A szólás szabadsága 

Mire jó a kétharmad? 2010. március 02. 09:19

A Szólás szabadsága vengégei: Babarczy Eszter, kultúra kutató publicista, Bauer Tamás, egyetemi tanár, egykori SZDSZ-es képviselő, Horkay-Hörcher Ferenc eszmetörténész

 

Mv.: - Nagy vita alakult ki az értelmiség körében, hogy jó-e, ha a FIDESZ kétharmados többséget szerez az áprilisi választásokon. Azonnal mi is erről beszélgetünk majd itt a stúdióban, előtte a heti legfrissebb közvélemény-kutatás, amely azt mutatja, hogy nem meddő vitáról van szó. A FIDESZ-nek ugyanis jó esélye van a kétharmados győzelemre.

R.: - Egyre nagyobb a szavazási kedv, ahogy közelednek az országgyűlési választások - derült ki a Medián 2400 főn végzett felméréséből. Amelyet a HVG számára készített. Januárban a biztos szavazók 46%-a, februárban már 53%-a nyilatkozott úgy, hogy elmenne szavazni. Négy évvel ezelőtt szinte ugyanilyen arányt mutattak a felmérések két hónappal a szavazás előtt. Akkor végül majd 69% volt a tényleges részvétel. A választások legnagyobb esélyese továbbra is a FIDESZ. Jelenleg a biztos szavazók 63%-a szavazna rájuk. Az MSZP 18%-on áll, a Jobbik mindössze 3%-nyi különbséggel követi. Jelenleg ez a három párt jutna a parlamentbe, az MDF-et 2%, az LMP-t pedig 1% támogatja. A biztos szavazók között jelenleg az MSZP számít a legellenszenvesebb pártnak,  68% semmiképpen sem szavazna rá. Az MSZP-t a volt koalíciós partner, az SZDSZ követi a népszerűtlenségi listán, a válaszadók 62%-a nyilatkozott úgy, hogy semmiképpen sem támogatná a liberális pártot. Az MDF 46%-ot ért el ugyanezen a listán, a Jobbik 39-et, az LMP32-t. A legkevésbé ellenszenves párt ma a FIDESZ, a biztos szavazók mindössze 22%-a nyilatkozott úgy, hogy semmiképpen sem szavazna rájuk.

Mv.: - Ezek voltak tehát a Medián felmérésének eredményei, a Nézőpont Intézet mandátumbecslése alapján viszont négypárti parlament várható, mégpedig kétharmados FIDESZ többséggel. A FIDESZ eszerint 264 képviselőt küldhet az országgyűlésbe, az MSZP 60 mandátummal rendelkezne, a Jobbik 51, az MDF pedig 11 képviselővel lehet jelen a parlamentben. Vendégeink a stúdióban Babarczy Eszter, kultúra kutató publicista, jó estét kívánok! Bauer Tamás, egyetemi tanár, egykori SZDSZ-es képviselő, jó estét kívánok! És Horkay-Hörcher Ferenc eszmetörténész, jó estét kívánok!
Babarczy Eszter és Bauer Tamás a HVG-ben folytattak vitát arról, hogy milyen következményei lennének, lehetnének egy esetleges kétharmados FIDESZ-győzelemnek. Ártana vagy használna? De minek? Az országnak, a gazdaságnak, a demokráciának? Szóval, minek?

Babarczy Eszter, publicista: - A vita arról szól, hogy a kétharmados többségnek tulajdonképpen mi a legfontosabb következménye, az én állításom az, hogy a legfontosabb dolog az, hogy kormányozni lehessen az országot.

Mv.: - Merthogy most nem lehet.

