Lemondott a román kormány 2012. február 07. 12:27
Belpolitikai válság a határon túl. Romániában lemondott a kormány, Szlovákiában ezrek tüntettek a gorilla-akták miatt, a korrupció ellen.
Mv.: - Le is mondott a román miniszterelnök, Emil Boc a döntést azzal indokolta, hogy csillapítani szeretné a feszült politikai és társadalmi közhangulatot és meg akarja óvni az ország gazdasági stabilitását. Január elején tízezrek tüntettek Románia nagyobb városaiban a megszorítások miatt, amelyek jelentős részét a Nemzetközi Valutaalap nyomására kellett Emil Boc kormányának meghozni.
R.: - Emil Boc egyenként fogott kezet minisztereivel, és megköszönte munkájukat. A miniszterelnök azt mondta, tudja, hogy súlyos terhet jelentenek az embereknek a megszorítások, de szükség volt a reformokra. Ezzel lehetett csak visszaszorítani az állami kiadásokat, IMF-hitelhez jutni és gazdasági stabilitást teremteni az országban.
Emil Boc, leköszönő miniszterelnök: - 2011-ben majdnem 2,5%-os gazdasági növekedést értünk el, az Európai Unió államai közül ez volt az egyik legnagyobb.
R.: - Mondta a leköszönő miniszterelnök. Három héten keresztül tízezrek tüntettek a kormány megszorító intézkedései miatt. Románia 2009-ben kényszerült drasztikus költségvetési megszorításokra, amikor az IMF a költségvetési egyensúly helyreállításától tette függővé a korábban leszerződött 20 milliárd eurós hitelkeret folyósítását. 2010 júliusában a bukaresti kormány 25%-kal csökkentette a közalkalmazottak bérét. Majd 16-ról 24%-ra emelték az áfát. Több mint 200 ezer embert bocsátottak el a közszférából. Az ellenzéki pártok üdvözölték a lemondást. Viktor Ponta, a Szociáldemokrata Párt elnöke szerint megnyílt az út az előrehozott választások felé. A Boc-kormányban is részt vevő RMDSZ elnöke szerint azonban még korai ezt latolgatni.
Kelemen Hunor, elnök, RMDSZ: - Egyelőre a kormány ügyvivő kormány, és addig, amíg a parlamenten az összes procedúrát nem visszük végig, addig nem szeretnék jóslásokba bocsátkozni.
R.: - Az RMDSZ a következő napokban egyeztet a jelenlegi koalíció pártjaival egy új kormányról, amelyben legalább annyi miniszteri posztot szeretnének, mint a Boc kormányban.
Mv.: - Közben az Este folyamán Traian Basescu román államfő a külföldi hírszerzés főnökét bízta meg kormányalakítással. Ez is kiderült már. Az Este vendége Zákonyi Botond a Külügyi Intézet igazgatója, jó estét kívánok!
Zákonyi Botond, igazgató, Magyar Külügyi Intézet: - Csókolom!
Mv.: . Ki ő? A külföldi hírszerzés főnöke? Mit kell tudni róla?
Zákonyi Botond, igazgató, Magyar Külügyi Intézet: - Ez így elég vészjóslóan hangzik, hogy kémfőnököt bíznak meg, de ő voltaképpen egy professzionális politikus. Végzettségét tekintve történész és volt külügyminiszter, Michai Razvan Ungureanu, egy profi politikus.
Mv.: - Miért pont őt? Miért döntött ilyen gyorsan Basescu? Reggel mondott le Emil Boc, bár Basescu hozzátette, hogy ő már tudta decemberben, hogy le fog mondani.
Zákonyi Botond, igazgató, Magyar Külügyi Intézet: - Hogy le fog mondani, igen. Hát itt az előző beszélgetésben elhangzottak az IMF és az IMF-követelések, nem közvetlenül az IMF áll ennek a hátterében, Romániában az elmúlt két évben nagyon kemény megszorításokat vezettek be. Tehát, ha Emil Boc emiatt mondott volna le, akkor már korábban le kellett volna mondani. Inkább az a helyzet alakult ki, hogy két törvényt fogadott el, két sarkalatos törvényt fogadott el a román kormány az elmúlt időszakban és az Alkotmánybíróság visszadobta az egyiket, a választási törvényt. Ami alaposan összekuszálta a belpolitikai sorokat. Arról volt szó, hogy a nyár végén lesznek a választások, és összevonják a helyhatósági és a parlamenti választást. Ezt nem fogadta el az Alkotmánybíróság. Illetve van ez a nagyon rossz megítélésű egészségügyi törvény, ami fő kiváltója volt ezeknek az utcai megmozdulásoknak vagy elégedetlenségeknek.
