Az Este 

Megmenekülhet-e a Malév, és van-e élet egy csőd után? 2012. február 03. 08:28

Vagyonkezelő került a légitársasághoz

Műsorvezető Gulyás István: - Jó estét kívánok! Pénzügyi gyámság alá került a Malév a Fővárosi Bíróság  rendkívüli moratóriumot rendelt el és rendkívüli vagyonfelügyelőt rendelt ki a légitársasághoz. Az állami tulajdonú hitelintézeti felszámoló hozzájárulása nélkül a cég mostantól kifizetéseket nem teljesíthet.
A légitársaság vezetése holnapig dolgozza ki az új likviditási tervét.

R.: - Egy éve még az alapításkori festéssel repült a Malév egyik gépe, így ünnepelte a cég a 65. születésnapját. Akkor kevesen gondolták volna, hogy egy évvel később mindenki nyíltan beszél majd a magyar nemzeti légitársaság megszűnéséről. Pedig pontosan ez történt.  Hétfőn derült ki, bajban van a Malév. Ha nem kap pénzügyi segítséget, akkor a vezérigazgató szerint napokon belül ellehetetlenül a magyar légitársaság működése. Hétfőtől az állam csődvédelem alá vette a Malévot, ezzel a hitelezőktől átmenetileg nem kell tartania, de működéséhez mindenképpen pénzre van szüksége.

Fekete Beatrix, elemző, Portfolio.hu: - A csődvédelem egy vállalatnál annyit jelent, hogy abban az esetben, ha fizetési problémákkal, likviditási problémákkal küzd a vállalat, ebben az esetben egy fizetési haladékot, egy fizetési moratóriumot kap. Vagyis a hitelezők ez alatt az idő alatt nem kezdeményezhetik a cég felszámolását. A bíróságon hogyha megpróbálják ezt kezdeményezni, egy az egyből elutasításra találnak.

R.: - A cég az államhoz fordult segítségért, de egy uniós szabály szerint az állam már nem adhat pénzt. Pedig egyszer már adott, és tulajdonképpen ez a gond, 2007 és 2010 között 88 milliárd Ft-os támogatást kapott a vállalat, emiatt az Európai Bizottság az év elején felszólította Magyarországot, hogy fizettesse vissza ezt az összeget a Malévval. Ehhez jön még a cég 60 milliárdos adóssága. Bár a gépek egyelőre menetrend szerint járnak, már az a kérdés lesz-e nemzeti légitársasága Magyarországnak. Az MTI Hírcentrum információi szerint az állam ragaszkodik egy Budapest központú légitársasághoz, egy új, 2-3 hónapon belül létre is jöhet.

Barcza Mihály, jogász, Oppenheim Ügyvédi Iroda: - Van lehetőség arra, hogy egy olyan légitársaságot hozzanak létre, amely tulajdonképpen nem a Malév jogutódjaként működik, de a Malévet, mint működő üzletet továbbviszi.

R.: - Ha létrejön az új légitársaság, akkor a tervek szerint a Malévban hagynák az adósságot, ami jelenleg 60 milliárd Ft. A céget pedig később felszámolnák. Az új társaság többségi tulajdoni hányadát  pedig szakmai vagy pénzügyi befektetőknek ajánlanák fel. Egy magyar nemzeti légitársaság a mellett, hogyha nyereséges, akár  80 milliárd Ft hasznot is jelenthet az államnak évente, azért is fontos, mert 2600 embert foglalkoztat, és 500 hazai vállalkozással áll szerződésben. Ma kiderült, a Fővárosi Bíróság rendkívüli moratóriumot rendelt el, és rendkívüli vagyonfelügyelőt rendelt ki a Malév mellé.

Fábián Balázs, ügyvezető igazgató, Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft.: - A feladatunk, mint rendkívüli vagyonfelügyelő a társaság működését próbáljuk fenntartani, illetve azokat a lehetőségeket, amit a társaság jelenlegi helyzetében látjuk, azokat felmérjük és ezek alapján segítsük a társaság működését. Ebben teljes mértékig együtt dolgozunk a Malév vezetésével.

R.: - Ez azt jelenti, hogy hozzájárulása nélkül a Malév a továbbiakban semmilyen kifizetést nem teljesíthet. Így pl. nem törleszthet adósságát egyetlen beszállítójának sem, és semmit nem rendelhet meg úgy, hogy a vagyonfelügyelő rá ne bólintana.

