Szakmai vita politikai csatározással 2012. február 10. 08:34
Magyarország volt a téma az Európai Parlament Állampolgárjogi Bizottságában
Műsorvezető Szöllősi Györgyi: - Ahogy azt már az adás elején mondtam, az EP Állampolgárjogi Szakbizottsága nyilvános meghallgatást rendezett, hogy kiderüljön Magyarországon betartják-e a demokratikus értékeket. A felszólalók bírálták a kormányt a médiatörvény miatt, de aggályosnak tartják a bírák nyugdíjazását. Valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökének mandátumának lejárta előtti menesztését. A kormány nevében Navracsics Tibor szólalt fel. A miniszterelnök-helyettes azt mondta, Magyarország elkötelezett a szabadság és a jogállamiság mellett. A vitában több civil szervezet képviselője is szót kapott.
R.: - A meghallgatást a liberális frakció kezdeményezésére hívták össze azért, hogy megvizsgálják betartja-e a magyar kormány a demokratikus alapelveket. Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke azt mondta, olyan információi vannak, amely szerint Magyarországon a kisebbségek jogai sérülhetnek, Navracsics Tibor ezt visszautasította. Kiemele, a magyar kormány elkötelezett a demokrácia mellett.
Navracsics Tibor, miniszterelnök-helyettes: - Egy olyan párt parlamenti képviselőjének és miniszterének vallhatom magam, amely Európában elsőként küldött roma származású EP-képviselőt ide az Európai Parlamentbe. Elsőként küldött siketnéma képviselőt EP-képviselőt ide az Európai Parlamentbe. Egy olyan pártnak a képviselője és a minisztere vagyok, amelynek a frakciójában ma a Magyar Országgyűlésben a legtöbb roma származású képviselő van. És, amelyben a Magyar Országgyűlés történtében először van siketnéma képviselő és mozgássérült, fogyatékos képviselő is.
R.: - A felszólaló néppárti képviselők is arra kérték társaikat, hogy a tények mellőzésével ne bírálják a kormányt. Kósa Ádám szerint boszorkányüldözés zajlik.
Kósa Ádám, EP-képviselő, Fidesz: - 2011 januárjában, durván ez évvel ezelőtt volt szerencsém a soros elnökség bemutatkozásán a Magyar Néppárt delegáció képviseltében felszólalni. Már akkor kikértem magamnak a boszorkányüldözést, ami Magyarország ellen folyt. Úgy látom, hogy egy év alatt semmi sem változott, továbbra sem tények alapján bírálnak egy országot. És, ami most elhangzott a képviselőtársak réséről, most úgy érzem, hogy nem érdemes hazamennem Magyarországra. A gyermekeimet nem szabad iskolába járatnom. Olyan állítások hangzanak el, amik olyan képtelenek, hogy egyszerűen elképedek a hallatán. Ehhez képest, amikor hazamegyek azt látom, hogy demokrácia van, szólásszabadság van, és azt látom, hogy az ön aggodalmaik nem megalapozottak.
R.: - A liberális és zöldpárti képviselők azonban továbbra is kitartanak a mellett, hogy az uniós alapszerződés hetedik cikkelye alapján indítsanak eljárást Magyarország ellen.
A szocialista Göncz Kinga szerint a kormány csak látszólag tesz eleget a demokratikus alapelveknek.
Göncz Kinga, EP-képviselő, Szocialista Párt: - Az igazi kérdés az, hogy a magyar kormány az a törvények betűjében alkalmazkodik csak az EU-s értékekhez, szabályokhoz, vagy pedig szellemében is. Nyilván ez a nehezebben megfogható, de azt gondolom, hogy ez az elsődleges probléma.
R.: - Áder János válaszában a kettős mércét kérte számon a baloldali képviselőkön.
Áder János, EP képviselő Néppárt: - Mert az, amit számon kérnek önök egy polgári kormányon, azt mindig elnézték és elnézik egy szocialista vagy egy liberális kormánynak.
R.: - A bírálatok között szerepelt a médiatörvény is. Többen a sajtószabadságot féltették. Áder János szerint ezt is cáfolják a tények.
Áder János, EP képviselő Néppárt: - : - Néhány újságot mutatnék, egy évvel ezelőtt jelentek meg ezek az újságok tisztelt hölgyeim és uraim. Üres címoldallal, vagy 27 európai nyelven, rajta megszűnt Magyarországon a sajtószabadság. Kérdezem ön, kérdezem az EBESZ biztosát ezek közül az újságok közül hány szűnt meg az elmúlt egy esztendőben? Segítek önöknek, egy sem. Mindegyik változatlan formában megjelenhet és mindegyik szabadon kritizálhatja a kormányt.
R.: - A vitában magyar civil szervezetek képviselői is felszólaltak. Kopiás Attila polgári aktivista azt mondta, a kormány másfél év alatt lecsökkentette a tankötelezettséget, feltételhez kötötte a családi pótlékot, és elvonta a fogyatékkal élők támogatását.
