Az Este 

Vita az új médiatörvényről - mit mond a változásokról Rogán Antal? 2010. június 24. 07:21

Az Este vendége Rogán Antal országgyűlési képviselő, Fidesz Magyar Polgári Szövetség

A műsorvezető: MÉSZÁROS ANTÓNIA

Mv.: - Jó estét kívánok! Hosszú vita áll még az országgyűlés előtt az új, úgynevezett médiaalkotmány elfogadásáig, ennek részletes vitáját ugyanis őszre napolta el az országgyűlés. A rengeteg kritikát kapott 5 részből álló médiacsomag szervezeti változásokról szóló négy eleméről viszont már hétfőn végszavazás lesz a Parlamentben.  Az ellenzéken kívül újságírói szakmai szervezetek, civil szervezetek és az Európai Újságírók Szövetsége is több ponton aggályosnak tartja a törvénytervezetet.

R.: - A tévétársaságok kötelezettségévé teszi a kiskorúak védelmét az új sajtószabadságról szóló javaslat. Az ilyen képek helyett pl. ezt az MTV-s produkciót korlátozás nélkül lehet vetíteni. A kupaktanács persze nem emiatt alakult a sajtóbizottságban, ahová LMP-s indítványra érkeztek az érintett szervezetek.

Karácsony Gergely (LMP) alelnök,  Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága: - Az egész médiacsomag előtt jó lett volna ezt a beszélgetést lefolytatni, ugyanakkor ez a hajó már elment.

R.: - A legtöbb vitát az váltotta ki, hogy nem tiszta, kikre vonatkozik majd az új sajtószabadságról szóló törvény. Az ugyanis egy kalap alá veszi az összes médiumot. A Társaság a Szabadságjogokért bírálta, hogy regisztrálniuk kell a tartalomszolgáltatóknak majd az új médiahatóságnál. Ezzel a teljes online sajtó és sajtón kívüli internetes tartalom is ellenőrzés alá kerül.

Simon Éva, programvezető, Társaság a Szabadságjogokért: - A magáncélú honlapok, a családi fényképalbumok és a blogok is bekerülnek ebbe a körbe.

R.: - Ezzel több millió honlapot és 250 ezer blogot kell majd a hatóságnál lejelenteni - állította a TASZ képviselője, aki szerint a külföldi médiavállalkozások közül a szabályozás kaotikus viszonyai miatt még többen távoznának külföldre.

S.É.: - Van egy-két pozitív kezdeményezés, azonban pont, ami miatt, hogy a kodifikáció egy szakma, és úgy tűnik, hogy ez a javaslat soha nem látott kodifikátort, ezek a pozitív javaslatok is meglehetősen elcsúsznak.

R.: - Az új sajtószabály már titoktartási jogról beszél. Tehát az újságíró döntheti el, hogy kiadja-e az informátorát. A javaslat visszahozza a válaszadás jogát. Az alaptalan tényállítás kiigazítására ugyanis ma csak a helyreigazítás szolgál. A válaszadás a benyújtott javaslat szerint a becsületsértésre és a személyiség sérelmére is elégtétel lehetne. Noha ezt ma polgárjogi keresettel is el lehet érni.

Marc Gruber, European Director, International Federation of Journalists: - Senki sem gondolhatja komolyan, hogy bárki, akinek gondja van a médiariporttal, abszolút jogot kaphat arra, hogy a válaszát leközöljék, vagy sugározzák. Ez egyszerűen lehetetlen. Ez azt jelentené, hogy az újságírókat öncenzúrával korlátozzák. Azt fogják gondolni az újságírók, hogyha kimondom ezt, vagy leírom az anyagomban azt, túl sok reakciót fogok kiváltani.

R.: - Ezt mondta ma az MTV-nek a Nemzetközi Újságíró Szövetség európai igazgatója Brüsszelben. Szerinte a média feladata, hogy oknyomozzon, hogy hírekkel szolgáljon,  és reakcióra késztessen.

M.G.: - Amennyiben persze valakit személyében ér sérelem, vagy valami tényszerűen rossz a hírekben, akkor nyilván élni lehet a válasz jogával.

