A szólás szabadsága 

Varga Mihály a Nemzeti Együttműködés Programjáról 2010. május 31. 07:31

A szólás szabadságában Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár

A műsorvezető: KRIZSÓ SZILVIA

Mv.: - Ahogy adásunk elején már mondtuk arra keressük a választ, hogy milyen intézkedéseket tervez a kormány gazdasági ügyekben idén. Varga Mihálytól várjuk tehát a választ. Előbb azonban rövid összefoglaló a kormányprogram parlamenti vitájáról, Nagy Andrástól.

R.: - A választásokon győztes pártkoalíció egy hete terjesztette be a Nemzeti Együttműködés címet viselő kormányprogramot. A 85 oldalas dokumentum deklarálja, hogy az emberek akaratának elismeréseként a jövő iránytűje lesz, hozzátéve, hogy a program alapján új politikai, gazdasági és társadalmi rendszer születik. Az országgyűlés honlapján elolvasható program a munka, otthon, család, egészség, rend fogalmakat sorolja fel alcímként. A szigorodó Büntető Törvénykönyv mellett konkrétumként szó esik benne 3500-zal több jól fizetett és felszerelt rendőr munkába állításáról, gyorsabb bírósági eljárásokról is. Az elképzelés szerint több pénz jutna az egészségügybe, tehát a mentők, a kórházak és a szakrendelők jobb anyagi helyzetbe kerülhetnek. A program gazdasággal foglalkozó része megerősíti, hogy az új kabinet védené és helyzetbe hozná a hazai vállalkozásokat, 10 év alatt  1 millió új munkahelyet teremtene, és alacsonyabb kamatokat szeretne. A kormányprogram nem beszél  a válságkezelésről és az euró bevezetéséről sem.

Orbán Viktor (Fidesz) miniszterelnök: - Nem egyszerűen a rendszerváltoztatás utáni  hatodik magyar parlament alakult meg 2010 májusában, a választók akaratából mi egyben alkotmányozó nemzetgyűlés, és rendszeralapító parlament  is vagyunk.

R.: - Az új kormányprogram vitájában a miniszterelnök-helyettes jelezte, hogy kisebb és hatékonyabb közigazgatást szeretne az új kormány.

Navracsics Tibor (Fidesz) miniszterelnök-helyettes: - Megtettük az első lépéseket, fele annyi miniszter van, vagy lesz az új kormányban, különválasztottuk a közigazgatást és a politikát, ismét megteremtettük a köztisztviselők számára az életpálya lehetőségét. Folytatni fogjuk a területi közigazgatás átalakításával, a magyar államot hatékonnyá fogjuk tenni. Olyan állammá fogjuk tenni, amely szolgálja a polgárait, nem pedig a polgárai ellenében dolgozik.

R.: - A parlamenti pártok vezérszónokai, elsősorban a Lehet Más a Politika és a Jobbik képviselői részben támogatandónak ítélték a programot. Az MSZP-től viszony keményen bírálták, mondván, nem sok konkrétumot tartalmaz.

Mesterházy Attila, frakcióvezető, Magyar Szocialista Párt: - Kormányváltás történt, nem forradalom, nem rendszerváltás, és nem új honfoglalás. Ezért elnök úr, nem rendszerváltásra kapott felhatalmazást, hanem a kormányzásra. Az első feladat ez nem sikerült önnek, ezért még mindig nincsen igazi kormányprogram. Ön úgy fogalmazott, hogy ez egy iránytű,  hadd használjam, az ön hasonlatát, igen, lehet, hogy ez egy iránytű, csak akkor a tű  hiányzik, ebből az iránytűből.

Rétvári Bence, országgyűlési képviselő, KDNP: - Ha mindenki nyer, senki sem veszít. A Nemzeti Együttműködés Programjának is ez az alapja. A program célja, hogy az állam polgárai ne egymás kárára boldoguljanak, hogy egyik ember sikere legyen előrelépés a többieknek is.

