Mit mondanak az elemzők Orbán Viktor két évértékelő beszédéről? 2011. február 15. 07:22
Az Este vendége Giró-Szász András, a Századvég Alapítvány igazgatója és Krekó Péter, a Political Capital vezető elemzője
A műsorvezető: NIKA GYÖRGY
Mv.: - Politológusokkal folytatjuk Orbán Viktor miniszterelnök parlamenti beszédének elemzését, az Este vendége Giró-Szász András, a Századvég Alapítvány igazgatója, jó estét kívánok!
Giró-Szász András, igazgató, Századvég Alapítvány: - Jó estét!
Mv.: - És Krekó Péter, a Political Capital vezető elemzője, jó estét kívánok!
Krekó Péter, vezető elemző, Political Capital: - Jó estét!
Mv.: - Egy héten belül két évértékelő beszéd, az egyik egy politikai körben, a másik egy parlamenti körben. Mi a különbség? Vagy volt-e markáns különbség a két beszéd között?
Giró-Szász András, igazgató, Századvég Alapítvány: - Ez a különbség, amire ön is elhívta a figyelmet. Tehát, ha megnézzük a mai beszédet, akkor persze ha a tartalmát nézzük, akkor nagyon hasonlít az előző beszédre, de, hogyha a csapásirányokat nézzük, akkor ez világosan látszik, hogy a Parlamentben lett elmondva. Az első eleme az volt, hogy az őszi ülésszak zárultától a mostani ülésszak megnyitásáig lényegében történt lépésekről beszámolt a parlamentnek. Utána egy helyzetértékelést adott, és utána pedig a helyzetértékelésből fakadó parlamenti feladatokat vázolta fel a miniszterelnök.
Krekó Péter, vezető elemző, Political Capital: -Egy fontos kérdés, ami körül a viták is kicsúcsosodtak, hogy mennyi konkrétum hangzott el ebben a beszédben. Múlt héten azt mondtuk voltaképpen, hogy egy olyan beszéd, amelyet alapvetően a saját tábornak tart a miniszterelnök és a célja az is, hogy a jobboldal számára valamiféle víziót vázoljon fel, hogy teljesen természetes, műfaji sajátosság, hogy igazából nem sok konkrétum hangzik el. Én azt hiszem, hogy most a parlamenti beszédben ennél több konkrétumot vártak egyébként, talán a választók is, az elemzők is, és egyébként a külföldi megfigyelők, a piacok is. És én azt gondolom, hogy a miniszterelnöknek az lett volna inkább az érdeke, hogy több konkrétumot mondjon, egyrészt azért, mert itt nem nagyon népszerű intézkedések következnek És erre fel kell lassan készíteni a közvéleményt. Minél jobban kitolja ezt a kormány, annál jobban felerősödnek az abbéli félelmek, hogy itt tényleg valami nagyon brutális csomag következik. Másrészről pedig szerzett még korábban azzal egyfajta bizalmat a magyar kormány, hogy előrevetítette a kiadáscsökkentő intézkedéseket, viszont, hogyha a piacok pedig azt látják, hogy ezeknek a bejelentését tologatja a kormány, ami mögött én nem sejtem azt, hogy ezeknek egy olyan szándék állna, hogy ezeket ne jelentsék be, tehát erős a kormány szándéka, szerintem nincsenek még kidolgozva, akkor pedig ez a frissen szerzett bizalom elillanhat. Tehát én azt hiszem, hogy van veszélye itt most adott esetben annak, hogy kevés konkrétumot hallottunk.
Mv.: - A piacon nem reagáltak negatívan. Sőt, majdnem, hogy rezzenéstelen arccal fogadták, az más kérdés, hogy ez mennyi Sőt majdnem, hogy rezzenéstelen arccal fogadták, a m ás kérdés, hogy ez mennyi ideig lesz így.
Giró-Szász András, igazgató, Századvég Alapítvány: - Azért két dolgot kell látni, egyrészt a piacok reagálását az ügy befolyásolta, hogy a miniszterelnök pár nappal ezelőtt bejelentette, hogy ezt a 250 milliárdos biztonsági alapot, és azért három nap alatt lényegében tárca szinten kezelték, hogy melyik tárcától mekkora mondjuk megtakarítást vagy zárolást kívántak viszonylag gyors kormányzaton belüli lépések követték és erre nyilvánvalóan valamilyen pozitívan reagál a piac. A másik, ami a konkrétumokat illeti, szinte ma azért az s benne van és ilyen szempontból is figyelnünk kell a dolgokat, hogy egy 6-7 nappal ezelőtt az EU-s csúcson azért egy teljesen új Európát vázoltak fel az ott megjelent kormány- és államfők. Lényegében az euró zóna különválik a többiektől és nagyon kemény nyilatkozatot tettek formálisan és informálisan is.
