Az Este 

Aláírjuk a pénzügyi paktumot 2012. február 01. 10:33

Decemberben még voltak fenntartások. Most a csatlakozás mellett döntött a kormány. Magyarország is aláírhatja a pénzügyi paktumot.

Mv.: - Jó estét kívánok! Magyar szempontból siker az új Pénzügyi Unió - mondta Brüsszelben Orbán Viktor.   A tagállamok állam- és kormányfői egyezségre jutottak a vasszigort ígérő költségvetési paktumról, amelytől a válság megfékezését és a bizalom helyreállítását várják. Döntöttek arról is, hogy egy évvel előrehozzák, így már idén nyáron működni kezd az állandó pénzügyi mentőalap és politikai döntést hoztak számos növekedést ösztönző és munkahelyteremtő kérdésben. A magyar miniszterelnök szerint ezek segítségével egy nehéz első félév után a magyar gazdaság is gyorsabb növekedési pályára állhat. Decemberben még kérdéses volt, hogy Magyarország csatlakozik-e a paktumhoz. Orbán Viktor szerint azonban olyan módosítások történtek, amelyek nem sértik a magyar érdekeket.

R.: - A 27 tagállam közül csupán Nagy-Britannia  és Csehország jelezte, hogy nem kíván a  Pénzügyi Unió része lenni. Tavaly év végén hazánk sem mondott igent. Ám a magyar álláspont időközben megváltozott. A miniszterelnök a tegnapi brüsszeli csúcs után azt nyilatkozta, a tervezetből kikerültek a magyar érdekekkel ellentétes részek.

Orbán Viktor, miniszterelnök: - Mi elértük, amit akartunk, nincs adóharmonizációra utalás, egy mondat erejéig se, az euró pluszpaktumra sincs semmilyen közvetlen utalás. És csak akkor vonatkozik a szerződésből fakadó összes kötelezettség ránk, ha majd mi is csatlakoztunk az eurózónához.

R.: - Az adóharmonizációval egyébként Magyarországon a költségvetési bevételek csökkenek volna. Elsősorban a társasági adó került volna veszélybe. Ez került ki a megállapodásból. A pénzügyi paktum szerint ezentúl az a tagállam, amelyik eladósodik, alaposan pórul jár. 0,5%-ra kell csökkenteni a költségvetési hiányt, amelyben nincsenek benne az egyszeri kiadások. Az államadósságot pedig a GDP 60%-a alá kell szorítani. A túlzott deficiteljárás alatt álló államoknak tervet kell készíteniük a szüksége szerkezeti reformokról. Mindezen vállalásokat a nemzeti alapokmányokba is be kell építeni.

Herman van Rompuy, Európai Tanács elnöke: - Automatikusan pénzbüntetést kap az, az ország, amelyik túllépi a  3%os költségvetési hiányt. A strukturális vagyis adósságtörlesztés nélküli hiány pedig nem érheti el a  0,5%-ot.

R.: - Mondta Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Bírságot azonban csak akkor kell fizetnünk, ha az eurózónához is csatlakozunk. José Manuel Barroso bizottsági elnök azt mondta, három területen azonnali előrelépésre van szükség. Ezek pedig az egységes uniós belső piac kiterjeszése, a kis- és középvállalkozások megsegítése és a fiatal munkanélküliek számának csökkentése.

José Manuel Barroso, Európai Bizottság elnöke: - Az uniós adatbázisban jelenleg is több mint 1 millió üres állás található, amelyekre ezekből a csoportokból keresünk jelentkezőket.

R: - Mondta José Manuel Barroso. Angela Merkel német kancellár, bár a korábbinál finomabban becsomagolva, de ismét előhozakodott azzal az ötletével, hogy Görögországot valamilyen külső felügyelet vagyis gyámság alá kellene helyezni.

Angela Merkel, német kancellár: - Görögországnak többet kell tennie annak érdekében, hogy a vállalásait betartsa. Beleértve azt is, hogy az évtized végére fenntartható szintre csökkenti államadósságát.

R.: - Jelentette ki a német kancellár. Ezt Jean Claude Yunker luxemburgi miniszterelnök, aki az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke elfogadhatatlannak nevezte. A csúcson Lengyelország, amelynek álláspontját osztotta Magyarország is, elérte, hogy az egyelőre nem euróövezeti, de az új pénzügyi szerződés aláíró EU-országok részt vehetnek majd azokon az euróövezeti csúcstalálkozókon, amelyeket a Huszonhetek találkozói után fognak tartani. A pénzügyi paktumot várhatóan márciusban aláírják, és ha legalább  12 eurózóna ország ratifikálta, jövő januárban hatályba is léphet.

Mv.: - Az Este vendége pedig Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője, jó napot kívánok! Azért mondom, mert a beszélgetést azt késő délután rögzítjük.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője: - Jó napot kívánok!

Mv.: - Képviselő úr, decemberben szó nem volt arról, hogy csatlakozunk ehhez a paktumhoz, most pedig teljes pálfordulás. Mi az oka?

