m1 Duna TV Duna World mr1 mr2 mr3 mti mti

Magyarország története 

Még a kormánynak is foglalkozni kellett a mindent megoldó csodaszerrel 2010. május 03. 14:11

A köztársaság kikiáltása 1918-ban

Oldal nyomtatása Szövegméret növelése Szövegméret csökkentése Oldal továbbküldése

1918. november 16-án a Parlament kupolatermében - az ország történetében első ízben - határozat született a köztársaság kikiáltásáról.


Nagyon rövid idő, mindössze néhány nap alatt jutott el idáig a politikai közhangulat. Október 31-én Károlyi Mihályt még a király nevezte ki miniszterelnökké, és maga Károlyi is az alkotmányos monarchiát tekintette az ország kívánatos államformájának, - sőt: a Nemzeti Tanácsban jelenlévő pártok képviselőinek is ez volt a véleménye. Az egyetlen kivétel a néhány napja alakult Köztársaság Párt vezetője, egy Nagy György nevű székely ügyvéd volt.

Ezt a történetet a sorozat 34. részében láthattuk, ITT.
 

November elsején azonban a munkásgyűlések szónokai már a monarchikus államforma nyakába igyekeztek varrni az elmúlt négy háborús év minden bűnét, és a forradalmi gyűléseken bedobott köztársasági elképzelés a mindent megoldó csodaszerré vált. A kormánynak is foglalkozni kellett a kérdéssel: úgy döntöttek, hogy a „köztársaság vagy monarchia” kérdésében a néhány héten belül összeülő alkotmányozó nemzetgyűlésnek kell majd döntenie.
Közben azonban november 12-én Ausztriában kikiáltották a köztársaságot, és másnap IV. Károly a magyar királyi jogainak a gyakorlását is felfüggesztette. A népnyomás tovább erősödött, nem lehetett tehát tovább halogatni az államformáról való döntést. November 16-án a Parlament egyik üléstermében a képviselőház kimondta a feloszlását, a másikban pedig a főrendiház felfüggesztette a tevékenységét.

kupolaterem

Ezek után itt, a két ülésterem között, a zsúfolásig megtelt kupolateremben - ahol többek között az akkor már nagybeteg Ady Endre is jelen volt, - összeült a Nemzeti Tanács, mint a nemzetgyűlést helyettesítő testület. Nagy György, a Nemzeti Tanács jegyzője felolvasta, a Tanács pedig megszavazta a határozatot, amely szerint  „Magyarország minden más államtól független és önálló népköztársaság”. A jelenlévők úgy döntöttek, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásáig ideiglenesen a kormány kezébe helyezik a főhatalmat; - vagyis nem választottak államfőt, de mivel a kormány lett a törvényhozó hatalom letéteményese, ezért a köztársaság kikiáltásának dokumentumát Károlyi Mihály kormányfő a köztársaság első embereként írta alá; - bár a tényleges köztársasági elnöki megválasztására csak két hónappal később került sor. 


A küldöttek ezek után levonultak a lépcsőn, és bár a köztudatban úgy él, hogy Károlyi kiáltotta ki a köztársaságot, de ez nem így történt: a szociáldemokrata Bokányi Dezső volt az, aki a lépcsőkről az Országháznál összegyűlt kétszázezres tömeg előtt bejelentette, hogy Magyarország független népköztársasággá vált. 


A jelenlévőkben valószínűleg fel sem merült, hogy mi is az a népköztársaság, hiszen a „nép” is ugyanazt jelenti, mint a „köz”; a kettős jelzőnek tehát nem sok értelme van. Nehéz ma már kideríteni, hogy mikor és hogyan vált a kihirdetés előtti órákban a köztársaság elnevezés népköztársasággá; a fényképeken látható transzparenseken is csak a köztársaság szó olvasható. Valamilyen jelzőt ugyan többen fontosnak tartottak a köztársaság szó elé írni: a szociáldemokraták köreiben felbukkant a „szocialista köztársaság” elnevezés, Nagy György pártja a „nemzeti köztársaság”-ot támogatta, egyaránt hangsúlyozván a távolságtartást a kommunizmustól és az arisztokratikus államformától. Végül is a magyar köztársaság demokratikus jellegének a hangsúlyozására elfogadták a népköztársaság jelzős kifejezést.  


A november 16-án kikiáltott első magyar köztársaság azonban rövid életű volt: alig több, mint 4 hónap múlva átadta a helyét a Tanácsköztársaságnak, egy év múlva pedig azok, akik részesei voltak a kupolateremben a döntésnek, mindent megtettek, hogy ezt másokkal elfelejtessék, - annál is inkább, mivel a köztársaság kikiáltásának első évfordulójára időzítették Horthy budapesti bevonulását. Az 1920. március 1-jén összeülő nemzetgyűlés első intézkedése volt a királyság visszaállítása, és a húszas évek elején a köztársasági államforma híveit már bíróság elé idézték... 



Oldal nyomtatása Szövegméret növelése Szövegméret csökkentése Oldal továbbküldése