A szólás szabadsága 

A távozó kormányfő összegez - interjú Bajnai Gordonnal 2010. május 17. 07:58

A szólás szabadságának vendége Bajnai Gordon

A műsorvezető: Krizsó Szilvia

Mv.: - A héten megalakult az új összetételű parlament. Bajnai Gordon kormányának pedig lejárt a mandátuma. A következő hetekben Orbán Viktor katinetjének megalakulásáig immár a korlátozott jogkörű ügyvezető kormányt vezeti Bajnai, aki az elmúlt egy évét a válság kezelésével töltötte. A távozó kormányfőt összegzésre kértük. Az interjú előtt az elmúlt tizenkét hónap eseményei három percben. Nagy András összefoglalója.

Bajnai Gordon miniszterelnök: - Alig egy éve három ígéretet tettünk Magyarország polgárainak: Visszafordítjuk az országot a gazdasági összeomlással fenyegető útról. Megteremtjük a gazdaság tartós növekedésének alapjait. És egyben tartjuk a társadalom stabilitását biztosító kereteket. Ma a magyar polgárok megértése, türelme és kitartása előtt ismét fejet hajtva mondhatom: Amire vállalkoztunk, elvégeztük. Sőt, többet is. Stabil költségvetést, növekedési pályán lévő gazdaságot adunk át utódainknak.

R.: - Ezt mondta Bajnai Gordon leköszönő miniszterelnök utolsó parlamenti beszédében.

Bajnai Gordon miniszterelnök: - E program végrehajtása fájni fog.

R.: - És ezt valamivel több, mint egy évvel ezelőtt. A szocialista és szabad demokrata képviselőktől teljes támogatást kért munkájához, a lakosságtól pedig lemondást és szolidaritást.

Bajnai Gordon miniszterelnök: - Én nem Lendvai Ildikót, Dávid Ibolyát, Fodor Gábort, vagy Orbán Viktort szeretném legyőzni, én csak a válságot.

R.: - A magát kapusnak, és nem csatárnak tituláló, Wallise-os céges múltja miatt sokat támadott 42 éves Bajnai Gordon nem árult zsákbamacskát. A gazdaság stabilizálására irányuló, az Európai Unió és az IMF elvárásaival összecsengő program tényleg sok fájdalommal jár. A 13. havi nyugdíj megszüntetését, az áfa emelését, a táppénzek csökkentését, a gyes és a gyed időtartamának megrövidítését senki nem fogadta kitörő örömmel. Röviddel a Bajnai-csomag elfogadása után ez tükröződött az európai parlamenti választások eredményén is. A Bajnai-kormány más intézkedései a gazdaságot voltak hivatottak élénkíteni. Ilyen volt például a személyi jövedelemadó alsó sávhatárának kiterjersztése, az eva bevételi hatályának növelése, és a csökkenő munkáltatói járulékok. Bár sokak szerint ezeken a területeken radikálisabb lépésekre lett volna szükség. Bár a Gyurcsány Ferenc elleni tiltakozások egy idő után átalakultak Bajnai ellenes demonstrációkká, az önkormányzatok képviselői pedig kivonultak a költségvetési egyeztetésekről, és a közösségi közlekedés reformjára tett kísérletek komoly ellenállásba ütköztek, mégis azt lehet mondani, hogy a kormány a megtakarítási csomagot különösebb megmozdulások nélkül végrehajtotta. A parlament szokatlanul korán, de annál élesebb vita után fogadta el a 2010-es költségvetést, amely szigorú, és sokak szerint nehezen tartható költségvetési hiánnyal számol. Golt olyan is, ami végül kimaradt a költségvetésből. Az Alkotmánybíróság döntése alapján nem került sor végül a vagyonadó ingatlanokat érintő bevezetésére. A szocialista frakció nyomására pedig öt százalék lett a távhő áfája. A kampányfinanszírozásról szóló törvény pedig, kétharmados többség híján, hamvába holt. Elemzők szerint az összesen 1200 milliárdos megtakarítást eredmenyező intézkedéscsomaggal sikerült megmenteni Magyarországot a gazdasági csődtől.