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője: - Hát pálforduláshoz legkevésbé sem lehet beszélni, hiszen a magyar miniszterelnök decemberben világossá tette, hogy Magyarország majd akkor fog csatlakozni ehhez az új kormányközi megállapodáshoz, amelyet nevezhetünk új európai szerződésnek is, hogyha ahhoz majd a parlament ad felhatalmazást neki. Ez természetesen továbbra is így van. Tehát mielőtt a miniszterelnök az Európai Tanács ülésére leutazott volna, egyezetést folytatott az Európai Uniós nagy bizottsággal a Parlamentben, ahol ugye a minden frakcióvezető, kormánypárti és ellenzéki, házvezetés tagok az illetékes bizottságok elnökei ott ülnek és ezen az egyeztetésen is elmondta, hogy van két olyan fontos pont, amelyben hogyha előre tudunk lépni, és amely pontokban, hogyha a mi álláspontunkat sikerül átvinni és azok belekerülnek az új európai szerződésbe, akkor jó szívvel javasolja majd a miniszterelnök azt a parlamentnek, hogy hatalmazza fel.

Mv.:-  Mi volt ez a két pont?

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője: - A két pont közül az egyik arról szólt, hogy azok az országok, akik még nem tagjai az eurózónának. De később csatlakozni fognak, merthogy a csatlakozási szerződésben, mármint az EU-csatlakozási szerződésben korábban ezt vállalták, mint ahogy tett Magyarország is. Ezeknek az országoknak  csak akkor álljanak be a kötelezettségei ebből az új szerződésből adódóan, ha ők maguk is bevezetik majd az eurót. Ez ennek megfelelően be is került ebbe a dokumentumba.

Mv.: - Ennek viszont hátulütője az, hogy abból az 500 milliárdos garanciacsomagból viszont nem részesedhetnek azok az országok, akik nem részei az eurózónának.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője: - Hát nézze, ugye az eurzónához tartozásnak több következménye is van. Ezt mindenki tudja akkor, amikor eldönti, hogy mondjuk a saját gazdasága állapotából fakadóan mikor képes arra, hogy csatlakozzon az eurózónához, mikor lesz elég erős ahhoz és a belépéssel járó pozitívumok mikor érik el azt a mértéket, hogy a szaldó is pozitív lesz és így úgymond megéri vagy elég erősnek találtatik a ország ahhoz, hogy belépjen az eurózónába. A másik pedig, ami legalább ilyen fontos szempont volt, hogy az adóharmonizáció az ne kerüljön bele a szerződésbe. Tehát ne tegyen az Európai Unió egyetlenegy lépést sem az adóharmonizáció irányába. Ma Magyarországnak a magyar gazdaságnak az egyik legfontosabb versenyelőnye az, hogy az adószinteket alacsonyan tudjuk tartani. Hiszen a 16%-os személyi jövedelemadó vagy a  10%-os vállalati nyereségadó azaz társasági nyereségadó  ezek mind-mind olyan alacsony adómértékek, amelyek hozzásegítenek minket ahhoz, hogy ne csak Közép-Európa, hanem akár egész Európa termelési központjává is tudjunk válni, magyarul sok gyártási kapacitás termelési, gyártási kapacitás érkezzen Magyarországra Tehát nekünk ezt fenn kell tartani, éppen ezért fontos szempont volt, hogy adóharmonizáció nem kerülhet bele a szerződés szövegébe. Nem is került bele. És ráadásul közben jött még egy harmadik szempont, amit ugyan nem mi vetettünk fel, hanem a lengyelek, de az Európai Tanács ülését megelőző Visegrádi Négyek miniszterelnöki csúcson a lengyel miniszterelnök világossá tette, hogy az neki egy nagyon fontos szempont, hogy akik nem eurózóna tagok, de aláírják ezt a szerződést, ők is részt vehessenek az eurózóna csúcstalálkozóin. És ehhez a kéréshez csatlakozott Magyarország is.  Ezt támogattuk.

Mv.: - Ezek informális részvételek lesznek, hiszen beleszólni nem szólhatnak bele azokba a döntésekbe, amelyek az eurózóát érintik. Vagy beleszólhatnak?

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője: - Hát nézze, ugye, hogyha ott vannak már a döntéshozatalnál ezek az államok az egy nagyon komoly előrelépés, hiszen korábban még erről sem volt szó. Éppen ezért ez a kompromisszum született, hogy a rendes ülésekre mindig meghívják a nem eurózónához csatlakozó, vagy tartozó országokat, és ezek mellett az eurózóna tagországok tarthatnak rendkívüli csúcsértekezletet.

Mv.: - Egyetlenegy kérdés még Brüsszellel kapcsolatban, ön ott volt tegnap, mennyiben változott meg az a hangulat, amely mondjuk a európai parlamenti ülést jellemezte Magyarországgal kapcsolatban? Változott-e egyáltalán?