R.: - Tette hozzá. Ezzel valószínűleg az előterjesztők is egyetértenek, hiszen egy mai bejelentés szerint már csak a megalapozatlan tényállítások esetén lehet élni a válaszadás jogával. A médiakutató szerint egy sajtótörvény nem lehet korlátozáspárti.

Bajomi Lázár Péter, főszerkesztő, Médiakutató:- Csak nem a szabadság a fő szabály, és a korlátozás a kivétel, hanem a korlátozás a főszabály, és szabadság a kivétel.

R.: - A szólásszabadság alapjog és indokolni kell, hogy miért kell ezt a jogot megsértőket szankcionálni - állítja Bajomi Lázár Péter.  Ráadásul a rendszerváltás óta technikai fejlődéssel és a választék bővülésével nem a szigorítás és a média egységes kezelése hozhat megoldást.

B.L.P.: - Arra lenne szükség inkább, hogy a korábbi, a nyomtatott sajtóra jellemző liberális, megengedő szabályozást terjesszék ki a másik irányba, vagyis a rádióra és a televízióra.

R.: - A Fidesz hatékonyabb médiumokat szeretne, ezért azokat a módosításokat, amelyek erről szólnak, a jövő héten végigviszi. Az új médiahatóságról a közmédiumok tulajdonosainak összevonásáról és a véleményszabadság alkotmányba illesztéséről szóló javaslatokról az országgyűlés már a hét elején szavaz. Marc Gruber szerint lehetetlen jól előkészíteni egy ilyen törvényt konzultáció nélkül. Hiszen csak 10 napja terjesztették be a médiacsomagot. A Nemzetközi Újságíró Szövetség szerint veszélyes, hogy a miniszterelnök jelöli ki a médiahatóság vezetőjét, és a testületben nem képviseltetik magukat az újságírók, vagy a szerkesztőségek. Ez ugyanis ellent mond minden olyan sztendernek - tette hozzá -, amelyek egy médiaszabályozási vagy felügyeleti testület függetlenégét garantálják.

Mv.: - Vendégünk Rogán Antal, a törvény egyik beterjesztője, jó estét kívánok!

Rogán Antal, országgyűlési képviselő, Fidesz Magyar Polgári Szövetség: - Jó estét kívánok!

Mv.: - Az Európai Újságírók Szövetsége úgy fogalmazott ma ezzel a törvénytervezettel kapcsolatban, hogy az órát azokba az időkbe állítaná vissza, amikor Magyarország kommunista uralom alatt és a média állami ellenőrzésének árnyékában élt. Szerintük gyakorlatilag állami szabályozás alá vonnák a média nagy részét és ezért az európai újságírók ízt kérik, amit a magyar civil szervezetek meg az ellenzék is egyébként, vonják vissza ezt a törvényt, és nyilvános vitát folytassanak róla, szakmai párbeszédet és hatásvizsgálatokat végezzenek. Ezt egyébként  a jogalkotási törvény is előírná. Miért próbálják ezt megúszni?

R.A.: - Az Európai Újságírók Szövetsége, itt most végignéztem a konkrét kritikát, ezt a mondatot önök nem vágták be,  de, ha jól láttam, akkor a konkrét tényszerű kritikája gyakorlatilag arra vonatkozott, amit mi egyébként már korrigáltunk a törvényen belül. Tehát a véleményszabadság, vagy a véleménynyilvánításnak a joga, az ebből a szempontból már csak olyan konkrét és tényszerű hazugságokra vonatkozna a javaslatunk szerint, amire egyébként Európa szinte minden országában van ilyen szabályozás. Beleértve az internetes tartalmakat is, nagyon sok országban. Tehát én azt gondolom, hogy egy kicsit, amikor megrendelték ezt a véleményt az Európai Újságírók Szövetségétől, azt gondolom, hogy alapvetően politikai indíttatásból, az akkor őket még nem tájékoztatták arról, hogy pontosan az elmúlt napokban elindult konzultáció eredményeként mi már dolgozunk ennek a törvényjavaslatnak az átalakításán. És azt gondolom, hogy azért ez talán hozzá tartozott volna az ön részéről is, a tényszerű felvezetéshez, hogy azt azért el kellene mondani az embereknek, hogy a dolog a úgy néz ki, hogy a médiatörvénynél ez a médiaalkotmányossági, tehát az alapszabályokat magában foglaló a médiára, mondjuk így, hogy viselkedési normákat megállapító törvényjavaslat, ez önmagában nem 10 nap alatt került oda a Ház elé, még most se kezdte el tárgyalni a Ház. Tehát gyakorlatilag még a vitája előtt állunk. Az első vitaszakaszokat folytattuk le a bizottságban úgy, hogy lassan két hete van idejük megismerni az ezzel kapcsolatos javaslatot, ráadásul egész nyár folyamán van mód arra, hogy módosító indítványokat adjanak be hozzá, hiszen csak augusztus 31-én zárul le a módosító indítványok beadásának a szakasza.

