között rengeteg kérdésre kellene őszinte választ adni, és akkor TALÁN előbbre lehetne az ügy.
Pl.:
* Az emberek előítélettel születnek és esetleg nem valami tapasztalati úton alakul ez ki bennük?
* Minden országban, ahol romák élnek, miért pont velük olyan előítéletesek, miért mindenütt tőlük tartanak, zárkóznak el az emberek, őket kerülik, utálják stb.?
* Miért nem történik ez ilyen mértékben és formában más kisebbségekkel szemben, holott számos országban számtalan isebbség van jelen ?
* Nem adnak erre esetleg okokat a romák, vezetőik, erkölcsi színvonaluk – szabálykövetésük, magatartásuk, életformájuk, közvetlen környezetük, munkához való viszonyuk, stb.?
* Hány roma vezetőt hallottunk – hallunk, aki nem a többségi társadalomtól kér, vár el, követel, annak tesz szemrehányást, hanem aki, pl. életvezetési problémákat vet fel, tanácsol stb. az övéinek? Ilyeneket, mint, pl. ha nincs iskolai végezettséged, szakmád, munkád, jövedelmed, lakásod, akkor ne „gyártsál” 3-4-5-6-8 gyermeket? Mert pl. a többségi társadalom teherbíró képessége is véges! Vagy, hogy ne legyen 29 éves korára nagymama. Vagy, ha már nem dolgozol, miért nem tartod tisztán legalább a környezeted, miért nem becsülöd meg, gondozod az ingyen kapott lakást? Miért nem osztod be a kapott segélyt, és miért hagyod két nap alatt a kocsmában? Miért nem járatod a gyermeked iskolába, amikor kötelező és ingyenes, sőt egy csomó mindent ingyen kapsz hozzá? Ha tudod és mondják, hogy tanulással lehet többre jutni – vinni és valóban akarod, miért nem jársz iskolába, miért nem tanulsz, sőt még másokat sem hagysz? Miért maradsz ki a szakképzőből egy – két hónap után?
* Miért nem tartod tisztán, egészségesen a gyermekeidet – ha már megcsináltad őket – és hagyod tetvesen menni iskolába, óvodába, ahol másokat is elfertőznek?
* Miért van, hogy sok munkát meghirdetnek, és nem jelentkezik senki a romák közül, egyszerű munkákra sem, pl. Szabolcsban, Biharban, Borsodban?
* Miért fordul elő, hogy Debrecen környékén a kukorica címerezésre – napi több mint nettó 3000 ft.-ért, senki nem ment a munkanélküli romák közül és Erdélyből, Kommandóról, majd 1000 km- ről és 1000 m magasból a hűvöshöz szokott székelyek jöttek el dolgozni? Ez azt igazolja, hogy valóban akarnak dolgozni, vagy csak sztereotipen szajkózzák, hogy ők mennének, de nincs munka?
* Hogy lehet az, hogy sok roma életében nem dolgozott, mégis leszázalékolt, rokkant? Mibe rokkant bele? Nem befolyásolta – ha valóban rokkant – az egészségtelen életvitele (ital, dohányzás, túlsúlyosság stb.), vagy a közeli rokonok közti „megszokott” házasodás, együttélés? Nekik nincs ebben felelősségük?
* Miért vállalják a fáradságot, költséget, stb. problémát szülők ezrei, hogy máshova vigyék tanulni vágyó gyermekeiket? Mi mindenen kellett keresztül menjenek, ahhoz, hogy ilyen elhatározásra jussanak, ezt mind vállalják? Nem gondolják a romákért felszólalók, hogy itt is van ok – okozati összefüggés?
* Nem elég, hogy mindent fizetnek nekik, az integrációval még azt is akarják, hogy a tanulni-vágyó, kulturáltan viselkedni tudó gyermekek „neveljék” az ő gyermekeiket? Nem gondolják, hogy akkor meg a tanulni akarók „mennek erre rá”? Nem gondolják, hogy ez azoknak a feladata lenne, akik halomra nemzik és szülik a roma-gyermekeket? A szülőkre csak segély felvétele hárul, a nevelés, kötelesség nem? Ha nem képesek rá, akkor minek csinálnak annyi gyereket – ha csak nem megélhetésből – ki kényszeríti rá őket?
* Mindenki hazudik, aki azt mondja, hogy a rendszerváltás előtt is sok romának csak munkahelye volt, de ott is mások dolgoztak helyettük?
* Miért van az, hogy jöttek ide kitelepítettek, határon túli magyarok, tértek haza semmi nélkül a semmibe kitelepített svábok stb. és senkivel szemben nincs ekkora ellenérzés, egyik csoport sem segélyekért áll sorba, nem szülik felelőtlenül gyermekek ezreit, hogy mások tartsák el?
* Miért van, hogy a sokat hangoztatott mélyszegénység ellenére a romák többsége – ez minden felvételen, bejátszáson egyértelműen látható – elhízott, túlsúlyos? Ennyire valós a sokat hangoztatott éhezés?
