Minden út a királyi palota küszöbétől indult 2010. március 10. 10:17
A nulla kilométerkő magyarországi története
Minden út Rómába vezet, - tartja a régi mondás, de úgy lenne logikusabb, hogy Minden út rómáBÓL vezet. Tudniillik a mondás onnan származik, hogy a római Fórumon állt egy díszes mérföldkő, és a hatalmas birodalom összes útjának a hosszát ettől a nulladik mérföldkőtől mérték.
A rómaiaktól a legtöbb ország átvette ezt a praktikus megoldást, és kijelölte az országutak közös kiindulópontját. Ez természetesen általában a királyi székhely volt, de azon belül is ki kellett jelölni egy pontot, ahonnan az utak hosszát mérték. És ez a fix pont a magyar utak esetében – nem fogják elhinni, hogy hol volt: a királyi palota küszöbénél! Onnan számították tehát minden magyarországi út hosszát.
Buda 1686-os visszafoglalásától kezdve azonban a budai vár elveszítette korábbi jelentőségét; nem volt már a magyar királyok székhelye, hiszen számukra a birodalom központjának Bécs számított. Természetes igény volt ezért a nemzeti ébredés időszakában, hogy a magyar utak hosszát ne az amúgy sem funkcionáló királyi palota küszöbétől mérjék. A reform-küzdelmek egyik szimbolikus eredményeként is felfogható tehát, hogy az 1840-es években a Várból lekerült a jelképes útjelző ide, az akkor épülőfélben lévő Lánchíd budai hídfőjéhez. A földmérők meg nem bánták, mert amúgy is macerás volt mindig föntről, a hegyről mérni a távolságokat…
Ezt a történetet a sorozat 26. részében láthattuk, ITT!
A mostani nagy nulla már a harmadik „szobor”, amelyik a nulladik kilométert jelzi, és persze ma már nem méterszalaggal, hanem műholdas távolságméréssel, de most is ugyanúgy innen mérik a Budapestről induló utak hosszát, mint amikor még a királyi palota lépcsőjétől számolták…