Mv.: - A kétsebességes Európa?
Giró-Szász András, igazgató, Századvég Alapítvány: - Hát igen, de azért ez sok minden másról is szól. Azért ez arról is szól, hogy az euró övezet tagállamai lényegében csak saját magukat kívánják menteni, és az övezeten kívülieket annyira nem. Ezért a már meglévő elképzeléseket is újra kell gondolni, Lengyelországtól egész Magyarországig.
Mv.: - Ha már az Uniót szóba hozta, Orbán Viktor a beszéde elején egyértelművé tette, hogy Magyarország önálló és független állam és nem hagyja magát befolyásolni, semmilyen ügyben.
Orbán Viktor, miniszterelnök: - A médiatörvény ürügyén támadást indítottak Magyarország ellen. A magyarok demokratikus elkötelezettségét megkérdőjelezték, a Magyarországnak és a magyaroknak kijáró tiszteletet megsértették. A magyarok önbecsülését figyelmen kívül hagyták. A kormány ezt a támadást visszaverte. A támadók érveit nevetségessé tettük, a magyaroknak járó tiszteletet meg- és kiköveteltük, önbecsülésünk sérthetetlenségét nyilvánvalóvá tettük. Ideje, hogy mindenhol megértsék, vége annak a korszaknak, amikor Magyarország adathamisításokkal, hazugságokkal, hatalommal való visszaéléssel, eljátszotta a nemzetközi megbecsülést. Ami történt, megtörtént. Azokat, akik ezt elkövették Magyarországgal a felháborodott magyarok megbüntették és félreállították. A mostani kormánnyal nem fogják feltörölni a padlót, ahogy ezt ügyefogyott és szerencsétlen elődeinkkel tették.
Mv.: - Kinek üzent a miniszterelnök? Ez egy belpolitikai üzenet volt, külpolitikai vagy mindkettő?
Krekó Péter, vezető elemző, Political Capital: - Szerintem egyértelműen belföldi közönségnek szólt ez az üzent. Azért, ha megfigyeljük, hogy milyen hangnemben beszél Európában, mondjuk egy diplomáciai tárgyaláson a miniszterelnök vagy utána egy közös sajtótájékoztatón, azért nem ezt hallhatjuk, tehát itt azért nagyon komoly kritikákat kapott a médiatörvény miatt a kormány, érdekes volt egyébként az, hogy a külföldi kritikák gyűrűztek be, tehát akkor erősödött fel a belföldi kritika, miután a külföldi kritika bejött hozzánk és ebben a, tehát azok után, hogy ennyire komoly kritikával nézett szembe, ezek után muszáj volt a kormánynak azt is valahogy egyértelművé tennie, hogy a mostani beszédben a médiatörvény miatti, látszólagos presztizsveszteséget vagy vereséget voltaképpen nem szenvedte el, vagy túl van rajta. Azért azt ezen a ponton szerintem érdemes látni, hogy igaz az, hogy látszólag a médiatörvény körüli botrányok megoldódtak, de azért az Európai Unió két legerősebb országától kaptuk annak idején a legerősebb kritikákat, Németországtól és Franciaországtól, és azért számíthatunk arra, hogy a jövőben is azért a diplomáciai hatása a médiatörvény körüli botrányoknak azért nem múlik el teljesen nyomtalanul.
Mv.: - Úgy tűnik, hogy a miniszterelnök viszont lezártnak tekinti ezt az ügyet.
Giró-Szász András, igazgató, Századvég Alapítvány: - Bizonyos szempontból úgy tűnik, hogy igen, ugyanakkor én azért én nem úgy látom, hogy egy ilyen kettős beszéd lett volna. Visszaemlékezve az Európai Parlament előtt elmondottakra, vagy az azt követő sajtótájékoztatóra, azért ott is viszonylag markánsan képviselte ezeket a nézeteket a miniszterelnök. Majdnem, hogy ugyanebben, ugyanezekkel a szavakkal és ugyanezekkel a formákban, akár az Európai Parlamentben, akár utána lévő sajtótájékoztatón a németekhez, illetve az Európai Parlamentben Comdithez intéztt szavai, vagy Martin Schultzhoz intézett szavai azért hasonló keménységet tükröztek.