Mv.: - Ez az a bizonyos médiaalkotmány, a másik négy elemről hétfőn végszavaznak.

R.A.: - Érdekes módon, mindenki, amikor a kritikáját megfogalmazza csak a médiaalkotmányról beszél. Tehát arról..

Mv.: - ..ez sajnos egyáltalán nem így van, sőt, amikor az Európai Újságírók Szövetsége megfogalmazta a kritikát, akkor lehet, hogy kiemelt egy részletkérdést, amit önök részben egyébként  - de erről majd beszéljünk később - ma már rendeztek egy módosító indítvánnyal, de amire az alapvető kritika vonatkozott, az, az alapvető irányultsága a törvénynek, erről pedig végszavaznak hétfőn Ezt írja a legtöbb kritika, és itt a médiairányítási rendszeréről van szó.

R.A.: - Mi az alapvető irányultsága a törvénynek ön szerint?

Mv.: - Ugye önök egybevonják a különböző médiafelügyeleti hatóságokat és létre fog jönni egy nemzeti média és hírközlési hatóság..

R.A.: -..ma a Kulturális és Sajtóbizottság..

Mv.: - ..aminek az elnökét..

R.A.: - ..a Kulturális és Sajtóbizottság ülésén az ott ülő szervezetek, beleértve egyébként pl. a TASZ képviselőjét, aki elég markáns kritikát fogalmazott meg jó néhány dologban, abban egyetértettek, hogy egyébként érdemes, mert nagyon sok helyen Európában is így van, összevonni a Nemzeti Hírközlési Hatóságot, és az ORTT-t. Érdemes megtenni ezt a lépést, mert egyébként világszerte a médiák abba az irányba mennek, hogy egyébként a médiumoknak egy nagyon jelentős része internetes tartalomra kerül. Tehát teljesen logikus, hogy egyébként,  ha már valamilyen általános szabályokat állapítunk meg, mondjuk az audiovizuális média működésére nézve, akkor nem felejtjük el, hogy ma már a legtöbb audiovizuális média az úgy működik, hogy ezzel párhuzamosan mondjuk van egy internetes tartalma és én azt mondjuk őszintén szólva eddig sem tartottam helyesnek, hogy mondjuk egy kereskedelmi tévében - most szándékosan nem az MTV-t mondom - el lehetett játszani azt, hogy mondjuk olyan tartalmat, amit egyébként a kereskedelmi tévé nem adhatott le, azt ott ugyan nem adott le, azt követően az internetes verziójában ott már megjelenítette, ahol egyébként akár még többen, ráadásul pontosan azok a fogyasztók is megnézhették nagyobb számban, akiket mondjuk pontosan nem szerették volna, hogy  megjelenjen mondjuk megnézessék a televízión, gondolok itt pl. a kiskorúakra. Én azt gondolom, hogy éppen ezért, ha ezekre általános szabályok megjelennek, az önmagában nem baj, sőt kifejezetten jó. Ezeket jónak tartották.

Mv.: - Ezek is fontos kérdések, de amit végig szerettem volna az előbb mondani, és amit valóban a legtöbb kritika ért, az, az, hogy ennek az új hatóságnak az elnökét a miniszterelnök fogja egymaga kinevezni, mégpedig 9 évre, ami ugye a 4 éves parlamenti cikluson is átível, majd innentől kezdve gyakorlatilag minden későbbi, a média irányításában részt vevő és ellenőrzésében részt vevő testületnek gyakorlatilag bebetonozott kormánytöbbsége lesz, a résztvevők egy részét  9 évre fogják szintén kinevezni. Tehát pl. a Hírközlési Hatóság elnöke egyben a Médiatanács feje is. Itt is garantált kormánytöbbség lesz.

