Az Este 

Kéthavi kormányzás után is töretlennek tűnik a kormány népszerűsége 2010. július 28. 08:21

Az Este vendége Giró-Szász András, politológus, igazgató, Századvég Alapítvány

Mv.: - Jó estét kívánok!

- A választások óta csak apró változások mentek végbe a pártpreferenciákban, és a Fidesz népszerűsége továbbra is töretlen. Ez a legfrissebb közvélemény-kutatások eredménye. Ami kéthavi kormányzás után szokatlannak tűnik. Az Este vendége Giró.-Szász András, a Századvég Alapítvány igazgatója, jó estét kívánok!

Giró-Szász András, politológus, igazgató,  Századvég Alapítvány: - Jó estét kívánok!

Mv.: - Mielőtt még megnézzük a legfrissebb eredményeket, eddig mi volt a jellemző a rendszerváltás óta a korábbi kormányoknak kb. ugyanekkora időszakára?

G.Sz.A.: - Talán a döntő különbség az, az, hogy a 98-as, 2002-es, 2006-os választásnál is fej-fej melletti politikai erők zárták a parlamenti választásokat. Persze mindig az egyik kormányzati pozícióba került, a nagy ellenfele pedig ellenzékibe. De viszonylag közeli társadalmi támogatottsággal bírtak. Ebből adódóan ebben a periódusban a kormányoldal társadalmi támogatottsága konstans volt, azonban mivel a különbség kicsi volt, ez nem olyan szignifikánsan volt kimutatható, mondjuk ez a különbség, mint a jelenlegi helyzetben.

Mv.: - A jelenlegi helyzetben a Századvég legfrissebb felmérése szerint a választani tudó biztos szavazók körében a Fidesz támogatottsága 64%, ezt mutatjuk is most a képernyőn, az MSZP 16%-on áll, a Jobbikra a választók 10%-a szavazna. Az LMP-re pedig 8%. Tehát akkor ebben azért elég sok minden valóban szokatlan.

G.Sz.A.: - Ebből a szempontból szokatlan, bár azért meg lehet magyarázni nyilvánvalóan a parlamenti választások támogatottsága visszatükröződik ebben a számsorban. Azt világosan lehet látni, hogy jelenleg egy ilyen kegyelmi állapot van a politikában, ez több okkal magyarázható, egyrészt avval a kontraszttal, ami a jelenlegi kormányzati döntéshozatal és a korábbi között húzódik meg, legalábbis az emberek számára lecsapódva, a másik pedig az, és ez egyértelműen megmutatkozik a társadalmi támogatottságban is, hogy a parlamenti ellenzéki politikai pártok nem találják saját karakterüket. Lényegében egy karaktervesztésben vannak. Nem tudtak az eddigi 60 napban újraépítkezni, bár - hozzáteszem zárójelben - nem is feltétlen feladatuk az első 60 napban újraépítkezni, a legnagyobb problémájuk az, hogy nem tudják egymás között eldönteni, hogy ki lesz tulajdonképpen a Fidesz politikai váltópártja, ezért, bár lehet, hogy ez nem látszik első pillanatra, egymás között sokkal nagyobb harcot folytatnak, mint a parlamenti ellenzék és a parlamenti kormányoldal.

Mv.: - Mintha egyébként egyelőre az ellenzéki pártok közül leginkább csak a Jobbik vesztett volna a támogatottságából.

G.Sz.A.: - Ugye 16, 10 és 8. Persze, ezt így is meg lehet közelíteni, ez alapvetően azért van, mert az újonnan megalakult parlament első három hete olyan törvénykezési sorozatot hozott, a szimbolikus vagy nemzeti törvények kapcsán, teljesen mindegy, hogy hogyan értelmezzük ezeket, amelyek alapvetően a Jobbik vitorlájából fogták ki a szelet.

Mv.: -  Ez is volt talán a szándéka?

G.Sz.A.: - A politika sok mindenből áll, de ebből is, amire ön is utalt, tehát nyilvánvalóan a politikai ellenfelek vitorláiból a szelet kifogni, az egy politikai cél. Ugyanakkor, ha össze tudják kapcsolni olyan típusú döntéshozatallal, amelyik bizonyos szempontból régóta vár, vagy elvárt Magyarországon, bizonyos szempontból meg más érdekekkel is magyarázható, akkor tiszta politikai haszon lesz belőle.