Mv.: - Tehát ne a megszorítások? Hát azt a pénztárcájukon érzik az emberek.
Zákonyi Botond, igazgató, Magyar Külügyi Intézet: - A megszorítások ahhoz járultak hozzá, hogy népszerűtlenné vált a kormánypárt és nagyon megerősödött az ellenzék, és valószínűleg a elnök, illetve a kormánypárt vezetői úgy érzik, hogy most időt tudnak nyerni. És egy új arccal egy újabb imázst tudnak, imázsjavító lépéseket tudnak tenni.
Mv.: - Van, aki szerint most ezzel a lemondással a kormánypárt azt karja elkerülni, hogy az esedékes novemberi választásokon a totális vereségtől óvják meg magukat, ezért előzték meg ezzel. Lehet ez is a háttérben?
Zákonyi Botond, igazgató, Magyar Külügyi Intézet: - Igen, nyilván erről van szó, bár a közvélemény-kutatások gyakran csalókák. A közvélemény-kutatók most már évek óta azt mérik, hogy ennek a ellenzéki pártszövetségnek nagyon nagy előnye van a kormánypárttal szemben. Viszont amikor, és ilyenre többször is volt példa, időközi választások során, amikor tényleges megmérettetésre került sor, akkor a kormánypárt sokkal jobban szerepelt, mint arra számtani lehetett. Úgyhogy azért Basescu elnöknek é csapatának komoly tartalékai vannak a román választók körében.
Mv.: - Akik egyébként, mármint a Szociáldemokrata Párt elnöke az ellenzék azt mondja, hogy most megnyílt az út az előrehozott választások felé, mert ugye novemberben lenne, ők már nyáron megcsinálnák. Van-e erre esély?
Zákonyi Botond, igazgató, Magyar Külügyi Intézet: - Az ellenzék három dolgot követelt, egyik a miniszterelnök lemondása, ez megtörtént, az előrehozott választások kiírása, ez most lehetségessé vált végül is el lehet odáig jutni, illetve a államelnök lemondása, ami valószínűleg szóba sem jöhet. Most van egy ügyvezető, illetve most megbízza Ungureanut a kormányalakítással, 10 napja van rá, hogy felálljon az új kormány, ami nagyjából-egészéből meg fog egyezni az eddig regnáló kormánnyal, és kérdés, hogy a parlamenti többség meglesz-e. De valószínűleg meglesz. Nyilván, én legalábbis úgy látom, hogy az RMDSZ meg fogja szavazni, és azok a frakciók, vagy illetve azok a töredékek, akik az ellenzékből az elmúlt évek során átültek a kormánypárthoz vagy odasodródtak úgymond, azok is meg fogják szavazni, hiszen nekik nem érdekük az, hogy idő előtt kiessenek a parlamentből.
Mv.: - Majd meglátjuk. Mindjárt folyatjuk, de már nem Romániával. Egyre nagyobb hullámokat ver Szlovákiában a gorilla-ügy. Pénteken csaknem 10 ezren tiltakoztak Pozsonyban a decemberben kiszivárogtatott akták miatt. De tüntettek még számos nagyvárosban is. Követeléseiket 10 pontban fogalmazták meg. Ebben számos közjogi méltóság távozását kérik. És azt, hogy a márciusi országgyűlési választásokat halasszák szeptemberre, hogy addig megtisztulhasson a közélet.
R.: - A szlovák titkosszolgálat 2005-ben indította el gorilla fedőnevű akcióját. Fél éven át lehallgattak egy céget, amelyről azt gyanították korrupciós tevékenysége miatt hatalmas károkat okozott a közbeszerzések és az állami vagyon privatizációja során. A cég egyik tulajdonosának lehallgatása közben kiderült, az ügyben az akkori szinte teljes szlovákiai politikai elit érintett volt. Az anyag szerint a politikai pártok vezetői beosztottjaikon vagy más megbízottakon keresztül fillérekért adták el az állami vagyont. Emiatt demonstráltak több tízezren Pozsony egyik központi terén péntek este. Ott, ahol 1989-ben a kommunista hatalom elleni tiltakozó nagygyűléseket is tartották.
Név nélkül: - Szorítok a fiataloknak, hogy sikerüljön, amit szeretnének. 89-ben ez összejött. Remélem most is sikerül.
R.:- Mondja az egyik résztvevő.
Név nélkül: - Nem tetszik nekem, ami történik. Változás kell.
