Vizsgázik az egyetemi oktatás - negyvenhat ország miniszterei Budapesten, majd Bécsben a bolognai rendszer jövőjéről 2010. március 11. 07:35
Két miniszter Az Estében: Beatrix Carl, osztrák tudományos és kutatási miniszter és Hiller István oktatási és kulturális miniszter
A műsorvezető: NIKA GYÖRGY
Mv.: - Este van a Magyar Televízióban, jó estét kívánok!
- Egységes, de önálló főiskolai, egyetemi rendszerek, átjárható intézmények, hasonló szakmai követelmények, kölcsönösen elfogadható diplomák. Ez a bolognai oktatási rendszer. És rengeteg más is. Klasszikus példája annak, amikor az elmélet messze megelőzi a gyakorlatot. Nézzük mit szólnak hozzá azok, akik már az új rendszerben tanulnak.
Benke Hunor: - Más szakmát is tanulhatunk.
Acsai Anett: - Egyelőre azt hiszem, hogy ez most elég lesz, és megpróbálom magam az életben és, ha úgy alakul, hogy mégsem elég, akkor folytatom valahol.
R.: - Hunor és Anett már a bolognai rendszerben tanultak tovább az érettségi után. Hunor megszerezte a hároméves képzés után járó alapdiplomáját, most dolgozik, de úgy tervezi, hogy néhány év után visszaül az iskolapadba, újabb két évre, hogy megszerezze a mesterdiplomáját.
B.H.: - Itt nem muszáj rögtön az alapképzés után folytatni, tehát az ember megpróbálhat elhelyezkedni, aztán ahogy hozza az élet, amerre éppenséggel sodródott, annak megfelelően mondjuk választhat még egy mesterképzést.
R.: - Ezt tartják a bolognai rendszer egyik nagy előnyének. Nem kell 18 évesen eldöntenie a diáknak pontosan mi akar lenni.
Joó Zsuzsanna, karrier tanácsadó: - Aki megteheti, vagy aki nem siet, az esetleg kezdjen el minél előbb dolgozni, a 3 éves képzés után, nézze meg az iparágat, ahová elmehet, mérje fel a lehetőségeket, kezdje kiépíteni a kapcsolati tőkéjét. És, ha még mindig úgy érzi a későbbiekben, hogy tanulna, akkor gondolkodhat esetleg egy másoddiplomán, vagy akár a továbblépésen.
R.: - A karrier tanácsadó szerint így könnyebb azt is elkerülni, hogy valaki egyetemi végzettséggel ne találjon állást, arra hivatkozva, hogy nincs szakmai tapasztalata. Azt azonban a szakemberek szerint egyelőre még nem lehet tudni, hogy mennyit ér majd a 3 éves alapdiploma, ha nagyobb számban jelennek meg a piacon az 5 éves mesterfokú diplomások.
J.Zs.: - Vannak preferált felsőoktatási intézmények és inkább e szerint keresik a dolgozóikat.
R.: - A bolognai rendszer további újítása, hogy a külföldön töltött idő beszámít az itthoni tanulmányokba. Az esetek többségében legalábbis.
A.A.:- Hát sajnos az probléma volt.
R.: - Anett harmadéves turizmus-vendéglátó szakon, ő egy fél évet töltött Portugáliában, de az ottani tárgyak nem fedték teljesen az itthon tanrendet.
A.A.: - Kint a tantárgyak közül el tudtam párat fogadtatni, mint a marketinget vagy közgazdaságtant, vagy üzleti angolt, de a maradékot, ami itthoni szaktantárgyak, mint a turizmus tantárgyak, azokat viszont nem tudtam és be kell pótolni.
R.: - Magyarországon nem minden szakon vezették be a kétszintű oktatást. Az orvostanhallgatók, vagy a jogászok pl. továbbra is a bolognai rendszer előtti osztatlan képzésen vesznek részt.