Mv.: - Az Este vendégei pedig Máté Gábor, a igazgató tanácsi elnöke és Mihályi Péter, a Veszprémi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Jó estét kívánok uraim! Az Ernst & Young csinált egy felmérést, amely szerint igenis szükség van nemzeti stratégiai cégekre, ezek közé tartozhatnak pl. a légitársaságok is. Azt tessenek nekem megmondani, hogy mi vezetett el ide, hogy ma ott tartunk, hogy nem tudjuk egészen pontosan, hogy holnap reggel lesz-e még Malév?

Mihályi Péter, tanszékvezető egyetemi tanár, Veszprémi Egyetem: - A probléma lényegében  20 éves. Tehát a rendszerváltás után már a 90-es évek legelején világos volt, hogy Magyarország, a magyar piac nem tud eltartani egy állami légitársaságot. Nincs akkora forgalom, nem lesz akkora utas, és aztán a gazdaság fejlődése nem is lett olyan látványos, hogy ez felnőtt volna. És már kezdettől fogva akkor is világos volt, hogy valamilyen tulajdonosi együttműködésre kell törekedni egy nagy multinacionális komoly légitársasággal. Ezek  lehettek volna a németek, franciák, nagyon sok mindenki.

Mv.: - Kezdődött az Alitaliaval.

Mihályi Péter, tanszékvezető egyetemi tanár, Veszprémi Egyetem: - Így van, ez a dolog ez nem sikerült, sok minden oka volt, most nem tudunk ebbe belemenni.

Mv.: - Folytattuk az oroszokkal.

Mihályi Péter, tanszékvezető egyetemi tanár, Veszprémi Egyetem: - Folytattuk az oroszokkal, de még közben sok minden más állomás is volt, tárgyaltak angolokkal, kínaiakkal, a probléma ugyanaz, csak közben a magyar gazdaság helyzete egyre rosszabb, és a magyar gazdaság egyre kevésbé megnyugtató befektetési terep azoknak, akik sok százmilliárdot képesek és hajlandók befektetni.

Mv.: - Igazgató úr, ön, mint pilóta, mint gyakorló pilóta hogy látta ezt?

Máté Gábor, igazgatótanácsi elnök, Sky Allience Zrt.: - Kérdésre, a bevezetőjében foglaltakra, holnap is fel fog szállni a Malév flottája és elviszi az utasokat.

Mv.: - Azt mondtam, hogy nem tudjuk, nagyon reméljük, hogy repülni fog.

Máté Gábor, igazgatótanácsi elnök, Sky Allience Zrt.: - Én biztos vagyok benne. Tehát azok, akik megváltották a repülőjegyeket, azok továbbra is el fognak tudni utazni, vissza fognak tudni jönni.

Mv.: - Köszönjük a megnyugtatást.

Máté Gábor, igazgatótanácsi elnök, Sky Allience Zrt.: - Ez alapvető, ezekben a nehéz órákban, hogy ez egy tiszta, világos üzenet legyen, hogy nagyon sokan dolgoznak azon, hogy ezt az igazándiból szerencsétlenül az elmúlt hét alatt kialakult helyzetet ezt valahogy kezelhetővé tegyék és a Malév normális üzemmenete biztosított legyen.

Mv.: - Önök meg akarták venni mint Sky Allience Zrt. ugye egy olyan cég, amely pilótákból áll. Pilóták rakták össze a pénzt.

Máté Gábor, igazgatótanácsi elnök, Sky Allience Zrt.: - Ez így igaz.

Mv.: - Miért akarták megvenni? Ugye a tanár úr azt mondta, hogy nemzetközi segítség kell, multik kellenek, önök tudtak volna multikat hozni vagy pedig úgy gondolták, hogy egy légitársaságot önök is tudnak üzemeltetni?

Máté Gábor, igazgatótanácsi elnök, Sky Allience Zrt.: - Az üzemeltetése a a kisebbik probléma, nyilván ez egy roppant költséges iparág volt külföldi szakmai befektető partnerünk, akinek a pénzügyi háttere az megnyugtató fedezetet, illetve működést biztosított volna a Malév számára. Ennek így utólag nyilvánvaló okai voltak, hogy miért tettek bennünket, ha tetszik, félre. Egyébként ezt a zárt körűen működő részvénytársaságot ezért hoztuk létre.  Hogyha annyi lesz az idő, ahogy szokták mondani, eljön az a pillanat, amikor privatizációra kerül a Malév,  akkor tudjunk érdemben valamit lépni, illetve, hogyha összedől, mint ami most lett, arra adjunk egy értelmes választ.

Mv.: - Tanár úr, ön szerint egy lehetséges üzleti modell lett volna, amit a pilóták akartak?