Varga Mihály: - Abban kell reménykedni, hogy az átadás-átvétel szakasza rövid lesz, és túlságosan sok csontváz nem esik ki a szekrényből. Erre egyébként én kevés esélyt látok.

R.: - A Fidesz politikusai most is, és korábban is úgy vélték, hogy a Bajnai-kabinet megszorításai felesleges népnyúzó intézkedések. Az új kormány pedig azon lesz, hogy ezekből a lépésekből lehetőleg semmi ne valósuljon meg. Bajnai Gordon mindvégig hangoztatta, hogy ő csak a válságkezelésig szeretne a politikában maradni, és a választási kampányban is csak epizódszerepet vállalt. A szélsőségek elleni fellépésben viszont határozott álláspontot képviselt.

Bajnai Gordon miniszterelnök: - Demokrata és hazafi Orbán Viktor is. Demokrata és hazafi Mesterházy Attila is.

R.: - A leköszönő miniszterelnök munkáját egy friss Medián-felmérés szerint a megkérdezettek egyötöde értékeli inkább kedvezően. A válaszadók csaknem fele inkább elégedetlen vele. Egyharmaduk számára pedig tökéletesen közömbös.

Mv.: - Vendégünk tehát Bajnai Gordon ügyvezető miniszterelnök. Jó estét kívánok!

Bajnai Gordon ügyvezető miniszterelnök: - Jó estét kívánok!

Mv.: - Miniszterelnök Úr, mielőtt visszatérnk majd erre a Medián-ábrára, illetv beszélnénk az elmúlt egy évről, azért az árvíz kapcsán, ugye Miskolc környékén vészhelyzet alakult ki, van pénz a kormányzati intézkedésekre?

Bajnai Gordon ügyvezető miniszterelnök: - Persze. Most nem is a pénzzel kell foglalkozni, menteni kell, adott esetben akár életeket, vagyonokat! Biztonságba kell helyezni mindenkit! Csak Borsod megyében most nyolcszázan dolgoznak, szakemberek, tűzoltók és polgárvédelmi szakemberek azon, hogy mentsük a menthetőt. És az ország más részein is, ha nem is akkora a baj, mint Borsodban, de sok helyen van nagy probléma. Mindenütt működik a katasztrófaelhárítás rendszere. Nem pénzkérdés ez. Majd utána megszámoljuk, hogy mennyibe került. Persze mindenkinek ésszerűen kell eljárni, de most nem ez a fő kérdés, hanem, hogy biztonságba helyezzünk mindenkit.

Mv.: - Visszatérve a Medián felmérésére, ebből az is kiderül, hogy az emberek kettesre értékelik az Ön kormányának munkáját. Ön hányast adna maguknak?

Bajnai Gordon ügyvezető miniszterelnök: - Én már sokszor megtagadtam azt, hogy magamat osztályozzam. Az iskolában sem szokták magukat osztályozni a tanulók. Én azt gondolom, hogy aki ezt a pozíciót azzal a szándékkal vállalta volna el, egy évvel ezelőtt, a válság legmélyebb pontján, hogy majd ettől a népszerűsége növekedni fog, hát az valószínűleg őrült, vagy nem való erre a feladatra.

Mv.: - De nem is az Ön népszerűségét, vagy az Önök népszerűségét pontozhatták a választók, hanem adott esetben a válságkezelő intézkedéseket, vagy azok hatásait.