Mv.: - Két miniszter Az Estében, Beatrix Carl, osztrák tudományos és kutatási miniszter, kezicsókolom, jó estét kívánok és Hiller István oktatási és kulturális miniszter. Jó estét miniszter úr! Ez egy kitüntetés, hogy a bolognai folyamatról Budapesten és Bécsben egyszerre rendeznek konferenciát majdnem 50 tagállam, vagy 50 állam részvételével, ugyanakkor a 11 milliós Európai Diák Unió szerint a bolognai folyamattal vannak problémák. Alapvetően nem rossz, de a kormány szerintük félreértelmezték, ennek tudható be pl., hogy októberben több ezres diáktüntetés volt Bécsben, és holnap is lesz ugyancsak Bécsben. Tiltakozásul a bolognai folyamat ellen. Erről mi a véleménye miniszter asszony?
Beatrix Karl, osztrák tudományos és kutatási miniszter: - Először is szeretném Hiller miniszter úrnak nagyon megköszönni a kiváló együttműködést, a mi együttműködésünk, a közös konferencián azt mutatja, hogy az európai felsőoktatási térség nagyon jól működik. És ez egyre több esélyt nyújt a diákjainknak. Mobilitást és nemzetköziséget. Nemzeti szinten pont az a problémánk, hogy néhány egyetemünkön a tanterveket nem tudták megfelelőképpen kialakítani. És ezért nem tudtak gondoskodni megfelelő minőségről az egyetemeken. És ezért nagyon fontos, hogy a jövőben ezek az oktatási tervek megfelelőek legyenek.
Mv.: - Miniszter úr, ön azt mondta, hogy Magyarország az európai átlagnál gyorsabban tette magáévá a bolognai folyamatot. Ez nem biztos, hogy jó.
Hiller István (MSZP) oktatási és kulturális miniszter: - Gyorsan, de nem túl gyorsan. Számunkra, Magyarország számára a bolognai rendszer több előnyt jelent, mint amennyi problémával, hátránnyal jár. Ugyanakkor nem akarom lebecsüli a problémákat. Nekünk alakítani és alkalmazkodni egyszerre kell, de az, hogy Magyarország aláírója, alapító aláírója a bolognai folyamatnak az elmúlt 10 év tapasztalata számomra azt mondja, hogy, azt mutatja, hogy az egy helyes döntés volt, hogyha 10 év tapasztalta után azt kérdeznék tőlem, hogy most aláírnám-e, hogyha akkor nem léptünk be a Bolognába, akkor egyértelműen igennel válaszolnék. És azt a döntést, hogy 1999-ben alapítóként aláírtuk, a tapasztalatok nyomán is helyeslem. Szerintem jó döntés volt.
Mv.: - Miniszter asszony, a válság kapcsán egyre élesebben fogalmazódik meg az, hogy az egyetemeken részben túlképzés van, részben nem olyan szakokon engednek ki diákokat, akikre kereslet van, mondjuk akár a termelésben, akár az értékteremtésben, akár a tudományos életben Ez Magyarországon is feszültségeket okoz. Hasonló a helyzet Ausztriában? Egyáltalán Európában melyek azok az országok, ahol ez tán könnyebb akadályt jelent?
B.K.: - Ausztriában az a helyzet, hogy néhány szakra nagyon sokan, tömegesen jelentkeznek, és ott sajnos az oktatás, a képzésnek a minősége sínyli ezt meg. Az a helyzet nálunk, hogy kereken 60%-a a diákoknak tulajdonképpen 10%-ára jelentkezik a szakoknak. Tehát arról kel gondoskodni majd a jövőben, hogy a diákok más szakok iránt is érdeklődjenek, az eloszlás jobb legyen.
Mv.: - De általános probléma lett Európában az, hogy vannak országok, ahol nincs felvételi, ahol nincs tandíj, ezek az országok vonzzák a külföldi diákokat, hiszen a mobilitás az engedélyezve van és ettől telítődnek a helyi egyetemek. Kiszorítják a helyieket.