Mv.: - Lépjünk tovább, a miniszterelnök bejelentette, hogy megbízta Matolcsy Györgyöt arra, hogy március 15-éig dolgozza ki az ország újjászervezésének a programját, programjait. Ez például az a pont, amit már múlt időben emlegetett volna egy pár elemző a mai beszéd után és most egy új dátum született, a március 15-e, ami egyébként akár számon kérhető is majd. Hallgassuk erről a miniszterelnököt.
Orbán Viktor, miniszterelnök: - Ahhoz, hogy az államadósság veszélyét elhárítsuk, ahhoz, hogy a gazdaság biztos alapokon indulhasson meg szükségünk van egy olyan programra, amely újjászervezi Magyarországot. De nemcsak technikai, hanem kulturális értelemben is. Megújítja a munkakultúránkat, a szociális kultúránkat, az egészségkultúránkat, vagyis az élet minden fontos területén a XXI. század valós kihívásaira készít fel minket magyarokat. Ez Magyarország hangja. Ha véget akarunk vetni az elszegényedésnek, ha biztos fejlődést akarunk, azt egyetlen módon tudjuk elérni. Úgy, hogy mindenki, aki munkaképes annak legyen munkája, és tudjon megélni a munkájából. Ez a felemelkedés egyszerű, ám nehéz receptje. Annak, aki képes és akar dolgozni, csak a munkalehetőség segít. Nemcsak azért, mert ezzel pénzhez jut, hanem azért is, mert a munka adja vissza az emberek önbecsülését és önbizalmát. Ezért felkértem Matolcsy miniszter urat, hogy az ország átfogó újjászervezésének programját dolgozza ki. Ennek a programnak az összes eleme azt a fő célt szolgálja, hogy mindenkinek, aki munkaképes, legyen biztos megélhetést jelentő munkája Magyarországon. Ma mindenhol ez történik a nyugti világban. Ha úgy tetszik, ország újjászervezési verseny indult.
Mv.: - Tehát olyan konkrétumokat várt itt az elemzői politikai gárda, hogy pl. szó lesz majd arról, hogy hogyan alakítják át a nyugdíjrendszert, a rokkant nyugdíjasi rendszert, a tömegközlekedési kedvezményeket, az oktatást, az egészségügyet, a különféle ellátó, kirovó rendszereket. Ehhez képest nem hallottunk konkrétumokat, azonban mégis csak elhangzott valami, hogy a gazdasági miniszternek ki kell dolgoznia bizonyos szempontok alapján egy rendszert. Ez a rendszer mi lehet?
Giró-Szász András, igazgató, Századvég Alapítvány: - Erről már nagyon sok mindent lehetett az elmúlt időszakban hallani, amik alapján azért körvonalazódtak ezek a területek, amikről ön is beszélt, azonban nem kívánom magamat ismételni, de az elmúlt 1,5 hét olyan történéseket eredményezett az Unió belül, hogy mindenféle ilyen koncepciót, ha még meg is tartják, az eredeti elképzeléseket, akkor is egy olyan másik rendszerbe kell beilleszteni, amely a kétsebességes Európa új rendszere. Tehát tulajdonképpen tudomásul kell vennie Lengyelországnak, Csehországnak, Szlovákiának, Magyarországnak, Romániának, Bulgáriának és még sorolhatnám a kisebbeket, hogy bizony, ha náluk bármi probléma következik be, akkor ők nem lesznek abban a helyzetben, mint Görögország, vagy Írország vagy esetlegesen a jövőben Portugália, egyszerűen az Európai Unió olyan típusú segélycsomaggal nem fogja őket kihúzni a bajból, ezért saját maguknak kell gondoskodnia, mondjuk az ilyen szerencsétlen helyzetekről. Éppen ezért az ilyen típusú kormányzati lépéseket már abba az új rendszerbe kell beleilleszteni, amiben ez az állami, állam saját magáról való gondoskodás valamilyen formában megjelenik.
Mv.: - Tehát akár kész tervek is lehettek, de ezek szerint lehet egy olyan variáció, hogy újra kell gondolni a koncepciót.
