Sírjaik hol domborulnak? - Nézői levelek 

Munkatáborok Vorosilovgrád mellett 2011. október 04. 13:28

Lehotai Aladár tudósítása

Sikeresen hazaérkezett Luganszk megyéből LEHOTAI ALADÁR, aki a Rimaszombat környéki falvakból elhurcolt honfitársaink nyomait  kutatta Ukrajnában.

A  Gömör megyei Uzapanyiton élő, de Pöstyénben dolgozó repülőgépszerelő az interneten szerzett luganszki ukrán  barátai,  Volomigyir és Andrej Lavrinenko segítségével elképesztő pontossággal azonosította be otthoni térképein az egykori Vorosilovgrádtól (ma Luganszk) dél-nyugatra eső munkatáborok helyét. Június 30-án saját pénzén a helyszínre utazott, hogy térképeinek adatait a valósággal szembesítse. Naponta küldte izgalmas tudósításait majd fényképeit.

Július 4. A mai napon Vorosilovkán voltam, megtaláltam a láger helyét.

 

Nyakig érő gaz és 8 méteres  fák. De néhány épület maradványt találtam az alapokból.

Utána a közeli ,,kis 4. bánya maradványait kerestem meg.

 

Mintákat vettem a szénből és a kőzetből. Utána megnéztem a  magyar házakat és a honfitársaink által kövezett utakat.

 

Legutoljára a temetőben voltam, siralmas kép fogadott. Mindenütt égig érő gaz és nagy fák. Holnap visszatérek, a helybeli szovjet elnökével megegyeztem, hogy reggel 8 órára egy öregurat hívat be az irodájába, aki a bányákról  mindent tud.

A helybeliek segítőkészsége soha nem látott méretű, bár csak így lenne nálunk is. De ugyanakkor ha nem tudnék folyékonyan oroszul, el lennék veszve. A buszjárat katasztrofális, az utak is. Aki idejön, kulturális sokkot szenved.

A Lehotai Aladár által kutatott terület.

Július 5. A mai nap is sikeres volt. Sikerült megtalálni a Vorosilovkától nyugatra lévő három távoli bányát.

 

Delta2 bánya, meddőhányó

A láger zöldségesvermeinek maradványai a Delta2 bánya lágerénél

Nehéz terepen meneteltem kb. 15 kilométeren keresztül. A helybeli szovjet elnöke (a polgármester HKSZ) már 7.30-ra összegyűjtötte a község  véneit.

 Kb. 2 órás kihallgatás után indultam útnak a 2bisz és a pavlovkai  4-es és 5-ös számú bánya felé. Kb. 4 órás menetelés után vissza kellett térnem Vorosilovkára, mert a szovjet elnöke halaszthatatlan dolga miatt reggel nem volt ott. Visszafelé követtem azt az útvonalat, amelyen rab honfitársaink jártak a sahtához (bányához HKSZ).Találkoztam az elnökkel, aki beleegyezését adta a temetőben lévő emlék felállításához.

A holnapi napon a keleti oldal sahtáit keresem fel, majd az állomást, ahová vagont pakolni jártak. Délutánra marad Uszpenka, Olhovka, Ionovka ( egyes írásmód szerint Ivanovka HKSZ) és Brezol községek, majd legutoljára Molocski nevű község. Még a finn házak is sorra kerülnek, amelyeket a mieink építettek a lenin sahtán túl. Megtaláltam az iskolát is, amelyben a német hadifoglyok laktak.

Július 8. Vorosilovkán,

 

Bugajevkában és Parkamonában (ma Perevalszk HKSZ) teljes egészében sikeres voltam. Uszpenkában csak a kokszgyárban voltam, mert úgy szakadt az eső, ahogy csak az égből jöhetett. Hosszas barangolás után megtaláltam a parkamonai tábori kórház temetőjét is és az 1206-os ORB láger valamint temető helyét is.

Július 10. Zorinszkban is teljes a siker.

Megvan a láger, a temető, a Nikanor bánya pedig ma is működik. Már teljesen menetképtelen vagyok. A lábaim tiszta vérhólyag, a bal lábam pedig térdig bedagadt. Naponta 20-25 kilométert meneteltem a nehéz hátizsákommal, ebből 10 km-t a legnehezebb terepen. Úgy sántítok mint a háromlábú kutya. Holnap muszáj lesz pihenőt tartanom, de kedden megkeresem a Malaja Vergunkai hadifogolytemetőt, este pedig indulok hazafelé. Ha minden jól halad, pénteken este Pöstyénben leszek. Tisztelettel: Lehotai Aladár Luganszkból.

Július 11. A mai napon már voltam Vergunkában, de sajnos nem találtam semmit. A város szélén már egy kb. 20 éves erdő van legalább fél kilométeres szélességben és több mint 2 km hosszúságban. Mellette pedig hétvégi házak nagy kertekkel. A kerteken túl pedig derékig érő gaz. Nem láttam értelmét a keresésnek, egyetlen felvétel nélkül indultam vissza. Kárpótlásként megtaláltam a hadifoglyok által épített 5 emeletes házakat a Rodakovoj és a Gerojev Bresztszkoj Kreposzti utcákon. Van egy kivételesen elegáns épület, amelyet német tervek alapján szintén hadifoglyok építetek, a Hotel Ukrajina. A helybeliek elbeszélései szerint a láger egy közeli patak partján volt. Holnap ez a helyszín kerül sorra, helyi 17 óra előtt pedig indul a vonatom Kijevbe.

Egy ukrán asszony, Valentyina Horodnik, aki érezte, hogy egyszer egy magyarnak meg kell érkeznie ide...

Lehotai Aladár önzetlen ukrán segítői Luganszkból: Andrej és Vologyimir LAVRINENKO (apa és fia).

Olvasóink és az elhunytak hozzátartozói nevében is köszönjük mindhármuk áldozatos munkáját!