Az Este 

Érvek és ellenérvek a felsőoktatásban 2012. február 10. 08:36

A Rektori Konferencia és a hallgatók is tiltakoznak a felvételi keretszámok és a hallgatói szerződések miatt

Műsorvezető Szöllősi Györgyi: - Jó estét kívánok! Ismét Magyarországról vitáztak az Európai Parlamentben. Mindjárt kapcsolunk Brüsszelbe, előtte azonban felsőoktatás. Tiltakoznak a hallgatók az állami támogatású felsőoktatási helyek csökkentése és a hallgatói szerződések bevezetése miatt. Tegnapi tüntetésükhöz a rektorok is csatlakoztak. Az oktatásért felelős helyettes államtitkár azt ígérte, hogy a diákokat, az egyetemek vezetőit és az érdekképviseleti szerveket is bevonják a részletszabályok előkészítésébe.

R.: - A Deák térre hívták a hallgatókat demonstrálni az új felsőoktatási törvény ellen. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint a kormány átgondolatlanul csökkentette az államilag finanszírozott keretszámokat. És röghöz köti a diplomásokat a hallgatói szerződésekkel. A HÖOK ezért az Európai Bizottsághoz fordult. A vidéki főiskolákon és egyetemeken pedig fórumsorozatot indítanak.

Nagy Dávid, elnök, Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája:- A hallgatókkal konzultálunk, hogy mik azok a problémák, amelyek konkrét működési zavarokat okoznak a felsőoktatásban, illetve a legtöbb kétséget ébresztik bennük. Továbbá elképzelhető az, hogy ezekben a vidéki központokban további megmozdulásokra kerül majd sor.

R.: - A demonstráción megjelent Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke is.

Bódis József, elnök, Magyar Rektori Konferencia: - Nincs felsőoktatás hallgatók nélkül. Én azért jöttem el, hogy megnézzem milyen a hangulat, miről beszélnek, milyen kritikák fogalmazódnak meg. Hogy egyrészt tudjunk rá reagálni, és sok mindenben partnerséget kell ajánlani. Hiszen közös érdek az, hogy a felsőoktatás jól működjön. Jó végeredményeket hozzon, és mindenki számára élhető környezetet biztosítson ahhoz, hogy képzett, művelt, kulturált emberek kerüljenek ki az intézményekből.

Értjük a jelzést.

Az oktatásért felelős helyettes államtitkár szerint a keretszámokon már nem tudnak változtatni. De a hallgatókat is szeretnék bevonni a felsőoktatási törvény rendeleteinek előkészítésébe.

Kiss Norbert, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, Nemzeti Erőforrás Minisztérium: - Ezekbe a munkákba a szakterület az egyeztetéseket el fogja végezni. A rektorokkal, hallgatókkal és minden olyan érdekképviseleti szervezettel, amely jelentős szerepet játszik a magyar felsőoktatásban.

R.: - A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete is támogatja a HÖOK demonstrációt. Közleményükben azt írják, várják az Oktatási Államtitkárságtól, hogy  mielőtt elfogadják a felsőoktatási törvényhez kapcsolódó rendeleteket hallgassák meg az érintetteket is.

Mv.: - Az Este vendégei Kiss Norbert, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, Rostoványi Zsolt, a Corvinus Egyetem rektora, és Domján Zsolt a HÖOK elnökségi tagja. Itt a stúdióban. Pécsről pedig bódis József, a Rektri Konferencia elnöke is bekapcsolódik  beszélgetésbe. Jó estét az elnök úrnak ott a vonal másik végén. Nézzük elsősorban azt, amin már nem lehet változtatni, ahogy helyettes államtitkár úr mondta,  ezek a keretszámok. Lehet akkor itt bármekkora tüntetés most már ez van.

Kiss Norbert, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, Nemzeti Erőforrás Minisztérium: -A hallgatóknak is az, az érdeke, hogy a felvételi folyamatában már ne változzanak a feltételek, ne változzanak a létszámok. Azt hangsúlyoztuk, hogy nyáron a pótfelvételi megnyitja azt a lehetőséget, hogy akár ezres nagyságrendben a létszámokat átcsoportosítsuk. Azokat a létszámokat, amelyeket a jelentkezők nem töltenek fel.

Mv.: - Nézzük meg ezeket a keretszámokat, hogy mit szólnak hozzá. Ön azt mondta korábban, hogy indokolatlan például a közgazdászképzés ennyire drasztikus lecsökkentése, mármint a államilag finanszírozott helyeké. Dux László akkor még , nem, ön azt mondta itt nekem, hogy ezt maga a szakma kérte. Ők egyeztettek a szakmával , ők kérték.