Vona Gábor, frakcióvezető, Jobbik: - Ennek a kormányprogramnak a legsúlyosabb problémája az, hogy nincsenek benne részletek, nincsenek benne konkrétumok. Megint azt éreztem, hogy minta ebben az elmúlt 8 évben túlságosan beleragadtak volna ebbe a kommunikációs malomba és nem vennék észre, hogy most megnyerték a választásokat.  Hahó, jelezném, hogy megnyerték a választásokat, és el kellene kezdeni kormányozni.

R.: - Mielőtt az országgyűlés elfogadta a programot Orbán Viktor reagált a kritikákra. Azt mondta, hogy bár sokan kétségbe vonták korábbi kijelentését és megkérdőjelezték, hogy forradalom történt-e áprilisban a szavazófülkékben, a miniszterelnök szerint egy demokráciában igenis lehetséges olyan alkotmányos forradalom, amely mély, átható és tartós változásokat hoz. Orbán Viktor egy újabb kifogásra reagálva érthetetlennek nevezte, hogy miért hiányolták az ellenzék  képviselői a kormányprogramból a konkrét intézkedéseket.

O.V.: -  Akik ezt kérték, azok valójában arra tettek javaslatot, hogy már most folytassuk le a következő négy év legfontosabb vitáit. Az én elgondolásom más tisztelt hölgyeim és uraim. Az én elgondolásom az, hogy egyezzünk meg, jussunk dűlőre a közös célokban, és utána  a következő négy évben lépésről-lépésre közelítsük meg a közösen kitűzött célokat, és ezeket a lépéseket a magyar parlamentarizmus legszebb hagyományait követve vitassuk meg itt a T. Házban. Ebben a vitában leginkább az adott számomra okot a bizakodásra, hogy minden frakció talált benne valamit, amit támogatni tud. Mindenki beszélt arról, hogy vannak itt olyan célok, amelyeknek megvalósításáért szívesen dolgoznak együtt, közösen, ha úgy tetszik a nemzeti egység szellemében.

R.: - Az új kormány hétfőn tartja első ülését.

Mv.: - A szólás szabadságában Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, jó estét kívánok!

Varga Mihály,  Miniszterelnökséget vezető államtitkár: - Jó estét kívánok!
 
Mv.: - Ezen a poszton pontosan mi lesz a feladata és miért felel majd?

V.M.: - A Miniszterelnökséget kell vezetnem. Miniszterelnök úrral dolgozok együtt, és a miniszterelnökség szerepe az lesz, hogy azok a politikai célok, amelyeket a választók a választáson a Fidesz és a KDNP pártszövetségnek adtak, azok megvalósuljanak a következő négy esztendőben.

Mv.: - Jó, de ezt hogy lehet koordinálni, hogy megvalósuljanak? Tehát mondjuk, ha egy minisztériumban olyan döntések születnek, amelyek önök szerint nem abba az irányba hatnak, akkor azt mondják, hogy azt nem lehet?

V.M.: - Pontosan. Hát nem azt mondjuk, hogy nem lehet, nyilván megvitatjuk, de próbálok egy szemléletes példát mondani önnek, van a révkalauz, aki a nagy hajót azt beirányítja a kikötőbe, a kikötő pontos helyére. Na most ez egy olyan révkalauz, ez a Miniszterelnök, ami az indulástól a választások másnapjától, vagy a választások után, mikor feláll a kormány, attól kezdve navigálja a kormány nagy gépezetét. Egész úton, egészen addig amíg a célt el nem érjük, hát reméljük, hogy ez a négy év folyamán így lesz és mi akkor fogunk jelezni, amikor úgy érezzük, hogy azok a politikai célok, amelyeket a választási programban és most már a kormányprogramban kitűztünk nem valósulnak meg, vagy ettől eltértünk, akkor fogunk jelezni.

Mv.: - Most ön például gazdasági döntések meghozatalában részt vesz?

