Az Este 

Várhatóan fél évvel meghosszabbítja a kormány az árfolyamrögzítést 2012. február 09. 08:31

Tehát lehet, hogy az adósok öt évig 180 Ft-on törleszthetik frankalapú hitelüket

Műsorvezető Szöllősi Györgyi: - Várhatóan fél évvel meghosszabbítja a kormány az  árfolyamrögzítést. Ez azt jelenti, hogy aki még idén úgy dönt, hogy  él ezzel a lehetőséggel, öt évig  180 Ft-os árfolyamon törlesztheti svájci frank alapú hitelét. A programra áprilistól lehet jelentkezni. A PSZÁF adatai szerint mára kiderült, hogy január végéig 160 ezre élek a végtörlesztés lehetőségével.

R.:  - A devizahitelesek közül 160 ezren éltek a végtörlesztés lehetőségével. Közülük január végéig mintegy 140 ezren már ki is váltották devizaadósságukat. A visszafizetett ingatlanhitelek átlagos összege 5,5 millió Ft volt. A Felügyelet kimutatásai szerint az ügyfelek több mint kétharmada saját megtakarításából végtörlesztett. A miniszterelnök tegnapi évértékelő beszédében is elengedhetetlen lépésnek nevezte a végtörlesztés lehetőségét.

Orbán Viktor, miniszterelnök: - Senkitől sem várható el, hogy tisztességgel dolgozzon, ha úgy érzi, nincs értelme a munkájának. És nem érdemes dolgozni, ha szinte kizárólag mások hasznára dolgozunk. Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.

R.: - Akiknek nem sikerült végtörleszteniük, azok rögzített árfolyamon fizethetik adósságukat a jövőben. Az eredeti elképzelések szerint 2016-ig élhetnének ezzel a lehetőséggel a devizaadósok. Sajtóhírek szerint azonban a kormány 2017. június 30-áig kitolja az árfolyamrögzítést. A Nemzetgazdasági Minisztérium megkeresésünkre csak annyit közölt, idézzük, "a tárca a kormánydöntést megelőzően nem kommunikál semmilyen előkészített törvényjavaslat tartalmáról."  Az árfolyamrögzítést várhatóan áprilistól lehet igényelni. A Széchenyi Hitelszövetség szerint a meghosszabbított határidővel könnyebbé és kiszámíthatóbbá válhat a hitelek visszafizetése.

Barabás Gyula, elnök, Széchenyi Hitelszövetség: - A rögzített árfolyam esetében a mai árfolyamhoz képest 30-35%.-kal csökkenhet az adósok törlesztőrészlete. Ez a következő öt évben egy kiszámítható törlesztőrészletet eredményez.

R.:  - Becslések szerint egy átlag adós törlesztőrészlete csaknem 20 ezer Ft-tal csökkenhet. Ha az így nyert megtakarítást vagy annak egy részét lakástakarékba fektetik az adósok, akkor 5 év múlva az állami támogatással együtt annyi pénz gyűlik össze, hogy a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozást pont ki tudják fizetni.

Mv.: - Az Este vendégei Galcsik Éva, a Banki Hitelkárosultak Egyesületének szakértője és Binder István, a PSZÁF szóvivője, jó estét kívánok! Kezdjük az árfolyamrögzítéssel. Felröppent a hír, hogy várhatóan fél évvel meghosszabbítja a kormány. Mit jelentene ez a fél év?

Binder István, szóvivő, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: - Én azt gondolom, hogy egyrészt a tájékozódás a kezdetekkor időt jelent, másrészt a másik oldalon pedig egy további néhány olyan hónapot, amikor lehetősége van az embereknek arra, hogy adott esetben munkát találjanak a családban, vagy megerősítsék a jövedelmüket, tehát még egy kis lélegzethez jutást jelent. Én azt gondolom, hogy az árfolyamgát egésze jobb konstrukció, mint ami a korábbiakban volt. Tehát arról szól ez az új árfolyamgátas konstrukció, hogy nem fog akkora irdatlan tartozás felgyűlni a gyűjtőszámlán, amekkorát majd az ügyfél nem tud utána ,amikor 2017-től elkezd újra törleszteni a teljes összeggel, szóval nem fog a nyakába zúdulni, hanem ez egy kiszámítható mértékű költség lesz.

