Hódmezővásárhely megosztaná árfolyamveszteségét 2012. február 03. 08:36
Ultimátumok. A bank szerint Hódmezővásárhely, a város szerint a bank miatt van patthelyzet.
Műsorvezető Gulyás István: - Nemet mondott az Erste Bank Lázár János hómezővásárhelyi polgármesternek, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjének. A bank közölte, csak feltételekkel vállal részt a város által 2006-ban kibocsátott svájci frankalapú kötvény árfolyamveszteségéből eredő kockázat megosztásából. Ezt még tavaly december végén kérte Lázár János a pénzintézettől. Igaz a hódmezővásárhelyi politikus akkor azt is hozzátette, ha az Erste nem működik együtt a várossal, akkor az országgyűlés segítségét kérik majd a banki magatartás felülvizsgálatához. A város mai közgyűlésén úgy döntött a testület, hogy folyatják az egyeztetéseket az Erste Bankkal.
R.: - 1,1 milliárd Ft-ot költenek Hódmezővásárhely belvárosának felújítására. A beruházás egy részét az Unió fizeti, 300 millió viszont az önkormányzat önrésze. Többek között ezt is a 6 évvel ezelőtt kibocsátott 694 db 100 ezer svájci franki névértékű vagyis akkor árfolyamon 12 milliárd Ft-nyi kötvény ellenértékéből fizették ki. A város k ötvényeit az Erste vette meg. Ez mostanság már 17,5 milliárd Ft-nak felel meg, és ehhez jönnek még a hozamok. Merthogy a svájci frank árfolyama 2006-ban 173,4 Ft volt, most éppen 241,9 Ft-on áll. A város a szerződésnek megfelelően törlesztett eddig. Most az árfolyamveszteséget megosztanák az Erstével. Ezt levélben kérte Lázár János a bank elnök-vezérigazgatójától. Az Erste hajlandó lenne változtatni, de csak 10 milliárd Ft értékű egyösszegű kötvényvisszaváltás esetén. A város mai zárt közgyűlésén a bank ajánlata is téma. Lázár János az ülés előtt úgy vélekedett - idézzük - "az Erste Bank ultimátuma irreális, megvalósíthatatlana, egyértelmű jelzés arra, a hódmezővásárhelyi polgárok közössége nem partner, hanem adós az Erste Bank számára, akiket nem segíteni, hanem sarcolni kell. Lázár úgy véli, nincs olyan magyar önkormányzat, amely 10 milliárd Ft szabadon felhasználható készpénzzel rendelkezik. Annál több, amelyik devizaalapú hitellel tartozik a bankoknak. A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján az önkormányzati hitelállomány majdnem fele származik kötvénykibocsátásból. Az összesen 600 milliárd Ft értékben 6 éve kibocsátott kötvények többsége svájci frank alapú. Ezek egy részének idén jár le a futamideje.
Mv.: - Vendégünk a stúdióban Lóránt Zoltán, az Állami Számvevőszék nyugalmazott főigazgatója, címzetes egyetemi tanár, jó estét kívánok tanár úr! Tessék nekem megmondani, hogy miért bocsátották ki ezeket a kötvényeket az önkormányzatok és miért épont svájci frankban?
Lóránt Zoltán, Állami Számvevőszék nyugalmazott főigazgatója: - Hát elég nehéz lesz ezt röviden elmondani, de megpróbálom. Az önkormányzati rendszer szinte 20 éve, a megalakulásától számos önkormányzati törvény adta kötelező feladat és ágazati törvények adta kötelező feladattal úgynevezett forráshiánnyal küzdött. A forráshiány azt jelentette, hogy az állami támogatás és hozzájárulás a közfeladat ellátásának mintegy kétharmadára esetenként még annyira se nyújtott csak fedezetet. Ebből az következett, az önkormányzatoknak ezt a bevételt valahonnét meg kellett, hogy szerezze, vagy vagyonértékesítésből, vagy működési bevétel, agy helyi adókból vagy isten bocsássa meg, kötvény vagy hitelfelvételből.
Mv.: - Bocsánat, hogy félbeszakítom, de amikor elkezdődött a svájci frank kötvények kibocsátása, az 2004 volt. Azelőtt 14 évvel is már rossz helyzetben voltak az önkormányzatok, miért kezdték el 2004.-en svájci frankban gondolkodni? Miért nem forintban gondolkodtak? Ami nemzeti fizetőeszköz és logikus lenne.
Lóránt Zoltán, Állami Számvevőszék nyugalmazott főigazgatója: - Hát ezt valószínű, hogy nem az önkormányzatoktól kellene megkérdezni, hanem a bankrendszer egészétől, mert..
Mv.: - ..úgy gondolja, hogy a bankrendszer ezt inspirálta? Tehát..
Lóránt Zoltán, Állami Számvevőszék nyugalmazott főigazgatója: - ..biztos vagyok benne, biztos vagyok benne.
Mv.: - Tehát ez része volt annak, ami egyébként mondjuk az osztrák bankoktól befolyt Magyarországra a devizahitelezés a lakossági szférában?