Bajnai Gordon ügyvezető miniszterelnök: - Így van, amikről az első beszédemben elmondtam, hogy ez bizony most fájni fog, ezek nem lesznek szerethető intézkedések. Azért, hogy Magyarország talpon maradjon, hogy ne zuhanjunk le a szakadékba, azért meg kellett lépnünk jónéhány olyan fájdalmas lépést, amiről igazából a gyomrunk mélyén már sok éve tudtuk, hogy meg kell, de nem volt hozzá politikai erő, szándék, akarat. Most megléptük ezeket, minden vita és támadása ellenére. Nagyon világos és nyilvánvaló eredménye van. És hogyha most egy kicsit valaki fölemeli a fejét a habokból és körbenéz Európában, akkor azt látja, hogy most románul, görögül, spanyolul, portugálul, és legújabban angolul mondják el miniszterelnökök európai országokban, hogy fájni fog. Mindenkinek rendbe kell raknia a költségvetését! Láttuk, hogy Görögországban ezt lángok fényénél tudják megtenni. Én nagyon tisztelem a magyar polgárok bölcsességét és türelmét, hogy ezt lényegében egyetlen komoly demonstráció nélkül végig tudtuk csinálni. És ennek eredménye is van.

Mv.: - Kérdés persze az is, hogy mi az eredménye. Hisz a Fidesz, amelyik párt most kormányzásra készül, azt mondja, hogy még mindig gazdasági vészhelyzet van. És hogyha nézzük a gazdasági adatokat, akkor az utolsó negyedévben, talán a harmadik negyedévben beindult egy kicsit a gazdasági növekedés, tehát a GDP elindult a csökkenés helyett, ugyanakkor ha megnézzük mondjuk a munkanélküliségi adatokat, akkor tizenhat éve nem volt ilyen magas a ráta.

Bajnai Gordon ügyvezető miniszterelnök: - Nézze, vészhelyzet nincsen. És vészhelyzetről beszélni azért veszélyes, mert aki az ördögöt festi a falra, annak esetleg megjelenik. Már elmondtam az Önök műsorában is néhány hónapja, hogy egyre inkább arra figyelnek azok a befektetők, hitelezők, akik a forint árfolyamát, a családok hiteleinek kamatát meghatározzák, hogy mit mond a következő kormány. Na most ha azt mondják, hogy itt vészhelyzet van, ami szerintem nincs, akkor esetleg még elhiszik, és elveszítik a Magyarország iránt most megépült bizalmat. Az adatok nagyon nyilvánvalóak. Ugye, a gazdaság jóval gyorsabban, mint ahogy vártuk, már az idei év első negyedévében növekedést produkált. Nemcsak az előző negyedévhez képest...

Mv.: - Igen, mutatjuk is a nézőknek.

Bajnai Gordon ügyvezető miniszterelnök: - Nemcsak az előző negyedévhez képest növekedtünk már közel egy százalékkal, hanem az előző év ugyanilyen negyedévéhez képest is nőtt a magyar gazdaság. Ez elég egyértelmű. Ha megnézzük a forint kamatokat, húsz éve ilyen alacsony kamat forintban nem volt Magyarországon, mint most. Húsz éve soha. A forint árfolyama, amikor átvettem a kormányzást, 310 körül volt az euróhoz képest. Most jó 40-5 forinttal kevesebbet kellett fizetni az elmúlt hónapokban minden egyes euróban felvett hitel eurója után. Ezek azért nagyon nyilvánvalóan jelzik azt, hogy visszatért a bizalom a magyar gazdaságba. Miénk az Európai Unió huszonhét országából az ötödik legalacsonyabb hiány. Tehát abszolút az élmezőnyben vagyunk a gazdaság mostani stabilitását tekintve. És azt szokták mondani, most a parlamenti beszédem alatt is azt kiabálta be valaki a ma még ellenzéki, de már leendő kormány-padsorból, hogy de mi van az adóssággal. Azt tudom mondani, hogy azokkal az intézkedésekkel, fájdalmas intézkedésekkel, amiket megcsináltunk, Magyarország az idén már az Európai Unió átlagos eladósodási szintje alatt van. És még az európai országok szinte mindegyikében tovább nő az eladósodás a következő években, addig Magyarországon az idén elkezdett csökkenni az adósság. Mi elkezdtünk egyre jobb helyzetbe kerülni, még legtöbben még mindig adósodnak el. Ezért most Magyarország helyzeti előnyben van másokhoz képest. Ezt az előnyt kellene megtartani!