Mv.: - Mit gondolnak róla önök?

Galcsik Éva, szakértő, Banki Hitelkárosultak Egyesülete: - Ezzel így abszolút egyetértek, ami számunkra kérdéses és többféle módon hangzott ez el, hogy a törlesztőrészletnek két összetevője van, ugye a tőke és a kamat. Az hangzott el a legelső információ kapcsán, hogy a kamatnak az árfolyamkülönbözetét fogja átvállalni a bank és az állam. Tehát kvázi a törlesztőrészlet kamatrészét, azt  180 Ft-on kell megfizetni az ügyfélnek. És ebből fakadóan nem lesz a gyűtőszámlán semmilyen további kötelezettsége. De volt olyan információ, ami azt mondta, hogy a kamatrészre vonatkozóan nem kell majd a gyűjtőszámlán lévő összeg után kamatot fizetni. És ez nagyon nem mindegy. Egyébként az ügyfeleknek,  hogy a gyűjtőszámlán mi kerül majd itt összehalmozásra a legvégén, tehát mi lesz majd a visszafizetendő, nyilván, amikor megjelenik a törvény szövegezése, akkor ez pontos lesz.

Mv.: - Ön tudja erre a választ? Vagy hog értelmei azt, amit eddig leht tudni?

Binder István, szóvivő, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: -
Én azt gondolom, hogyha abból indulunk ki, hogy maga az egyik érintett tárgyaló fél, tehát a Bankszövetség azt mondta, hogy a meglévő adósok közül több százezren választhatják ezt a lehetőséget, annak ellenére, hogy a pontos választ én sem tudom, hiszen nem láttam a törvényjavaslat szövegét. Valószínűleg a kedvezőbb variáció élhet. Megjegyzésül szeretném elmondani, hogy a régi árfolyamgátas konstrukciót azt néhány ezer ügyfél igényelte, ehhez képest ez több százszoros nagyságrendű érdeklődést váltott ki ezek szerint.

Mv - Így számolnak önök is?  Hogy sokkal többen fogják igénybe venni?

Galcsik Éva, szakértő, Banki Hitelkárosultak Egyesülete: - Így van, mert, ha tényleg a kedvezőbb fog majd életbe lépni, akkor ez azt jelenti, hogy ezt akár mindenkinek érdemes vállalnia. Hiszen a kamatra vonatkozóan akkor neki mind az 5 évben csak a 180 Ft-os árfolyamon kell ezt a részt megfizetnie. Tehát ez egy olyan vissza nem térítendő támogatás, kvázi, amit kap az államtól és a banktól, amit mindenképpen érdemes akkor mindenkinek kérnie.

Mv.: -  Na, de nem tudja mindenki kérni. Most milyen feltételek vannak? Ki nem tudja, ki nem tud élni ezzel a lehetőséggel?

Binder István, szóvivő, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: -
Ugye, ami dokumentum a kezünkben van, az a Bankszövetség és a kormányzat közötti megállapodás, és ebben az szerepel, hogy ezt a lehetőséget a szerződésszerűen fizetők illetve a  90 napnál kisebb késedelemmel rendelkezők tudják igényelni. Ebből következően, akik ezen túl vannak már késedelemmel, ők az egyéb lehetőséget, a Nemzeti Eszközkezelőt, vagy az egyéb formálódó javaslatokat, vagy már elfogadott javaslatokat igényelhetik. De ez így is egy több százezres kört jelent, aki ezt igényelni tudja.

Mv.: - Róluk is beszélünk még. Menjünk tovább a végtörlesztésre. Ugye megvannak a számok, 160 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, kicsit nézzük e mögé a szám mögé. Mennyit vártak például önök hányan éltek vele? Vagy mennyit vártak előtte?

Galcsik Éva, szakértő, Banki Hitelkárosultak Egyesülete: - Mi kevesebbre gondoltunk, tehát nem gondoltuk azt, hogy ekkora lesz ez a tömeg, aki ezt igénybe tudja venni, és talán még nagyobb is lehetett volna, nálunk a panaszok legnagyobb részét az okozta, amit időközben  a  törvénymódosítás hozott, hogy január 20-ig igazolni kellett, hogy miből fognak végtörleszteni. És kvázi az ügyfelek azt nehezményezték, hogy aki december végén jelentkezett be, igaz, hogy 60 nap állt volna elvileg lehetősége, mégis  30 napon belül meg kellett, hogy tegye ezt az igazolást, különben akkor elesik ettől a lehetőségtől.