Giró-Szász András, igazgató, Századvég Alapítvány: - A politikának flexibilisnek kell lenni ilyen helyzetben.
Mv.: - De Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ő vállalja azt, hogy Magyarország egy önálló gazdasági utat jár be, ebben senki nem akadályozhatja meg, és ennek teljes létjogosultsága is lehet.
Krekó Péter, vezető elemző, Political Capital: - A gazdasági prioritások szerintem azok elég nyilvánvalóan kijöttek ebből a beszédből, mint ahogy az előző beszédből is, munkahelyteremtés és államadósság-csökkentés. Ez a két fő pont. Ami köré szervezi a gazdaságpolitikai céljait a Fidesz. Ami kevésbé világos az, az, hogy milyen úton kívánja ezt elérni. Egészen pontosan azt mondhatjuk, hogy valóban voltak ezzel kapcsolatban egyértelmű megjegyzések, de ezek
Újságinterjúkban hangzottak el leginkább. Tehát nem volt ezzel kapcsolatban hivatalos bejelentés. Amit pedig most láthatunk az egy ötletelés, én valóban úgy gondolom, hogy igaz lehet az is, hogy vérzivataros időket élünk és ezért a koncepciókat jól ki kell érlelni, de az is igaz szerintem, hogy valószínűleg még nincsenek olyan készültségi fokon még ezek az elképzelések, hogy a miniszterelnök a nyilvánosság elé vigye őket. Annak egyébként van egy, lehet egy másik funkciója is, hogy gyakorlatilag a parlamentnek illetve a gazdasági miniszternek delegálta azt a feladatot, hogy ezt a csomagot kidolgozza és elfogadja, a miniszterelnök saját magát próbálja személyesen védeni azáltal, hogy egy kicsit valószínűleg háttérbe húzza majd magát, és nem ő fogja megvívni mondjuk azokat az elég fontos és valószínűleg elég heves ágazati konfliktusokat, amelyeket a reformcsomag kidolgozásakor meg kell vívni, hanem ezt a kormány egyes tagjai, illetve a frakció képviselői teszik majd.
Mv.: - Itt volt néhány perce Szijjártó Péter, aki nem cáfolta, hogy a koalíción, sőt a nagyobbik kormánypárton belül is vita van pl. az egészségügyről, pl. az oktatás koncepciójáról. Ezek mind hatalmas rendszerek, évek óta bajlódik vele minden kormány. De a vita akadályozhatja-e azt, hogy ezek a koncepciók kiérlelődjenek? És nyilván szó lehet a nyugdíjról, a tömegközlekedésről, bármiről, amiben mondjuk több százan nem értenek egyet a Parlamenten belül és akkor nem is beszéltünk arról, hogy milyen társadalmi vita lehet erről.
Giró-Szász András, igazgató, Századvég Alapítvány: - A vita bizonyos szempontból mindig is építő jellegű, nekem spanyol tapasztalataim vannak ezen a téren, ott egy hasonló néppárt vitte a kormányrudat 8 éven keresztül, ott nagyon komoly viták voltak a Partido Populáron belül, egyébként pont ezen két ágazat kapcsán, és a végén mindig a kormány és azon belül a kormányfő döntött. Tehát a viták fontosak, viszont a kormánynak és kormányfőnek kell tisztában lennie a közép- és hosszú távú terveivel. És annak alapján eldönteni, hogy melyeket integrál, melyeket hagy kívül a rendszeren.
Mv.: - Most jól értem, hogy az t mondja, hogy a kormány mégsem vonulna ki, vagy vonulna a háttérbe?
Giró-Szász András, igazgató, Századvég Alapítvány: - Szó szerint azt próbáltam elmondani, hogy nyilvánvalóan ezek a viták zajlanak, de előbb-utóbb a kormánynak pontot kell tenni rá, integrálva a befogadható elképzeléseket. Ezekből a vitákból.