Mv.: - Na most akkor ezzel azt is mondja, hogy nem lehet szükség például rendkívüli intézkedések bevezetésére? Hiszen fideszes politikusok azt mondják még a napokban is.

Bajnai Gordon ügyvezető miniszterelnök: - Hát rendkívüli intézkedésekre nincs szükség. Egyébként ez a kormány mindig is azt mondta, ha emlékszik a tavaly őszi vitákra, akkor is jártam itt Önöknél, azt mondtuk, hogy ez egy kutya kemény év lesz, hogy egy nagyon nehéz költségvetést kell összeállítanunk, és hogy ebben az évben még véges-végig takarékoskodnunk kell ahhoz, hogy négy százalék körül maradjon a hiány. De ennek meg is lesz az eredménye, mert 2011-től, ebben széleskörű egyetértés van, három százalék körüli, vagy azt meghaladó növekedés lehet Magyarországon. Érdemes tehát az idén még takarékoskodnunk, hogy jövőre már a gyarapodással foglalkozhassunk, még a legtöbb kormány Európában, még mindig takarékoskodni, meg újabb intézkedéseket bevezetni kényszerül. Ezt mondtuk. Ehhez képest most azt mondani, hogy rendkívüli intézkedésekre van szükség, azt csak egy dolog indokolhatja, hogy esetleg valakik saját ígéreteiket, azoknak esetleges be nem tarthatóságát most rajtunk akarják számonkérni. Mi nem ígérgettünk. Mi azt mondtuk nehéz év lesz. De ez egy tartható hiány, amit ígértünk.

Mv.: - Na most hogyha a hiányról beszél, ugye 3.8 százalékot prognosztizáltak idénre. Folyamatosan azt mondják, hogy amennyiben a következő kormány az Önök által megkezdett úton halad tovább, és folytatja az Önök által megkezdett intézkedések sorozatát, akkor ez a hiánycél tartható. De miért kellene a következő kormánynak ezen az úton haladnia? Hiszen a választók többsége egyértelműen nemet mondott erre az útra.

Bajnai Gordon ügyvezető miniszterelnök: - Hát én azt gondolom, hogy nem arra mondtak nemet a magyar választópolgárok, hogy a forint erősebb legyen az euróhoz képest, hogy az az 1 millió 700 ezer család, akinek devizahitele van, az talán inkább azt gondolja, hogy ez a része rendbe volt. Akartak egy alapvető változást az országban, de nem hiszem, hogy abban, hogy nagyobb biztonságban legyenek. Márpedig elmondtam már sokszor: Soha az elmúlt húsz-harminc évben ilyen kicsi távolság, ilyen rövid út nem volt még egy rosszul sikerült politikai mondat és az emberek zsebe között. Az az 1 millió 700 ezer devizahiteles, az a bőrén tapasztalja meg, hogyha megint a forint elkezd gyengülni, vagy a kamatok elkezdenek elszállni az égbe. Azért nagyon nagy felelősségre van szükség, hogy tartsuk Magyarországon azt a hiányt, amivel Magyarországon most ismét bíznak a befektetők. Olyannyira, hogy nem is kell használnunk már az IMF hitelkeretét, hanem a piacról finanszíroznak minket. Miközben az Eurozóna recseg-ropog, ezt látjuk naponta, látjuk a tudósításokból, hogy égnek Görögországban az utcán az autók, aközben Magyarország iránt lényegében stabil bizalom van. Ezt meg kellene tartani az ország lakosainak biztonsága érdekében!

Mv.: - De ha már a devizahiteleseket szóba hozza, a Nemzeti Bankot és a kormányt is nagyon sokan kárhoztatják azért, hogy ennyien felvehettek devizahitelt. Most nagyon sokan vannak közöttük, akik nem tudják fizetni a törlesztőrészleteket, és veszélybe kerül mondjuk az otthonuk. Mit gondol azokról a tervezett kormányzati intézkedésekről, amelyek ezeket a hiteleket forint-hitelekre váltanák?