Mv.: - Korábban azt mondták többen, hogy a végtörlesztést igazából majd csak a gazdagok vagy az igazán jól keresők fogják tudni igénybe venni. Tulajdonképpen nem így lett ez, mert azért ez tényleg egy nagy szám, a 160 ezer.

Binder István, szóvivő, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: -
Valóban voltak ilyen félelmek, azonban az a szám, ami azt mutatja, hogy a végtörlesztési árfolyamon  5,5 millió Ft volt az átlagos törlesztés, az azt mutatja, hogy persze, az egyik oldalon lehettek olyan emberek, akiknek akár egy-két-tízmilliós tartozásuk is eltűnt, de a másik oldalon, hogy kijöjjön az átlag, itt tömegével lehettek, voltak olyan emberek, akik  2-3 millió Ft-ot fizettek. Ezek szegényes emberek, ezek kis tartozást törlesztettek, és azért azt még egyszer ismételjük el, hogy ez 1 millió deviza adós család közül 160 ezer ember, tehát minden ötödik ember válláról lekerült ez a devizabizonytalanság. Ráadásul úgy, hogy a volument tekintve
a devizaadósságnak a 19%-át fizették vissza, ez egy meglehetősen magas szám.

Mv.: - Lehetett volna nagyobb  is ez szám? Most ezt azért kérdezem, mert a felügyelet azt mondja, hogy inkább saját megtakarításból törlesztettek, ugye több mint kétharmad. Ez mit mutat? Egyrészt nyilván azt, hogy akinek volt pénze, az befizette, mondjuk, hogyha a bankok több hitelt  adtak volna, forinthitelt, akkor ez lökhetett volna ezen?

Galcsik Éva, szakértő, Banki Hitelkárosultak Egyesülete: - Lökhetett volna, de nyilván egy új bank, egy új ügyféltől azon a szinte ódzkodik, mert nincsen hiteltörténete, sokkal szigorúbbak most már a szabályok.  Ami miatt ezt lehetett igényelni, ezért volt az, hogy nagyon soknak nem sikerült kiváltani. Mert vagy a fedezeti aránya, vagy a jövedelme már nem volt megfelelő és a bankoknál a saját hitelkiváltás sem volt preferálva. Tehát inkább megpróbálták megőrizni a devizaalapú szerződést, mintsem, hogy forintra váltották volna.

Mv.: - A panaszokat egy kicsit nézzük meg. Azt tudjuk, hogy nagyon sok volt, 8300 azt mondom nagyon sok. Sok ez a szám? Ennyien fordultak a pénztárhoz.

Binder István, szóvivő, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: -
Nem, nem ennél azért még többen, tehát még a fogyasztóvédelmi területünkhöz is jó pár százan, tehát kb.  10 ezernél tart a panaszoknak a száma. Én azt gondolom, hogy ennyi, ilyen rövid idő alatt ez egy meglehetősen magas szám. De, ha 1 millió ügyfélre vetítjük, akkor talán nem is olyan nagy. Az utolsó időszak panaszai között a hitelkiváltó hitelekre vonatkozó megkeresések jöttek be. Hetekig húzódik, akár hónapokig az ügy, és a végén, amikor az ügyfél már nagyon közelíti a január 30-i határidőt, akkor vagy megmondják neki, hogy akkor mégsem, vagy nem is mondják meg neki, egyszerűen csak kifutott az időből, olyan megkeresések is voltak, amely szerint minden lépést, együttműködést megtett a bank, megnyitotta a technikai számlát, haladt a hitelbírálat és a hitel aláírása előtti percekben mondták meg neki, hogy a legelső lépés, nevezetes a végtörlesztési igénybejelentő űrlapot  azt nem adta be, és ezért az egészet vissza kell csinálni. A felügyelet kb. 14-15 pansztípust azonosított, Ezeket vizsgáljuk, megnézzük azt, hogy melyikben felügyeleti intézkedéssel lehet eljárni. Melyik pedig esetleg polgárjogi jogvita, ahol bíróság tud eljárni. Illetve a meglévő szerződéssel kapcsolatos vita esteében harmadik lehetőségként a Felügyelt mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület is hatékonyan el tud járni.