R.A.: - És mennyivel volt jobb az a rendszer, amelyik mondjuk az előző négy esztendőben úgy működött, és annak a második felében már különösen, hogy az MSZP és az SZDSZ, miközben effektív kormánykoalíciót alkotott,  azt a játékot játszotta, hogy az SZDSZ az ellenzéki párt és éppen ezért gyakorlatilag az ellenzék elől elcsaklizva a kurátori és egyéb megbízási helyeknek egy részét, ezzel ugyanúgy MSZP-SZDSZ-.es többség volt egyébként ezekben a kuratóriumokban, csak még nem is működtek.

Mv.: - Senki nem állítja ma már, hogy az előző rendszer jó volt. De az egészen biztos, hogy akkor a médiakuratóriumok úgy voltak felállítva, hogy elvileg a kormánypártoknak és az ellenzéknek 50-50%-a volt benne.

R.A.: - De kibúvó mint láthatta, volt benne bőséggel.

Mv.: - És eleve kétharmados szabály volt arra, hogy, hogy lehet döntést hozni. Tehát a törvényhozók szándéka..

R.A.: - ..ez a kétharmados szabály ma is így marad, tehát így marad a törvényben a későbbiekben is. Ezeket a testületeket egyébként ennek megfelelő többséggel lehet a parlamentben megválasztani, én azt gondolom, ez egy nagyon fontos garancia. Az más kérdés, hogy a jelölés elveinél viszont figyelembe vesszük azt, hogy egyébként milyen az éppen aktuális parlamenti többség. Én azt gondolom, ez önmagában nem baj, én jelzem önnek, hogy vannak olyan közmédium működtetési rendszerek egyébként Európában, ahol gyakorlatilag közvetlenül a kormány nevezi ki a közmédiumok vezetőit. És ez önmagában semmilyen problémát nem jelent.

Mv.: - Tehát ön nem érzi azt aggályosnak, hogy egy olyan centralizált hatóság jön itt létre, és médiafelügyeleti rendszer, aminek gyakorlatilag..

R.A.: - ..a hatóságot válasszuk szét attól, azoktól a közmédiumi kuratóriumoktól, tehát a kuratóriumi testülettől, amelyik egyébként a közmédiumok működését majd irányítani fogja. Mert ez a kettőnek bizonyos értelemben a logikái, a hatáskörei azok eltérnek egymástól.

Mv.: - De ezekben is teljesen borítékolható, garantált kormánypárti többség fog érvényesülni. Tehát gyakorlatilag a média egészét, ami a média befektetési, technológiai ellenőrzésétől kezdve..

R.A.: - ..milliószor jobb a..

Mv.: - ..a tartalomig tart, olyan testületek fogják irányítani és ellenőrizni, ahol a jelenlegi törvénymódosítások értelmében, a jelenlegi politikai erőviszonyokat figyelembe véve,  kormánypárti határozatképesség és többség van garantálva. Tehát semmilyen konszenzuskészség, vagy konszenzuskényszer nem lesz az ellenzékkel.

R.A.. - Én azt gondolom, hogy a konszenzust a választók teremtik meg a döntéseikkel, egyébként, ha leváltják a kormányt, meg leváltják a jelenlegi parlamenti többséget, akkor értelemszerűen ez a felállás is nagyon sok mindenben változik.

Mv.: - Ha  9 évre betonoznak be bizonyos embereket, akkor az, mégpedig úgy, hogy végtelen mennyiségű alkalommal újra választható lesz mondjuk a hatóság, a médiatanács elnöke, viszont leváltani, visszahívni gyakorlatilag akkor sem lehet, ha 4 év múlva megalakul egy új kormány.

R.A.: - Ez egy stabilitást garantál. Eddig túlnyúltak ezek a mandátumok az éppen aktuális parlamenti ciklusokon.

Mv.: - 9 éves mandátumról eddig még ilyen munkakörben nem hallottunk.

R.A.: - Más munkakörökben meg van, az Állami Számvevőszék elnökét 12 évre választja meg egyébként a parlament. Én azt gondolom az, hogy most önmagában mennyi időre szól ez a megbízás..

Mv.: - ..őt a parlament választja meg, ezt az embert  a miniszterelnök fogja kinevezni.