R.: - Tette hozzá egy másik. Pozsony mellett számos szlovákiai nagyvárosban szerveztek hasonló megmozdulásokat. A tüntetők alapvető változásokat követeltek, a politikai életben.
Lucia Gallová, a tüntetés szervezője: - Azt szeretnénk, ha a Gorillában érintett politikusokat menesztené a kormányfő, ha a márciusi parlamenti választásokat elhalasztanák. Ha megszűnne a mentelmi jog. Ha változna a politikai pártok támogatási rendszere.
R.: - Mondja a tüntetés szervezője. Ez már a második tömegdemonstráció, amelyet a decemberben kiszivárgott úgynevezett Gorilla-akták miatt szerveztek. A titkosszolgálati lehallgatásokra alapozó anyag a szlovákiai politikai elit és a pénzügyi oligarchák erőteljes összefonódásáról árulkodik. A második Dzurinda kormány idején. A demonstrálók ezért a dokumentumokban érintett politikusok távozását követelik. A tüntetők lelkesedéssel fogadták a Gorilla-aktákról könyvet is író újságírót, a kanadai származású Tom Nicholson 2008-ban az aktákat már eljuttatta a rendőrséghez. Az ügyet azonban akkor nem vizsgálták.
Tom Nicholson, újságíró: - Nem alkalmaznak már engem a szlovák újságok, ezért őszintén elmondhatom a gondolataimat. Sok ezer jó embert látok magam előtt, akik tisztában vannak a rendszer visszásságaival. A szlovákiai politikai rendszer 1989 óta a legnagyobb legitimitási válságát éli. A politikai pártok elveszítették mindennemű erkölcsi autoritásukat. Ezért nekünk kell tennünk valamit a rák ellen, amely elemészti az országot.
R.: - Hangsúlyozta az újságíró. Tom Nicholson azt javasolta a tüntetőknek, hogy márciusban menjenek el választani és, ha egyetlen pártot sem tudnak támogatni, csendes tiltakozásként üres borítékot dobjanak az urnába. A demonstrálóknak mostantól szimbólumuk is van, sárga szalaggal jelezheti, aki egyetért a követeléseikkel,. Azt mondják, a tiltakozó akciókat folytatják mindaddig, amíg nem változik a politikai elit Szlovákiában.
Név nélkül: - Nem vagyok azért túl optimista, hogy minden, amit követelnek az itt végbe fog menni. DE legalább valami.
R.: - A tiltakozók között civilként több politikus is jelen volt.
Berényi József, elnök, Magyar Koalíció Pártja: - Támogatjuk a rendezvény céljait, fel tudjuk azokat vállalni. És a párt passzívan támogatja ezt a megmozdulást, ami azt jelenti természetesen, hogy civilként bizonyára ma nagyon sok MKP-tag itt van, vagy Pozsonyban vagy Kassán. Elsősorban. Ahol magyarok élnek. Mert tény és való, hogy a politika és a társadalmi élet megtisztulásához most hozzá kell járulni az állampolgároknak, hogy ez az ügy ez ne merüljön a feledés árnyékába, ne söpörjék a szőnyeg alá a márciusi választások után sem.
R.: - A békésnek induló tüntetésen a kormányhivatal elé érve elszabadultak az indulatok. A résztvevők banánokat, petárdákat dobáltak a kormány épületére és felgyújtották az egyik transzparenst is. A demonstráció már véget ért. Amikor radikálisok egy csoportja a Parlamenthez vonult randalírozni. Ahonnan kisebb összetűzés után a rendfenntartók távolították el őket.
Mv.: - Folytatjuk Zákonyi Botonddal, a Külügyi Intézet igazgatójával, mi az, amit most jelen pillanatban lehet a Gorilla-ügyről tudni? Azért, mert többet, mint mondjuk egy hónapja, tulajdonképpen ki, mit csinált, milyen összefonódásokról van itt szó?
Zákonyi Botond, igazgató, Magyar Külügyi Intézet: - Hát mindenki össze van fonódva a Gorilla-ügyből ez derül ki. Ez egy 2005 novemberétől 2006 májusáig tartó megfigyelési ügy tulajdonképpen Ez a második Dzurinda-kormány idejére esik. És az derül ki belőle, hogy az akkori kormánypártok mindenféleképpen, de az ellenzék egy része is érintett volt a privatizációban. Tehát alapvetően ez egy gazdasági korrupció. Van egy nagy pénzügyi csoport Szlovákiában, illetve van több is, de talán ez a legnagyobb és ezek szerint a legbefolyásosabb.
Mv.: - ez a Penta csoport.
Zákonyi Botond, igazgató, Magyar Külügyi Intézet: - Ez a Penta csoport igen. Aki üzletelt a politikai pártokkal.