V.M.: - Nem.

Mv.: - Nem?

V.M.: - Pontosítok, nyilván a gazdasági miniszterre és azokra a tárcákra hárul a legfontosabb feladat, akik közvetlenül dolgoznak intézkedések végrehajtásán. De nyilván, mint a kormányülések egyik résztvevője lesz lehetőségem arra, hogyha adott esetben indokolt, akkor a véleményemet elmondjam.

Mv.: - De akkor tulajdonképpen az csak egy vélemény volt, hogy a költségvetést valószínűleg módosítani kell azután, hogy a Tényfeltáró Bizottság majd jövő héten letesz egy előanyagot?

V.M.: - Ez egy vélemény volt, lehet egyébként, hogy megalapozott és indokolt vélemény, mert az a tényfeltáró bizottság, ami egy állapotfelmérést végez ennek a működése azért még a választások előtt kezdődött el. Emlékezzen rá, Orbán Viktor kért fel arra, hogy  ez a bizottság a gazdaság állapotáról készítsen jelentést. Én azt vállaltam akkor, hogy ennek a jelentésnek legkésőbb augusztusra el kell készülnie és közbe jött egy felkérés, közben megnyertük a választást jött egy felkérés, hogy akkor egy részjelentést adjunk ki június elején, amelyből a kormány el tud kezdeni  dolgozni. Most ugye furcsa helyzetben vagyok, mert kell tennem egy részlejelentést, közben átadás-átvétel is van, nyilván jönnek újabb információk majd ehhez, de nagyon bízom benne, hogy a jövő hét végére, utána való hét elejére egy jelentést le tudunk tenni az asztalra.

Mv.: - Azt mondta, eddig már talált 170 milliárdos lyukat tulajdonképpen a költségvetésben, és azt mondták, hogy majd még lehet, hogy kerülnek elő csontvázak a szekrényből, de akkor ez laikusként azt jelenti, hogyha hozzá akarnak nyúlni a költségvetéshez, akkor vagy a kiadási oldalon kell módosítaniuk, vagy a bevételi oldalon. Mit terveznek?

V.M.: - Pontosan így van. Annyiban pontosítanék csak, hogy nem 170 milliárdot találtunk, hanem jóval nagyobb összeg hiányzik most már a költségvetésből. Én csak egy sajtótájékoztatón arról beszéltem, hogy  3 olyan tétel is előkerült egy hét alatt, ahol ez a nagyságrendű hiány áll elő. Nyilván, hogyha a Tényfeltáró Bizottság elkészíti ez t a részjelentést, akkor a kormánynak erre reagálnia kell.  Tehát én is azért dolgozom, hogyha a gazdaság állapotáról az államháztartás állapotáról mondok valamit, akkor történjen ezek után valami pláne, hogyha a helyzet ezt indokolja. Márpedig nekem egyszer inkább az a meggyőződésem, hogy egy gazdasági vészhelyzet van Magyarországon. Talán az emberek nem veszik észre, vagy nem érzékelik ezt a mindennapokban, de, ha a gazdaságnak a fontosabb mutatói nézzük maga, vagy az államháztartás állapotát, akkor igenis a következő ,most már hivatalba lépő kormánynak azonnali lépésekre lesz majd szüksége.

Mv.: - Egyébként pontosan mit ért vészhelyzeten? Hiszen, ha a GDP-adatokat nézzük, akkor korábban esést prognosztizáltak erre a évre, most viszont meg már növekedésnek indult a gazdaság. Tehát most az I. félév adatait, ha nézzük, akkor nő a GDP egy legfrissebb előrejelzés szerint olyan 1%-os lesz a gazdasági növekedés idén. Mondjuk az IMF megdicsérte a Bajnai-kormány válságkezelői intézkedéseit. Mit ért vészhelyzeten, és, ha meg vészhelyzet van, akkor a kormányprogramban miért nem szerepeltettek mondjuk válságkezelő intézkedéseket? Azok általában kiadáscsökkentőek szoktak lenni.