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője: - Hát nézze az Európai Parlamentben mindig egészen más a hangulat és a hangütés, mint az Európai Tanácsban. Az Európai Parlamentben gyakorlatilag a belpolitikát leképezve nemzetközi európai pártcsaládok mentén zajlik a politizálás, egyértelmű politikai állásfoglalások hangoznak el, a nemzetközi baloldal nyilván ugyanazt a dalt fújja, mint amit a magyar baloldal és nyilvánvalóan egy jobbközép kereszténydemokrata párt mindig számíthat a saját pártcsaládjának szolidaritására. Az Európai Tanácsban viszont miniszterelnökök foglalnak helyet, állam- illetve kormányfő, akik hát nem politikai hovatartozás alapján vesznek ott részt a tanácskozásban, hanem mint országok vezetői. Tehát nyilvánvalóan egész más a hangütés, a magyar miniszterelnöknek személyesen is jó a nexusa a legtöbbjével, a kollégáival, hiszen mindannyiukat személyesen ismeri, az EU-s  elnökségünk során szinte mindegyikkel együtt dolgozott, jó, vannak azóta új állam-, illetve kormányfők.

Mv.: -  Tehát pozitív volt a fogadatás.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője: - Teljes mértékben baráti és konstruktív hangnemben került sor a találkozóra.

Mv.: - Jó, menjünk tovább. Kevésbé pozitív fejlemények, BKV-ügyben. Most már valóban csődközeli helyzetben van a  BKV, Tarlós István István mondta, hogy azok a tárgyalások, amik megkezdődtek, azok pozitív irányba mutatnak, de a 32 milliárd feloldásáról még mindig nem született döntés, és ráadásul felröppent az a rendkívül furcsa és nehezen emészthető hír, hogy útdíjat kell fizetni a budapesti gépjárművek után.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője: - Nézze, mai napon a főpolgármester úr részt vett a kormány ülésének az elején, amikor tájékoztatta a kormányt arról, hogy micsoda pazarlás, a józan ész minden törvényszerűségével szembe menő, sok esetben a Büntető Törvénykönyvvel is szembe menő gazdálkodás zajlott a rendszerváltoztatás óta a Budapesti Közlekedési Vállalatnál, elképesztő pazarlás, végkielégítések, büntető ügyek, ismerjük ezt a helyzetet.

Mv.: - Ez rendben van, de most van a helyzet. Az akkor volt.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője: - A nemzetgazdasági tárca ennek megfelelően szintén letett az asztalra egy jelentést, nemzetközi példákat is tanulmányozunk arra vonatkozólag, hogy nagy európai városokban, Berlinben, Bécsben, Zágrábban, Pozsonyban hogyan működtetik a közösségi közlekedést, milyen együttműködés van kormány, a közlekedési vállalat, a főváros és egyébként az agglomerációhoz tartozó települések között.

Mv.: - Ezek stratégiák, képviselő úr, most tüzet kell oltani.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője: - Hát nézze, én két dimenzióra bontanám ezt a kérdést, egyrészt valóban a nagyon rövid távú feladatok..

Mv.: - ..lesz a 32 milliárd?

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője: - ..amelyről zajlanak az egyeztetések és kormányzati döntés még ebbe az irányba nem született, a másik pedig a hosszú távú stratégia, mert azt senki nem akarja szerintem és nem is várja el a kormánytól sőt, ha tiltakoznak az emberek, jogosan teszik, hogy megint egy feneketlen zsákba beleöntsünk pénzt, aztán még két hónapig túléljünk. Hanem kell lenni egy olyan hosszú távú stratégiának, amely fenntartható, jól működő budapesti közösségi közlekedést kiszolgáló vállalat képét mutatja fel.

Mv.: - Mikorra születhet ez meg?

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője: - Hát ez most minél előbb szükség van erre, mert nyilvánvaló, hogy senki nem akarja a feneketlen kútba dobni a pénzét, úgyhogy ebben abszolút érdekegyezőség van a főváros és a kormány között, hogy minél előbb szülessen egy ilyen stratégia, minél előbb szülesse megállapodás.

Mv.: - Lesz 32 milliárd a BKV-nak?

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője: - Ilyen kormányzati döntés még nem született, úgyhogy erről majd később tudunk beszámolni.

Mv.: - Lesz útdíj?

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője: - Ez sem merült fel a kormányülésen, tehát én furcsának gondoltam ezt vagy furcsán vettem, amikor tegnap Brüsszelben ezeket a híreket..

Mv.: - ..ez egy médiahaeck lenne?

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője: - Én nem tudom, hogy ez médiahacek-e vagy nem, én csak azt tudom, hogy a kormányülésen ez szóba sem került eddig.

Mv.:-  Tehát nem volt arról szó, hogy Matolcsy miniszter úr esetleg támogatná ezt az ötletet?

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője: - Ilyen nem  hangzott el és a kormányülésen nem volt szó arról, hogy a nemzetgazdasági tárca ilyet akarna.

Mv.: - Nem is került önök elé egy ilyen?

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője: - Most még egyszer el tudnám mondani ugyanazt.

Mv.: - Köszönöm szépen.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője: - Én is köszönöm.