Mv.: - Aztán 2006 után jött a Fico kormány és ő is járt abban a bizonyos lakásban, amit lehallgattak tulajdonképpen.
Zákonyi Botond, igazgató, Magyar Külügyi Intézet: - Igen, igen. De ezzel együtt a Gorilla-ügy az a mostani kormánypártoknak káros, azt lehet mondani, az lehet, hogy a szlovák demokráciának, vagy a szlovák társadalomnak hasznos, hiszen itt azért egy megtisztulási folyamat is kezdetét veheti. De a sár az elsősorban Mikulas Dzurindára hullik vissza, illetve az ő pártjára. A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unióra, akik szinte a támogatottságuk felé elvesztették az elmúlt hónapban. Ennek az ügynek köszönhetően. Tehát ez sokkal kevésbé érint azt lehet mondani népszerűség szempontjából a Szmert és Robert Ficot, mint a mostani kormánypártokat, akik még március 10-ig kormányon vannak.
Mv.: - No, érintett az MKP, Magyar Koalíció Pártja is. Olyan formán, ugye konkrétan Bugár Béla elnökségének idejéről van szó, hogy a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint Bugárék a Pentától, ettől a cégtől kaptak jutalékot, pénzeket, amit állítólag a párt egyes vezetői között osztottak szét. Ezt lehet tudni erről? Hogy kik lehettek még érintettek az MKP-ban?
Zákonyi Botond, igazgató, Magyar Külügyi Intézet: - Azt nem tudom, hogy kik lehetnek érintettek, az aktákból, illetve azokból, ami az aktákban nyilvánosságra került hát azt lehet látni, hogy azok voltak érintettek elsősorban, akik akkor a pártot vezették. És, akik később a Hidat megalapították. Az MKP-nak, a Berényi József vezette MKP-nak ez most egy jó kampánytéma is lehetne, hogy..
M v.: - ..támogatják is a tüntetést.
Zákonyi Botond, igazgató, Magyar Külügyi Intézet: - ..támogatják is a tüntetéseket, igen. De probléma az, hogy a szlovák politikai elit és a szlovák médiumok egyaránt abban érdekeltek, hogy az MKP ne erősödjön meg, mert a kényelmetlen.
Mv.: - Bocsásson meg, egy picit, ha visszamegyünk az időben, Bugár Béla után jött Csáky Pál, lehetett az oka az egész szétválásnak? Ezek az ügyek ugye Csáky Pál, ha jól emlékszem 2007-ben mondogatta, hogy Bugár Béla..
Zákonyi Botond, igazgató, Magyar Külügyi Intézet: - ..igen, volt erről szó. Amikor Bugár Bélát leváltották..
Mv.: - ..tisztújítás is volt.
Zákonyi Botond, igazgató, Magyar Külügyi Intézet: - Hát igen, tisztújítás, amikor a tisztújításra sor került, akkor volt arról szó, hogy számtalan pénzügyi machináció volt feltételezve a párttagságról, amire nem kaptak magyarázatot, illetve amibe nem látnak bele.
Mv. - Egy újságíró, hallottuk őt az anyagban, Tom Nicholson azt mondja, hogy 89 óta ez a legnagyobb legitimitási válság, ami érhette a politikai rendszert. Vagy a politikai közéletet. Egyetért ezzel? Hogy van ebből valamiféle kilábalás, vagy esetleg az lesz, amire itt Berényi József utalt, hogy majd eltussolják a választások után.
Zákonyi Botond, igazgató, Magyar Külügyi Intézet: - Az biztos, hogy az elmúlt 20 évben nem gyűlt össze, nem volt ilyen nagy tüntetés Pozsonyban, mint az elmúlt napokban. A magyar léptékhez képest 10 ezer ember az nem olyan sok, de Szlovákiában az nagyon sok..
Mv.: . ..ez nagy tüntetésnek számít.
Zákonyi Botond, igazgató, Magyar Külügyi Intézet: - Nagyon sok. Az a baj, hogy, illetve nem az a baj, hanem az a helyzet, hogy a követelők az egész politikai rendszert kritizálják, és beleértve a Szmert is, és Fico pártelnök lemondását is követelik, a parlament alelnöki posztjáról. Igazából ez egy olyan proteszt megmozdulás, ami mindenki ellen szól. Tehát igazából ennek így nem valószínű, hogy lesz kifutása, hiszen nincsenek vezéralakok. Ezek tulajdonképpen egyetemisták, akik kivonulnak ebbe a hidegben is tüntetni és felháborodásuknak hangot adni.