V.M.: - A kormányprogram másról szól, arról szól, hogy milyen irányokat jelöltünk ki a következő 4 esztendőre. Ami a gazdasági vészhelyzetet illeti, azért emlékeztetnék arra, hogy a magyar költségvetés állapotáról mindenki, minden intézmény, vagy elemező elég kritikusan nyilatkozik, az MNB-től, a Jegybanktól kezdve a költségvetési tanácson át számvevőszékig mindenki elmondta, hogy az a hiány, amit a kormányzat tervezett, az előző kormány, a nem fog megvalósulni. Tehát mindenképpen szükség lesz intézkedésekre. Ráadásul a világgazdaságban és az európai gazdaságban is most úgy tűnik, hogy egy átmeneti enyhülés után megint egy idegesebb, feszültebb  hangulat van és senki nem tudja, hogy mondjuk a következő hónapokban nem lehet-e egy újabb válságperiódus. Ami azt jelenti Magyarország szempontjából, hogy egy ilyen eladósodott ország, egy ilyen magas hiánnyal működő ország, nem tudja majd a államadósságát a megszokott körülmények között finanszírozni. Tehát ezt nevezem én vészhelyzetnek, arról már most nem is akarok beszélni, hogy mondjuk az emberek mindennapjaiban azért amikor több mint 600 ezer munkanélküli van, regisztrált álláskereső, akkor az mégis csak azt jelenti, hogy legalább ennyi család a megélhetése van a mindennapokban  bizonytalan. 

Mv.: - Ön most egyébként mit lát, hogy mi a reális hiány erre az évre?

Hát ez nehéz kérdés tudja, mert éppen hétvégé jelent meg az egyik internetes portálon már a Pénzügyminisztérium is mintha más számokkal kezdene számolni, nem tudom, abban bízok, hogyha ez a részjelentés elkészül, ebben már tudunk egypontosabb számot mondani. Nagy valószínűséggel azért azt hadd tegyem hozzá, hogy a 29 független közgazdásznak a véleménye, amit még tavaly év végén, januárban publikáltak, az egy 7-7,5% közötti hiányt jósolt, az nagy valószínűséggel reális lesz.

Mv.: - De ezt pl. az IMF el fogja fogadni? Hiszen azért akkor, amikor az IMF-fel megállapodott az előző kormány, akkor az volt a feladat, hogy 3,8%-on legyen idén a hiánycél.

V.M.: - Hát nézze, most  nehezet kérdez, ,mert szerintem az IMF-nek is tudomásul kell venni a tényeket, tehát az IMF mondhatná azt, hogy a Föld nem forog, de ettől még a Föld forog. Tehát ezek olyan tények, amelyeket Magyarországon szinte már mindenki az előző kormány kivételével elismert, az IMF-nek is módosítania kell szerintem az álláspontján. Nyilván nem akarok itt elébe menni semmiféle tárgyalásnak, megbeszélésnek, de mi már korábban, még ellenzéki pártként is tájékoztattuk, elmondtuk a véleményünket nagyon sok esetben az IMF-nek, ők nagyon jól tudják, hogy  mi a mi véleményünk a költségvetés állapotáról.

Mv.: - Korábban azért önök azt is mondták még ellenzékben, hogy  lesz egy radikális adócsökkentés, még idén. Ez lesz, vagy nem lesz?

V.M.: - Ez már a kormánynak a dolga lesz, adjon még egy kis türelmi időt ennek a kormánynak, hiszen csak két napja, bocsánat, egy napja tették le az esküt a miniszterek és a miniszterelnök, tehát nyilván, amikor a Tényfeltáró Bizottság a jelentését publikálja, részjelentését, és a kormány pedig elkezdi az átadás-átvétel munkáját, akkor nagyon záros határidőn belül ki fog derülni az, hogy erre még ebben az évben sor kerül-e vagy nem. Ez a következő heteken szerintem el fog dőlni.