Mv. - Önök milyen kirívó esetekkel találkoztak?

Galcsik Éva, szakértő, Banki Hitelkárosultak Egyesülete: - Nálunk is hasonló problémák voltak és vannak, hogy csatlakozzak az előbb említett szervezetekhez, a Békéltető Testülthez mi nagyon sok esetben fordulunk, amikor úgy ítéljük meg, hogy az ügyfélnek tényleg jogos a panasza. Ilyen esetünk is lesz amikor már beadtuk az anyagot és én biztos vagyok benne, hogy az eddigieknek megfelelően ez az együttműködés a továbbiakban is jó lesz.

Mv:- No, azok, akik 90 napon túl már nem fizettek, beszéljünk róluk is. Ugye ők fordulhatnak a Nemzeti Eszközkezelőhöz. Mik a legfrissebb adatok? Mennyien vannak ők?

Binder István, szóvivő, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: -
Hát meglehetősen magas számról beszélünk, ez egy kb. 140 ezres kör, és ami továbbra is feszítő probléma, hogy egyelőre nem látszik ennek a trendfordulója, ennek a növekedésnek.

Mv.: - Tehát nő ez a szám?

Binder István, szóvivő, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: -
Tehát ez viszonylag egyenletesen növekedik, és itt nemcsak azt kell megnézni, aki már 90 napon túl van, hanem az utánpótlást is, akik 30 napon vannak túl, tehát kvázi ők is becsúszhatnak ebbe a 90 napon túli körbe. Itt sem látszik egyelőre a fékeződés. Ebből következően nagyon szükségesek ezek a további közös piaci és állami intézkedések, mert látszik, hogy ez továbbra is emberek sokaságát feszíti ez a probléma. További megoldásokat kell találni.

Mv.: - Milyen megoldásokat? Mennyi segít ezen a Nemzeti Eszközkezelő?

Galcsik Éva, szakértő, Banki Hitelkárosultak Egyesülete: -Hát az Eszközkezelő kapcsán az a legnagyobb probléma, hogy nem az ügyfél fordulhat oda, hanem a pénzintézet az, aki kijelölheti ezeket az ingatlanokat. Innentől kezdve már mindjárt van egy csúszás ebben a dologban.  Nagyon sok a korlátozó tényező. Nálunk ami eddig kicsúcsosodott a legnagyobb az, hogy a hitelezéskor a kihelyezett hitelt az nem lehet több mint  80%-a az ingatlan forgalmi értékének. Márpedig tudjuk, hogy nagyon sok esetben 100%-ban meghitelezték ezeket az ingatlanokat. És legnagyobb problémák ezekből az ügyletekből vannak, tehát ez roppant rossz. Illetőleg megnéztem most mielőtt jöttem, a Felügyeletnek van egy kockázati elemzése, amit minden félévben elkészít, és ott is az látszik, hogy végrehajtás alá adott ugye 30 ezer db van, 2011 novemberéig. Illetőleg nagyon sok ilyen ügyletet eladnak, követeléseket értékesítenek a pénzintézetek és ezeket a követeléskezelő cégeket és az ott folyó eljárásokat is sokkal inkább kellene szabályozni, hogy a ténylegesen segítség legyen majd az embereknek.

Binder István, szóvivő, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: -
Azt mindenképpen azért el kell mondani, hogy ez a javaslat két oldalról, tehát a piaci oldalról is született a bankok is ebben benne vannak. Sőt emlékezzünk arra, hogy  a bankok javasolták azt, hogy akár az egygyerekeseknek is ez az eszközkezelős megoldás jöjjön, tehát úgy tűnik, hogy ezek partnerek ezek a bankok ebben, és azt szeretném még hozzátenni, hogy nekik is érdekük, hogy ezeket az eladhatatlan több éve ott lévő követeléseket a sikertelen árverések
Ingatlanait valahogy tudják értékesíteni, le tudják írni a követelésekből. Tehát én azért bizakodó vagyok, hogy ezek az emberek és ezek az ingatlanok is legalábbis a sorsuk rendeződni tud valahogy majd.

Mv.: - Köszönöm, hogy itt voltak.