B.E.: - Merthogy most nem lehet, sőt azt gondolom, hogy az elmúlt négy évben sem lehetett, és mindenkinek elege van, ha szabad így fogalmaznom, abból a káoszból, ami kialakult, és pillanatnyilag azt gondolom, hogy tényleg egy erős kormánynak és egy olyan kormánynak, amelynek megvan a kétharmados többsége, tehát hozzá tud nyúlni olyan törvényekhez, mondjuk az önkormányzati törvényhez, vagy a pártfinanszírozási törvényhez, ami tudjuk, hogy rettenetes problémákkal küzdenek az önkormányzatok esetében pl. azért, mert nagyon sok feladatuk van, nagyon kevés pénzt kapnak és rettenetesen széttagolt a rendszer.

Mv.: - Ön viszont ugye azt mondta a vitában, amikor reagált Babarczy Eszter cikkére, hogy nem azon múlik egy hatékony kormányzás, hogy van-e kétharmad vagy nem és ön inkább a veszélyét látja ennek.

Bauer Tamás, egyetemi tanár: - Ez így van. Amikor 1990-ben létrehoztuk a magyar közjogi berendezkedést, akkor azokat a törvényeket, azokat a törvényalkotási feladatokat, amelyekre a kormányzáshoz van szükség, ezeket a feles törvények körébe vontuk, mert abból indultunk ki, hogy mindazt, ami a kormányzáshoz kell, abban az erős kormánynak teljes felhatalmazással kell rendelkezni. És ez így is van. A gazdaságpolitika, az egészségügy, az oktatási ügy, a külpolitika, az agrárpolitika és mondhatnám tovább minden témájáról
a mindenkori kormány a maga 51, akár csak 51%-ops többségével teljes hatáskörben dönthet. Azok a törvények, maga az Alkotmány, és mindazok a törvények, amelyeket a 90-ben, 89-90-es alkotmányozás a kétharmados körbe sorol, ezek nem a kormányzás területei, hanem részben az államszervezet különböző intézményeinek a kapcsolatát, részben az emberi jogokkal, az állampolgár és az állam viszonyával kapcsolatos törvények..

Mv: - ..akkor ezek szerint ön veszélyben látja? Tehát, ha lenne egy kétharmados győzelem, akkor?

B.T.: - Azt gondolom, hogy azért tettük ezeket a törvényeket a kétharmados körbe, magát az Alkotmányt és ezeket a törvényeket, hogy csak a politikai erők széles körű konszenzusával lehessen ezeken változtatni. Tehát a kormány a saját érdekei szerint ne módosíthassa pl. a kormány és a parlament viszonyát, a parlamenti házszabályt. Ne módosíthassa a kormánytöbbség önhatalmúlag.

Mv. - Ön nem tart attól, hogy egy kétharmados győzelem esetén mondjuk önhatalmúlag változtatna ezen a kormánypárt?

B.E.: - Nagyon egyszerű, szerintem meg kellene kérdezni Orbán Viktort, hogy kedves elnök úr, kívánja-e ön kétharmados többség esetén módosítani az Alkotmányt, vagy a választójogi törvényt. Erre nem lehet azt mondani, hogy majd, ha a számok kiderülnek akkor megmondom, és igazából azt se lehet mondani, hogyha meglesz a kétharmad majd megmondom. Mert ez az, az információ, amire valóban szükségük van a választóknak ahhoz, hogy a FIDESZ-re vagy esetleg más pártra adják a szavazatukat.

Mv.: - Ön

B.T.: - ..megmondta.

B.E.: - Mit mondott?

B.T.: - Erre a kérdésre részben közvetlenül, részben közvetve válaszolt, azt mondta, minden Fideszes, aki erről nyilatkozott, hogyha megkapják a felhatalmazást, akkor élni fognak vele. Ezt a választ adta. És még egyet teszek hozzá, hogy amikor csak feles többsége volt a FIDESZ-nek, akkor is minden olyan eszközt, amivel a maga parlamenti szavazataival megpróbálhatta korlátozni az ellenzék működési terét, azt megtette. A FIDESZ megtette azt, hogy megakadályozta az ellenzék által kezdeményezett vizsgáló bizottságok felállítását, holott ehhez nem lett volna joga.

