Váltsunk, ne váltsunk? Tudja valaki, hogy mivel járunk jobban? 2011. január 17. 09:23
Pro és kontra - Binder Istvánnal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivőjével és Müller Jánossal, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadójával
A műsorvezető: GULYÁS ISTVÁN
Mv.: - A múlt hét elején a PSZÁF állásfoglalása kiverte a biztosítékot mind a lakosság, mind a pénzügyi szakértők körében. Ebben ara buzdítják a frankhiteleseket, hogy euróhitelre váltsanak. Aztán két napra rá már finomodott az álláspont. Váltani kell ugyan, de nem most. Mit csináljunk hát nyomasztó hiteltörlesztésünkkel? Hitelátváltás pró.
R.: - A devizaárfolyamok ingadozása pont olyan szeszélyes, mint az időjárás. Reggel még esett, most meg úgy néz ki, mintha tavaszodna. Mindeközben a hiteleseknek fogalmuk sincs, hogy mit csináljanak. Váltsanak vagy ne váltsanak?
R.: - Tavaszodik? Még csak január van. És, ha még többet fog esni? Ha még inkább beborul? Úgyhogy jöjjenek az érvek a mellett, miért érdemes most váltani. A saját zsebünkre meg a játék nem vicces és rendkívül bonyolult.
Binder István, szóvivő, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: - Mindenképpen a magyar ügyfelet ebből az egész világgazdasági történetből annyi érdekli, hogy ő következő hónapban ne egy ennyire hektikusan ugráló ilyen jelentősen kilengő törlesztő részlettel találkozzon a saját csekkjén, hanem tudjon fizetni rendesen.
R.: - Innen indulunk, ez az alaphelyzet. Éppen ezért a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete megfelelő és helyes gyakorlatnak tartja az átváltás lehetőségét. Ha úgy tetszik, a bankok helyett próbál gondolkodni, mert ez a javaslat nekik is eszükbe juthatott volna még évekkel ezelőtt - mondja a Felügyelet szóvivője.
Binder István, szóvivő, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: - Lehet, hogy valaki úgy gondolkodik előre, hogy én 217-en szálltam be, most 225, de így is megéri nekem átváltani, mert az elmúlt évek azt mutatták, hogy az euró alapú kölcsönnél nem 10%-okat ugrik a havi törlesztő részletem, hanem csak 1-5%-ot És azt én még tudom előre picit bizonyos veszteséget bevállalva finanszírozni. És ezután gyakorlatilag nyugodtabban fogok aludni. Az elmúlt évek azt mutatták, és azt mutatják, hogy az euró az együtt sír, együtt nevet a forinttal, együtt mozog vele, és ebből következően olyan hirtelen megingásokra, olyan hirtelen váltásokra, mint a svájci franknál történt, nem kell számítani.
R.: - A deviza alapú hitelek csaknem 98%-a hosszú lejáratú autó vagy jelzáloghitel. Magyarország pedig elképzelhetően még a hitel futamideje alatt csatlakozik az euróövezethez. Akkor pedig az árfolyamkockázat megszűnik, vagy mindenesetre jelentősen csökken. Remek hír. Persze a hiteladósok többsége még 150 Ft-os árfolyamon vette fel azt a temérdek svájci frankot. A lakáshiteleken belül pl. hat év alatt 7,6%-ról 64,5-re nőtt a devizahitelek aránya, ami most nagy bajnak tűnik, de lehet, hogy nem a világ vége.
Müller János, vezető tanácsadó, Magyar Bankszövetség: - Ha valaki 200-ben vagy 2005-ben felvett deviza alapú hitelt még, ha az összes törlesztést és visszafizetést megnézzük, még midig jobb helyzetben van, mintha akkor forintban vett volna fel hitelt.
R.: - A Bankszövetség nem jellemzően kommentálja a felügyelet körleveleit, azok ugyanis általában a bankok vezetőinek szólnak. Most viszont kivételt tesznek, mert rengeteg bebukhatnak, csődbe mehetnek. Az adósok jelentős része munkanélküli lett. A forint árfolyama a deviza alapú hiteleknél tartósan nagyon gyenge, a nemzetközi bankközi kamatok megemelkedtek, mert Magyarország kockázati besorolása sokat romlott. Ennek a helyzetnek nincsenek nyertesei csak vesztesei vannak. Még a bankok is hoznak áldozatokat.
Müller János, vezető tanácsadó, Magyar Bankszövetség: - Például ugye most már 2008 vége óta alkalmazzák a futamidő hosszabbítást, alkalmazzák azt, hogy a tőketörlesztés alól mentesítést adnak meghatározott időre és csak kamatot kell fizetni. Kamat visszatérítést alkalmaznak, ezeknek az eszközöknek a kombinált módszereit alkalmazzák.
R.: - És még sorolhatnánk mi mindent tesznek a bankok értünk, bajba jutott ügyfelekért. Lehet, hogy ez most senkit nem érdekel, de a tavalyi kormányzati intézkedések és a bankokra kivetett adóknak köszönhetően egyébként a magyar bankok többsége veszteséggel zárja a 2010-es évet.
Binder István, szóvivő, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: - Már törvénnyé érett a mi javaslatunk a középárfolyamon való törlesztésre vonatkozóan. Illetve az egyoldalú szerződésmódosítások tilalmára vonatkozóan.
R.: - Tessék. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is megtette, megteszi a magáét.
Müller János, vezető tanácsadó, Magyar Bankszövetség: - 279 - nem látok ám - 10 és280,50, tehát a közép és az eladási közöttig az 1 Ft valamennyi a különbség. Tehát gyakorlatilag erről beszéltünk, hogy amikor ugye kormányrendelet írta elő, hogy középár, hogy eladási árfolyam helyett középárfolyamon kell a hiteladósoknak a törlesztő részleteket átszámítani.
