Az Este 

Ellenzéki együttműködés? 2012. február 01. 10:38

Ősszel még az összefogásról beszéltek. Ma egyre távolodnak az álláspontok. Önállóan készülnek a választásokra az ellenzéki pártok.

Mv.: - Három dologban egyetértenek az ellenzéki pártok, a kormány kritikájában, abban, hogy  60-65%-nyi bizonytalan szavazót kell megcélozni, és, hogy mindannyian váltópártok akarnak lenni, vagyis, hogy egyedül is képesek tömegbázist kialakítani a Fidesz-KDNP szövetséggel szemben. Az ősszel még az ellenzéki összefogásról beszélt mindenki, sőt egy úgynevezett olajfa koalíciót is felvázoltak. Amelyben a baloldali ellenzéki pátok és a parlamenten kívüli csoportosulások tömörülnének össze. A hétvégén azonban mind az MSZP, mind az onnan kivált Demokratikus Koalíció, mind az LMP az önálló politizálásról beszélt.

R.: - Belpolitikai nagyüzem volt a hétvégén az ellenzéki pártoknál. Három parlamenti párt, a Demokratikus Koalíció, a Jobbik és az LMP is fontos politikai döntéseket hozott, és az MSZP is nyilatkozott a terveiről. A választmányi elnök szerint az MSZP önállóan készül a választásokra, és akár váltópárt is lehet. Közleményükben azonban azt írták, a Fidesz ellenében együttműködnének minden demokratikus erővel, így az LMP-vel is. Az LMP viszont pont a hét végén döntött úgy, hogy önállóan készül a következő parlamenti választásra, így nem vesznek részt a Demokratikus Ellenzéki Kerekasztal nevű együttműködés munkájában sem. Pedig sokan gondolták azt, hogy azért mondott le Schiffer András, hogy utat nyisson egy ellenzéki összefogásnak. Ez azonban nem történt meg. A kongresszus és az új frakcióvezető is a régi utat választotta.
  
Jávor Benedek, frakcióvezető, Lehet Más a Politika: - Mi úgy látjuk, hogy vannak olyan morális kritériumai, amelyek a számunkra fontosak, és amelyeket bizonyos ellenzéki szereplők, az MSZP vagy a Demokratikus Koalíció nem feltétlenül elégít ki. Ezért mi velük alkalmi együttműködésekre nyitottak vagyunk, ahogy ez eddig is történt a parlamenti munka során is, parlamenten kívüli akciók kapcsán is. De egy intézményesített együttműködést az elkövetkezendő időszakban nem tervezünk.

R.: - A Demokratikus Koalíció a hétvégén tartotta első kongresszusát, Gyurcsány Ferenc pártelnök élesen bírálta a kormány politikáját. Szerinte a DK 2014-re kormányképes erővé válhat, de a kormányváltáshoz szükség lesz a jelenlegi demokratikus ellenzéki erők összefogására. Ebben kíván egyenrangú félként részt venni a Demokratikus Koalíció.

Gyurcsány Ferenc, elnök, Demokratikus Koalíció: - Legrosszabb lenne, ha valaki itt kivagyisággal vagy tolakodással a másik fölébe szeretne kerekedni. Mert itt nem az a kérdés, hogy kik a meghatározó alakjai, szervezetei, arcai a demokratikus oldalnak, hanem az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e megteremteni nem egyszerűen a demokratikus politikai, hanem a demokratikus társadalmi többséget.

R.: - Hétvégi évadnyitóján a Jobbik is a kormányt támadta. Gazdaságpolitikai és külpolitikai fordulatot sürgetett Vona Gábor elnök, Szerinte Magyarország nem nyert azzal, hogy belépett az Unióba. Ezért népszavazást kezdeményeznek az uniós tagságról. A pártról Vona Gábor kijelentette, nem kommunisták, nem fasiszták, és nem nemzeti szocialisták.