H.I.: - Nemhogy engedélyezett a mobilitás, hanem az egész bolognai folyamatnak, aminek egyébként mégis csak az a hivatalos neve, hogy európai egységes felsőoktatási térség, egész egyszerűen az egyik értelme a mobilitás. Mióta a bolognai rendszert bevezettük 25 ezer magyar diák tanult valamely bolognai ország valamely egyetemén. És 10 ezret fogadtunk. Ez a korábbi évtizedhez képest, már gondolok 1990-2000 között, viszonylag sok. A lehetőséghez képest pedig még kevés. Ez egy 2%-os mobilitási ráta. A konferencia azt fogja javasolni, hogy 2020-ig ez 20%-os legyen, tehát minden ötödik hallgató menjen egy másik országba, szerezzen tapasztalatot, aztán jöjjön haza. Én azt gondolom, hogy Magyarország számára az a realitás, hogy mi ezt a 2%-ot egy évtized alatt megötszörözzük az, hogyha 125 ezer magyar hallgató külföldi egyetemen tanul, látja az egyetemi struktúrát, hozza a tapasztalatokat és utána ezt építi be vissza a saját tanulmányaiba, több esélye van a munkaerőpiacon, jobban el tud helyezkedni és természetesen világot látott ember. Ez szerintem előny.
Mv.: - Miniszter úr arról beszélt, hogy nagyon fontos a diákok, a hallgatók mobilitása, az európai országokon belül, Ám, de komoly vita van arról, hogy milyen diplomákat, mely ország fogad el, milyen krediteket, milyen szinten fogadnak el más országokban és ebből a szempontból valószínűleg nem elég csak mennyiségről beszélnünk, hanem a minőség is nagyon fontos. És ez megint csak a diákok szerint akadálya lehet annak, hogy valójában a bolognai folyamat beváltsa a hozzá fűzött reményeket.
B.K.: - Hiller miniszter úr a mobilitásról beszélt, ez az egyik legfontosabb előnye a bolognai folyamatnak. Amely az európai egyetemi, főiskolai térség számára, amit bologna nyújtani tud. Természetesen itt a határokon túl kell lépni. Kell egy európai egységes egyetemi, főiskolai térség, hogy a fiataljainknak tudjuk nyújtani azt az esélyt, amivel tartozunk nekik. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a gazdasági szakemberek is nemzetközi szinten mozognak. És a diákjaink, amikor elvégzik a tanulmányaikat, akkor nekik is ebben a nemzetközi versenyben kell részt venniük. És ez azt jelenti, hogy a főiskoláinkon, egyetemeinken egy minőségi oktatást kell nyújtanunk és ez a célja éppen a bolognai rendszernek.
Mv.: - Az, hogy kettévált az alapkérdés, és a mesterképzés, az a válságban lehet egyfajta búvóhely azok számára, akik lediplomáztak, nem tudnak elhelyezkedni és úgy döntenek, hogy továbbtanulnak? Itt ugye nagyon sokat beszélünk arról, hogy még a válság előtt is sokat beszéltünk arról, hogy a diplomások elhelyezkedése nagyon nehéz.
H.I.: - Hát persze diplomával könnyebb elhelyezkedni, mint diploma nélkül. Ugyanakkor az alapdiploma bevezetésének időszakában komoly vita volt, hogy aki ilyen alapdiplomával rendelkezik, majd fogadja-e őt a munkaerőpiac. Két év tapasztalata azt mutatja, hogy a munkaerőpiac egyébként ezt fogadja, befogadta. Voltak olyan szakok, ahol, hogy úgy mondjam, lábon elkelek a hallgatók. Informatikusok például nyilván. A mesterszakoknál is először a struktúrát kellett kialakítani, szeptembertől most már 225 mesterszak indul Magyarországon, az a tapasztalat persze, hogy meg kell várni, amíg elvégzik az első mesterszakokat. Úgy gondolom, hogy búvóhelynek nem jó, arra viszont igen, hogy egy még magasabb színvonalú, még erősebb képzést kapjanak a hallgatók arra igen. Kellő mennyiségű szakra elég sok jelentkező van.
Mv.: - Miniszter asszony, miniszter úr, köszönöm, hogy itt voltak, jó munkát!
H.I.: - Köszönjük szépen.