Krekó Péter, vezető elemző, Political Capital: - Itt látni kell, hogy azért van egy politikai szintek közötti konfliktus is, az oktatás illetve az egészségügy kapcsán. Azt többször előrevetítette a kormányfő, hogy ezeken a területeken bizonyos fokú centralizációra készül, tehát egyes eddigi önkormányzati kézben lévő feladatokat magához vonna és ez jól látható és egyébként a hétvégi frakcióülésről kiszivárgó hírek is ezt mutatják, hogy azért ez nem arat osztatlan lelkesedést, így a frakción belül. És azért ez azt jelenti, hogy egyes önkormányzati képviselők vagy polgármesterek ,Fideszes polgármesterek, ezen a szinte konfliktusba kerülhetnek a kormánnyal, hiszen azáltal, hogy egyes feladatokat átvesz, vagy átvehet tőlük az állam, azáltal bizonyos szempontból ki is üresedhetnek az önkormányzatok. És egyébként ehhez hasonló konfliktusból azért még sok lesz az elkövetkező időszakban, én azt gondolom, hogy az elkövetkező fél év az a legnehezebb időszaka lesz kormányzásnak, mind a gazdasági intézkedések szempontjából, mind a diplomáciai szempontból az uniós elnökség miatt. És az alkotmányozás feladata is a kormány előtt áll és arra kell berendezkednie, hogy azért ez a saját tábort is sok ponton meg fogja osztani.
Mv.: - A miniszterelnök több percet szentelt az államadósságnak, a államadósság csökkentésének, annak, hogy miét fontos ez és annak, hogy miért nem járható út az államadósság növelése. Vagy akár szinten tartása. Hallgassuk.
Orbán Viktor, miniszterelnök: - Sok olyan ország van, még csak azt se mondom, hogy a nyugati világon kívül, mert belül is találunk belőlük néhányat, akik nem fogják tudni visszafizetni az államadósságukat. Nem kevesen vannak. Ha látjuk a számokat, ismerjük a trendeket, ki tudjuk számolni, eljön a pillanat, a törlesztésnek az adott napja, amikor egész egyszerűen több ország nem fog tudni fizetni. Nekik majd átütemezik az adósságukat. Az a kérdés, amit meg kell válaszolni, szeretnénk mi ezek közé az országok közé tartozni tisztelt képviselőtársaim? Valóban azt gondoljuk, hogyha az adósságot nem visszafizetjük, hanem bejelentjük, hogy nem tudunk fizetni és utána elkezdik azt átütemezni, akkor mi jobban fogunk járni? A fizetésnél sokkal jobban fáj az adósság újjárendezése. Adósság-elengedés, szeretném megjegyezni, olyan nincsen. Sose volt. Nézzenek ennek utána egy kicsit alaposabban. Az adósságot átszerkesztették, átütemezték és átszerkesztették, és a nemzetközi tapasztalat az, az, hogy mindenki rosszabbul járt, aki ebbe a körbe került, és nem sikerült ebből kimaradnia. Ezért én kalandorságnak, átgondolatlannak, megfontolatlannak és szakmailag védhetetlennek tartom azt az álláspontot, hogy Magyarország az adóssága törlesztése helyett meneküljön bele inkább egy adósságválságba, és vállalja az ország fizetésképtelenségével járó kártételt. Ezt én nem vállalom. Nem javaslom a parlamentnek, nagyon kérem, hogy erre az útra a Magyar Országgyűlés ne lépjen rá.
Mv.: - Ez egy világos üzenet, tehát ugyan a miniszterelnök hosszan fejtegette, de a piacoknak, a külföldnek egyértelmű, hogy Magyarország adósságot nem fog visszatartani, vagy tartja magát ahhoz, hogy idén 2000 valahányszáz millió Ft-ot, jövőre ugyancsak ennyit, később 3000 fölöttit, tehát hatalmas összegekről beszélünk. Hogyan lehet ezt megoldani?
Giró-Szász András, igazgató, Századvég Alapítvány: - Persze a piacoknak ez egy nagyon jó üzenet, a átlag magyar választónak azért nyilvánvalóan valamilyen magyarázatra szorul, mert az, hogy most 80%-ról a kormány kitűzte, hogy 72-73%-ra szorítsa le az adósság százalékos arányát, a olyan sokat nem mond, de, hogyha már úgy nézzük, hogy ez a leszorítás ez évi kb. olyan 300-350 milliárd Ft tőke és kamattartozástól mentesíti az államháztartást, amit másra lehet fordítani, akkor már sokkal kézzelfoghatóbb, és ugye a kormány, ha jól értettem, elkötelezett abban, hogy a költségvetésbe beszámított 540 milliárdon fölül megmaradó magyar állampapírban lévő kötelező magánnyugdíjpénztárból átvándorló összeget azt lényegében államadósság-csökkentésre fordítja, és ez maga is már több mint 200 milliárd éves kamattörlesztéstől mentesíti az államot.