Bajnai Gordon ügyvezető miniszterelnök: - Az én kormányzati időszakban már nem nagyon vettek fel devizahiteleket, hiszen akkor a bankok már leálltak a válság idején ezzel. De hadd tegyem világossá! A Bajnai-kormány volt az, amelyik banki kódexet fogadott el a hitelesek védelmében, amelyik állami garanciát vállalt, hogyha valaki elveszíti a munkahelyét, akkor kérhet két éves türelmi időt, átütemezést a bankoktól, és az állam garantálja a két éves törlesztőrészletüket. MI voltunk azok, akik megfékeztük az egyoldalú szerződésmódosítások visszaélésekre lehetőséget adó rendszerét. Mi voltunk azok, akik felfüggesztettük a kilakoltatásokat, és állami kontroll alá, az APEH honlapjára tereltük föl az árveréseket, hogy ne lehessen visszaélni az emberek kiszolgáltatott helyzetével. Nagyon sokat tettünk azért, hogy védjük azokat, akiknek devizahitele van. Sőt, az önkormányzatoknak hitelt és elővásárlási jogot adtunk az esetlegesen elárverezett lakásokra, hogy bent maradhassanak a lakásban bérlőként azok, akik még nem tudják törleszteni a hitelüket. De a legjobb védelem, a legjobb védelem a devizahiteleseknek, az 1 millió 700 ezer családnak az, hogyha a forint árfolyamát stabilan, és azon a szint környékén tartjuk, ahol ők fölvették ezt a hitelt.

Mv.: - Igen, de ez ugye nyilván a külvilágtól is függ, hogy ez hogyan alakul a forint árfolyama. Visszatérve a kérdésemre, nevezetesen, hogy a devizahiteleket forintra váltaná a következő kormány, ezt Ön jó ötletnek tartja? Ez jó intézkedés lenne?

Bajnai Gordon ügyvezető miniszterelnök: - Én ezen nagyon sokat gondolkodtam annak idején. Mielőtt miniszterelnök lettem, gazdasági miniszterként kiszámoltattam a világ egyik legkomolyabb tanácsadó cégével, hogy hogyan lehetne ezt megcsinálni és mibe kerülne. És azt láttuk, hogy olyan hatásai lennének, egy egyszeri nagyon nagy hatása lenne az akkori viszonyok között a magyar költségvetésre és eladósodásra, majd nagyon hosszú távon a kamatok sokkal többe kerülnének az embereknek, vagy ha ezt az állam vállalná át, akkor meg az államnak, ha forintba finanszíroznák. Na most ehhez képest javult valamit a helyzet, hiszen a forint árfolyama ma sokkal kedvezőbb. Másrészt a kamatok is forintban sokkal alacsonyabbak. Ugye, tíz százalék körül volt mikor elkezdtünk kormányozni, most 5,25 százalék a jegybanki alapkamat. De én úgy látom, hogy még mindig nagyon sokba kerülne. Én inkább arra biztatnám magunkat, hogy ne keressünk valami rövidebb utat az erdőn át, mert esetleg eltévedünk az erdőben, hanem tartsuk stabilan a költségvetést, tartsuk stabilan a forintot, ott, ahova most eljutott! Igyekezzünk olyan gazdaságpolitikát folytatni, ami alacsony forintkamatokat eredményez! És akkor ennek eredményeképp a devizahitelesek is jobb helyzetbe kerülnek. Már most is jobb helyzetbe vannak, mint egy évvel ezelőtt. Ezt tartom a legbiztonságosabb útnak.

Mv.: - Ugye, a devizahiteleseknek az lenne jó, hogyha erős lenne a forint. A vállalkozásoknak meg az lenne jó, hogyha gyenge lenne a forint. Hiszen korábban Ön is azt mondta, hogy most már a versenyképességet kellene növelni. A versenyképességnek például egyik metódusa lehet az, hogy a gyengébb forint eleve az exportőröknek kedvez, a másik az adócsökkentés. Akkor viszont valahonnan ki kell venni a rendszerből pénzt. Mikor reális egy adócsökkentés Magyarországon, nagyarányú?