* Miért van, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben ránézésre – nyilvántartás úgysem lehet – látszik, hogy az össznépességhez való arányukat tekintve a romák sokkal felülreprezentáltabbak?
* Miért van az, hogy elkövetőként nem lehet romákat megnevezni, de ami kapni akarnak, amikor áldozatok, akkor romák? Hogyan lehet így követni, hogy valójában ki jogosult roma támogatásra, segélyre stb., ha csak akkor romák, máskor meg nem?
* Miért van az, miért lehet az, hogy valakik törvényen felülinek gondolják magukat és várják el, hogy úgy kezeljék őket, csak mert romák? Lehet ez normális demokráciában felmentő körülmény a bűncselekmények alól?
* Mit gondolnak a romák, mekkora a dolgozó társadalom teherbíró képessége, mit lehet még a nyakukba varrni, hiszen ők tartják el gyermekeiket, tartják fel az intézményeket, az ő jövedelmükből származik a segély, ők fizetik meg az ingyen tankönyvet, étkezést, a lopott áramot, az ellopott és életveszélyt okozó berendezéseket, kábeleket, terményt, állatot, erdőt (fát) stb. ?
* Bemutatták már az adófizető közösségnek az ő pénzükből finanszírozott romatelep-felszámolási program eredményeit? Hogy néznek ki egy – két év után az ingyen kapott házak, lakások? A roma vezetőket hallottuk egyszer is, hogy számon kérjék az övéiktől, hogy miért verik szét, teszik tönkre ezeket az értékeket, amiért mások megdolgoztak?
* Szögi Lajos agyonvert tanár árva gyermekeihez ki ment oda az ország vezetői közül, hogy majd gondoskodnak róluk?
* Miért pont ott van a legnagyobb támogatottsága a Jobbiknak, ahol a roma lakosság magas arány képvisel? Nem egy válasz ez valamire? A romák nem tettek – tesznek semmit, amire ilyen válasz születik? Csak a romákat provokálják – ahogy Sajóbábony kapcsán Horváth Aladár nyilatkozta?
* A magyar gárda szintén nem egy válasz valamire, nem a társadalom egy részének reakciója valamire, még ha esetleg nem is a legjobb?
* Hogyan várják el a cigányság vezetői, a romák, hogy egyenrangú, tisztes polgárként kezeljék őket, amikor ők a legalapvetőbb együttélési normákat sem hajlandók / képesek betartani, pl. a higénia-tisztaság-környzet, csend, állagmegóvás, közös fizetési kötelezettség, agresszió stb.stb.?
* A romák azt komolyan gondolják, hogy csupán az előítéletek miatt értéktelenednek el az ingatlanok, ha valahova beköltöznek / melléköltöznek?
* Miért „menekülnek” el az egyéb nemzetiségűek a romák környezetéből, településekről, utcából, kerületből, környékről, ahol számosabb roma él?
* Milyen integrációról lehet szó, olyan településeken, ahol a romák többségben vannak, vagy intézményekben (iskolák, óvodák) amelyekben romák vannak többségben? Nem csak divatos szlogen ilyen helyzetekben az integráció?
* Általános, netán követendő, jogszerű gyakorlatnak tartják a romák, hogy az intézkedő rendőrökre nagy csapatokban támadnak, önbíráskodnak, hogy nagy erőket kell bevetni megfékezésükre? Mi lenne ebben az országban, ha mondjuk „csak” minden kisebbség így viselkedne? Úgy gondolják ez a demokrácia, vagy ők törvény felettinek gondolják magukat, csak mert romák?
* Mit tettek és tesznek a romák, hogy ne ilyen kérdéseket kelljen feltenni? Úgy gondolják, hogy „hatalmi szóval” ezeket a kérdéseket végtelenségig „féken lehet tartani”? Nem pont az őszinteség hiánya, a tettek elmaradása, a roma vezetők hiteltelensége is feszültségkeltő tényező? Mindig csak mások rosszak, gonoszak, rasszisták?
* Tényleg komolyan gondolja valaki, hogy a médiának, vagy nyilvánosan nyilatkozók valóban úgy és azt gondolják a romákkal kapcsolatban, amit elmondanak? Nem gondolják, hogy csak a „hatalmi szó” miatt nem mondják ki az igazságot, nem mondják ki, mert nem „szabad” cigányozni? Tényleg nem tudják, vagy nem akarják tudni, hogy valójában mi is a véleményük az embereknek a romákról? Hát nem lehet erre következtetni a névtelen – arctalan felmérésekből, tesztekből, vagy akár a műsorban történt szavazásból? Valóban nem gondolják, hogy ez egy válasza a társadalomnak valamire? Valóban nem gondolják, hogy az a mindenki nem rasszista, csak a tapasztalatai alapján nyilvánít végre IGAZI véleményt, mondja ki végre azt, amit igazságnak tart?
* A romák egy része (is) rendkívüli jómódban, nagy házakban, kvázi palotákban él, kérkedik a – sokszor nem tudni honnan-miből származó – gazdagságával, vastag aranyláncokkal, drága kocsikkal furikázik, sokszor még a segélyért is – pl. ez a réteg mit tett- tesz a sajátjaiért?