Mihályi Péter, tanszékvezető egyetemi tanár, Veszprémi Egyetem: - Persze, az is egy lehetséges modell lett volna, a mögött is egy nagy nyugati befektető állt volna, és természetesen szakemberek vezették volna továbbra is a céget, mint ahogy most is szakemberek vezetik. Itt a probléma nem az, hogy a Malév mostani vezetője vagy a vezetőt megelőző 15 vezérigazgató, azért ezt tegyük hozzá, 16 vezérigazgatója volt a rendszerváltás óta..

Mv.: - ..nem kevés..

Mihályi Péter, tanszékvezető egyetemi tanár, Veszprémi Egyetem: - ..nem kevés, ebbe csak beledögölni lehetett, tehát nincs olyan cég, amelyik ezt kibírja.

Mv.: - Különböző koncepciók versenyeztek egymással..

Mihályi Péter, tanszékvezető egyetemi tanár, Veszprémi Egyetem: - ..egymást  váltották és, ha bármelyik koncepcióról el lehet mondani, hogy lehet, hogy azok mind-mind jók voltak, csak így nem lehet egy céget vezetni. Tehát ez az állami tulajdonlás alapvető problémája, hogy állandóan politikai kérdés volt, ma is az, hogy ki a Malév vezérigazgatója, ki az igazgatóság tagja és elnöke. Ebben  sajnos..

Mv. - ..azt már hallottuk, hogy az állam az rossz tulajdonos.

Mihályi Péter, tanszékvezető egyetemi tanár, Veszprémi Egyetem: - Így van, ez újra bebizonyosodott, így van.  Mert nem bírja ki az állam, hogy ne váltsa le 5 percenként a vezérigazgatókat vagy azért, mert kormányváltás van, vagy azért, mert türelmetlen a kormány. Mert ugye nem volt 16 kormány a rendszerváltás óta, tehát nem lehet azt mondani, hogy minden kormány egyszer leváltotta istenkém, nem, ugyanaz a kormány hármat is leváltott, mert türelmetlenek, állandó rövid távú politikai célokat követnek. Nagyon jó példa a Malév, és még egy dologra nagyon jó példa a Malév, hogy az emberek, közvélemény, újságírók hajlamosak állandóan bűnbakot keresni. Hogy ő volt rossz, meg ez volt rossz,  a Malév arra jó példa, hogy pokoli nehéz ügy, pokoli nehéz jó döntést hozni. Tehát akkor, amikor a legutóbb az orosz befektető mellett döntött a kormány, én akkor ennek a folyamatnak valamelyest részese voltam, mert a felügyelő bizottság tagjaként ellenőriztük ezt az ügyet. Akkor azt mondtuk, hogy ez egy értelmes kockázat volt, mert egyébként akkor dőlt volna be a Malév, és azóta már sok-sok év eltelt és működik.

Mv.: - De mint kiderült és erre gondolom az igazgató úr tud is választ adni, mégsem volt értelmes kockázat.

Mihályi Péter, tanszékvezető egyetemi tanár, Veszprémi Egyetem: - Hát dehogyisnem, azóta eltelt közben  6 év és  6 évet meghosszabbítottuk..

Mv.: - ..de közben teljesen kiürítették a Malévet.

Mihályi Péter, tanszékvezető egyetemi tanár, Veszprémi Egyetem: - Dehogy ürítették ki.

Mv.: - Eltűnt belőle minden.

Mihályi Péter, tanszékvezető egyetemi tanár, Veszprémi Egyetem: - Dehogy tűnt, ott vannak a repülőgépek, van egy  100 milliárdos büntetés, mert az állam belelapátolta a pénzt, van valamennyi adóssága, de ettől még működhet.  Nem tűnt el semmi, a Malév egy, gondolom ebben egyetértünk, ez egy működőképes társaság.

Máté Gábor, igazgatótanácsi elnök, Sky Allience Zrt.: - Egy erős 3-4%-ban egyet kell értsek önnel.

Mv.: - 3-4%-ban?

Máté Gábor, igazgatótanácsi elnök, Sky Allience Zrt.: - Így van, én teljes mértékben másképp látom ezt, szerintem kockázatot vállalt az akkori kormányzat, hogy ennek az orosz befektető csoportnak odaadta. Ugye, ahogy akkor mondták, egy rendesebb öröklakás áráért, a Malév később mindenféle trükkös megoldásokkal saját magát vásárolta meg, saját magát finanszírozta. És, amikor az Abramovics testvérek Oroszországban elveszítették az érdekeltségeiket, akkor került képbe, mint tulajdonos a Vnyesekonom Bank. Az ő finanszírozása akkor már tényleg létkérdés volt, e egyértelmű.