Lóránt Zoltán, Állami Számvevőszék nyugalmazott főigazgatója: - Én nem tudom, hogy osztrák bank vagy milyen nemzetiségű bank, mert itt többféle bankról tudunk beszélni, egy a lényeg, hogy a bankrendszer egésze az önkormányzati szektort egy jó fizető kezesként, mert ugye egy önkormányzatot nem lehet csődbe vinni. Másrészről, az előbb nem tudtam befejezni, az önkormányzatok ahhoz képest, hogy a működésüket intézményfenntartással közfeladatot ellátnak, szeretnének fejleszteni is. Az EU-forrás meg a PP-beruházások önrészt igényeltek. Az önrészekhez pedig hitelt kell felvenni. Na most, ez lett volna mondjuk az igazi ok. A másik pedig sajnálom, hogy ezt el kell mondanom, de 2006-ban a PM-ből kiszivárgott, hogy az önkormányzati törvény adta lehetőséget megszigorítják és a hitelfelvételnél korlátokat szánnak. Na most ez, meg a, ha úgy tetszik, a pénzbőség a bankoktól, eredményezte, hogy sokkal több hitelt vettek fel az önkormányzatok, mint esetenként a gazdasági programjuk az előbb említett beruházásokhoz szükségeltettek volna.
Mv.: - Önök figyelmeztették az önkormányzatokat ennek a veszélyeire? És, ha figyelmeztették, mikor figyelmeztették?
Lóránt Zoltán, Állami Számvevőszék nyugalmazott főigazgatója: - Sajnos már az első pillanatban figyelmeztettük őket, mert itt egyrészt az árfolyamkockázatra felhívtuk a figyelmet, a kamatkockázatra is, a legkisebb összeg 0,2 millió Ft, és a legnagyobb összeg pedig 12 milliárd Ft volt. Na most itt elhangzott az előbb..
Mv.: - ..a kötvénykibocsátásnál..
Lóránt Zoltán, Állami Számvevőszék nyugalmazott főigazgatója: - ..a kötvénykibocsátásnál, elhangzott, itt nem volt helyes a bejátszásban nem most jár le, most kezdődik a türelmi időnek a vége a tényleges kötvényeknek a visszafizetési tőkerészlete. Mert ezt 20 éves időre vették fel és sajnos 70-80%-ban deviza alapon.
Mv.: - Ez milyen teher az önkormányzatoknak?
Lóránt Zoltán, Állami Számvevőszék nyugalmazott főigazgatója: - Óriási nagy teher, ennek ellenére mindig elmondom, hogy nem az önkormányzati rendszer egésze adósodott el, hanem praktikusan megyei önkormányzatok, a megyei jogú város és a városi körnek egy része.
Mv.: - Jó, hát egy falu nem tud kibocsátani kötvényt.
Lóránt Zoltán, Állami Számvevőszék nyugalmazott főigazgatója: - Hát nem, de nincs is olyan hitelfelelős. A legnagyobb probléma az, ami a megyék esetében van, hogy a megyei önkormányzat esetében a saját bevétel az szinte nullához konvergál. Az illetékbevételeken kívül más saját bevétele meg a működési bevételen kívül nincsen. Most ezért volt kényszerült az állam arra, hogy a megyei önkormányzatok esetében állami központosítással megpróbálja az egészségügyi feladatokat, illetve megpróbál bizonyos közszolgálati feladatokat oktatást például átvenni.
Mv.: - Politikai vádként pont Hódmezővásárhellyel és Lázár Jánossal kapcsolatban elhangzott, hogy eltőzsdézte a város pénzét. Ez tőzsdézés?
Lóránt Zoltán, Állami Számvevőszék nyugalmazott főigazgatója: - Én most ebbe nem megyek bele, ha az önkormányzati törvény adta lehetőséggel egy képviselőtestület egyöntetűleg úgy dönt, hogy azt a befektetési pénzt, amit nem használt fel, hanem megpróbálja tőkésíteni, az, az ő személyes felelősége.
Mv.: - De ez egy laikus testület tanár úr.
Lóránt Zoltán, Állami Számvevőszék nyugalmazott főigazgatója: - Hát igen, a többsége igen, de azért én nagyon remélem, hogy a városi vezetés többségébe már nem mindenhol csak laikus testületek vannak, sokkal nagyobb probléma a pénzügyi bizottság, ahol kontrollrendszernek kellene lenni. A pénzügyi bizottságnak többsége sajnos ott vannak olyan laikusok, akik pont a vagyonértékesítés, pont a hitelfelvételt, a mérlegbeszámolót, a költségvetést kellene eldönteni. És még egyet, bocsásson meg, itt a legnagyobb probléma az, hogy az államháztartás egészébe pont ez az idézetben laikus testület dönthet arról, hogy az éves költségvetéséből mennyit próbál működtetésre, és mennyit fejlesztésre használni. Na most akkor ugye ez a kettő nem megy együtt. És előre menekültek és az előre menekülésnek lett a áldozata az, hogy most ez a 600 milliárd Ft-ot ez évtől folyamatosan 20 évig vissza kell fizetni.
Mv.:- Csődbe mehetnek ezáltal a városok és az önkormányzatok?
Lóránt Zoltán, Állami Számvevőszék nyugalmazott főigazgatója: - A csődtörvény szerint egy klasszikus önkormányzat nem mehet csődbe. A közfeladat ellátásának a kényszere megvan. Itt a probléma az, hogy és még erre hadd térjek ki, hogy az a hitelfelvételnél, mint ahogy említettük ha beruházásra ment, rendben van. DE nagyon sokszor működési költségre vagy a korábbi hiteleknek a kiváltására. Na most ezt, amit mindig..
Mv.: - ..hitelspirál..
Lóránt Zoltán, Állami Számvevőszék nyugalmazott főigazgatója: - ..pontosan. Amit mi megkritizáltunk, és felhívtuk a figyelmet.
Mv.: - Tanár úr, nagyon szépen köszönöm, hogy elmondta.
Lóránt Zoltán, Állami Számvevőszék nyugalmazott főigazgatója: - Én is köszönöm szépen.