A lakástörlesztő részletek stabilizációja - ez lehet a kulcs 2011. április 06. 06:56
A hitelkárosultak egyesületét és a pénzügyi szervezetek szóvivőjét kérdezzük, mi jelentheti a kiutat
Műsorvezető: Szöllősi Györgyi
- A lakástörlesztő részletek stabilizációja - ez lehet a kulcs. Egy meghatározott, a piacinál alacsonyabb devizaárfolyamhoz igazított törlesztő részletet állapítanának meg a bajba jutott adósnak.
R.: - Kilakoltatás Budakeszin. Ezek a felvételek még 2009-ben készültek, közvetlenül az előtt, hogy az első kilakoltatási tilalmat elrendelték a bajba jutott devizahitelesek védelmére. A moratóriumot a héten ismét meghosszabbították, július 1-éig. A Híradó információi szerint a kormány ennek lejártáig mindenképpen meg akar állapodni a bankokkal a lakáshitel válságkezeléséről. Rogán Antal, a Parlament Gazdasági Bizottságának elnöke az Este című műsorban egyik lehetséges megoldásként a törlesztő részletek stabilizálását nevezte meg.
Rogán Antal: - Nem az árfolyam rögzítéséről van szó ugyanis, hanem az egy elképzelhetőbb megoldás, hogy valamilyen módon megpróbáljuk stabilizálni, egy árfolyamszinten néhány évre a törlesztő részleteket.
R.: - Ez azt jelenti, hogy egy meghatározott, a piacinál alacsonyabb devizaárfolyamhoz igazított törlesztő részletet állapítanak meg, a bajba jutott adósnak, amelyet ki tud fizetni. A különbözetet pedig egy gyűjtőszámlára vezetik, amelyet később, a tervek szerint 4 év múlva, kedvezményes kamatozású forinthitelként lehet majd törleszteni. Ha ezt valamilyen oknál fogva a lakáshiteles nem tudja vállalni, akkor az állam fog helyette törleszteni, cserébe ezért a bankok úgynevezett garanciadíjat fizetnek majd az államnak. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint 4 helyett jobb lenne 5 évig biztosítani ezt a lehetőséget.
Barabás Gyula, elnök, Széchenyi Hitelszövetség: - Ez a javaslat azt feltételezi, hogy a gazdaság teljesítménye növekedni fog, az árfolyam csökkenni.
R.: - Így könnyebben lehet majd törleszteni a hiteleket.
Gyuris Dániel, elnök-vezérigazgató, OTP Jelzálogbank Zrt.: - Július 1-jéig biztos találunk olyan megoldást.
R.: - A Bankszövetségnél azt mondják, biztos megtalálják a közös utat a kormánnyal. A Rogán-féle javaslatot például támogatják.
Gyuris Dániel, elnök-vezérigazgató, OTP Jelzálogbank Zrt.: - A törlesztő részletek stabilizálásának ötletével egyetértünk. Én azt gondolom, hogy pár héten belül ennek jogszabályi keretei elkészülhetnek. Teljesen természetes, hogy ezen jogszabályi keretrendszer végleges egyeztetését követően a bankrendszer két hónap alatt jelen tud lenni ezzel az ajánlattal az ügyfele felé.
R.: - A Bankszövetség támogatja azt a javaslatot is, hogy a szociálisan rászoruló hitelesek adósságát vegye át az állam. Így a lakáshitelesből lakásbérlő lesz, és bérleti díjat fizet majd az államnak. A bankok egyetértenek azzal az elképzeléssel is, hogy azok a hitelesek, akik ingatlanának értéke meghaladja a 15-20 millió Ft-ot adják el lakásukat és vegyenek helyette egy olcsóbbat, a különbözetből pedig törlesszék adósságukat.
Mv.: - Az Este vendégei Galcsik Éva, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületétől és Binder István, az PSZÁF szóvivője, jó estét kívánok! Nagyon sok variáció, ötlet stb. jelent meg a sajtóban a devizahitelesek megsegítéséről ma is például. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője azt mondta ma, hogy minden, ami eddig megjelent a sajtóban ez csak találgatás, semmi sem biztos. Ami viszont biztosnak tűnik, beszéljünk arról, kezdjük ezzel. 200 Ft alatti svájci frank árfolyamon rögzítenék a hitelesek törlesztő részletét. Ehhez mit szólnak elsősorban önök?