Mv.: - Ez mondjuk, amit most mondott, ez felteszem vonatkozik az elszámoltatásra, vonatkozik mondjuk a Trianon emléknapra, vonatkozik a kettős állampolgárságra, mennyiben vonatkozhat az IMF-fel és az Európai Unió tárgyalódelegációjával való konfliktusra is?

G.Sz.A.: - Már arra gondol, hogy a Jobbik tud-e Fideszesebb lenni a Fidesznél?

Mv.: - A vitorlájából való szélkifogásra gondoltam.

G.Sz.A.: - Én azt gondolom, hogy az nem feltétlenül, ha jól értelmeztem a kormányzati szándékot, vagy egész pontosabban a miniszterelnöki szándékot, akkor a szimbolikus politizálás mellett a patrióta gazdaságpolitikára helyezte a hangsúlyt egyből a parlament megalakulása után, illetve a kormány megalakulása után. Ez nagyjából ebbe sorolható be, erős polémia van a közgazdász szakmában is, hogy milyen szempontból ítéljék meg ezt a helyzetet. Ugyanakkor látjuk mind a nemzetközi területen, hogy vannak nagyon érdekes lépések, gondoljon a romániai hiány elengedésre az IMF részéről, tehát nagyon nehéz most megállapítani, hogy mi lesz pontosan a vége Azonban azt lehet látni, hogy mindkét fél a saját logikája szerint, de  következetes lépéseket tesz, nyilvánvalóan az IMF-nek a logikája az egy vegytisztán közgazdasági logika, a kormányzat logikája pedig, figyelemmel a magyar társadalmat sújtó nehézségekre, egy más típusú, egy kormányzati logika.

Mv.: - Mondjuk a romániai hiányelengedés mögött az is ott van, hogy elég sok kiadáscsökkentő, sőt adónövelő intézkedésekre szorgalmazták közben, de ugye, ami a nagy kérdés, a magyar politikában, hogy mi lesz az önkormányzati választásokon, és az önkormányzati választások után. Mert pl. a nemzetközi pénzügyi elemzők is azon spekulálnak, hogy nyilván egy csomó fájdalmas döntést itt is meg kell hozni és ezt elodázzák az önkormányzati választások utánra. Mire lehet akkor számítani majd a pátpreferenciák alakulásában?

G.Sz.A.: - Nézze, ugye én nem vagyok közgazdász, tehát a makro-folyamatokról nem tudok önnek beszámolni, mindenesetre jelen pillanatban az látszik, hogy az embereket, a hétköznapjaikat élő embereket sokkal inkább érdekli az, hogy számukra befogadhatóbb, elfogadhatóbb, értelmezhetőbb kormányzati cselekvéseket hajt-e végre a kormány. Vagy pedig ugyanolyan anomáliákba keveredik-e, mint az elődje. Tehát azt gondolom, hogy ez a kegyelmi állapot akár tovább is tarthat, mint az önkormányzati választások, olyan nagy a differencia kormányzat és ellenzéki oldal között, hogy lényegében ebből a Fidesz tud továbbra is építkezni. A nagy kérdés az, az, hogy helyes vagy helytelen politikai úton jár a kormány és a miniszterelnök. Ha helyes úton jár, akkor a kormányzásának második, harmadik évére ebből kifejezetten olyan muníciót tud összeszedni, amely lényegében bebiztosítja számára a következő választásokat.

Mv.: - Azt mondja a legfrissebb, talán mai tanulmány ebben a Századvég Gazdaságkutató, aminek egyébként ön tulajdonosa, hogy az önkormányzati választások után nagy ellátórendszerekhez hozzányúlni mindenképpen elengedhetetlen lesz. Márpedig ehhez korábbi kormányok is megpróbáltak többször hozzányúlni, és nyilván nem tették tökéletesen, de óriási ellenállásba ütköztek.

