Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország… 2010. május 09. 07:39
Miért is lett olyan híres ez a dal?
1922 január végén premierre készültek ebben az akkor Városi Színháznak hívott épületben, a későbbi Erkel Színházban. Vincze Zsigmond és Kulinyi Ernő operettjét mutatták be, az volt a címe, hogy „Hamburgi menyasszony”. Nem váltott ki a darab különösebb visszhangot, és talán gyorsan el is felejtették volna – ha nincs benne egy olyan részlet, amely hamarosan a kor emblematikus dalává vált: ez a „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország”.
Egyébként érdekesség, hogy ugyanebben az évben, 1922-ben mutatták be először nyilvánosan a két Erdélyből Magyarországra települt fiatalember, Csanády György és Mihalik Kálmán által komponált „Székely kantátát” is, amely rövidesen Székely himnuszként vált ismertté. Nyilván nem véletlenül született szinte azonos időben ez a két dal, hiszen ezek az érzések, ezek gondolatok úgymond „a levegőben voltak” a Trianon okozta sokkot követően; - a szerzőknek szinte csak le kellett írni, amit nap mint nap mindenütt hallottak.
Természetes tehát, hogy a „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország” című betétdal is rendkívül népszerűvé vált; a motívumát még Bartók is felhasználta a Concerto című művében – egyesek szerint a honvágy kifejezésére, más kutatók meg úgy vélik, hogy Bartók kifejezetten az irredentizmust elítélve építette be ezt a zenei elemet a Concertoba… A dalt Palló Imre énekelte fel hanglemezre, és a két világháború között a legnagyobb példányszámban eladott dalok között szerepelt.
1945 után persze indexre tették, a többi irredentának minősített dallal együtt; - de érdekesség, hogy már korábban is be volt tiltva, mégpedig a nyilas időkben! Ugyanis mindkét szerzője nem kívánatos személynek minősült a nürnbergi törvények értelmében. Magyarul: zsidók voltak, akiknek a dalait nem volt szabad nyilvános helyen előadni – így a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarországot, vagyis a kor legnépszerűbb hazafias magyar dalát sem! Paradox, nem?
Furcsa, és tragikus helyzeteket produkált a 20. századi magyar történelem… A zeneszerzője, Vincze Zsigmond még 1936-ban meghalt; de Kulinyi Ernőt, a két világháború közötti „legmagyarabb” dal szövegíróját, az ausztriai Bruckban egy német internálótáborában érte a halál 1945. február másodikán.
A történetet nézze meg a május 9-i Magyarország története című sorozat 35. részében!!
Hír értékelése 12 szavazat alapján:
5.0