R.A.: - A testület összes többi tagját a parlament választja meg, és egyébként én azt gondolom, hogy ebben önmagában semmilyen probléma nincs. A Médiatanács elnökévé már egyébként, elnökjelöltje csak a miniszterelnök által kinevezett hivatali vezető.  A parlament választja már meg a Médiatanács elnökévé, és, ha  a parlament nem ért egyet a miniszterelnök javaslatával és leszavazza azt, akkor annak az a konzekvenciája, hogy egyébként új elnököt kell kinevezni ebben a formában a hivatal élére is a kormányfőnek. Eddig ez úgy nézett ki, hogy a jelölést mondjuk a ORTT élére a köztársasági elnök tette meg, aztán vagy egyetértettek vele, vagy nem. Vagy megválasztotta a parlament vagy nem. Az, hogy ezt most önmagában a köztársasági elnök vagy a miniszterelnök,  ön szerint nem mindegy?

Mv.: - Hát nem feltétlenül, különösen, ha hosszú távra alkotunk törvényeket.

R.A.: - Vannak Európában olyan rendszerek, amelyekben az egyik van, és vannak olyan rendszerek, amelyekben a másik van. Ahol egyébként a miniszterelnök jogosítványai erősebbek e téren, van, ahol a köztársasági elnök jogosítványai erősebbek. Közjogi rendszerek is eltérnek egymástól. Én azt gondolom, hogy ami a közmédiumok tekintetében az elmúlt években a legnagyobb probléma volt, azért most itt ülünk a Magyar Televízióban, azért itt elvileg ez az eddig olyan, állítólag nagyon jól működő médiatörvény eredményeként két éve nem sikerült elnököt választani, lassan működésképtelenné válik, az ORTT-nek ma sincs elnöke, és egyébként jó néhány területen ebből a szempontból nagy zűrzavar alakult ki. Ezeknek a felügyelő testületeknek a működése úgy nézett ki, én elhiszem, hogy ez ma fáj nagyon sokaknak, hogy egyébként közel 40 olyan kurátori hely van, ahol államtitkári fizetéseket és ennek megfelelő juttatásokat adtak, ezeknek a száma igen, radikálisan csökkenni fog. Nevezetesen 40-ről kb.  8-ra.

Mv.: - Azt senki nem vitatja, különösen a  szakértők nem, hogy ez a rendszer, amit ön is kritizál, ez rendkívül rossz volt. Csakhogy önöknek a kétharmados felhatalmazásukkal most megvan a lehetőségük arra, hogy hosszú távra egy kiegyensúlyozott, igazságos, független, pártatlan rendszert alakítsanak ki. A kritikák, amiket az itthoni civil és szakmai szervezetektől, illetve a külföldi újságíróktól kapnak arra vonatkoznak, hogy egy másik torz rendszert alakítanak ki, ami viszont hatalomcentralizációhoz vezet.

R.A.: - Én ebben egyáltalán nem hiszek, én azt gondolom, hogy egy olcsóbb és hatékonyabb, tehát működőképesebb rendszert fogunk összességében kialakítani. A médiumok működtetése területén. És én azt gondolom, hogy igazán az emberek elvárása ebben a tekintetben ez. És az, hogy a médiumok pártatlanságát mi garantálja? Nem az garantálja egyébként a médiumok pártatlanságát, hogy most éppenséggel a vezetőjét milyen formában nevezik ki, a pártatlanságát az garantálja, hogy vannak olyan törvények, amelyek az újságíró etikára vonatkoznak, a pártatlan tájékoztatás követelményeire vonatkoznak, pontosan az, ami mondjuk az, az ominózus ötödik törvény, az 5 darabos médiacsomagból, aminek a tárgyalását a parlament most több hónap alatt remélhetőleg hosszú vita mellett és én azt gondolom, hogy nagyon sok érdemi észrevétel mellett le fogja folytatni, ezek nagyobb garanciát jelentenek.

Mv.: - Arról viszont már hétfőn szavazni fognak például, de még rendkívül sok vitatott pontja van ennek a törvénytervezetnek, nekünk meg fogy az időnk, hogy bejegyzési kötelezettséghez fogják ezentúl kötni, vagyis, hogy ez egészen pontosan úgy szól, hogy az internetes blogokra és a céges honlapokra vonatkozik-e az kérdés, de mindenesetre..

