Görög válság - magyarországi hatások 2010. május 05. 07:36
Az Este vendége Sarkadi-Szabó Kornél vezető elemző, Cashline Értékpapír Zrt.
A műsorvezető: NIKA GYÖRGY
Mv.: - Tüntető tanárok törtek be a görög televízióba, az elvonások ellen tiltakoztak több ezren az épület előtt is. A jóléti elvonások ellen, amelyek ahhoz kellenek, hogy a csőd felé tartó Görögország megkapja a 110 milliárd eurós hitelcsomagot. A 110 milliárd egyelőre csak papíron létezik, több uniós tagállamban a parlamentnek kell jóváhagynia. Sőt, Szlovákiának pl. hitelt kell felvennie a rá eső részre, hogy kisegíthesse Görögországot. Ezért a szlovákok garanciákat akarnak arra, hogy jó helyre megy majd a pénz. Itt van velünk a stúdióban Sarkadi-Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír vezető elemzője, jó estét kívánok!
Sarkadi-Szabó Kornél, vezető elemző, Cashline Értékpapír Zrt.: - Jó estét kívánok!
Mv.: - Egyre- másra kapjuk a híreket, hogy egyik-másik ország most már emlegetik Spanyolországot és Portugáliát, tehát nem kis országok, mondjuk Portugália egy közepes méretű ország, újabb ilyen csomagra szorulhatnak rá. Hol van ennek vége? Vagy egyáltalán van-e még olyan ország, amely reálisan várhat támogatást bárkitől is?
S.Sz.K.. - Az egész Európai Unió bajban van, csak éppen most a periférián lévő országok kerültek elő a kalapból. A legsúlyosabban érintett országok, ezek közül élen jár Görögország, a halmozott problémáival. De hasonló államcsőddel és egyébként magánszektor adóssággal küzd Spanyolország és Portugália is. Nem is beszélve Írországról, Olaszországról.
Mv.: - De ezek csődközeli országok vagy pedig a hasonló problémák azért árnyaltabbak?
S.Sz.K.: - Az, hogy mi a csőd, mi az államcsőd, ez egy technikai kérdés. Egy állam akkor kerül csőd közelbe, ha ne képes eleget tenni kötelezettségeinek. Na most..
Mv.: - ..vagy azt terjesztik róla, hogy nem képes és innentől kezdve megroggyan a bizalom is, nem?
S.Sz.K.. - Igen, kötelezettségeit úgy teljesíti, hogy további hiteleket vesz fel, újra finanszírozza a már meglévő adósságát, ezt teheti vagy a piacról, vagy egyéb szervezettől. Eddig a piac hitt ezeknek az államoknak, tehát a bizalom miatt tudták ezek a államok az államadósságot finanszírozni. De ez a bizalom megszűnt és itt jön képbe a szervezet, aki az Európai Unió, az eurózóna és az IMF.
Mv.: - na jó, de ezeknek nem korlátlanul van pénzük, meg, ha pénzt akarnak tovább adni, akkor nyilván a világpiacon kell felvenniük, vagy valamilyen módon hozzájutni.
S.Sz.K:. - Ez így van, ez csak a hitel szétterítése.
Mv.: - Akkor azt meg tudja nekem mondani, hogy az Európai Unióban hány ország van kvázi csődközeli helyzetben? Tehát olyan ország, amelynek nem kell hiteleket felvennie folyamatosan..
S.Sz.K.. - ..mindegyik csődközelben van, ha szigorúak vagyunk.
Mv.: - Tehát mindegyik állam hitelből tartja fenn magát. Részben hitelből tartja fenn magát most már.
S.Sz.K.. - Óriási adóssággal küzd. És nemcsak az a baj, hogy az államok vannak eladósodva, hanem a magánszektor is. Tehát pl. csak Spanyolországnak a magánszektora adóssága az majdnem duplája az államadósságnak.
Mv.: - hát ugye Magyarországon sem jobb a helyzet.
S.Sz.K.. - Magyarországon is hasonló a helyzet, nem ennyire durva, de hasonló. És mondjuk Németország talán egy picit különbözik, mert ott is van államadósság, de ott van magán megtakarítás, nagyobb mértékben, de az összes európai ország, a többségük nagyon magas államadóssággal küzd. Részben a válságkezelés okán, a válságból kifolyólag, mert az állami stimulusokkal, az ösztönző rendszerekkel, az ösztönző programokkal csak a korábbi államadósságot srófolták tovább.
