Magyarország államformája – akkor már harmadszor – újra köztársaság lett 2010. október 13. 10:34
A köztársaság kikiáltása 1989-ben - előzmények és a kompromisszum
Bár az Ellenzéki Kerekasztal kezdetben ragaszkodott ahhoz, hogy csak a demokratikusan megválasztott új országgyűlés határozhat az alapvető államjogi kérdésekről, az MSZMP viszont fontosnak tartotta, hogy már a választásokra is egy új, demokratikussá átformált Alkotmány keretei között kerüljön sor.
Már az államforma megnevezéséről is elvi viták voltak – tudniillik, hogy Magyarország köztársaság vagy népköztársaság legyen; - de a legélesebb ellentétek a leendő köztársasági elnök megválasztásának a módjáról alakultak ki; annyira, hogy ez a kérdés nem csak az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal, de az ellenzéki pártok között is törést okozott. Hosszas vita után az MSZMP javaslatával szemben a tárgyalóasztalnál azt a megoldást fogadták el, hogy az államfőt a parlament válassza, - de első alkalommal, kivételesen a nép közvetlenül választhasson köztársasági elnököt. A tárgyalásokat lezáró egyezmény aláírásakor azonban az SZDSZ és a Fidesz bejelentette, hogy nem írja alá a megállapodást, hanem népszavazást kezdeményez négy kérdésben; - és az egyik kérdés formálisan arra irányult, hogy az államfőt csak a szabad választások után lehessen megválasztani. Valójában ezzel az időpont-elcsúsztatással azt akarták elérni az ellenzéki pártok, - és a népszavazáson kis többséggel el is érték, - hogy az MSZMP jelöltje, Pozsgay Imre ne lehessen a demokratikus Magyarország első köztársasági elnöke. Ha ugyanis a választások előtt választottak volna elnököt, akkor neki lett volna a legjobb esélye.
A kompromisszum eredményeként végül 1989. október 18-án az Országgyűlés elfogadta az Alkotmány módosítását, amelynek az első paragrafusa értelmében Magyarország államformája – immár harmadszor – újra köztársaság lett. Az aznap esti kormányülésen az akkori művelődési miniszter, Glatz Ferenc azt javasolta, hogy a köztársaság kikiáltásának a napja a nemzeti egység erősítése, a társadalmi megbékélés jegyében október 23-a legyen.
Október 20-án az Országgyűlésben Szűrös Mátyás bejelentése szerint az úgynevezett „Október 23-a Bizottság” kérte, hogy az ünnepi aktus alkalomból szereljék le az Országház kupolájának a tetején levő vörös csillagot. Ezt akkor technikai okokra és a rövid határidőre hivatkozva nem tudták megoldani, de annyit megtettek, hogy a csillag kivilágítását megszüntették; a végleges leszerelésére csak 1990. január végén került sor.
1989. október 23-án, a déli harangszó után, az Országház nevezetes erkélyéről Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke - aki ettől a naptól kezdve ideiglenesen betöltötte az új funkciót: a köztársasági elnöki tisztet is, - a Kossuth téri lelkes tömeg előtt kikiáltotta a köztársaságot. Egy kicsit már megszokott módon, hiszen 1918-ban a népköztársaság, és 1946-ban a második köztársaság törvénybe iktatását is itt jelentették be a nép előtt, a Parlament lépcsőin; azóta annyi változott, hogy harmadik alkalommal már az erkélyről hangzott el ugyanez. Tudjuk, más országokban elég egyszer kikiáltani a köztársaságot, - hát a mi zűrös XX. századi történelmünkben háromszor történt ez meg, egyetlen évszázadon belül.
Végül is: három a magyar igazság…