A Kasszandrák szerepe hálátlan - pedig mindig igazuk van... 2010. április 06. 10:23
Ahogyan a híres Kasszandra-levél megírójának, Kossuth Lajosnak is igaza lett, de persze neki sem hitt neki!
Kossuth Lajos, aki a 48-as kormányban Deák minisztertársa volt, turini száműzetésében értesülve Deák kiegyezési tervéről, megírta a híres vészkiáltását, amelyet Kasszandra-levél néven tart számon a történeti irodalom.
Biztosan mindenki ismeri a trójai királylány, Kasszandra történetét, aki – hogy megkapja a jövőbelátás képességét, - szerelmet ígért Apollónnak. Aztán meggondolta magát, és mégsem lett Apollón kedvese; az isten azonban, aki akkor már nem tudta a látnoki tehetséget visszavenni, azzal büntette a lányt, hogy a jövőbe láthat ugyan, de senki ne higgye el a jóslatait.
Ezt a történetet a sorozat 30. részében láthattuk és hallhattuk, ITT.
A magyar történelemben ez a hálátlan szerep Kossuth Lajosnak jutott, aki a deáki terv ellen tiltakozó levelét 1867. május 22-én írta meg, és a drámai hangú nyílt levél a Magyar Újság című lapban meg is jelent.
A levélben Kossuth összegzi a kiegyezéssel kapcsolatos ellenérveit. „Tudom, hogy a Cassandrák szerepe hálátlan szerep, – írja, - de fontold meg, hogy Cassandrának igaza volt.” Leírja, hogy véleménye szerint a kiegyezés nem a 48-as jogok visszaszerzését, hanem azok feladását jelenti; ráadásul a nem magyar nemzetiségek feje felett megkötött egyezséggel Magyarország bűnrészessé válik, és a birodalom bármikori felbomlásakor kegyetlenül meg fog bűnhődni.
Ma már tudjuk, hogy Kossuth ez ügyben valóban a jövőbe látott…
Hatásos, szépen megírt levél volt, elolvasták az emberek az újságban, és elgondolkodtak rajta. De a passzív ellenállásba belefáradt nemzet 1867-ben már szívesebben hitt Deáknak, mint Kossuthnak…
Hír értékelése 2 szavazat alapján:
3.0