Mv.: - Ez megy ugye a nyugdíjreform és államadósság-csökkentő alapba.
Giró-Szász András, igazgató, Századvég Alapítvány: - Így van, és a másik az egy nagyon érdekes momentum volt a mai napnak, ugyanis az egyik ellenzéki frakcióvezető az LMP frakcióvezetője, lényegében egy multinacionális cégen keresztül bemutatott példával világosan megmutatta azt, hogy a magyar államháztartás milyen bevételektől esik el. A példa az volt, hogy egy nagykereskedelmi lánc anyaországában a nyereség előtti adózásnak 26%-át fizeti be, ez a brit államháztartásba, míg Magyarországon 1,5%-ot. És nyilvánvalóan itt nem megszorításokról beszélünk, itt a szabályozók komolyabb betartásáról beszélünk. Amellyel szintén az államháztartási, mondjuk azt, hogy egyenleget lehet javítani.
Krekó Péter, vezető elemző, Political Capital: - Emlékezni kell arra, hogy 2008-ban Orbán Viktornak volt egy olyan felvetése, hogy meg kell azt gondolni, hogy egyes adósságtételeket átütemezzünk, és ennek a kijelentésnek akkor rendkívül rossz nemzetközi visszhangja volt. Én azért is gondolom, hogy ez most egy nagyon fontos kijelentés, mert ezt megcáfolta az ezzel kapcsolatos spekulációkat, hogy van lehet egy ilyen terve a kormánynak. Én azt gondolom, hogy ez volt egyébként egy fontos konkrétum a beszédben. Még én kettőt említenék, és másik kettő is az államadósság csökkentéséhez kapcsolódik, az egyik a stabilitási alap, ami összegszerűen nem jelent szerintem egy nagyon nagy tételt, 250 milliárd, ami költségvetési léptékekben mérve nem nagyon nagy, de a külföld felé egy fontos üzenet azzal kapcsolatban, hogy a kormány tartalékot is tud képezni, tehát fiskális szempontból biztonság van. A másik pedig az a törekvés, hogy az alacsonyabb államadósság-szintet, az államadósság csökkentését azt valahogy az alkotmányban is megjelenítsük. Mert én azt gondolom, hogy ez a három üzent együttesen azért jól mutatja, hogy valóban az államadósság csökkentése egy fő cél és ez nem véletlen, mert valóban azt láthatjuk, hogy EU-szerte, hogy azok az országok dőlnek be, vagy kerülnek csőd közelébe, államcsőd közelébe, ahol az államadósság szintje rendkívül magas. Tehát ez, ha abból indulunk ki, hogy azért egy nagyon nehéz gazdasági időszak következik nemzetközi szinten is, azért nyilvánvalóan egy kiemelten fontos cél.
Mv.: - Ha már az alkotmányról beszéltünk és aztán folytathatjuk, bocsánat, hogy közbevágtam, csak van még a miniszterelnöktől pár mondatunk, arról, hogy alkotmányos garanciák kellenek a magyar gazdasági érdekek érvényesítéséhez. És a miniszterelnök ezt konkrét formába is öntötte mai beszédében.
Orbán Viktor, miniszterelnök: - A magyarok végre hosszú távú stabilitást akarnak, és várnak el. Én magam is azokkal értek egyet, akik szerint nem elég véghez vinni a fontos változtatásokat, amelyek szükségesek a gazdaság beindításához. Az is jogos elvárás, hogy a jövőben ne lehessen a magyar gazdaságot úgy tönkretenni, az országot olyan lehangoló helyzetbe hozni, mint ahogy ez az elmúlt évek alatt megtörténhetett. Magyarországnak alkotmányos garanciák kellenek a magyar gazdasági érdekek védelmére. Csak egy új alkotmány erejével lehet biztosítani hosszú távra a magyar gazdasági, társadalmi és kulturális érdekek érvényesítését és azok elsőbbségét.
Mv.: - Visszaadom a szót, itt jutottunk el az alkotmányhoz és ahhoz, hogy az államadósságot azt alkotmányos szinten hogyan kell és lehet kezelni?