Bajnai Gordon ügyvezető miniszterelnök: - Azért hadd mondjak valamit! A forint ha nagyon gyengül, akkor azon túl, hogy a devizahitelesek nagy bajba kerülnek, azok a vállalkozások, akik importálnak, tehát behoznak külföldről cikkeket, kereskedők, vagy Magyarországon adnak el külföldről behozott alkatrészből gyártott terméket, őnekik is nagyon megdrágul a termékük. Énszerintem az a jó, ha egy kiszámítható, stabil árfolyamon, egy egyensúlyi árfolyamon van a forint. Szerintem nagyjából mostanában azon a környéken van. Valahol 260 és 80 között. Ez a gazdaságnak is jó, meg a devizahiteleseknek sem túl drága. Ez szerintem egy jó árfolyam. Ettől nagyon jelentős eltérés bármilyen irányba, az nagy bajt jelenthet. De egy kormánynak persze nem árfolyamcélja kell, hogy legyen, hanem hiteles gazdaságpolitikája, amiben bíznak a befektetők. Na most az adócsökkentésre visszatérve... Azt sokkal fontosabbnak tartom. Ideig-óráig lehet az árfolyam gyengítésével javítani a versenyképességet, de igazából akkor lesz itt több munkahely, hogyha sokkal kevesebbe kerül foglalkoztatni egy-egy embert. Ezért én minden olyan törekvést támogatok, jónak tartok, amelyik az adókat csökkenteni akarja. De csak úgy, hogy nem borítja fel a költségvetés egyensúlyát. Látom, hogy most nagy vita van arról, hogy lesz-e adócsökkentés. Én  azt nem tudom, hogy lesz-e, mert ez már nem az én dolgom. De azt tudom mondtani, hogy van. Mi csökkentettük az adókat. Egy átlagos bért kereső ember, ez Magyarországon, az átlagbér, bruttó 200 ezer forint körül van, az ma 6 hétnyi nettó fizetéssel többet visz haza. Ennyivel több van a számláján.

Mv.: - Ez egyébként a szuperbruttósításnak a következménye? Mert elemzők azt kiszámolták, hogy most amikor a következő kormány azt tervezi, hogy a szuperbruttósítást kivonja a rendszerből, ez 400 milliárdos kiesést jelentene adott esetben.

Bajnai Gordon ügyvezető miniszterelnök: - Itt összekeverednek dolgok. A szuperbruttósítás az egy technikai dolog volt. Arról szólt, hogy megmutassuk Magyarország minden munkavállalójának, hogy neki mennyibe kerül az állam, mennyi a teljes adó, amit befizet. A másik, hogy hát nemzetközi összehasonlításban 17 százalékos adókulccsal, egyébként Magyarország vonzó. De nem a szuperbruttótól ment le vagy föl az adó, hanem attól, hogy a sávhatárt eltoltuk, mert az adójóváírás rendszerét megváltoztattuk, és ettől még korábban már jóval az átlagkereset alatt is a magasabb kulcs szerint adóztak Magyarországon a munkavállalók, most egészen 5 millió forintig, tehát az átlagbér több mint kétszereséig az alacsonyabb kulcsba esnek. Ez a lényeg.

Mv.: - Ezt én értem. De akkor miért van az, hogyha jól emlékszem, a kormányszóvivő is azt mondta, de a kormányzati tagok biztos azt mondták, hogyha a szuperbruttósítást kivonja a rendszerből a leendő Fidesz-kormány, akkor az 400 milliárd forintos kiesést jelentene?