* Tényleg úgy gondolják, hogy az a sokezres, vagy több tízezres tömeg, aki panaszolja a roma terrort, agresszivitást, bűnözést, akik között számtalan tisztességben-munkában megöregedett, megbecsült ember van, az mind hazudik?
* A romák tényleg úgy gondolják, hogy az asztalról, amire sohasem tettek le semmit mértéktelenül és határtalanul lehet elvenni, követelni stb. csak azért mert roma valaki?
* A romák tényleg úgy gondolják, hogy nekik csak jogaik vannak, kötelességeik ne?, Hogy a társadalom a végtelenségig tűrni fogja, hogy eltartassák velük az ész nélkül szaporodó romákat, hogy a romák kizsákmányolják a dolgozó nem romákat? Hogy végtelenségig fogja tűrni a társadalom a törvények előtti egyenlőtlenséget, csak azért, mert valaki – valakik akkor pont romáknak vallják magukat, hogy ezzel valamilyen felmentést, enyhítést csikarjanak ki?
Számos ilyen és hasonló kérdést lehet-lehetne még feltenni, amelyek ott feszülnek a lakosságban. Persze egy részét fel lehetne tenni nem romáknak is, de most és itt a romák – nem romák kérdése van napirenden, és most, itt, ennek – így van aktualitása!
Ha ezekre a kérdésekre végre őszinte válaszok érkeznének – ÉS NEM AZ ELCSÉPELT RUTIN BLABLÁK, HOGY SZEGÉNY ROMÁK, MEG RASSZIZMUS, MEG ÁLTALÁNOSÍTÁS, stb. – ergo végre sikerülne kilépni abból a sztereotípiából, hogy a többség gonosz, ellenségképet kreál, rasszista stb. stb., akkor biztosan sok feszültség oldódna és sok problémát valóban meg lehetne oldani!
Üdvözlettel : Dióssy P.
Tisztelt Szerkesztőség!
Rendkívül elhibázott lépésnek tartom, hogy műsorukat a roma bűnözésre való utalással kezdték (nem kívánom mindezt részletesen kifejteni, hiszen e tény önmagáért beszél), ahogy azt az elhatározásukat is meglehetősen megkérdőjelezhetőnek tartom, hogy a magyar oktatás jelenlegi helyzetét, nem kívánták az adott műsor részeként tárgyalni, függetlenül attól, hogy 50 percben lehetetlen a romák magyarországi oktatási helyzetéről tárgyalni, nem is beszélve komplexen a roma - nem roma kérdésről (nyilván ezért döntöttek úgy, hogy még egy alkalmat szentelnek ennek a roma-, míg egy másikat az oktatás kérdésének).
Egy közszolgálati csatornának kötelessége ilyen- és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozni - eltekintve attól, hogy mennyire nem jellemző ez jelenleg kis hazánkban - mégis megelégedéssel töltött el, amikor tudomásomra jutott, hogy a cigányság kérdése napirendre kerül műsorukban, azonban mindez, rendkívül nagy felelősséggel jár az önök részéről. Nem indíthatnak - bár de, hisz megtették - egy cigányságról szóló műsort a bűnözés kérdésével, nem negligálhatják az oktatás kérdését, hiszen ha nem taníttatjuk gyermekeinket, akkor nem adhatunk keresett szakmát, végzettséget a kezükbe, s már el is érkeztünk a foglalkoztatás, s ezáltal az integráció kérdéséhez (hogy a szociális kérdést meg se említsük).
Magam a szociális szakmában dolgozom, részt vettem roma-kutatásban, egyébként is érzékenyen érint mindenfajta megkülönböztetés, így természetesen kíváncsian vártam a műsorban megszólalók - akik többnyire szociológus végzettségűek - véleményét, mindezek ellenére egyedül Pulay Gyula közgazdász mondott számomra is érdemleges dolgokat. Valóban, Magyarország és az Európai Unió is jelentős összegeket fordít szociális kérdésekre, beleértve ebbe mind az oktatás- és, foglalkoztatás ügyét is, mindaddig azonban, míg az ilyen- és hasonló ügyekre költött összegek nem követhetőek, s hatástanulmányokkal nem ellenőrzik, hogy mennyiben érték el céljukat, úgyszólván majdhogynem feleslegesek. Azon kívül, hogy kellő érvet szolgáltat az amúgy is előítéletesek számára ("már megint mennyi pénzt költöttek az adómból cigányokra"), s megnyugtatja az éppen regnáló kormányt, hogy tett valamit a roma ügy érdekében, nem jár jelentős haszonnal (kivéve azt az egy-két embert, aki mégiscsak jól jár...).
A fentieken kívül, jót tenne a műsornak - nem is szólva az országról - ha azt próbálnák hangsúlyozni, hogy a romák helyzetének javítása milyen előnyökkel jár a többségi társadalom számára!
Üdvözlettel:
M B
Hír értékelése 1 szavazat alapján:
3.0