Giró-Szász András, igazgató, Századvég Alapítvány: - És mindjárt válaszolok is rá, csak miközben hallgattam itt az előző mondatokat, akkor azért eszembe jutott, hogy bár nem szeretem a miniszterelnök megvédését, de 2008-ban azért vetette fel az államadósság átütemezésének lehetőségét, mert 2008-ban, amikor 24 milliárd eurós hitelfelvétellel élt a magyar állam, a Világbanktól, illetve az IMF-től és az Európai Unió Központi Bankjától, akkor az nagy vita volt, hogy vajon melyik kedvezőbb az átütemezés vagy az új hitelek felvétele. Tehát ott akkor ebben a kontextusban merült ez fel. Az alkotmány kapcsán pedig egyértelmű az a tendencia és most már Sarkozy és Merkel is megfogalmazta, hogy nyugat-európai alkotmányokba is érdemes lenne bevenni az államadósságnak valamiféle rögzítését. Természetesen százalékos arányban. Mert ez egyfajta biztonságot, alkotmányos kényszert vagy nyomatékot ad, az államoknak és az államokat irányító kormányoknak, hogy mondjuk államadósság terhére ne finanszírozzák saját magukat. Előttünk van a lengyel példa, három évvel ezelőtt..
Mv.: - ..egyébként mi lenne az alkotmányos következménye?
Giró-Szász András, igazgató, Századvég Alapítvány: - Hát azt jelenti, hogy az alkotmány egy passzusába beveszik ezt valamilyen formában, hogy a kormánynak..
Mv.: - ..és, ha túlcsordul? Csak a mechanizmusra vagyok kíváncsi.
Giró-Szász András, igazgató, Századvég Alapítvány: - Nyilvánvalóan vannak itt tól-ig határok és utána vannak mindenféle mérséklő passzusok, a lengyeleknél ez egy bevett példa és lehetett látni, amikor bevezették, akkor a piacok kifejezetten pozitívan reagáltak és a lengyel belpolitikában ez az alkotmányos kényszer kifejezetten jó hatást gyakorolt minden politikai aktorra.
Mv.: - Most ugye közeledünk a beszélgetésünk végéhez, és erről beszéltünk Szijjártó Péterrel, hogy most két dátumot ismerünk, március közepe és április közepe, az egyik az újjászervezési programsor benyújtása, ismertetése, a másik pedig az új alkotmány elfogadása. Van-e erre realitás? Arra, hogy a kettő párhuzamosan megtörténjen?
Krekó Péter, vezető elemző, Political Capital: - Mindenféleképpen nyilvánvalóan a kormánynak az is egyfajta célja, hogy ezt a két témát valahogy összekapcsolja, hogy ne csak és kizárólag ezekről a kiadáscsökkentő intézkedésekről essen szó, de az összekapcsolás módja ez is, hogy gazdasági kérdéseket is beemelnek valamilyen szempontból az alkotmányba. Azért azt láthatjuk egyébként mindkét ponton és ez azért mutatja azt is, hogy egyes pontokon a kormány saját terveinek korrekciójára kényszerül, hogy mind a kiadáscsökkentő csomag bejelentése az kijjebb tolódott, februárról március közepére, és mind az alkotmány elfogadása. Ez utóbbi szerintem azt mutatja, hogy a Fidesz érzi valahogy az azzal kapcsolatos problémákat, hogy amennyiben nem sikerül további szereplőket bevonni az alkotmányozásba és nem sikerül kiterjeszteni azt a társadalmi konzultációt, ami megelőzi az alkotmányozást, akkor az új alkotmánynak legitimitási problémái lehetnek, ebből a szempontból szerintem ez egy ésszerű megfontolás, nem biztos ugyanakkor..
Mv.: - ..lejárt az időnk, egy mondat.
Giró-Szász András, igazgató, Századvég Alapítvány: - Hát nagyjából egyetértek, bár azért az, ahogy én látom messze nincs eldöntve, hogy itt alkotmányozó nemzetgyűlés lenne, a törvénykezés szerintem úgy fog tovább menni, ahogy jelenleg is zajlik és alkotmányt és gazdasági kérdéseket párhuzamosan fognak tárgyalni.
Mv.: - Uraim, köszönöm, hogy itt voltak. Ez volt mára az Este, elérhetőségeink a képernyőn, Írjanak nekünk, legközelebb holnap várjuk önöket, köszönöm, köszönjük figyelmüket, viszontlátásra!