G.Sz.A.: - Nézze, ugye itt nagyon sok teória van, a Századvég Gazdaságkutató is abszolút szakmai alapon hozzááll valamihez, a Századvég Gazdaságkutató szakemberei, azok a tulajdonostól, ha már így az előbb utalt, teljesen függetlenül határozzák meg a dolgaikat.

Mv.: - Én most nem is ennek a gazdasági vetületére vagyok kíváncsi, hanem, hogy amennyiben ez valóban elodázhatatlan és előbb-utóbb meg kell lépni,  akkor mit fog ez okozni pártszimpátia, illetve választói magatartás szempontjából?

G.Sz.A.: - Nézze, erről egy példa jut az eszembe, az a példa, amit a 200-es évek elején Portugáliában a portugál miniszterelnök hajtott végre, amikor is eljutott oda a portugál államháztartás, hogy nem lehetett tovább vinni a dolgokat, és a választásokat követően nem sokkal a portugál miniszterelnök a lakosság elé állt és világosan feltárta előttük a helyzetet. Ezen helyzet feltárása után és avval, hogy világosan elmondta azt, hogy mit kell majd meglépni, azzal a népszerűsége nem nagyon csökkent. Nem tudom, hogy jelen pillanatban gazdaságilag tulajdonképpen mi a helyzet Magyarországon, általában erről nagyon keveset tudunk. Lehetett hallani sok mindent a választások előtt, lehetett hallani sok mindent a választások után. Egy azonban bizonyos, hogy az Európai Unió és az IMF delegáció megbeszélése alapján is, ugye az Európai Unió pénzügyi biztosa azt mondta, hogy Magyarországnak azért kell többek között ilyen strukturális lépéseket meglépnie és én láttam a tegnap esti interjúját a miniszterelnökkel, ahol azért kell meglépni ezeket, mert a 2010-es I. féléves költségvetési politika nagyon komoly hiátusokkal bírt. Ez az első alkalom, amikor a 2010-es I. féléves költségvetési politikát a Bajnai-kormány utolsó féléves költségvetési politikáját nagyon komoly EU-s kritika érte.

Mv.: - Ez egy dolog, hogy mi vezetett idáig, és nyilván ezen sokan vitatkoznak, az viszont már egy merőben más kérdés, hogy amikor az emberek az őket negatívan érintő változásokat látják, akkor azon fognak elkezdeni gondolkodni, hogy akkor most erről ki, hogy és milyen mértékben tehet, vagy inkább érzelmileg reagálnak, ahogy egyébként eddig mindig tették. Hogy erről nem volt szó, hogy nekem itt bajom lehet, vagy mindenesetre negatív hatások fognak érni.

G.Sz.A.:-  Ugye rendszerekről beszélünk és struktúrák átalakításáról beszélünk, és általában az embereknek, legalábbis az eddigi politikai gyakorlat alapján mindig az jutott eszünkbe, hogy ez leépítéseket jelent, ez pluszterheket jelent és még sorolhatnám. Nyilvánvalóan ez is benne van bizonyos szempontból, ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezeknek a rendszereknek a pazarló, túlbürokratizált jellege is hihetetlen mennyiségű pénzt rejt, tartalékpénzt rejt magában, becslések szerint pl. a korrupció az kb. 1000 milliárdot tesz ki a hazai GDP-ből évente, a bürokráciában is van egy 150-250 milliárd körüli megfogható rész..

Mv.: - ..ehhez mondjuk hozzá kell tenni, hogy a bürokrácia megfogása emberek elbocsátását is jelenti, hiszen, ha csökkentik a bürokráciát, az állásokat jelenthet.

G.Sz.A.: - Nézze, persze ezt meg lehet így is közelíteni, de mondok önnek egy másik példát, a bürokrácia megfogása az többek között a csúcsminisztériumokon keresztül egymást kioltó  és ezáltal feleslegessé tevő politikai, mondjuk azt, hogy kormányzati poliszik megszűnését is jelentheti és ezekre komoly tíz-, néha százmilliárdok mentek el az előző időszakban.

Mv.: - Köszönöm a beszélgetést.

G.Sz.A.: - Én is köszönöm.