Mv.: - Hogy ne önök kettőjük között legyen csak ez a vita..

B.T.: - ..pillanat, csak egy mondat, megtette azt, hogy módosítja a pártok működési feltételeit, holott ezt nem tehette volna meg az ellenzék nélkül. Tehát amire a FIDESZ-nek módja van, azzal él, a FIDESZ számára a politikai önkorlátozás nem létezik. Ha kétharmada van, akkor alkotmányozni fog, ha kétharmada van, akkor korlátozni fogja az ellenzéki pártok és általában a tőle független intézmények működését. Ezt megmutatta megtette és így fogja tenni.

Mv.: - Megkérem arra, hogy reagáljon Bauer Tamás felvetésére.

Horkay-Hörcher Ferenc, eszmetörténész: - Köszönöm szépen. Én a  Babarczy Eszter felvetését látom a kiindulópontnak, nyilván Bauer Tamás csak reagált erre, úgyhogy az egész problémakörre reagálnék. Fontosnak látom ezt a vitát a baloldali értelmiség, vagy balolalhoz kötődő értelmiség sorain belül, mert mutatja azt, hogy hogyan próbálnak reagálni egy új helyzetre, amit az ország, a választópolgárok egyértelmű és világos döntése fog majd eredményezni. Jelesül, hogy átalakul a választási térkép és újfajta leosztás alakul, ilyenkor a baloldali értelmiség számára az új helyzethez érdemes igazodni.

Mv.: - Most, ha megkérem, hogy a véleményét mondja el arról, hogy egy esetleges FIDESZ kétharmados győzelem ön szerint árt vagy használ?

H.H.F.: - Ez mind a véleményem, és ehhez fűződik még az is, hogy természetesen egy kétharmados FIDESZ-győzelem az, amennyiben az alkotmánynak megfelelő, akkor nyilvánvalóan  használ az országnak, hiszen azért hozták Bauer Tamásék és a többi alkotmányozó atya ilyen törvényt, hogy ezzel lehessen élni, ha nem lehetne élni vele, akkor nyilván nem ilyen törvényt hoztak. Azt mondjuk furcsának tartom, hogy azért hozták volna, hogy az ellenzéket mintegy bevonják a kétharmados körbe, hiszen már 94-ben láttunk arra példát, hogy kétharmados többségre tett szert a kormánykoalíció és ennek megfelelően azt tehették volna elvileg, amit akartak. Azt láttuk, hogy nem éltek ezzel a lehetőséggel. Nyilvánvaló megfontolásaik voltak, amelyek egybevágnak azzal, amit Eszter mondott, valószínűleg a parlamentáris demokrácia keretei között szerették volna tartani a kormányzást és ezért a nagyon helyes önkormányzás, önmérséklet elvét vallották.

Mv.: - A kérdés az, hogyha megengedi, hogy feltegyem, hogy ön szerint a FIDESZ-nél is lesz ez a fajta önmérséklés? Ha kétharmadot szerez?

H.H.F.: - Nézze, én nem vagyok jós, jóslatra valaki más fog vállalkozni, én annyit tudok mondani, hogy a FIDESZ ugyanúgy alkotmányos, ezt legutóbb talán Bajnai Gordontól hallottam, ugyanúgy demokrata és alkotmányos erő, mint bármelyik másik párt, ezért ugyanúgy, mint bármelyik másik párt élhet a jogával és természetesen, hogyha élhet a jogával, akkor feltehetően élni fog a jogával. Ami nem jelenti azt, hogy az alkotmányos kereteket felrúgná vagy bármilyen szempontból jogtalanságot követne el.

Mv.:- Bauer Tamás sok mindent mondott, ami szerinte nem lenne jó, amiért nem lenne jó a kétharmados győzelem. Ezt a lapokban is cáfolta, de kíváncsi vagyok a véleményére.