Kopiás Attila, polgári aktivista: - Az utóbbi két évben számos kormányzati és önkormányzati cselekedet, akár egy egész hadjárat indult a hajléktalan emberek, illetve ahogy néha a kormányzati források hívják, hajléktalan bűnözés ellen.
R.: - Fritz Tamás a Civil Összefogás Fórum egyik alapítója, és a január 21-i 400 ezres kormánypárti Békemenet egyik szervezője azt mondta, hogy Magyarország demokratikus jogállam, ahol sajtószabadság van, ahol a kormányt bárki szabadon bírálhatja. Úgy vélte, Magyarország azért került a támadások kereszttüzébe, mert bevezette a bankadót és a válságadót.
Fritz Tamás, alapító, Civil Összefogás Fórum: - Engedjék meg, hogy éljek a gyanúperrel, hogy az országom elleni kritikák és támadások igazi kezdeményezői ezek a globális pénzügyi körök voltak.
R.: - Oplatka András, a Neue Züricher Zeitung volt szerkesztője úgy vélte, a kormány több hibát elkövetett. Például ez meglátszik a médiatörvényben és a szerinte túl gyorsan elfogadott új alaptörvényben is. De kiemelten Magyarország nem diktatúra.
Oplatka András, újságíró: - Szerezzenek több ismeretet az országról. Tanúsítsanak vele szemben kisebb agresszivitást. Ugyanis ez az elképesztő kampány nem erősíti, hanem gyengíti a demokráciát. Mert a Nyugattal szembeni kritikusok tömegét a szélsőjobboldalhoz vonzza.
R.: - Mondta Oplatka András. Összefoglalójában Navracsics Tibor elmondta, a kormány eltökélt az Európai Bizottsággal való együttműködésben. És áll a szakmai viták elé.
Mv.: - Most kapcsolunk Brüsszelbe, ott van kollégám Vígh Zoltán. Zoli, ez volt a tárgyalóteremben, láttuk, te ott voltál. Mi volt a kulisszák mögött? Mik a visszhangok?
Vígh Zoltán, tudósító, Brüsszel: - Szervusz György, jó estét kívánok! A visszhangok meglehetősen vegyesek, hiszen valljuk be őszintén ma este még a fő brüsszeli vagy európai lapok, vagy internetes portálok nem tudtak ezzel foglalkozni és erős a gyanúm, hogy holnap is csak a tények ismertetésére szorítkoznak. A helyszínen azonban el lehetett kapni olyan megjegyzéseket, akár a teremben vagy a terem előtti folyosón is, hogy talán az Európai Parlamentben most az egyszer ez a vita nem volt igazán eredményes. Mégpedig azért, mert az Európai Parlamentet az Unió alapító atyái egy olyan fórumnak szánták, amely felülemelkedik a nemzeti parlamentek megosztottságán és éppen a közös célok érdekében egy sokkalta hatékonyabb, barátibb, az európai közösségi eszme iránt odaadó politikai képviselők fórumának szánták. Most viszont úgy látszik, hogy az Európai Parlament tökéletesen leképezi a hazai politikai szembe állást, sőt tetőzi azzal, hogy szinte hatványra emeli az európai nemzeti politikai térfélen játszó pártok közötti ellentéteket. Ez nem vita volt, és ezt mindenki talán észlelte, elbeszélek egymás mellett. Unalomig érveket hoztak fel pro és kontra mindkét oldalon és nem volt nyoma annak, hogy bármilyen érv a másik oldalon meghallgatásra találna. Azt hiszem Andreas Oplatka, vagy Oplatka András akit utolsóként hallhattunk az előző összeállításban, ezt tökéletesen összefoglalta, ez kontraproduktív, és talán az Európai Unióban érzékelik néhányan, néhány képviselő, hogy nem ez a jó jel, vagy legalábbis másfelé is el kellene indulni.
Mv.: - Zoli, azt mondod, hogy nem volt eredménye igazából ennek a meghallgatásnak, nem is vita volt, mindenki elmondta a magáét, Látszik-e már, hogy lesz bármilyen következménye?
Vígh Zoltán, tudósító, Brüsszel? Hát egyfajta következménye lesz mindenképpen, mert a vita folytatódik és talán még keményebb is lesz, mert az Európai Parlament mai elnökségi ülésén a baloldali frakcióvezetők elérték, hogy a jövő heti strasbourgi plenáris ülésen is terítékre kerül a téma, sőt megpróbálnak egy határozati javaslatot megszavazni, amelyben elítélik ezek a frakciók Magyarországot. Természetesen ezt a Néppárt, a Fidesz pártja élesen elítélte és azt mondták, hogy a közlemény szerint, hogy ez nem más, mint ítélt előtti, pontosabban bírósági tárgyalás előtti ítélet. Ugyanakkor tehát jövő héten csütörtökön, egy hét múlva folytatódik a vita. Navracsics Tibor viszont az ülés végén, vagy vége utáni nyilatkozatában megjegyezte, hogy a kormány természetesen tiszteletben fogja tartani azt a határozatot, amelyet Strasbourgban jövő héten talán elfogadnak, ha meglesz hozzá a többség, de a politikáját az érdemben nem módosítja.
Mv.: - Zoli, köszönjük.