Égi udvar - Új nevet és új arcot kapott a budapesti repülőtér 2011. április 04. 10:49
A SkyCourt épülete 24 ezer négyzetméter és 24,4 milliárd Ft-ba került. És idegen neve ellenére is igazi hungarikum.
A műsorvezető: GULYÁS ISTVÁN
Mv.: - Új nevet és új arcot kapott a budapesti repülőtér. Egy hete a hivatalosan is Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérnek hívott egykori Ferihegy belépett a XXI. századba, hiszen a frissen felavatott SkyCourt vagyis a két terminál közötti új váróépület a legkorszerűbb technikával készült. Mondhatnánk igazi hungarikum. Schwajda Gergő riportját látják most.
R.: - Ezt látja lassan egy hete az, az utas, aki repülőn érkezik Budapestre. A megszokott, kicsit talán unalmas és visszafogott terminálépületek helyett először a 2A és 2B közötti új várócsarnokra, a SkyCourtre, vagyis magyarul az Égi Udvarra esik a pillantása. A repülőtér arca teljesen átalakult. A SkyCourt építészeti megoldásai a XXI. századba, hogy stílusosak legyünk repítették előre Budapest légikikötőjét.
Tima Zoltán, építész, a SkyCourt tervezője:- Egy építő számára egy funkció épületbe való foglalása az mindenképpen kihívás.
R.: - Tima Zoltán építész, a SkyCourt megálmodója. Amikor megkapta a megbízást, alig két hete volt az első vázlatok elkészítésére. Szerencséje volt, amit megálmodott, tetszett a megrendelőknek.
Tima Zoltán, építész, a SkyCourt tervezője:- Egy sikerületlen helyzetet kellett rendbe hozni, a sikerületlen helyzet az nem egy szándékos sikerületlenség volt, hanem egy 20-30 évvel ezelőtti más szemlélet alapján épült meg a 2A és a 2B. Ezek önálló modulként gondolták annak idején ezeknek a megvalósítását. De az élte és az idő felülírta ezt a fajta repülőtér tervezési elvet. Egyre inkább szükségessé vált az, hogy a 2A és a 2B együtt tudjon működi, egymást kiegészítve és kiegyensúlyozva.
R.: - Egy repülőtéri épület megépítése nem egyszerű feladat, hiszen sok zavaró tényező befolyásolja, vagy hátráltatja a kivitelezést. Itt vannak rögtön a repülőgépek. Amelyek rendesen egy légikikötő velejárói. Ugyanakkor miattuk különösen figyelni kell. Nem szóródhatnak szét anyagok, nem kerülhetnek a betonra beszívható, felkapható eszközök. Nem is beszélve a terrorellenes szigorú beléptetésről. Ráadásul a két eredeti terminál működésének zavartalannak kellett lennie. Mind a légi oldalon, vagyis a gépek kiszolgálásával foglalkozó részen, mind a földi oldalon, vagyis a parkolók, a mindenki által látogatható részeken.
Miklóshalmi Zoltán, építész, tervezési projekt menedzser, Kész Építő és Szerelő Zrt.: - Nagyon macerás volt, pl. a fejünk fölött lévő főtartókat is, éjszaka hoztuk föl darabokban, egyébként ez a főtartó 5 darabból áll, ami itt a helyszínen lett összehegesztve, És majd éjszaka, amikor a repülőtér bezárt, akkor ezt a 75 tonnás elemet, amit az autódaru nem is bírt el, a toronydaru nem is bírta el, egy autódaruval emeltük be.
R: - A SkyCourt épülete 24 ezer négyzetméter és 24,4 milliárd Ft-ba került. És idegen neve ellenére is igazi hungarikum.
Pintyőke Marcell, marketing és kommunikációs igazgató, Kész Holding Zrt.: - Erre nagyon büszkék vagyunk, hogy az egész szervezés, illetve az egész bonyolítás egy magyar terméknek mondható, ami szerintem most nagyon nagy érték. Az országban ez azt jelenti, hogy a Kész, mint kivitelező, a beszállítók, a partnerek, magas százalékban, illetve látható beépített anyagok túlnyomó része az mind magyar terméknek minősül.
R.: - Az új épület azon kívül, hogy összeköti a két meglévő terminált, mondanivalót is hord magán vagy magában, ha jól megnézzük a formája hasonlít egy repülőgép szárnyának íveltségére, sőt a belső már emlegetett tetőgerendák és a szárnyakban lévő főtartókra. Így utal az épület a repülésre.
Tima Zoltán, építész, a SkyCourt tervezője:- Ez az épült egy zártságot mutat a földi oldalon. A légi oldalán ezzel szemben pedig egy nyitottságot, hiszen ott az volt a cél, hogy a forgalmi előtérben, ahol repülőgépek mozognak, ahol a repülőgépek repülésre való előkészítése folyik, jól és látványosan lehessen mutatni az utasok számára, mielőtt repülnek, hogy egy kicsit felkészítse őket erre az élményre.