Mv.: - Ugyanaz a válasz, ha azt kérdezem, hogy lesz-e adóemelés? És azt meg azért kérdezem, mert Matolcsy György azt mondta a minap, hogy a jövedelmeket terhelő adók felől inkább a forgalmi és fogyasztási típusú adókra helyezik a hangsúlyt. Hogyha a sorok között olvasok, akkor lehet azt mondani, hogy adott esetben még áfaemelésre is lehet számítani, hogy valahogy a lyukakat befoltozzák.

V.M.: - Én azt tartanám nagyon fontosnak, hogy az a választási célunk valósuljon meg, hogy az adórendszer módosuljon, az, az adórendszer, amely bünteti a munkát, bünteti a munkát vállaló embert, a foglalkoztatást, az, az adórendszer, amely bünteti a gyermeknevelést, az kerüljön megváltoztatásra. Tehát az változzék meg, ez a legfontosabb cél, és összességében pedig az adózási szintnek csökkennie kell. Ez teljesen világos. Hogy ez milyen struktúrában történik meg, hogy hány adó lesz nagyon remélem, hogy sokkal kevesebb lesz, mint jelen pillanatban, az már egy más kérdés, az a  kormányzati munkának lesz a kérdése.

Mv.: - Jó, de azért akkor az nem kizárt, hogy lesz áfaemelés?

V.M.: - Szerintem nem lesz áfaemelés, ilyet én nem hallottam, választási ígéretként sem, nagyon meg lennék lepődve, ha ez így lenne. Én abban bízok, hogy  az a gazdaságpolitikai cél, hogy az országot állítsuk talpra gazdasági szempontból és valósuljon meg egy nagyon erős munkahelyteremtő program az el fog indulni, ehhez pedig nem adóemelésre van szükség, ehhez adócsökkentésre van szükség.

Mv.: - Azt mondták, hogy  10 év alatt szeretnének 1 millió munkahelyet teremteni

V.M:: - Így van.

Mv.: - Azért van valami olyan ütemterv, hogy mondjuk ebből idén mennyit lehet tervezni? És ennek mi a módja, mert arról nem beszéltek.

V.M.: - Hát nézze, amikor egy autó elindul, akkor lassabban tud elindulni, tehát először általában 1-esbe rakjuk a váltót, és aztán utána lehet magasabb fokozatba kapcsolni.

Mv.: - Kivéve, ha automata autóról van szó.

V.M:. - Igen, a szerencsésebbek ezzel járnak. Nézze, biztos vagyok benne, hogyha az Európa és a világgazdaság helyezte picit tud javulni, és mi pedig elkezdjük rendbe rakni azokat a gazdasági dolgokat, azokat a hibákat, amelyek az elmúlt években a magyar gazdaságot visszafogták, vagy visszavetették, akkor szerintem el tud kezdődni már az idén egy stabilizálódás, és jövőre pedig már..

Mv.: - ..de ezt mire..

V.M.: - és jövőre pedig már - csak befejezem - jövőre pedig már  nőni fog szerintem a foglalkoztatottság.

Mv.: - Igen, csak mert ugye az előbb azt mondta, hogy azt látja, hogy most volt egy pillanatnyi pihenés, hogy megint erősebb válságnak néz ki a világgazdaság, tehát, akkor..

V.M.: - ..sajnos így van. Nem azt mondtam, hogy erősebb, tehát ma mindenki bizonytalan és jól lehet látni, hogy a portugál, a spanyol, az olasz vagy a görög helyzetet megnézzük, akkor nagyon könnyen lehet olyan helyzetbe kerülni, hogy egy ország nem tudja finanszírozni az adósságát. Tehát én ezt tartom nagyon veszélyesnek, az elmúlt években az adósságállományunk drasztikusan nőtt, sebezhetővé váltunk, és az a londoni elemző, aki most nézi egy országnak a  makrogazdasági mutatóit, két számot néz meg legelőször, az államháztartási hiány mértékét, és az államadósság arányát. Ebben pedig mi sajnos nem állunk jól.