Mv.: - hát igen, meg ahol volt mivel tovább srófolni, ugye?
S.Sz.K: - Hát nem lett volna szerintem mivel, ha én lettem volna ott akkor én nem ösztönző programokkal..
Mv.: - ..tehát, ha ön a Valutaalap, akkor egy kanyit nem ad senkinek.
S.Sz.K.. - nem, hát ez csak a problémák elodázását jelentik, hiszen gondoljon bele, hogy miről is volt szó? Globális hitelválság. Mi a kezelése? Hitelből történő kisegítés. Ez nonszensz. Tehát hitelválságot hitellel kezelni..
Mv.: - ..jó, de mi a másik formája? Bedöntünk olyan országokat, mint Görögország vagy Spanyolország?
S.Sz.K.: - Nem, a beteges növekedési kényszert azt elfelejteni, megmondani mindenkinek, hogy a következő 10 év az nem lesz jó és mindenki húzza össze a nadrágszíját, a megtakarítás kell, ahogy egy háztartásban is, ha van devizahitel, akkor most nem új hitelt vesznek fel, hanem megtakarítanak és próbálják a korábbi törlesztéseket fizetni. Ugyanezt kellett volna minden egyes államnál, de a politikusok a rövid távú szemlélet miatt sehol nem vállalták fel.
Mv.: - De pl. Görögországban szinte elképzelhetetlen, ugye nagyon sok magyar jár Görögországba nyaralni, vagy eddig megtehette, hogy elment Görögországba. Görögországban az adócsalás, a jövedelem és vagyon eltitkolás az ugye nemzeti sport. És ilyen jópofákat lehet olvasni elemzőktől, hogy pl. azért alakult ez ki, mert a hosszú török uralom alatt a mindenkori kormány volt az ellenség, hogy kijátsszák valahogy. De a görög építési törvények szerint egy épület csak akkor kész, ha teteje van, tehát addig nem kell utána adózni és még millió ilyen dolog van. A hálapénz Görögországban jóval elterjedtebb, mint Magyarországon, a feketemunka 30%-os, és nyilván sorolhatnám. Akkor egy ilyen gazdaságfilozófiát hogy lehet megváltoztatni attól, hogy nincs?
S.Sz.K.: - hát nem egy év alatt, tehát, amit most látunk, félre ne értsük, most nem a válság megoldásáról beszélünk egy év alatt, ezek most már csak vészforgatókönyvek, tehát nincs jó megoldás.
Mv.: - Ön azt mondja, hogy évtizedben kell gondolkodni.
S.Sz.K.:- Ez évtizedes megoldás, most éppen azért kell Görögországot megmenteni, hogy megakadályozzuk a még nagyobb bajt, azzal, hogy a befektetők és spekulánsok..
Mv.: - de akkor mindig még egy országot meg kell menteni és akkor így..
S.Sz.K.: - ..ez így van, ezért mondom, hogy ez a koncepció, hogy egy hitelválságot, adósságválságot újabb adóssággal kezelünk, ez egy hibás koncepció, egy-egy ország esetében lehetne áthidaló hitelről beszélni. Csak most mindenki bajban van, nem tudjuk hová hárítani a problémákat.
Mv.: - Világos. Lesz-e 300 Ft-os euró?
S.Sz.K.: - Én ezt nem merem kijelenteni, a magyar gazdaság is..
Mv.: - ..ennyi nekem elég.
S.Sz.K.: - Ez a, nyilván, hogyha ez a válság eszkalálódik, márpedig ki lehet jelenteni, ez a globális világválság második hulláma és lehet, hogy még lesz egy megnyugvás a vitában, de, hogy az államcsődök sora be fog következni az biztos. És ebben az esetben a forint sem menekülhet a gyengüléstől, mert a külföldiek ki fognak vonni magyar eszközöket a piacról, ez a piac törvénye, Ideges piackörnyezetben a forint is gyengülni fog akár 300-ig is.
Mv.: - Köszönöm, hogy itt volt.
S.Sz.K.. - Köszönöm szépen.
Mv.: - Ez volt az Este. Utánunk a Szabadság útja című amerikai filmsorozat második része következik. Elérhetőségeinket látják a képernyőn. Továbbra is várjuk, hogy írjanak. E-mail címünk azeste@mtv.hu. Holnap a Ma Reggel vendége lesz Tarlós István, a Fidesz főpolgármester-jelöltje, aki reagál a szocialisták ingyenes BKV-ötletére is. Köszönöm, köszönjük figyelmüket, viszontlátásra!