Vona Gábor, elnök, Jobbik: - De nagyon fontos, hogy jól értse mindenki. Demokraták sem vagyunk. Demokraták sem vagyunk abban az értelemben, amivé ez mára züllött. Nem vagyunk, mert a mi szellemi centrumunk nem a pénz és a tőke. Tudom, hogy ez utóbbi kijelentésemért nagyon sok és komoly támadásokat fogok kapni.

R.: - Az ellenzéki pártok mindegyike váltópártként határozza meg tehát magát és egy ellenzéki összefogást leginkább saját vezetésével tudna elképzelni. Úgy tűnik a szakszervezeti tiltakozásokból kinőtt Szolidaritási Mozgalom továbbra is a helyét keresi az ellenzéken belül, így kérdés az is, hogy mi lesz az általuk kezdeményezett Ellenzéki Kerekasztallal.

Kónya Péter, társelnök, Szolidaritás Mozgalom:- Március vége felé.

R.: - Ekkor indulhat az Ellenzéki Kerekasztal, mondja Kónya Péter, a Szolidaritás Mozgalom  társelnöke szerint olyan mértékű a társadalom elégedetlensége,  hogy összefogásra van szükség. Kónya úgy számol, az Ellenzéki Kerekaszal a politikától elfordult  60-65%-nyi szavazóra támaszkodhat és az összefogás vezetője pedig a Szolidaritás lehet.

Kónya Péter, társelnök, Szolidaritás Mozgalom:- Egy olyan új erőnek kell egyébkén dominánsnak lennie, amivel egyértelművé tudjuk tenni az emberek felé, hogy itt nem restaurációra készülünk, hogy úja visszahozzuk a hatalomba azokat, akik az elmúlt 20 évet ugyanúgy eltolták ebben a országban, hanem egy teljesen új politikát kívánunk megvalósítani Magyarországon.

R.: - De Kónya szerint a Szolidaritási Mozgalom arra is kész, hogyha nem sikerül megvalósítani egy széles körű összefogást, akkor önáló erőként jelenjen meg, de nem pártként.

Kónya Péter, társelnök, Szolidaritás Mozgalom: - A Szolidaritás Mozgalom mint mozgalom nem kíván párttá válni, ezt a kezdet kezdetén is megmondtuk,  de az, hogy a Szolidaritás Mozgalom mellet vagy mögött egy új erő felszínre kerül és a mögé beáll a mozgalom, ez egy elképzelhető variáció és forgatókönyv.

R.: - A  2014-es ellenzéki összefogás vezető szerepéért nemcsak a parlamenti pártok tolonganak, ott van az Ellenzéki Kerekasztalon túl a volt miniszterelnök Bajnai Gordon Haza és Haladás nevű alapítványa, és ne felejtsük el Bajnai neve nemrég még egy ellenzéki, úgynevezett olajfa koalíció élén is felmerült. De Szili Katalin Szociális Uniójáról sem tudni hol, milyen erővel jelenik majd meg a  2014-es kampányban.

Mv.: - Az Este vendégei Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet és Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzői, jó estét kívánok!  Kezdjük a végével, ugye Ellenzéki Kerekasztal lesz. Ellenzéki Kerekasztal a mostani viszonyok között, ha végignézzük a pártoknak a hogyan állását?

Szomszéd Orsolya, elemző, Nézőpont Intézet: - Hát, ha lesz is az a kérdés, hogy milyen résztvevőkkel, és hányan fognak leülni ehhez az asztalhoz, illetve az még egy nagyon fontos kérdés, hogy miben tudnak egyáltalán megállapodni, miben tudnak közös nevezőre jutni, hiszen hogyha lesznek is résztvevők, nagyon  sokszínű ez a kerekasztal, ami egyelőre még csak nagyon halvány körvonalakat mutat. Hiszen nagyon heterogén lehet az összetétele egy ilyen vállalkozásnak. Ezért  a kimenetele is meglehetősen bizonytalan.