Rostoványi Zsolt, rektor, Corvinus Egyetem:- Hát nem tudom, megmondom őszintén, hogy kivel egyeztetett akkor a helyettes államtitkár úr, én változatlanul azt  mondom, hogy 250 országos szinten indokolatlan, különös  tekintettel arra, hogy én ezt a túlképzést közgazdász területen indokolatlannak tartom, mármint egy kicsit mítosznak tartom, egy elterjedt mítosznak. Én nem gondolom, hogy túlképzés lenne. Sőt ráadásul a közgazdász diploma az egyik legsikeresebb diploma, amellyel igen gyorsan el lehet helyezkedni. És meglehetősen magasak a kezdő fizetések, ha összehasonlítjuk más diplomákkal. Én azt gondolom, hogy jól képzett közgazdászokra nagy szüksége van az országának, különböző kombinációkban lehet alkalmazni a közgazdász diplomát, tehát változatlanul ezt a, és ráadásul még egyet szeretnék hozzátenni, hogy a csökkentésről is szó van, én azt gondolom, hogy akkor a Rektori Konferencia korábbi állásfoglalása és ezt jelezte egy  20-25%-osnál nagyobb az indokolatlan, ez pedig  95%-os volt.

Mv.: - Picit adjuk vissza a szót, mi indokolja?

Kiss Norbert, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, Nemzeti Erőforrás Minisztérium: - Azért korrigálnék annyiban, hogy ez a létszám az alapképzésről szól a gazdasági területen, az egyetemi képzésnek egy nagyon fontos része a mesterképzés, ahol majdnem 3000 a szeptembertől induló  100%-an állami ösztöndíjazott állami férőhely. Tehát, ha ezeket összeadjuk, akkor összesen  3150 az alapképzésben és  a mesterképzésben gazdasági területen  100%-ban ösztöndíjazott hely szeptembertől.

Mv.: - Pécsen szólítom az elnök urat.  Hallotta államtitkár úr érveit, elfogadható ez?

Bódis József, elnök, Rektori Konferencia: - Jelen pillanatban nem tudunk más tenni, mint elfogadjuk, számomra az, az igazi biztató, amit helyettes államtitkár úr kihangsúlyozott, hogy a pótfelvételik kapcsán ezres nagyságrendben lesz mód  korrekcióra. Örömmel várunk erre.

Mv.: - A HÖOK mit tud tenni? Mondjuk ez ügyben túl sokat már nem.

Domján Zsolt, elnökségi tag, Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája: - Egyelőre bizakodni tud, hogy helyettes államtitkár úr szavai egyre jobban kifejezik az, hogy ez a pótfelvételis állami férőhelyosztás ez meg fog történni. Mi mindenféleképpen azt fogjuk szorgalmazni, hogy ez az állami férőhelyek szétosztása ez intézményen belül átcsoportosítható legyen. Ez egy fenntartással kezelhető, hogy reméljük, hogy a hallgatók nem erre fognak játszani. Ugyanis, ha valaki esetleg arra játszik, hogy ő továbbra is közgazdászképzésre szeretne menni és majd lehetséges, hogy az intézményen belül ott még valahogy létrejönnek államilag finanszírozott férőhelyek, És mondjuk nem így lesz, akkor az ismét egy olyan környezetet teremthet, ami nem éppen kiszámítható a jelen állapotban.

Mv.: - Pécsen szólítom az elnök urat, a Debreceni Egyetem rektora azt mondta, hogyha ez a helyzet tartósan megmarad, akkor számos állami kar vagy intézmény egész egyszerűen megszűnhet, vagy lehetetlen helyzetbe kerülhet. Itt tömeges elbocsátásokra kerülhet sor. Kell-e ettől félni? Hogy látja?

Bódis József, elnök, Rektori Konferencia: - Ez attól függ, hogy ez egy egyszeri akció vagy trendként megmarad. Ha trend lesz, akkor biztosan lesznek ilyen következményei. Ha ez egy mostani döntés csak amit majd tudunk korrigálni, akkor egy olyan struktúraváltás lesz maximum, amire egyébként sok mindenki várt.

Mv.: - Trend vagy mostani döntés?