Bajnai Gordon ügyvezető miniszterelnök: - Ha jól értettük azt, amit a leendő, pénzügyekért is felelős miniszter mondott, akkor a szuperbruttósítást ők úgy kívánnák megszüntetni, hogy közben a korábbi 19 százalékos szuperbruttó nélküli szintet, amit a szuperbruttó miatt le tudtunk vinni 17-re, azt otthagynák 17-en. Tehát a régi rendszert állítanák helyre, de egy alacsonyabb kulccsal. Ez elvileg kedvezőbb a munkavállalónak, csak azt nem tudom, hogy azt a körülbelül 400 milliárd forintot honnan lehet az idei évben még megtalálni a költségvetésben. Mert hogyha ez azzal jár, hogy a költségvetési egyensúlyt megborítja, akkor nagyon nagy bajt okozhat Magyarországnak, a devizaadósoknak, vagy éppen a kisvállalkozóknak.

Mv.: - Miniszterelnök Úr, meg fog történni a napokban az átadás-átvétel. Önök megkezdték, merthogy tízezer oldalnyi dokumentumot feltöltöttek az internetre. Mondjuk ember legyen a talpán, aki ezt végig tudja rágni. De azért például egyetlenegy momentumot szeretnék megkérdezni, amikor az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel kapcsolatban, és az uniós pénzekért is felelt, ott azt írják, hogy az összes keret 18 százalékát érheti el 2010 végéig a felhasználás. De ez azért abban az értelemben kevésnek tűnik, hogy akkor marad még közel nyolcvan százalék a következő három évre. Hiszen 2013-ig fel kell használni a keretet, a saját forrásokat. Ez reális? Tehát ebben a három évben ki tudjuk venni a rendszerből ezt a 80 százalékot?

Bajnai Gordon ügyvezető miniszterelnök: - Itt azt hiszem félreértésről van szó. Az európai uniós pénzeket úgynevezett utófinanszírozással fizetik ki. Tehát ha valaki megnyer egy projektet, legyen az kisvállalkozó, vagy önkormányzat, akkor el kell végeznie azt a beruházást, és amikor már elvégezte, akkor jöhet a számláival, és utólag fizetik ki. Valójában, ha azt nézi, hogy mennyi pénz az, amiről már döntés született, vagy amit leszerződtek, akkor az több, mint fele a rendelkezésre álló keretnek. Tehát 2007-ben indult ez a program, hét évig tart, és még további két évig, két év után lehet befejezni a beruházásokat. Tehát a kilenc éves költésből három éven vagyunk túl. Három év alatt eljutottunk odáig, hogy leszerződtük a keretnek körülbelül a felét, vagy valamivel több, mint a felét, és kifizettünk 18 százalékot. Ez egyébként 1000 milliárd forint körüli nagyságrendet jelent már az idei évben. Csakhogy érzékelje, hogy miről van szó, ezzel a kifizetései adattal is, meg a leszerződött adattal is Európában az öt legjobb között vagyunk folyamatosan az elmúlt három évben. Tehát sokkal gyorsabbak vagyunk, mint a legtöbb ország Európában. Ez jól halad Magyarországon. Eddig több mint 21 ezer beruházásról született döntés. Dehát Ön is ha jár az országban, akkor látja ezeket a kék-fehér táblákat, szinte mindenhol, egy iskola, egy út, egy vállalkozás megújul ezekből a pénzekből. Ezt én egy nagyon-nagyon sikeres területnek tartom.

Mv.: - Na most hogyha az átadás-átvételnél maradunk, a kormány ugye úgy fogalmazott, a leendő, hogy adott esetben ha ez megtörténik, az még nem jelenti azt, hogy az előző kabinet tagjai nem vonhatók felelősségre. Ön tart attól, hogy mondjuk bármilyen büntetőjogi felelősség adott esetben felvetődhet az Ön, vagy bármely kormánytag esetében?