B.E.:  - Ha feltételezzük előre, hogy egy kétharmados győzelem esetén a FIDESZ olyan korlátozásokat vezet be, mondjuk úgy változtatja meg a választójogi törvényt, hogy lehetetlenné tegye például, hogy új pártok jussanak be a parlamentbe, vagy nagyon megnehezítse, hogy pl., akinek nincs az egyéni választókerületben többsége, azokat a töredékszavazatok érvényesüljenek az országos listán, erre lehet azt mondani, hogy ezzel alaposan átalakítja Magyarország politikai térképét, és természetesen követheti itt a saját érdekeit. Én ezért gondolom, hogy meg kell kérdezni Orbán Viktort, hogy elnök úr, szándékozik-e ön olyan módon az alkotmányhoz nyúlni, hogy az ezeket az alapvető közjogi intézményeket befolyásolja.

H.H.F.: -  Meg az is egy fontos szempont talán, hogy abban a helyzetben, amikor egy választóközönség, az ország nagykorú és belátóképességgel bíró választóközönsége kétharmados felhatalmazást ad egy pártnak, azt okkal teszi. Az nem véletlenül történt, annak vannak előzményei és nyilván lesznek következményei. Ezekkel kell szembenézni, mind a baloldali értelmiségnek, mind a baloldali politikai pártoknak.

B.E.: - Azért ezzel vitatkoznék.

B.T.: - Egy pillanatra, nagyon érdekes kérdés, hogy miért nem éltünk mi szocialisták és szabaddemokraták 94-98 között  kétharmados többséggel? Azért, mert tudatában voltunk..

H.H.F.: - egyébként bocsánat, csak egy apróság, éltek, több esetben is éltek, nagyon sok és fontos változásokat hoztak..

B.T.: - ..alapjában véve..

H.H.F.: - ..tehát az elvi, a lehetőséggel éltek.

B.T.: - Alapjában véve nem éltünk. Volt két kisiklás. Engedje meg, hogy erre válaszoljak, azért, mert abból indultunk ki, hogy igaz ugyan, hogy nekünk a parlamentben kétharmados többségünk van, de a magyar társadalomban tudtuk, hogy nincsen. Ha ma a FIDESZ, amely a közvélemény-kutatások szerint kb. 2,5 mill8ió szavazatra számít, jelenleg, maximum 3 millióra, 2,5 millió. Ez azoknak, akik el szokta menni szavazni, azoknak nem a kétharmada, még csak nem is a fele. Tehát, a mi választási rendszerünk úgy van megkonstruálva, a kormányzatóság érdekében, hogy az összes választó egyharmadának a szavazataival már akár kétharmados többséget is lehessen szerezni.  De olyan kérdésekben, mint pl. az állampolgárság, mint pl. állam és egyház viszonya, és sorolhatnám, ilyen kérdésekben nem áll kétharmad a FIDESZ álláspontja mögött és mégis megmondta a FIDESZ, hogyha meglesz a kétharmada, akkor pl. az állampolgársági törvényt úgy fogja módosítani, hogy lehetővé tegye a határon túli magyaroknak a magyarországi  magyar állampolgárságát és ezzel választhatnak.

H.H.F.: - Én azt hiszem elég sajátos..

Mv.: - ..megengedné..

H.H.F.: - ..válaszolnék a felvetésre..

Mv.: - ..csak önre is szeretett volna reagálni Babarczy Eszter.

H.H.F.: - Akkor övé az elsőbbség.