Mv.: - De ez egy nagyon rossz projekt volt, alapvetően.

Máté Gábor, igazgatótanácsi elnök, Sky Allience Zrt.: - Hát kinek? Az oroszok szemszögéből ez egy briliáns projekt volt.

Mv.: - Hát a Vnyesekonom Banknak nagyon jó volt. A Malév szempontjából vagy a magyar állam szempontjából, vagy az utasok szempontjából?

Máté Gábor, igazgatótanácsi elnök, Sky Allience Zrt.: - Hát most ezt nyögjük, de akkor a működés fenntartásához ők létfontosságú pénzeket toltak be a rendszerbe.  Az, hogy az állam nem jó gazda, én azt gondolom, hogy éppen a mostani hónapokban látszik ennek az ellenkezője bebizonyosodni. Ugyanis ennél az orosz befektetői körnél azért bármelyik kormányzat sokkal jobb gazda volt. Az, hogy ez a cserebere ez tényleg volt, tehát a vezérigazgatói székben igen komoly flukutuációt lehetett tapasztalni az elmúlt évtizedekben.  De itt van a mostani Orbán-kormányzat, aki az első két évében hatalmas toleranciáról, indokolatlan indokolatlanul nagy tolerancáról tett tanúbizonyságot, hogy még az oroszok által idehozott német vezérigazgatót a helyén hagyta.

Mv.: - Ez egy nagyon fontos probléma. MI lehet, nagyon kevés időnk van, mik a forgatókönyvek? Hogyan lehet megoldani ezt a problémát tanár úr ön szerint?

Mihályi Péter, tanszékvezető egyetemi tanár, Veszprémi Egyetem: - Hát az egyik megoldás, hogy a Malévot a magyar állam hagyja csődbe menni és itt marad egy kifizetetlen hatalmas adósságtömeg.

Mv.: - 160 milliárd

Mihályi Péter, tanszékvezető egyetemi tanár, Veszprémi Egyetem: - Körülbelül, és ügyvédi irodák tucatjai fognak évtizedekig pereskedni egymással, a magyar állammal és egy rettentő káoszos ügy lesz. És más légitársaságok meg elkezdenek repülni Budapestre, és előbb-utóbb helyreáll az élet a normális kerékvágásba. A Malév nélkül. A másik lehetőség..

Mv.: _ ..ez a legrosszabb változat.

Mihályi Péter, tanszékvezető egyetemi tanár, Veszprémi Egyetem: - Ez az egyik lehetőség, hogy mi a legrosszabb, az mindig utólag derül ki.

Mv.: - Jó, nézzük meg mi az ön második lehetősége?

Mihályi Péter, tanszékvezető egyetemi tanár, Veszprémi Egyetem: - A második lehetőség az, az, hogy valahonnan a magyar állam külföldi hitelből lényegében előteremt annyi pénzt, hogy a Malév működését, vagy egy Malév-2, most az egyszerűség kedvéért nevezzük így,  egy új légitársaságot létrehoz, ami lesz a Malév-52 é ebbe beletesz jó sok pénzt, és kártérít még nagyon sok mindenkit, akik pereskedenek. Ezek ilyen százmilliárdos nagyságrendű összegek, ezt az unokáink költségére megcsinálja a magyar állam.

Mv.: - Máté úr, a Sky Allience beszáll a reorganizációba most?  Mert ugye önök már meg akarták venni..

Máté Gábor, igazgatótanácsi elnök, Sky Allience Zrt.: - Nincs érvényes eljárás, mi folyamatosan az aktuális kormányzatot bombáztuk..

Mv.: - ..fél percünk van.

Máté Gábor, igazgatótanácsi elnök, Sky Allience Zrt.: - ..a megoldási javaslatainkkal, meggyőződésem, hogy ez a helyzet ez még most is kezelhető, egyet nem szabad megengedni, hogy az bárkiben is  felmerüljön, hogy egy olyan megoldást próbáljanak átvinni, ami egy két-három hónapos üzemszünetet jelentene. Akkor a Malévot és az utódszervezetét azt örökre elfelejthetjük.

Mv.: - Uraim, köszönöm, hogy eljöttek. Kíváncsian várjuk az eredményeket.

Mihályi Péter, tanszékvezető egyetemi tanár, Veszprémi Egyetem: - Mi is kíváncsiak vagyunk szerintem.