Galcsik Éva, Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete: - Az ötlet az nem rossz, csak azt gondolom, hogy a megoldáshoz nagyon kevés lesz. Hogyha azt nézzük, hogy a legtöbb adós 140-150 Ft-os árfolyamon adósodott el, az elhangzottak szerint mondjuk egy 190-es árfolyam, az nekik nem nagyon túl nagy segítség, illetőleg nem beszélünk azokról, itt csak szociális bérlakásokról, akik már ezzel a problémával szembenéztek. Tehát véleményünk szerint ez nem megoldás.
Mv.: - Nyilván ez egy szegmense a megoldásnak. Egyébként azt mondja a Bankszövetség, hogy ezzel a következő évekre kiszámíthatóvá válhat a következő havi törlesztő részlet még akkor is, ha nagyon gyengülne a forint. Hány emberen tudna ez segíteni?
Binder István, szóvivő, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: - Én azt gondolom, hogy nagyon sok emberen tudna segíteni, egyébként a piacon voltak ilyen kísérletek is, bankok részéről, valamiféle legarantálásával valamilyen viszontpartner részéről. Azonban ezek elhaltak. Nyilván nem csak az számít, hogy hol fixálják be ezt a törlesztő részletet, hanem az is, hogy legyen egy kiszámítható jövő. Mert a legnagyobb problémát az jelentette, hogy annyira ugrált e a törlesztő részlet, ahogy hallottuk akár 140-től 220 Ft-ig, hogy egyszerűen nem tudott kalkulálni egy adós, pláne az ő állandó havi jövedelméből ezzel az ugrálással. Ha van egy kis lehetőség, akár félretenni picit, akkor most viszont egy kiszámítható stabil törlesztő részlettel számolhat.
Mv.: - Egyébként a jelenleg rendelkezésre álló banki segítő paletta, vagy különböző variációk, amivel segítenek a devizahiteleseknek, mennyire segítnek ezek a devizahiteleseknek?
Galcsik Éva, Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete: - A kezdetekben bevezetett moratórium annak most már van egy lejárata és ebből is látszik, hogy ez nem volt segítség. Tehát elodáztuk a probléma megoldását. A jelenlegivel is az a baj, illetőleg az, hogy ahány bank, annyiféle ilyen konstrukciót dolgozott ki, tehát ennek nincs egy egységes kerete, hogy ez hogyan is kelljen, hogy működjön, tehát a moratóriumi idő, ugyanúgy, mint a kilakoltatásnál a probléma elodázását jelenti és nem a megoldást.
Mv.: - PSZÁF esetleg szabálytalanságokat talált a bankoknál?
Binder István, szóvivő, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: - Már milyen értelemben? Tehát a..
Galcsik Éva, Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete: -..mondhatok egy példát rá?
Mv.: - Igen.
Galcsik Éva, Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete: - Tehát meg van határozva, hogy milyen kedvezményt vehet igénybe az adós. Beadja a kérelmét, mire a kérelme elbírálásra kerül, addigra ő kiesik ebből a rendszerből. Ezrét azt nem kapja meg és akkor innentől kezdve egy ördögi kör alakul ki.
Binder István, szóvivő, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: - Nyilvánvalóan, tehát egy ilyen hitelbírálatnál vagy egy hitelmódosításnál történhetnek szabálytalanságok, azért a bankok javára annyit tegyünk hozzá, hogy kb. 400 ezer esetben sikerült átstrukturálni hiteleket. És ez hozzájárult ahhoz, hogy 2010 utolsó hónapjaiban megfordult ez a trend, hogy egyértelműen növekedett a 90 napon belüli adósoknak a köre. Azért, mert így át tudtak strukturálni elég sok hitelt. A problémát az jelenti, hogy ezek közül az átstrukturált hitelek közül is voltak olyan ügyfelek, akik tán a szociális vagy egyéb okok miatt, újra visszaestek és azt is lehet újabban egyelőre csak a bankok jelzéseiből látni, hogy bizony a moratóriumnak volt egy olyan hatása is, hogy esetleg, ha több tartozása volt az ügyfélnek, akkor a moratórium biztonságát élvezve inkább újra a fogyasztási hiteleket törlesztette, nem annyira a lakáshitelekre koncentrált. Tehát a moratórium vége az mindenképpen üdvözlendő, és ugyanúgy az, az elv is, hogy itt közösen vállalnak terhet a felek. Volt egy kérdés a műsor elején, azt gondolom, hogy a válasz például úgy is hangozhat, hogy mindegyik fél valamennyire benne volt a történetben, éppen ezért az, az elv, amit azért nagyjából látunk, hogy körvonalazódik, az mindenképpen üdvözlendő, hogy valamiféle áldozatot, akár az állam is, akár a bankszektor is és adott esetben egy szociális bérlakással való átalakítással akár a legrosszabb helyzetben lévő ügyfél is hoz.