R.: - 1 Ft.
Müller János, vezető tanácsadó, Magyar Bankszövetség: - Hát erre mondtuk azt, hogy ez 1-2000 Ft max könnyebbséget jelent.
R.: - De az euró biztonságos, kevésbé kockázatos, kiszámítható, jobban alszunk tőle, és mivel az európai bankok vannak leginkább jelen kicsiny hazánkban. Így jobb árfolyamon tudják nekünk beszerezni ezt a majdnem közös valutát. Mindenki maga dönt.
Mv.: - Ha most váltanánk euróhitelre, a havi törlesztő részlet azonnal megemelkedne. Ráadásul az eddigi veszteségünket már örökre elkönyvelhetnénk. Vagyis ezzel csak a bankok járnának jól. Okosabb inkább kivárni? Hitelátváltás kontra.
R.: - A helyzet változik, folyton változik. Még az is elképzelhető, hogy jobb lesz.
R.: - Ha reggel egyszer már esett miért ne szakadhatna le az ég még egyszer?
R.: - Én várnék egy kicsit. A nap megint mindjárt ki fog sütni.
R.: - Jó rendben, adok egy hónapot vagy kettőt. Várhatok én is. A mérleg nyelve nem akar egyértelműen elbillenni, hiába súlyozgatunk a serpenyőkkel.
Lénárd Mariann, főtitkár, Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete: - Először is azt mondanám, hogy senki nem gondolkodik az átváltáson, szinte mindenki azért küzd, hogy, hogy tudná életben tartani a hitelét, hogy ne mondják fel, ne legyen szankció, vagy akár ne kelljen moratóriumot élveznie.
R.: - A Banki Hitel Károsultjainak Egyesületénél egyre több a bedőlt hitelesek száma. Ők azok, akik a kilakoltatási moratóriumot élvezik, még április 16-ig. Legkevésbé sem érdekli őket az árfolyamkockázat. 100 ezren agy annál is többen vannak. Ez már súlyos szociális és társadalmi probléma, rajtuk az átváltás sem segít. Az államnak kell lépnie.
Lénárd Mariann, főtitkár, Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete: - Nagyon sok embernek az a problémája, hogy annyira megemelkedett a tartozása, hogy sok esetben nem ér annyit az a fedezeti ingatlan, nem tudná annyiért eladni, amennyi a tartozás.
R.: - Szóval drukkolnak a forintnak, mint ahogy egyébként mindenki. Bankárok, elemzők és károsultak egyaránt.
Lénárd Mariann, főtitkár, Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete: - Most egyértelmű, hogy a pénz piacon több euró van, jobb költséggel lehet a pénzintézeteknek hozzájutni, de ez inkább a bankoknak érné meg, hogyha az ügyfelek euróra váltanának. Az, hogy mit hoz a jövő, azt senki nem tudja. De az egyértelmű, hogy most azt kell kivárni minden ügyfélnek, hogy hátha a svájci frank egy kicsit megnyugszik. Ha visszább tudna menni, adott esetben a mostani törlesztő részleteken kívül a tőke is lehetne kevesebb.
Müller János, vezető tanácsadó, Magyar Bankszövetség: - Egy dolgot a bankok nem vállalhatnak, és pl. én sem tudok most ebben a nézőknek segíteni, hogy én bármiféle jóslásba bocsátkoznék, tehát azt merném mondani, hogy 5 hónap múlva, 8 hónap múlva milyen les a forint svájci frank árfolyama, vagy euró árfolyama. Nem tudom azt sem megmondani, hogy a nemzetközi minősítő intézetek Magyarország mostani adósbesorolását esetleg javítják-e, vagy nem.
R.: - Viszont hallgathatunk rádiót, nézhetünk tévét, olvashatunk újságot és gondolkodhatunk hangosan.
Müller János, vezető tanácsadó, Magyar Bankszövetség: - Hétfőn ült össze a svájci Jegybank, az ottani jegybanktanács, és konzultáltak a legnagyobb svájci cégek vezérigazgatóival. Ez az erős frank tönkreteszi a svájci gazdaságot. A svájci export az, ugye olyan keveset kapnak az exporttermékeikért, tehát a svájci Jegybank most határozta el, helyesebben most, hogy milyen döntést hoztak azt nem tudom, de ma reggel hallottam a rádióban a svájci Jegybanknak a képviselője nyilatkozott, és mondta, hogy határozott lépéseket akarnak tenni annak érdekében, hogy gyengítsék a frankot.
R.: - És akkor jöjjön egy tucat ha. Ha Magyarországon a nemzetgazdasági miniszter februárban elárulja a kormány strukturális reformprogramját, ahogy azt ígéri, és, ha ez megtörténik, és, ha a piacok ezt pozitívan fogadják, ha a svájci Jegybank lépéseket tesz, akkor nem elképzelhetetlen az sem, hogy a svájci frank 200 Ft alá megy. Netán elszalad 180-ig.
Samu János, elemző, Concorde Értékpapír Zrt.: - Azt gondolom, hogy mivel most nagyon nagy a pesszimizmus az eurózóna jövőjével kapcsolatban, viszonylag jelentősek a félelmek, az aggodalmak a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatban. És ezért azt gondolom, hogy a következő hónapokban lehetnek olyan periódusok, amikor a jelenleginél oldottabb lesz a befektetői légkör. És emiatt jobb időpont és alkalom is kínálkozik arra, hogy átváltsuk európa a svájci frank hitelünket.
R.: - Itt a pont 2011. január 16-án. Innen úgy néz ki, hogy nem néz ki sehogy. Ha váltunk, nyugodtabban alszunk, ha meg drukkolunk, akkor tudja valaki, hogy mi lesz?