R.: - Nem mindig volt ez szempont. Az 1-es terminál fantasztikus designja, amely a levegőből nézve egy repülőre hasonlít, a maga korában a legkorszerűbbek közé tartozott, ám akkor a gépek kiszolgálása még másként működött. Nem voltak utashidak, a gépek az előtéren parkoltak. Az első csövek a 80-as években átadott 2-es, ma 2A terminálon jelentek meg. De egyik esetben sem volt cél, hogy az utas a becsekkolás után rögtön szembesüljön a repülés részleteivel, úgy, hogy közben vásárolhat, kávézhat, lazíthat. Az épületek zártságát, tömbségét bontotta meg a SkyCourt, aminek az építése ugyan néhány utashídba és állóhelybe került, de a forgalmi kapacitásban még így is vannak tartalékok.
Ormándi Zoltán, légiforgalmi vezető, Budapest Airport Zrt.: - Mind a futópálya, mind a forgalmi állóhelyek szempontjából komoly tartalékaink vannak, természetesen a csúcsórákat nem számítva, de összességében durván a negyedét, felét használjuk ki annak a képességnek, amit a repülőtér tud.
R.: - És íme a repülésrajongóknak egy kis csemege, ami szintén a repülőtérbővítés eredménye, az új, a terminálnak háttal álló állóhelyekről az ilyen kisebb gépek, mint ez a Q400-as saját erőből tólhatnak hátra. Ezt hívják power backnek, amikor a hajtóművek fékező üzemmódját használják a pilóták az állóhely elhagyására. És ha már bővítés, a Sky Court az első lépcső, a tervek szerint a 2A és 2B meghosszabbításából két új épületszárny jön létre, amelyeken új utashidak vannak, ez a jövő. Ehhez több utas kell, és nem szeretnék ünneprontó lenne, de ehhez egy alkalmas légitársaság is, aki utasokat hoz és visz, és a sok irányból érkező utasait itt tranzitoltatja. A nemzeti légitársaság jelen pillanatban erre nem teljesen alkalmas. Nincsenek hosszú távú, tengerentúli vagy transz-ázsiai járatokat teljesíteni képes széles törzsű gépei, amelyek nagy, továbbszállításra váró utastömeget hoznának Budapestre.
Hardy Mihály, kommunikációs igazgató, Budapest Airport Zrt.: - Természetesen számunkra a Malév az egyik legfontosabb partner, hiszen korábban a forgalom 42%-át adta, a tavalyi statisztika szerint a repülőtéri forgalom 38%-át, tehát meghatározóan fontos a repülőtér számára, és nekünk is elemi érdekünk az, hogy a Malév folytassa az átalakítási folyamatát. És, hogy sikeres légitársaságként működjön, hiszen a sikeres repülőtér sikeres légitársaságokon alapul.
R.: - A következő lépés még nem a terminálok fejlesztése egy gyors rekonstrukciót leszámítva, a legfontosabb, hogy egy új teher, repülős nyelven cargobázis jöjjön létre, ami idevonzza a világ nagy teherszállítóit. Hallották, kapacitás még jóskán van a repülőtéren. A repülési szakemberek abban egyetértenek, hogy egy nagy és erős repülőtérnek egy nagy és erős légitársaságra van szüksége. Ezek a világban úgy működnek, hogy a kis repülőgépeikkel úgynevezett gyűjtő-elosztó repülőterekre hordják az utasokat, és innen viszik aztán tovább őket messzi tájakra, New York-ba, Pekingbe vagy éppen Miamiba. Budapesten az alapok ehhez már megvannak.
Mv.: - Az alapok tehát megvannak János. Hogy tetszett egyébként ez a tranzit pláza?
Lackfi János, író: - Hát ilyen igazi senkiföldje, amilyenek ezek, én viszonylag sokat utazgattam, amilyenek ezek a reptéri köztes csarnokok. Nagyon elegáns, nagyon sokféle létezés zsúfolódik össze, úgyhogy én nagyon szívesen találgatom itt, hogy ki, honnan jön, mit csinál. Fantasztikus volt egyszer a párizsi reptéren beszélgettem el egy ilyen nagydarab fekete asszonysággal együtt vártuk a valamiféle buszt, ami innen oda átviszi, mert rettenetesen bonyolult a reptér ott, és mínusz 1 fok volt, úgyhogy hajnalban ez úgy még elmegy, és ő mondta, hogy ez neki elviselhetetlen, egy francia kis szigetről jött, és ott..
Mv.: - ..egyik barátom nemrég érkezett haza éppen onnan.
Lackfi János, író: - Igen, és ott állandóan 40 fok van, viszont mindig kellemes tengeri szél fúj, ő a községházán dolgozik és odamenet fürdik a tengerben, munkából hazamenet fürdik egyet a tengerben.
Mv.: - Hát azért elég közel vannak az Egyenlítőhöz.