Kiss Norbert, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, Nemzeti Erőforrás Minisztérium: - Én másfél hete vagyok hivatalban, de már a rövid idő alatt is számos fórumon volt lehetőség a rektorokkal és a hallgatókkal arról beszélni, hogy most jelentős változások kezdődtek. Egyes képzési területeken nagyon jelentősen növelte az állami támogatást a kormány. Mindezt azért, mert a jövőbe kell nézni, tehát azokat a prognózisokat kell vizsgálni, hogy hosszú távon a munkaerőpiacnak a nemzetgazdasági stratégia  alapján milyen szakemberigénye lesz. Most jelentős emelések, jelentős csökkentések  is voltak, tehát belső arány átcsoportosítás, meg kell néznünk majd a jelentkezési adatokat, a felvételi adatokat. És, amikor ősszel előkészítjük a jövő évre vonatkozó döntéseket, akkor nyilván ezekből a felvételi adatokból le lehet vonni bizonyos következtetéseket.

Mv.: - Mit szólnak ehhez? Mennyi ideje van még most a diákoknak?

Domján Zsolt, elnökségi tag, Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája: - Most szerencsére egy kezdeményezésünk hatására, illetve gondolom másnak is megfordult a fejében a jelentkezési határidő, az ugye február 24-ig kitolta az államtitkárság, illetve a kormány, úgyhogy, ha most jól számolom, akkor 15 napjuk van hátra a hallgatóknak eldönteni, hogy hova jelentkeznek.

Mv.: - Indul egy program is, körútra indulnak. Hogyan segítik most  a diákokat?

Kiss Norbert, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, Nemzeti Erőforrás Minisztérium: - Start a  diplomáért címmel indul egy országjárás, vidéki helyszíneken és egy záró programmal a fővárosban. Az a célja ennek a programnak, hogy egy olyan fórumot teremtsünk, ahol a középiskolások, oktatói, szüleik eljöhetnek és azok a nyitott kérdések, amelyek a diákhitel-2-vel, az ösztöndíj szerződéssel összefüggésben még fennállnak, azokat ott megbeszéljék a államtitkárság munkatársaival, az Oktatási Hivatallal, a Diákhitel Központtal.

Mv.:  - Azt mondta a helyettes államtitkár úr, hogy hallgatókat és rektorokat is szeretné bevonni, nem most, korábban, a törvény rendeleteinek előkészítésébe, mire vonatkozhat ez? Mikor kezdődhetnek el ezek az egyeztetések?

Rostoványi Zsolt, rektor, Corvinus Egyetem:- Hát én azt gondolom, hogy hamarosan, miután minden intézmények el kell készítenie június végéig az intézményfejlesztési tervet. És ehhez államtitkár úr is a héten több beszédében utalt rá, hogy ez a módszertani és egyéb  segítséget az Államtitkárágtól február végén, március elején meg fogják kapni az intézmények, ugyanis jelen pillanatban, amikor még nagyon sok minden bizonytalan és nem tudott nem ismert pl. az új finanszírozási rendszere a felsőoktatásnak. Így nagyon nehéz lenne a négy évre szóló intézményfejlesztési tervet elkészíteni, tehát én azt gondolom, hogy ezeket az információkat mindenképpen tudni kell ahhoz, hogy megalapozott terveket készíthessenek az intézmények.

Mv.: - Helyettes államtitkár úr azt mondta, hogy cél, hogy hatékony pénzügyi működésre bírja rá az intézményeket. Nem hatékony?

Kiss Norbert, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, Nemzeti Erőforrás Minisztérium: - Az Állami Számvevőszék két évvel ezelőtt egy átfogó vizsgálatot végzett a felsőoktatás egész rendszere és az egyes intézmények vonatkozásában Maga az Állami Számvevőszék állapította meg, hogy nagyon komoly hatékonysági problémák vannak a gazdálkodásban. Ismert, hogy egyszerre van jelen a bőség és a pazarlás a  felsőoktatásban. Tehát azt hiszem, hogy mindenképpen a hatékonyabb gazdálkodás irányába el lehet mozdítani ezt az intézményrendszert, amire rektor úr is utalt, gyakorlatilag azonnal elkezdjük az intézmények elsősorban fenntartóként az állami intézményekkel együtt azt a tervezőmunkát, amiben biztos, hogy nagyon hangsúlyos lesz, hogy hogyan lehet hatékonyabban működtetni az egyes intézményeket.

Mv.: - Elnök úr Pécsen, a Rektori Konferenciának milyen javaslatai lesznek ezekhez az egyeztetésekhez?