Mv.: - Úgy látja, hogy lehet ebből egy nagyobb összefogás esetleg még márciusig?
Zákonyi Botond, igazgató, Magyar Külügyi Intézet: - Hát nehéz elképzelni, pont azért, mert elsősorban a vádak azok a mostani kormánypártokat érintik. Tehát azokat a jobbközép pártokat, vagy jobbközép erőket, akik eddig koalícióban kormányoztak, de külön-külön indultak a választásokon. Most az valószínűsíthető, hogy még több ilyen kis párt fog bejutni a parlamentbe. Tehát még szétaprózódottabb lesz a jobbközép fele a politikának és lesz a szlovák hagyományoknak megfelelően egy jó nagy erős baloldali populista párt. Mint amilyen volt Meciar idején is, és aztán volt az első Fico kormány idején is.
Mv.: - Azt lehet-e már tudni, vagy sejteni, hogy ki szivárogtatta ki anno? Ugye ez már nagyon régen történt, a kanadai újságíró könyvet írt róla.
Zákonyi Botond, igazgató, Magyar Külügyi Intézet: - Hogyne, amit most nem engednek megjelenni. Igen, ez az ő állítása szerint akkor ez több vezető napilaphoz is eljutott, itt nem akartak ezzel érdemében foglalkozni.
Mv.: - A rendőrséghez is, aztán 2008-ban eltussolták, de 2008-ban milyen kormány volt?
Zákonyi Botond, igazgató, Magyar Külügyi Intézet: - Nemcsak a rendőrséghez, hanem a korrupcióellenes ügyészséghez is eljuttatták az aktákat, ahol megsemmisítették őket jogellenesen. Úgyhogy ebből látszik, hogy mindenkinek érdeke minden meghatározó politikai erőnek érdeke az, hogy ezekről az aktákról ne sok szó essék. Mert ez mindenki érint. Tehát itt arról van szó, hogy a Penta az mindenkivel tartotta a kapcsolatot és mindenki érintve volt ezekben a privatizációs pénzek elosztogatásában.
Mv.: - Egyébként az egyik hetilap, magyar hetilap egy érdekes összefüggésről ír, ő azt írja, hogy ahogy a korrupció egyre inkább befonta a szlovák politikát, úgy javult Szlovákia megítélése Nyugaton és az Európai Unióban Dzurinda ilyen. Lehet ilyen párhuzamot vonni? Az nagyon érdekes.
Zákonyi Botond, igazgató, Magyar Külügyi Intézet: - Ez nem a korrupcióval van összefüggésben, mert azért a Dzurinda kormány rengeteg nagyon fontos és hasznos reformot is bevezetett Szlovákiában. Tehát ezek a dolgok úgy látszik együtt járnak. És azért azt is látni kell, hogy a Meciar kormányzás idején nagyon rossz volt Szlovákia megítélése. Úgyhogy utána sokkal civilizáltabb politikai kurzus következett, aminek része volt ezek szerint a korrupció is. De legkevésbé figyeltek oda Nyugaton, hiszen elégedettek voltak a privatizáció beindításával. És azért Szlovákia komoly gazdasági eredményeket produkál. Nem véletlenül tudták bevezetni az eurót is. Úgyhogy ezért is sokkoló ez valószínűleg a szlovák közvélemény számára, aki sokkal jobb és tisztább képet őrzött arról az időszakról.
Mv.: - No, összefoglalva, nagyon kevés időnk maradt, mindjárt választások lesznek egyelőre ez még így van, ön szerint kik a legnagyobb vesztesei a Gorilla-ügynek?
Zákonyi Botond, igazgató, Magyar Külügyi Intézet: - Azt gondolom, hogy a Mikulas Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió, illetve ezután csökkenő sorrendben van a többi mostani kormánypárt, akik vélhetően ellenzéki párt lesz vagy egy részük ellenzéki párt lesz, és aztán lehet, hogy valakit Fico maga mellé tud emelni a koalícióban. Ami nagyon fontos lenne az az erős magyar képviselet a pozsonyi parlamentben. Tehát azért a magyarok aránya Szlovákiában 10%, ezt kellene hozni a magyar pártoknak. Mert a nyilvánvaló, hogy egy Fico-kormányzás idején erős és határozott kisebbségvédő politikára lesz szükség, és ezt rendszeresen fel kell majd mutatni.
Mv.: - Hát hátha profitál majd belőle az MKP. Azt mondom, hogy akár profitálhat is. Köszönöm, hogy itt volt.
Zákonyi Botond, igazgató, Magyar Külügyi Intézet: - Szívesen.