Lackfi János, író: - És azért jött Párizsba éppen, mert az EU-s jogharmonizáció miatt mindenkit be kell számozni és nekik fogalmuk nincs, hogy hogyan kell személyi igazolványt, adókártyát, TAJ-kártyát hasonlókat csinálni, mert erre eddig nekik nem volt szükségük. Boldog embereknek. Úgyhogy most már ők is be lesznek rendesen számozva.
Mv.:- EU-s jogharmonizáció. Ha már az Európai Unióról volt szó, most a Család Hete volt, és neked van 5 gyereked.
Lackfi János, író: - Igen, igen, hát én azt gondolom, hogy nagycsaládosnak lenni az extrémsport, tehát ez mi űzzük is most már jó ideje, most lassan 18 éves, nem lassan, hanem 18 éves volt a nagyfiam.
Mv.: - Nagyon korán kezdtétek.
Lackfi János, író: - Mi korán kezdtük abszolút, tehát nem elég korán és nem lehet elég későn attól függően nyilván, hogy megvan-e az igazi társ hozzá. Hál' istennek nekem van egy fantasztikus feleségem, szellemi társ egy angyal, logisztikai szakember, tehát ránéz egy bugyira és tudja, hogy a különböző növekvő állandóan növekvő popóméretek közül melyikre passzol.
Mv.: - Ez hihetetlen.
Lackfi János, író: - Ez azért egy döbbenetes fejszámoló művészet tulajdonképpen és a műveimben is neki nagyon sokszor benne van a keze vagy az ötlete, vagy a szikrája, tehát én neki nagyon hálás vagyok ezért és ez egy igazi olyan tehát úgy képzelje mindenki, hogy a nagy család de szép, akkor ég a gyertya, akkor ott ülünk mindenki szép ruhában, kihuzakodva egy kicsit csorog a szája szélén a nyál, de alapvetően ez egy nagy-nagy zsongás mindig.
Mv.: - Része volt annak egyébként, hogy elmenekültél vagy elmentél Budapestről a családoddal együtt és Zsámbékon telepedtetek le?
Lackfi János, író: - Mindenképpen azért az ember, hogy nem akar mindenféle testnedvtérképet látni rögtön a kapuján kilépve, akkor érdemes elgondolkodni rajta.
Mv.: - ..ez nagyon finom megfogalmazása volt annak, ami körül vesz minket.
Lackfi János, író: - Igyekeztem, igyekeztem, tehát, hogy akkor szóval olyan élettér, ahova talán nem annyira fél az ember kiengedni a gyerekeket, és főleg, mert amúgy is mondom ez egy inkább nem egy ilyen statikus valami a nagy család, hanem egy dinamikus mint egy ilyen cirkuszi akrobata mutatvány, ahol mindig kell, hogy legyen egy kéz, ami kinyúl, mert mindenki zuhan és alul van a mélység.
Mv.: - Nekem is vannak gyerekeim, de mit értesz azon, hogy ki lehet engedni a gyerekeket? Tehát teljesen szabadon nevelitek a gyerekeket? Azt mondjátok, hogy oké, tanulj meg magadra vigyázni, és egyébként mehetsz a faluban, járhatsz, felmehetsz a hegyre, körülnézhetsz a budai hegekben stb., stb. Vagy pedig azért zt mondjátok, hogy gyerekek azért figyeljetek oda.
Lackfi János, író: - Hát ez a kortól függ, meg azért azt a fajta, hogy mondjam, korrektséget, amit így egymás között is, ha két ember egymáshoz szorosabban kötődik, akkor azt mondja, hogy ide megyek, ekkor jövök. Tehát, hogy tudjam, hogy hol van, és..
Mv.: - ..van mobiltelefonjuk?
Lackfi János, író: - Vannak mobiltelefonok, igen, mert Budakeszire járnak iskolába.
Mv.: - Bocsáss meg, a 80-as években nőttél fel.
Lackfi János, író: - Igen, nekem egy nagy váltás volt a mobiltelefon, én ódzkodtam, hogy nem volt mobiltelefon egyáltalán.
Mv.: - Nem volt mobiltelefon és mégis menni kellett. Felnőttünk nélküle.
Lackfi János, író: - Igen, nyilván más volt az életnek a tempója és kevésbé volt rohanós, meg, ha nincs lehetőség, akkor nem merül fel, ha van lehetőség, akkor jó, ha a gyerekek elérhetők, számtalanszor volt kezdve attól, az otthon hagytam tornazsákom dumától kezdve, a leghajmeresztőbb helyzetig, továbbmentem a busszal, mert elaludtam, tehát nagyon jó..
Mv.: - ..de milyen egyszerű lehetőség volt annak idején ez a lógásra.
És nem kellett bejelenteni. Nem tudtuk.
Lackfi János, író: - A lógásra most is van fantasztikus lehetőség, tehát, aki akar lógni, az lóg. De egy odavissza bizalomhelyzet van vagy ilyen viszony van, akkor azért lehet ezzel játszani. Persze egy mobiltelefon otthon hagyható, egyik lányom tegnap éppen otthon hagyta, úgyhogy kétszer jártam érte Telkiben, de visszamenten mérte.