Galcsik Éva, Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete: - bocsánat ehhez kapcsolódva azt szeretném megkérdezni, mert folyamatosan a kockázatmegosztás szerepel ebben a rendszerben, hogyha a végén az ügyfélnek kell kifizetnie mind az árfolyamkockázatot, mind a megemelkedett kamatokat..
Binder István, szóvivő, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: - ..erről nincs szó.
Galcsik Éva, Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete: - Hát hogyha most stabilizáljuk az árfolyamot, akkor is gyűjtjük az ebből felhalmozott költségeket, azt is vissza kell fizetnie.
Binder István, szóvivő, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: - Akkor, hogyha az árfolyam rosszul alakulna, ha viszont jól akkor ezeket leírják, és lerövidítik a költségeket.
Galcsik Éva, Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete: - Igen, de ugye benne van a számviteli törvényben az óvatosság elve, ami nem egy ideológia, hogy jaj, de jó lesz nekem, hanem arra kell készülni, hogy a tendencia egyre rosszabbodott, nem feltételezhetjük azt, hogy újra 140-es árfolyam lesz 4 év múlva, én azt gondolom, hogy ez felelőtlenség lenne. Mind a bankszektor, mind egy ügyfél részéről.
Binder István, szóvivő, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: - Ez igaz, de azt se feltételezhetjük, hogy 220-on marad. Mindenképpen, a lényeg az ügyfél számára, hogy a következő hónapot túl tudja élni, mert, ha nem tudja túlélni, ebben az esetben bekerül a spirálba és a helyzete még rosszabb lesz.
Galcsik Éva, Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete: - Oké, a kockázatmegosztást szeretném, hogy mi az, ezekből a kockázatokból, mind az árfolyamból, mind a kamatból, amit vállal a bank, és vállal az állam.
Binder István, szóvivő, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: - Természetesen én nem tudom a javaslatot, de azt gondolom, hogy amik eddig megjelentek, abból például az, hogy az állam egyfajta szociális szerepet ellát és egy ilyen bérlakásstruktúrává átalakítja, illetve, ahogy a bejátszásban elhangzott, bizonyos garanciákat vállal, ez állami kiadást jelent, kemény állami kiadást.
Galcsik Éva, Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete: - Ilyen szakmai anyagot egyébként a bankszektoron, tehát a Bankszövetségen és az államon kívül valamilyen más szakmai szervezet vagy civil szervezet láthatott? Tehát ismerik esetleg önök azt, hogy mi az, ami majd a jövőben meg fog születni?
Binder István, szóvivő, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: - Én nem tudom, tehát az állam fejével nem tudok gondolkodni, már abból a szempontból, hogy a jogalkotó ezeket kivel tárgyalja végig, de nyilvánvalóan a megfelelő érintett társadalmi egyeztetéseket vagy szakmai egyeztetéseket le fogja folytatni.
Galcsik Éva, Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete: - Kértek önöktől javaslatot ezekről?
Binder István, szóvivő, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: - Mi pedig hozzájárulunk ehhez a megfelelő szakmai anyagainkkal. H a elolvasta az anyagokat, akkor ezek részben a mi számainkon alapulnak.
Mv.: - Önök is adtak be javaslatokat?
Galcsik Éva, Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete: - Igen, adtunk be javaslatokat, sajnos ilyen sablonválaszokon kívül egyebet nem ismertük és nem is kaptunk.
Mv.: - Azt mondják meg, hogy most hány emberről beszéltünk?
Binder István, szóvivő, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: - Az a csoport, aki 90 napon túli jelzálogadóssággal van, az meghaladja valamivel a 100 ezer főt. Ők a legkiszolgáltatottabbak, ennél jóval nagyobb kör a 90 napon belüli, az akár 400 ezres kör is lehet. És az eddigi javaslatok nagyon pontosan elkülönítik azt a kört, aki visszahozható esetleg a 90 napon túli adósi körből. 90 napon belülre. Tehát, akivel lehet kezelni. Van a 90 napon túli körön belül is egy olyan, akinél még lehetnek megoldások tehát. És van egy olyan kör, amennyire lehet az eddigi anyagokat látni, ahol mindenképpen a szociális bérlakássá átalakítás, tehát valamiféle közös megoldás ebbe az irányba mozdul el.
Mv.: - Köszönöm, hogy itt voltak.