Mv.: - Az inflációval mi a helyzet?

V.M.: - Abban bízok, hogy olyan intézkedéseket tud hozni a most hivatalba lépő kormány, amely a kormányzathoz köthető árakat kordában tartja. Ezeket fékezi. Nagyon remélem, hogy eljön az, az időszak, amikor egy árstabilizálódás valósulhat meg Magyarországon. Most magas az inflációnk, megnézve a környező országokat sajnos januárban is olyan árintézkedések voltak, amelyek növelték az áraknak a szintjét, bízom abban, hogy ezt elkezdhetjük csökkenteni.

Mv.: - A kormányprogramban szerepelt egy kitétel, miszerint a forint árfolyamokat alacsonyan kellene tartani, ez azért furcsa kitétel, merthogy a kormánynak túl sok köze nincsen a forint árfolyamokhoz, hiszen azt azért mégis csak a jegybanki alapkamat..

V.M.: -.. dehogy nincs.

Mv.: - van, köze, igen?

V.M.: -  Hát  persze. 2003-ban emlékszem az akkori pénzügyminiszter mondott egy rossz mondatot és 20 Ft-tal esett az euróhoz képest a forint árfolyama.

Mv.: - Akkor annyi van, hogy ne beszéljenek..

V.M.. - ..butaságot nem szabad beszélni, igen.

Mv.: - Jó, de, hogy ez belekerült a kormányprogramba, ugye már ez többször volt kérdés, hogy milyen együttműködés lehet az MNB és a kormány között, hiszen azért az nagyon fontos, mondjuk az ön által említett befektetők és elemzők számára is. Ön egyetért Matolcsy Györgynek azzal a kitételével, hogy nemcsak Simor Andrásnak, hanem a Monetáris Tanácsnak is fel kellene állnia?

V.M.: - Máshonnan közelíteném meg a kérdést, onnan, hogy az elmúlt években a monetáris politika is több rossz, hibás döntést hozott. Tehát, amikor a devizahitele arányát engedték ilyen szinte nőni Magyarországon, amikor ezzel sebezhetővé vált az ország, akkor nem hoztak egy jó döntést. Nyilván a kamatdöntéseket is lehet vitatni. Tehát én azt hiszem, hogy a Monetáris Tanács az elmúlt évek gazdaságpolitikai hibáihoz hozzájárult. Természetesen törvénytisztelő ember vagyok én magam is, be kell tartani Magyarországon a jogszabályokat, szerencsés volna, hogyha ennek az ellentmondásnak, vagy ennek a vitának a végére úgy kerülne pont, hogy a Monetáris  Tanács tagjai vagy éppen a Jegybank vezetése hozna egy személyes döntést.

Mv.: - Most szóba hozta a devizahiteleseket, mi a helyzet most, hogyan próbálnak segíteni a devizahitelesek problémáin, mert nagyon sok minden elhangzott, onnantól kezdve, hogy a devizahiteleket forint alapú hitelekre kellene váltani, hogy ehhez külön kormányzati intézménynek kellene felállni, vagy egy már meglévő bank segítene. Most mi az álláspont?

V.M.. - Egy napja van hivatalban a kormány, tehát itt is egy kis türelmet kérek még, a munkák elkezdődtek, többféle megoldási javaslat is van arra, hogy a devizahiteleseken, főképpen azokon, akik egyébként nehéz helyzetbe kerülnek, ,mert azért tegyük hozzá, hogy nem mindenki kerül szerencsére nehéz helyzetbe, hogy rajtuk segíteni tudjunk. A legfontosabbnak azt tartom, hogy egyetlenegy magyar család se veszítse el a fedelet a feje fölül amiatt, mert annak idején devizahitelt ajánlottak neki jó szándékúan. Tehát ezt a helyzetet kell valamilyen módon megoldani.