Bódis József, elnök, Rektori Konferencia: - Nyilván mindig  a konkrét kérdéstől függ, finanszírozás tekintetében egyértelműen az lesz a javaslatunk, hogy váljon világossá, hogy az oktatási kormányzat milyen intézményrendszerrel akarja a jövőben a felsőoktatást megvalósítani. Mindenképpen minőség irányú elmozdulást szeretnénk, azt gondolom mindannyian, és egy olyan választ a mai felsőoktatási problémákra, ami egyébként a diszpergáltságot és a minőségileg kiegyensúlyozatlanságot jelenti. Hogy egy homogénebb, jól finanszírozható struktúra irányába menjünk el.

Mv.: - Ami miatt még tüntettek a tegnapi nap folyamán, a röghöz kötés. Ezen tudnának-e még változtatni? Hogy érzik?  Brüsszelhez is fordulnak.

Domján Zsolt, elnökségi tag, Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája: - Így van. Ugye már az októberi demonstrációnk folyamán, amikor kézhez kaptuk az akkori koncepciót, már abban is említve volt a  hallgatói szerződésnek az intézménye, akkor ezt a jelzést leadtuk az Európai Hallgatók Szövetségének, aminek a tagja a HÖOK is egyben és ők vannak kapcsolatban az Európai Bizottsággal. És most, miután a felsőoktatási törvény normaszövege is elérhető lett december végével, ekkor megkezdtük azt az eljárást, hogy vizsgálják meg, hogy ez mennyire állja meg a helyét Ugye, miután a kormányrendelet is ezzel kapcsolatban előkerült a január folyamán.

Mv.: - Megállja-e a helyét? Illetve igaz-e az a hír, amit a Brux Info ír hogy már január közepe óta vizsgálja az Unió a felsőoktatási törvényt?

Kiss Norbert, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, Nemzeti Erőforrás Minisztérium: - A tárcához semmiféle hivatalos jelzés ezzel kapcsolatban nem érkezett. Nyilván nyitottak vagyunk arra, hogyha konkrét jogi kifogások megjelennek, akkor azokat komolyan vegyük kés megvizsgáljuk. Én azt hiszem, a cél tekintetében nincs vita közöttünk, tehát az államnak a mindenkori kormányoknak az kell, hogy a célja legyen, hogy hosszú távra biztosítsák a szakemberigényét a magyar gazdaságnak, a magyar társadalomnak. Az eszköz és az arányok lehetnek kérdésesek, nyilván olyan eszköz nem vehető igénybe, ami munkaerőt, jogkorlátozással Magyarországhoz köt. Olyan eszköz azonban  elfogadható álláspontunk szerint, ami kvázi tanulmányi szerződésként az állam ösztöndíjat kínál a hallgatóknak, és az a hallgató, aki ezt igénybe veszi, és elfogadja, hogy az adófizetők finanszírozzák a tanulmányait, az utána életéből néhány évet arra áldoz, hogy a hazának is dolgozzon.

Mv.: - Pécsen szólítom meg a rektor urat, a Rekotri Konferencia mit szól ehhez? Mármint a röghöz kötéshez.

Bódis József, elnök, Rektori Konferencia: -  Őstintén megmondom, hogy én azért nem érzem annyira röghöz kötésnek ezt a sazbályozást. Mert azt hiszem, hogy a mai magyar valóságban egy reális igény az, hogyha a adófizetők pénzéből egy képzésben valaki részt vesz, akkor abból a társadalom is kapjon vissza. Az, hogy a jogi szabályozás jelenlegi módja erre alkalmas-e vagy sem,  azt én nem tudom megítélni. Abban a tekintetben, hogy európai jogba ütközik vagy sem, de én őszintén  gondlom, hogyha így ítélik meg, akkor lesz olyan változtatás, hogy ez ne ütközzön európai jogba.

Mv.: - Elnök úrnak köszönöm a beszélgetést Pécsről. Egyetértett Bódis Józseffel?

Rostoványi Zsolt, rektor, Corvinus Egyetem:-  Egyetértek igen, tehát azt gondolom, hogy valóban a adófizető állampolgárok pénzén végzett oktatás ellenértékeként elvárható az, hogy itthon is dolgozzon valaki és ebben az estben, miután államtitkár úr is utalt rá, hogy szerződésről van szó, tehát ez nem feltétlenül jelent röghöz kötést. Nyilvánvaló, hogy meg kell alaposan vizsgálni, hogy ez az EU-s jogszabályokkal milyen viszonyban van.

Mv.: - A mi időnk itt lejárt, az egyeztetések gondolom, hogy hamarosan folyatódnak. Uraim, köszönöm, hogy itt voltak.