Bajnai Gordon ügyvezető miniszterelnök: - Hát én saját esetemet azt biztosan tudom mondan, hogy én semmi olyat soha nem csináltam, ami büntetőjogi kategória lenne, vagy akár szabálysértési kategória lenne. Mindig a legjobb tudásom szerint szakszerűen jártam el. Tehát nem tartok ettől. Ettől még egyébként persze, hát bárki bármiért felelősségre vonható, ha rosszul csinált, vagy hibázott valamit. Van egy átadás-átvételi törvény, és van egy átadás-átvételi helyzet, azt tudom Önnek mondani, hogy mi március közepén elkezdtünk erre felkészülni, hiszen pontosan tudtuk, hogy ez a kormány biztosan nem folytatja, akárhogy is alakul a választás. Kész vagyunk, a múlt héten, a hét közepén föltettük az internetre az átadás-átvétel dokumentációját. Ez sokkal részletesebb, alaposabb és pontosabb, mint valaha az elmúlt húsz évben. Beleértve a 2002-es igen emlékezetes átadás-átvételt. Sokkal pontosabb...

Mv.: - Ebben egyébként az szerepel már, hogy...

Bajnai Gordon ügyvezető miniszterelnök: - Bocsánat, még egy dolgot ne felejtsen el! Talán emlékszik, hogy januárban bevezettünk egy moratóriumot és egy döntési önkorlátozást. Azt mondtuk, hogy mi márciustól már személyi döntésekbe nem lépünk, és azt mondtuk, hogy korlátozzuk még az európai uniós és hazai kifizetéseket is. Az európai uniós projekteknek persze menni kell, de ott is önkorlátoztuk magunkat, azért, hogy nehogy olyan helyzet alakuljon ki, mint ami az utolsó ilyen kormányváltáskor volt, amikor még az ügyvezető kormány időszakában is még száz milliárdos összegű döntések születtek.

Mv.: - ugye, itt az átadás-átvétellel kapcsolatban azt is mondták, hogy a kockázatokat is részletezni fogják. Ezt én nem találtam, és nem is kerestem, hogy őszinte legyek. De mondjuk a Malév-et feltüntették, mint kockázati tényező? Hiszen a napokban Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy bármikor hullhatnak még ki csontvázak a szekrényből. Ő például felhozta egyik példaként a Malév-et.

Bajnai Gordon ügyvezető miniszterelnök: - Hát a Malév-tranzakcióról nagyon világos tájékoztatást adtunk amikor az megtörtént, bekövetkezett ebben az évben. Én azt gondolom, hogy helyes döntés volt mintegy ötezer munkahelyet megmenteni Magyarországon. Budapestet rajta tartani a világ turisztikai és gazdasági térképén, repülési szempontból. És a Budapest Airportnak meg a magyar turizmusnak azt a bevételt, ami ebből származik, azt megmenteni. Ugyanakkor a Malév-nál természetesen egy nagyon kemény reorganizációra van szükség, amit az előző orosz tulajdonos nem tudott elvégezni. A magyar állam nem azért vette vissza, hogy megint elkezdje a veszteségeket finanszírozni, amit az elmúlt három évben más finanszírozott, hanem azért, hogy menjen végig ez a reorganizáció, és aztán egy szakmai befektetőnek, egy jól megbízható gazdának majd adja el az új kormány ezt a céget, ha reorganizálta. Nincsenek csontvázak a szekrényben. Én azt gondolom, hogy politikai motiváció van emögött. Tudja, az, hogy nagyon sok olyan ígéret hangzott el, és nagyon sok az olyan várakozás, hogy most majd kolbászból lesz a kerítés júniustól. Ezzel kapcsolatban én azt gondolom, hogy mi mindig is azt mondtuk, hogy nehéz év van. A mások ígéreteit nem rajtunk kell számonkérni! Mi mindig azt mondtuk, hogy az idei fegyelmezett, takarékos gazdálkodás teremtheti meg az esélyt annak, amibe ma minden elemző egyetért, hogy ezen a pályán haladva Magyarország a jövő évtől három százalék körüli, vagy azt meghaladó növekedési pályára léphet, amikor már megint lehet többet adni egy kicsit mindenre.

Mv.: - Köszönöm szépen a beszélgetést.

Bajnai Gordon ügyvezető miniszterelnök: - Én is köszönöm.