Mv.:- Gábor, ön szerint?

Filippov Gábor, elemző, Magyar Progresszív Intézet: - Szerintem mindenképpen korlátozza egy ilyen Ellenzéki Kerekasztalnak a hatásfokát az, hogy az LMP bejelentette, hogy ki fog belőle maradni. Kónya Péter elmondta azt, hogy ők nem a régi hatalmat szeretnék visszahozni, amit mindenki utált, most, ha az LMP fog kimaradni pont az Ellenzéki Kerekasztalból, amelyik egy alternatív félig-meddig elitellenes pártként határozza meg magát ma is, akkor pontosan ezt az üzenetet nehéz lesz átvinni a nyilvánosság felé.

Mv.: - Ez azért érdekes, mert ugye tényleg Kónya Péter azt monda, hogy az utóbbi 20 év besározódott emberei ne legyenek benne. Most ehhez képest az utóbbi 20 évből csak az LMP és a Jobbik hiányzik. Tehát, ha itt valóban Ellenzéki Kerekasztalt akarnának csinálni, akkor a Szolidaritás és ez a két párt ülhetne le. Ugye? Jól értelmezem? Vagy pedig itt azért nyilván bonyolultabb, de azért mind az MSZP, mind a DK valamilyen szinten érintett.

Szomszéd Orsolya, elemző, Nézőpont Intézet: - Hát és az LMP is azt mondta egyébként, hogy összefogásra ő is csak olyan politikai erőkkel hajlandó, akik érinthetetlenek, vagy nem voltak érintettek a korábbi ciklusokban. Tehát az LMP is úgy képzeli el saját magát, hogy valamilyen szinten kívül áll a politikai mezőn. És ez azt mutatja, hogy igyekszik visszanyúlni a gyökereihez. Az LMP-nek a sikerét is az adta, hogy a kiábrándulás elég nagy volt, a politikából, és a fennálló politikai elitből, és a baloldal összeomlása jelenthette számára ezt a sikert. Mert valami újat kerestek a választók, valami frisset, valami újszerűt és ezt hozta meg a parlamentbe kerülés lehetőségét. Tehát nyilván,  hogyha az LMP valamilyen más úton indulna most el, akkor megkérdőjelezné a saját létét, vagy a létrejöttének értelmét és az alapvető alapelveit is.

Mv.: - Hát most erről volt szó gyakorlatilag az LMP hétvégi kongresszusán, de az LMP-nek sikerül önmagát annyira meghatároznia és beépíteni mondjuk a magyar társadalomba, hogy adott esetben sikerrel vehesse fel a harcot a Fidesszel szemben?

Filippov Gábor, elemző, Magyar Progresszív Intézet: - Ez már a jóslásnak a területe lenne.

Mv.: - Jósoljunk egyet.

Filippov Gábor, elemző, Magyar Progresszív Intézet: - Tehát az elkövetkező másfél-két év el fogja dönteni. Én nem mernék jósolni,  legfeljebb korlátozott prognózist felállítani. Tehát az biztos, hogy az LMP-től nagyon sok minden függ most és szerintem egyébként a  stratégiájuk az, eléggé racionális a saját szempontjukból, tehát amikor mondjuk 4 millió választó kb. 4 millió választó jelenleg nem akar vagy nem tud pártot választani, akkor pontosan ez a különutas egyedüli út ez egy potenciálisan kamatoztatható álláspont. Az más kérdés, hogy egyrészt a kormánynak a hibái azok lesznek olyan erősek a következő másfél-két évben, másrészt az LMP meg tudja-e újítani a saját politizálását, illetve a szervezeti infrastruktúráját, a belső működését, hogy ki tudja használni ezeket a hibákat.

Mv.:  - Beszéljünk egy régi és beszéljünk  egy régi-új pártról. Itt van az MSZP. Amelyik azáltal, hogy a Demokratikus Koalíció emberei kiváltak belőle, ezáltal úgy érzi Mesterházy Attila pártelnök, hogy gyakorlatilag megtisztult a párt, lehetőség van arra, hogy tiszta lappal induljanak neki. Ez valóban így van?