Mv.: - Igen, és kérdés, hogy valamilyen módon van tulajdonképpen.

V.M.: - Többféle elképzelése is van,  a gazdasági miniszter úr mondott egy variációt, miszerint egy olyan alap jönne létre, amelyik segítene az ilyen bajba került embereknek. Ez is egy megoldási javaslat. Szerintem a kormánynak majd ezzel a kérdéssel is foglalkoznia kell. . Nagyon bízom benne, hogy június közepére, június végére  ott is lesz egy megoldási javaslat.

Mv.: - Államtitkár úr, mi a helyzet az euró bevezetésével. Ön például egyike volt azoknak, akik tavaly decemberben azt mondták, hogy 2010-ben meg kell nevezni az euró céldátumát. Ez sem a kormányprogramban nem szerepel, most folyamatosan Matolcsy Györgyre  hivatkozunk, de ő azt mondta, hogy erről most nem lehet nyilatkozni, mert nem lehet tudni, hogy ez mikor lehetséges.

V.M.: - Hát sokan szeretnék, hogyha olyan célunk lenne , mint az alkotmány, egy láthatatlan cél lenne egy  láthatatlan alkotmány mellett, de én nagyon remélem, hogy lesz konkrét célja is majd ennek a kormánynak. Ehhez a Tényfeltáró Bizottság munkájának a befejezésére lesz szükség. Én akkor tavaly ősszel, amikor erről beszéltem, az akkori helyzet ismeretében fogalmaztam meg a véleményemet és annak a  helyzetnek a szükséges politikai váltás  utáni lépései alapján nagyon bízom benne, hogy év végére azért tudunk újra időpontot mondani, bár sokan vannak szkeptikusak, akik azt mondják, hogy nem is kell nekünk most már annyira igyekezni abba az országcsoportba és nem is kell Magyarországnak euró. Én meg vagyok azért győződve arról, hogy számunkra az eruró védettséget és gazdasági növekedést is tudna jelenteni.

Mv.: - Engedjen meg még egy kérdést, amikor önök ellenzékben voltak nagyon sokat ostorozták a Bajnai-kormányt akkor, amikor az állami cégek vezetőinél a fizetési maximumot 2 millió Ft-ban határozták meg. Önök most feloldották ezt a korlátot, ez azt is jelentheti, hogy sokkal többet kereshetnek az állami vezetők. Ezzel most miért nincsen probléma?

V.M.: - Ez csak egy átmeneti dolog, ezt szabályozni kell, tehát meggyőződésem, hogy egy teljes átlátható és világos szabályrendszer kell. Azok a cégvezetők, vállalatvezetők, akik irányítanak állami többségi tulajdonú vállalatokat, azoknak a fizetése egy moderált fizetés legyen, ott nem a piaci viszonyok érvényesülnek elsősorban, még akkor sem, ha egyébként maga a cég piaci körülmények között dolgozik. Tehát arra készülünk, hogy  itt egy olyan szabályrendszer egy szabálykeret fog majd felállításra kerülni, ami mindenki számára, a nyilvánosság számára is teljesen világossá teszi, hogy ki, mennyit keres egy ilyen cégvezetői poszton. Nagyon bízom benne, még egyszer mondom, hogy ott a mértékletesség és a józanság lesz majd az irányadó.

Mv.: - Tehát akkor elképzelhető, hogy önök is meghatároznak egy határkeresetű összeget, egy maximumot?

V.M.: - Nagy valószínűséggel igen.

Mv.: - Köszönöm szépen a beszélgetést.

V.M.: - Én is köszönöm szépen.

Mv.: - Ez volt A szólás szabadsága, legközelebb egy hét múlva jelentkezünk, addig is minden jót önöknek, köszönjük figyelmüket, viszontlátásra!