B.E.: - Hirtelenjében annyi mindenre reagálnék, tehát vegyük a választójog kérdését, én elképzelhetőnek tartom azt, hogy egyfajta állampolgárságot kiterjesztenek a határon túli magyarokra. Azt megmondom őszintén nem tartom elképzelhetőnek, hogy választójogot is kapjanak a határon túli magyarok. Egyrészt azért nem, mert ugye az Alkotmányban az van, hogy Magyarországon állandó tartózkodási hellyel rendelkező ember választhat csak, tehát ugye ez azt jelentené, hogy logisztikailag 5 millió embert be kell jelenteni, ami nyilvánvalóan egyfajta választási csalás. Másrészt azt gondolom, hogy elvileg a kormány arra kap felhatalmazást, hogy a költségvetésen keresztül a mi adóforintjainkról döntsön. Én úgy gondolom, hogy abban az esetbe, ha olyan állampolgároknak adunk szavazati jogot, lehetnek állampolgárok, de, ha szavazati jogot adunk olyan embereknek, akik egyébként sem a társadalombiztosításhoz, sem a költségvetéshez az adóforintjaikkal nem járulnak hozzá, az egy nagyon kellemetlen kényes helyzetet állítana elő, akár még azt is mondanám, hogy újabb népszavazási kezdeményezés alapja lehet.

B.T.: - De a FIDESZ-nek nem ez a véleménye és a FIDESZ-nek ezt az alkotmányos rendelkezést is módja van kétharmaddal megváltoztatni. És a FIDESZ, amikor a szocialistákkal néhány hónapja tárgyalt, nem volt hajlandó garanciát vállalni arra, hogy adott esetben egy ilyen kettős állampolgárság ne vonatkozzon a választójogra is. Tehát az ön feltételezése nem alapul a FIDESZ valóságos szándékaira.  A FIDESZ valóságos szándékai - mint ezt Mikola Istvántól tudjuk - arra irányulnak, hogy a határon túli magyaroknak választójoga legyen Magyarországon, és ezzel biztosítsa évtizedekre a FIDESZ többségét, ez az ő elképzelésük. Az öné ettől eltér, csak a FIDESZ fog kétharmadot kapni, ha úgy alakul..

H.H.F.: - ..bocsánat, ha én is megkaphatom a szót, akkor érdemes lenne reagálni, gondolom azért hívtak meg, hogy vita alakuljon ki a jobboldal és a baloldalhoz kötődő értelmiségiek között, nem pedig csak egy nézőpontot. Ugye azt a véleményt, amit ön megfogalmazott, valóban elég sokat lehetett hallani és ez az, ami elvezetett egy olyan folyamathoz, ami most egy választási földcsuszamlást ígér az új választásokon. Ami azt illeti én azt hiszem, hogy nem kellene egy ilyenfajta kettős játékba menni, hogy a FIDESZ igazából mire gondol, meg a FIDESZ látszólag mire gondol. Én is támogatom azt, hogyha önök meghívják Orbán Viktort megkérdezik tőle, ő nyilván el fogja mondani, de azt megint nem tartok helyes játéknak, hogy azt gondoljuk, hogy azért, mert valaki nem ment el választani, azért az ő felhatalmazása vagy az ő döntése az nem részvétel a választásokon. Az ő döntése arról szólt, hogy akárki fog hatalomhoz jutni, ahhoz ő a  hozzájárulását adja, ő nem óhajt ebben a játékban részt venni. Innét kezdve nem lehet arra  hivatkozni, hogy egyharmad vagy kétharmad. Azt a kétharmad-számítást kell alkalmazni, amelyet bármely más esetben is. Ami azt illeti viszont, hogy élni fog-e a FIDESZ a kétharmados felhatalmazással, az egyik reális kérdés, de ezt mi előre értelmiségiek ne akarjuk elhatározni, ez nyilvánvalóan a politikának a körébe tartozik, mi akkor emeljük fel a szavunkat, ha azt látjuk, hogy valóban valamely politikai pát túllép a hatáskörén, túllép azokon az alkotmányos határokon.