Szomszéd Orsolya, elemző, Nézőpont Intézet: - Az MSZP is egy tisztújítás előtt áll, és általában mindig a megújulás ígéretével szoktak nekifogni a szocialisták egy ilyen folyamatnak. Ez szerintem most sincs másképp. Viszont ez a tisztújítás..

Mv.: - ..ez csak ígéret?

Szomszéd Orsolya, elemző, Nézőpont Intézet: - ez a tisztújítás mindenképpen egy személyi küzdelmet is hoz, hiszen azt már hallottuk, hogy Botka László is bejelentkezett,  konkrétan a választmányi elnöki posztért, de kétségtelen, hogy..

Mv.: - ..Szanyi Tibor az elnökségért.

Szomszéd Orsolya, elemző, Nézőpont Intézet: - Szanyi Tibor nevét is hallhattuk, tehát valószínűleg ez sem eldöntött még, hogy kinek a vezetésével milyen szereplőkkel vág majd neki az MSZP a jövőnek, illetve majd a választások előtti kampányba hogyan fordul rá. Tehát szerintem még az MSZP-nek is van mit lezárnia, tehát lehet, hogy a Gyurcsány Ferenccel folytatott személyi küzdelem és hatalmai harc az véget tudott érni, és a DK kiválásával ezt a korszakot lezárták, de talán egy új korszakot is kinyitottak, hiszen és Mesterházy Attila-féle irányvonal sem biztos, hogy sikeres, mindenki által sikeresnek ítélt a Szocialisa Párton belül.

Mv.: -  Gábor?

Filippov Gábor, elemző, Magyar Progresszív Intézet: - A szocialisták nehéz helyzetben vannak, az biztos, mert tényleg egy jó másfél éves késéssel sikerült nekik starthoz állniuk, ezzel a Gyurcsány-kérdés rendezésével. Azt gondolom, hogy persze mindig megújulással kampányolunk, mert az olyan népszerű és olyan jól hangzik. Na most lehet ezt úgy felfogni, hogy ez azt jelenti, hogy ki kell cserélni a teljes párttagságot és pártvezetést, ennek nyilvánvalóan nincsen realitása, itt megint csak az lesz a kérdés, hogy az MSZP el tudja-e adni magáról azt, hogy teljesen újféleképpen áll a politizáláshoz a baloldalisághoz, a demokratikus ellenzékiséghez és nyilvánvaló egyébként, hogy itt most az LMP és az MSZP miközben szövetségkeresésről beszélünk, azért elsősorban egymás ellen kell, hogy hadakozzon, hiszen ugyanarra a választói rétegre apellál..

Mv.: - ..mint ahogy a DK-nak mindkettő ellen kell hadakoznia.

Filippov Gábor, elemző, Magyar Progresszív Intézet: - Pontosan, pontosan, tehát én azt gondolom, hogy most a..

Mv.: - ..egyébként a DK-nak van lehetősége, vagy van esélye arra, hogy mondjuk pont azzal a teherrel, amit adott esetben Gyurcsány Ferenc jelenthet a magyar népesség jelentős számában, valamiféle sikert érjen el? Komolyabb sikert?

Filippov Gábor, elemző, Magyar Progresszív Intézet: - Most a DK egy nagyon új párt, tehát nehéz bármit megalapozottan és felelősséggel mondani.

Mv.: - De egy nagyon régi vezetője van.

