Magyarok a világ legmagasabb vulkánjánál - a fagy, a só, a hó és a homok pokla Chilében 2010. február 26. 07:40
Az Este vendége Nagy Balázs, geográfus
A műsorvezető: NIKA GYÖRGY
Mv.: - Erre mondhatják, hogy holdbéli táj, vagy, hogy földöntúli. Mindenesetre nagyon messze van, legalábbis Magyarországtól. Arrafelé az argentin-chilei határvidéken 4000 vulkán, vagy vulkanikus góc van. Köztük a legmagasabb az Ohos des Salado, a Sós Szemek, vagy a Só Szeme, a maga 6893 méterével. Egyes szakértők szerint a világ legmagasabb vulkánja. Mások szerint egyébként is a világ legmagasabb működő vulkánja. Egy szemtanú talán segít, segíthet eldönteni. Az Estében Nagy Balázs, geográfus, jó estét kívánok!
Nagy Balázs, geográfus: - Jó estét kívánok!
Mv.: - Nemrég jött vissza onnan.
N.B.: - Igen, két hete.
Mv.: - A képeket, amit nézegettünk, elképesztő, nem tudom, hogy milyen közelről és tényleg működő vulkánnak nevezhető-e vagy sem? Mert, ha működne, akkor ott nem lenne a fagy, és a jég birodalma, tehát ez nekem nehezen jön össze a kettő.
N.B.: - Azt mondhatjuk, hogy egy fenséges extrém környezet. Tehát hihetetlen száraz, tizedannyi csapadék sincs, mint Magyarországon, éppen ezért nincs állandó jégborítás ezen a hegyen. Annak ellenére, hogy rettenetesen hideg, tehát a nyári napközbeni hőmérséklet is a nagy magasságban mínusz 20 fok alatti.
Mv.: - Most ott elvileg jó idő van, ugye? A mi fogalmaink szerint.
N.B.: - Ez jó időnek számít, ha nincs metsző szél, de az van, mindeközben. Azt mondhatjuk, hogy ez egy szunnyadó vulkán, utolsó kitörése kb. 1000 évvel ezelőtt lehetett.
Ez földtörténeti értelemben még azt jelenti, hogy azért várható itt komolyabb működés.
Mv.: - De mondjuk mi ne számítsunk arra, hogy részesei leszünk. Tehát azért, ha ön a közelében járt, ott volt a, nem tudom a vulkánnak mije van, pereme..
N.B.: - Krátere.
Mv.: - Krátere, magja és, hogy be lehet-e menni egyáltalán, tehát a legmagasabb pontjáról le lehet-e ereszkedni a mélybe? Ezt nem tudom, ezt megtették?
N.B.: - Van egy nagy kráter, ezen keresztül kell menni, a kráterben jég is van, és a kráter pereme nyilvánvalóan a legmagasabb, helyenként van kénfeltörés, forró vizek fakadna a környéken. Az azért azt jelzi, hogy itt nem egy kihűlt és halott vulkánról van szó.
Mv.: - Honnan kerül oda só?
N.B.: - Annyira száraz a környezet, hogy a párolgás rendkívül erős. A csapadék meg kevés, minden bepárolódik. Tehát, ha pl. hullik egy kis hó, abból sem keletkezik igazán víz, éppen azért élettelen is ez az egész környezet, mert nincs felhasználható víz. Ezért nincsenek növények sem.
Mv.: - Növények, állatok?
N.B.: - Mumifikálódott formában vannak állatok, tehát valószínűleg időnként elmennek arra, feltévednek ilyen környezetbe, és a legközelebbi ivóvízforrás is kb. 200 km-re volt.
Mv.: - Egy ember számára, egy átlagember számára ez a túra elképzelhető? Tehát meddig lehet elmenni kocsival? Állatokkal. Serpákkal. Most ezt csak a szinonímaként kezelem, szükség van-e rájuk például, vagy térkép alapján el lehet oda menni?
N.B.: - El lehet menni. Tehát velünk is jöttek olyanok, akik célul tűzték ki, hogy feljutnak erre a vulkánra. Tehát átlagemberek számára ez megmászható. Nem különösebben..
Mv.: - ..ön miért ment? Jó, megmászható, ez a lényeg. Ön miért ment?
N.B.: - Egy geográfus számár egy ilyen extrém környezet egy nyitott könyv, tehát itt nincsenek növények, ami eltakarná a felszínt..
Mv.: - ..tehát a sóból, a jégből, a homokból, a fagyból és a hőből tud olvasni? Hoztak mintákat?
N.B.: - Pontosan, akár klímaváltozásokra is, konkrétan következtethetünk. Tehát, hogyha van egy kis jég a hegyen, akkor az szétesik. A felszín alatt marad csak jég. A felszínformák átalakulnak, a tavak egyre sósabbak lesznek, hogyha szárazodik a klíma a területen. És ez jellemző erre a térségre is.
Mv.:- Tehát ott most klímaváltozás van azt mondja.
N.B.: - Ott is, ott is.
Mv.: - Ez az a klímaváltozás, amiről itt a politikusok és az aktivisták beszélnek? Vagy ez egy más klímaváltozás?
N.B.: - Természetesen ugyanazon a Földön élünk, ez is részese, de vannak a Földön olyan térségek, elsősorban ezek a szélsőséges klímájú helyek, ahol a változások nagyon gyorsan végbemennek, elég jól láthatóak, jól mérhetők.
Mv.: - Bocsánat, akkor másképp kérdezem, hogy ez egy természetes klímaváltozás vagy pedig ezt már az ember okozta, amit ott tapasztalnak?
N.B.: - Ezt nehéz megmondani, alapvetően természetes folyamatról van szó, ezt egy ilyen vulkánon nem lehet természetesen eldönteni, az ember is belenyúlt ebbe, ezt majd valószínűleg visszamenőleg, visszatekintve fogjuk pontosabban látni, de, ha ilyen vizsgálatokat végzünk, ilyen különleges területeken is esetleg, akkor sokkal több adatunk lesz arról, hogy valóban most jelenleg mi zajlik és ezért ilyen rendhagyó és embertelen helyekre is fel kell mászni és el kell menni.
Mv.: - Mennyi ideig volt ott fenn és mit csinált egyébként? Tehát azt az időt, amit fönt tudott tölteni mivel csapta agyon? Nézelődik az ember ilyenkor?
N.B.: - Keveset. Keveset. Ugyan eltervezhetjük, hogy mit fogunk majd fönn csinálni, mondjuk 6500 vagy 6800 méteres magasságban, de ott a létfenntartás kerül előtérbe. Tehát egy hegymászás során mászni kell, menni kell, megállni se nagyon lehet, mert annyira rettenetesen hideg van. A hegycsúcson meg elgondolkodunk, hogy csak félúton vagyunk, innen le is kell menni, meg persze fotóz az ember, kapaszkodik a sziklákba, a viharban.
Mv.: - Hát ez sikerült.
N.B.: - Igen, sikerült.
Mv.: - Köszönöm szépen, hogy itt volt.
N.B.: - Nagyon szívesen.