Mv.: - Mondjuk azért tegyük hozzá, hogy ön szerint módosíthatná az Alkotmányt, hiszen hosszú cikkben értekezett arról, felvázolta Orbán Viktor felvetését az Alkotmánnyal kapcsolatban, illetve a köztársasági elnök reakcióját és azt mondta, hogy tudná úgy módosítani adott esetben a FIDESZ az Alkotmányt, hogy ne menjen szembe Sólyom László véleményével.

H.H.F.: - Nem, én azt mondtam, hogy a FIDESZ elnökének valóban volt egy olyan felvetése, hogy a preambulum nem tetszik neki, és az sem tetszik, hogy még ugyanazon a számon tartjuk nyilván ezt, mint annak idején. Ettől függetlenül olyan felvetést én egyetlen Fideszes vezetőtől sem hallottam, hogy az Alkotmányt át szeretnék írni. És az én cikkem az arról szó, hogy amire szükség lenne most az nem egy új
Alkotmány,  hanem egy olyanfajta nemzeti minimumnak a megfogalmazása, amely kifejezhetné azt a fajta többséget, amely láthatóan a változások mellett van és, amelyik szeretné bizonyos értelemben akár a rendszerváltás hagyatékát is visszakövetelni attól a fajta politizálástól, amelyet az elmúlt időszakban olyan szerencsétlenül vezetett, a fennálló koalíció.

Mv.: - Ha visszatérek a beszélgetésünk elejéhez, akkor mondhatom azt, hogy tulajdonképpen ön nem félti a demokráciát egy kétharmados FIDESZ-győzelemtől, de gazdasági szempontokat, vagy a kormányzást figyelembe véve ezt fontosnak találná, ön viszont a demokráciát félti. Ezt jól értem, hogy ez igazából a vita kérdése?

B.E.: - Igen, ez a vita tárgya köztünk, tehát én nem gondolom, hogy előre el kell döntenünk, hogy a FIDESZ úgymond antidemokratikusan kíván-e élni vagy a demokrácia  felfogását teljes mértékben megváltoztatná a kétharmados győzelemmel. Azt gondolom, hogy meg lehet kérdezni és számon lehet kérni. Viszont a felelősséget ebben az esetben nem lehet azzal elhárítani, mint az elmúlt években sokszor láttuk, hogy egymásra mutogatnak a pártok.

Mv.: - Hogy lehet egyébként számon kérni? Mert azt mondja, hogyha valami megvalósul ebből, akkor számon lehet kérni. Ki tudja ezt számon kérni?

B.E.: - Hát gondolja meg, hogy minden választásban elhangzanak ígéretek és állítások. A választás után 2006-ban pl. ezt volt a helyzet, kifejezetten illegitimnek tekintették Gyurcsány Ferencet, amiért olyan választási ígéreteket tett, amelyeket nem tartott be. Ugyanez mondható Orbán Viktorról, ha Orbán Viktor hazudik a választási kampányban, akkor azt lehet mondani, hogy megtévesztette a választókat, azok a választók, akik nem szeretnének egy radikális alkotmánymódosítást  nem szeretnének mondjuk így egy vezérelvű, erős közvetlenül választott köztársasági elnököt, nem szeretnék, hogy egy pártot 15 évre bebetonozzunk, hanem szeretnének, hogy mondjam, jogot kapni arra, hogy leváltsák azt a pártot, amelyik nem jól kormányoz, akkor ezek a választópolgárok teljesebb információ birtokában majd úgy adják le a szavazatukat.

Mv.: - Bauer Tamás?

B.T.: - Én egyetértek  azzal, hogy meg kell kérdezni Orbán Viktort, hogy mik a tervei az alkotmánnyal, de el kell ismételni, hogy azt az állításomat, hogy a hatékony kormányzáshoz nincs szükség kétharmadra, ezt az állításomat nem vitatta.

H.H.F.: - De ezt senki nem vitatja..

B.T.: - ..akkor jó, akkor örülök, hogy ebben egyetértünk.