Filippov Gábor, elemző, Magyar Progresszív Intézet: - De az tény és való, hogy egyrészt egy egyszemélyes pártról beszélünk, tehát Gyurcsány Ferenc személyétől nem lehet elválasztani ezt a pártot és Gyurcsány Ferenc most is ha jól emlékszem, akkor a harmadik legnépszerűtlenebb politikus Magyarországon. Ami nem egy jó indulás. Ettől függetlenül az biztos, hogy van egy szűk választói csoport, amelyik akár még az 5%-os bejutási küszöböt is elérheti egy megfelelő mozgósítás következtében. Amelyik hűséges Gyurcsány Ferenchez. És bármikor, bármilyen körülmények között szavazna rá, nyilvánvaló itt nagyon fontos lesz az, hogy mennyire képes megerősíteni a pozícióit a DK 2014-re, illetve, hogy mondjuk így, hogy a demokratikus ellenzéki pártokkal milyen együttműködésre képes majd.

Mv.: - Van egy sajátos képződmény a magyar politikai életben, a Jobbik. A fekete ló. Egy-egy percük van. Önnek mi a véleménye a Jobbikról? Milyen lehetőségei vannak a Jobbiknak? Meg lehet-e lovagolni azt a fajta euroszkepticizmust, ami most már gyakorlatilag egész Európában kezd uralkodóvá válni, illetve azt, amit Észak- Északkelet-Magyarországon egészen nyilvánvaló, hogy a Jobbiknak hihetetlen tömegbázisa kezd lenni.

Szomszéd Orsolya, elemző, Nézőpont Intézet: - A Jobbik ezzel a radikális hanggal, amit most egyre inkább erősít, lehet, hogy szimpatizánsokat tud gyűjteni, azonban szavazókat már nem olyan biztos, hiszen pontosan amit említett kelet-magyarországi régióban élők, akik esetleg szimpatizálnak evvel  radikalizmussal, és azokkal az üzentekkel, amelyeket a Jobbik kínál, a szavazói hajlandóságukat tekintve már nem biztos, hogy annyira aktívak. Tehát egyrészt ez lehet a veszélye ennek a fajta politikának, a másik pedig az, hogy a kormányzóképesség látszatát gyengítheti. Tehát egészen más igent mondani vagy vonzónak találni olyan kijelentéseket, álláspontokat, ami az EU-ellenességet vagy a demokrácia megkérdőjelezését jelenti, és más arra a kérdésre választ adni egy éles választási szituációban, hogy ki vezesse az országot. Ki legyen a miniszterelnök. Tehát ezekre a kérdésekre már nem biztos, hogy a Jobbik a megfelelő válasz a többség számára.

Mv.: - Ennyire szofisztikáltan állnak hozzá a választók? 

Filippov Gábor, elemző, Magyar Progresszív Intézet: - Az biztos, hogy ez most egy nagyon kockázatos fordulat, amit a Jobbik végrehajt, tehát nyilvánvalóan úgy döntöttek, hogy nem is használom azt, hogy radikális, inkább konkrétan szélsőséges irányba mozdul el a pártnak a retorikája, ugye erről vitatkoznak sokat, hogy radikális vagy szélsőséges pártról van-e szó. Azért Vona Gábor ezekkel a kijelentésekkel szerintem eldöntötte ezt a kérdést saját maga és ez veszélyes lehet.

Mv.: - Megmagyarázta, hogy miért nem demokraták.  Egyfajta demokrácia értelmezést nem fogadnak el.

Filippov Gábor, elemző, Magyar Progresszív Intézet: - De egy ilyen kijelentésből azért tudjuk, hogy általában az egy mondat, egy rövid velős mondat szokott fennmaradni és mondjuk kampányban is ezeket szoktuk visszahallani. Ez veszélyes azért, mert a politikus utálatra, vagy a politikus bűnözésre sokan fogékonyak mint jelszóra, mint ilyen  egyszerűsítő jelszóra, de azért egy olyan politikust, aki azt mondja magáról és a pártjáról, hogy nem demokratikus, és mondjuk a választók többségéhez ez a kép fog eljutni, nem biztos, hogy mondjuk  25-30%-nyi szavazó szívesen választaná.

Mv.: - Szomszéd Orsolya, Filippov Gábor, köszönöm, hogy eljöttek.