R.A.: - ..azt honnan szedi, hogy erről hétfőn..

Mv..: - ..mindenestre feltételül szabható a hatósági nyilvántartásba vétel ahhoz..

R.A.. - ..honnan szedi, hogy erről hétfőn szavazunk?

Mv.: - Ez benne van abban az elemeiben ennek a javaslatcsomagnak, ami most rögtön a parlament elé fog kerülni és mindenesetre az ön által megfogalmazott javaslathoz kapcsolódik..

R.A.: - ..nézze, itt a regisztrációs kötelezettségnek a pontosítását egyébként pontosan ez az ötödik törvényjavaslat végzi el, arra vonatkozóan is adtunk be ma törvénymódosítást, és itt ami a regisztrációt illeti, az rendkívül egyszerű, egy egyszerű online regisztrációról beszélünk, ami semmivel nem bonyolultabb, mintha ön ma azt csinálja, hogy egyébként mondjuk egy internetes címet bejegyez magának. Ahhoz is regisztrálni kell. Ez most miért jelent problémát?

Mv.: - Azt mondják a szakértők, hogy egyelőre a törvényben az lesz benne, hogy ennél a hatóságnál bejegyzési kötelezettsége van mindenkinek, aki médiaszolgáltatást szeretne..

R.A.: - ..annak, aki e téren mondjuk hírtartalmat próbál kínálni, ez egy nagyon egyszerű szolgáltatási kötelezettség, vagy egy nagyon egyszerű regisztrációs kötelezettség, önmagában én azt hiszem ez semmilyen problémával nem jár. Én szeretném..

Mv.: - ..egyelőre ebből a törvényből nem derül ki, hogy meg lehet-e tagadni pl. ezt a bejegyzést.

R.A.: - Én szeretném önnek a figyelmét felhívni arra, hogy gyakorlatilag onnantól kezdve, hogy mondjuk ön tartalomszolgáltató, bármikor megteheti, hogy akármilyen tartalmat szolgáltathat. Én azt hiszem, hogy végül is közös érdekünk, hogy pl. az, az alapvető jog a médiumok tekintetében, amire most már bírói gyakorlat is kiterjed, hogy pl. egyszerűen tényszerű hazugságot ne lehessen állítani sehol. Az egyébként érvényesüljön. És ezt én nem nagyon látom másként rendezhetőnek a törvényi körülmények között. Csak felhívnám a figyelmét arra, hogy mondjuk ma a magyar bírói gyakorlat az már lényegesen túllépett itt a törvényekben rögzített rendszereken, mert pl. elvileg, ha a törvényeket nézi, akkor ma semmilyen szabály nem vonatkozik arra, hogy helyreigazítást tudjunk kérni egy bloggal szemben. Én pedig tudok mutatni magának olyan konkrét jogi esetet, ahol bloggal szemben is a bíró végül is helyreigazítást ítélt meg, mert nagyon jól gondolta, hogy egyébként ha ott olyan tartalmú tartalom jelenik meg, amelyik valakinél tényszerű hazugságot jelent, akkor ő azzal szemben miért ne élhetne helyreigazítási kötelezettséggel? De, ha ehhez a gyakorlathoz igazítani akarjuk a törvényi szabályokat, akkor nem nagyon tudunk mást csinálni. Mint, hogy egyébként valamilyen regisztrációs kötelezettséghez kötjük. Ez rendkívül egyszerű regisztráció, elküld egy e-mailt, visszakap egy e-mailt, akár 10 percen belül, semmire nem kötelez önmagában, de egyvalamivel együtt jár természetesen, azzal együtt jár, hogy a tartalomszolgáltatás tekintetében, hogyha azután a részletező szabályoknál ön már bizonyos tartalmakat kínál, akkor odakerülhet a más vonatkozó jogszabályok hatálya alá. Én ebben semmilyen problémát nem látok, ráadásul nagyon sok helyen működnek hasonló szabályozások.

Mv.: - Ezeknek a kérdéseknek egy részéről nyilván még őszig fognak vitatkozni az országgyűlésben és gondolom  itt ebben a stúdióban is, a mai időnk sajnos lejárt,  köszönöm, hogy eljött.

R.A.: - Én köszönöm a lehetőséget.