H.H.F.: - A Parlamenten nem a kormányzás történik, ott törvényhozás történik..

B.T.: - ..egyetértek..

H.H.F.: - ..ugye a kormányzás az a kormány feladata, a törvényhozás a parlamenté. És az alkotmányozás pedig az alkotmányozó erőké.

B.T.: - helyes, tehát akkor abban egyetérthetünk, hogy a sikeres kormányzáshoz nincs szükség kétharmados törvényre.

B.E.: - De hadd mondjak néhány példát azért

H.H.F.: - ..arról van szó, én csak azért, hogy értse, hogy mire gondolok, hogy itt nem pusztán egy kormányváltás zajlik, hanem amit ez a kétharmados többség kifejez az, az, hogy  bizonyos értelemben a rendszerváltásnak az, az ígérete, hogy itt 90 után valami más történik, mint ami 90 előtt, az sok esetben megbicsaklott, nem valósult meg. És ehhez az alapvető értékhez kell olyan eszközöket rendelni, amelyek révén ez biztosítható lesz, hiszen azok a szempontok, amelyeket önök szerettek volna alapító atyaként, alkotmányozó alapító atyaként megvalósítani, nem tudták elérni a céljukat, ehhez más eszközök kellenek, akkor azokat is igénybe lehet venni, természetesen a demokratikus felhatalmazás szerint.

Mv.: - Egy-egy mondatban tudnak erre még reagálni.

B.E.: - Vannak olyan kétharmados törvények, pl. a 200 fős parlament, pl. a kampányfinanszírozás, ami egyszerűen korrupciós lavinát indít el az országban, amihez nem lehet hozzányúlni kétharmad nélkül. Én azt is gondolom egyébként, hogyha a Horn-kormány kétharmada nem adott speciális felhatalmazást a Horn-kormánynak arra, hogy átdefiniálja teljes mértékben a magyar demokráciát, akkor a FIDESZ kétharmada sem..

H.H.F.: -..ez egy precedens nyilván, amihez igazodnia kell a FIDESZ-nek..

Mv.: - ..még  Bauer Tamást hadd reagáltassam, mert kifutottunk az időből.

B.T.: - Én egyetértek azzal, hogy a Horn-kormány ezt nem tette, büszke vagyok rá, mint annak a képviselője, nem bízom abban, hogy egy Fideszes kétharmados többség ezt ne tenné, és azt gondolom, hogy ahhoz, amit Magyarországon ma egy kormánynak csinálni kell, ahhoz nem kell kétharmad, amit a parlamentnek csinálni kell, annak érdekében, hogy az egész politikai rendszerünk  jobban érvényesítse a rendszerváltás szempontjait, ahhoz pedig nem a kormány döntései kellenek, nem a kormánytöbbség döntései kellenek, hanem kormány és ellenzék együttes döntése..

H.H.F.: - ..a parlament döntése kell..

B.T.: -..kormány és ellenzék együttes döntése..

H.H.F.: - ..nem írja egyetlen szabály sem, de ha ön ilyen szabályt mutat, akkor  meg fog győzni róla.

B.T.: - ..abban a szellemben, abban a szellemben, amiben a magyar Alkotmányt 20 éve..

B.E.: - ..de azt láttuk, hogy egymásra mutogatnak a pártok..

Mv.: - ..bocsánat most..

B.E.: - ..a minden egyes beterjesztett törvényjavaslat esetén a FIDESZ azt mondja, hogy az MSZP nem volt kompromisszumkész, az MSZP azt mondja, hogy a FIDESZ nem volt kompromisszumkész. Azt gondolom, hogy egy kétharmaddal rendelkező, kétharmados parlamenti többséggel rendelkező kormány ezt a felelősséget nem  háríthatja másra.

Mv.: - Ez a vita szerintem még folytatódhat,  majd még a lapok hasábjain. Köszönöm szépen, hogy itt voltak. Köszönöm a beszélgetést.