Sorsdöntő ülés Brüsszelben 2012. február 21. 11:06
Ismét sorsdöntő ülés Brüsszelben. 130 milliárd eurós görög mentőcsomag, tisztázatlan kérdések, csődközeli helyzet.
Mv.: - Jó estét kívánok! Ma este, illetve most már csak éjszaka eldőlhet Görögország sorsa. Legalábbis egy időre. Az euróövezet pénzügyminiszterei az újabb mentőcsomagról tárgyalnak, és szavaznak. E nélkül Görögország legfeljebb egy hónapot bírna ki, miután március 20-án 14,5 milliárd eurónyi lejáró kötvényt kell visszafizetnie. Ha ezt nem tudja megtenni, államcsődöt kell jelentenie. A görög kormány több takarékossági intézkedésről is döntött, emiatt hetek óta tüntetnek a görög nagyvárosokban. A piac azt várja, hogy Görögország megkapja a pénzt. A forint is erősödött.
R.: - A pénzügyminiszterek 130 milliárd eurós hitelről döntenek. A pénzt Görögország azért kaphatja, mert szombaton újabb megszorító csomagot fogadott el az athéni parlament. A pénz nélkül Görögország csődbe menne.
Jean-Claude Juncker, elnök, Eurogroup: - Ma a tárgyalások végére érhetünk, a görögök teljesítették azokat a feltételeket, amelyeket követeltünk tőlük.
R.: - Mondja a Eurogroup elnöke. A hétvégén a görög kormány egy másik fontos ügyben is megállapodott. Március 8-ától megkezdi a magánhitelezők adósságcseréjét. Ez azt jelenti, hogy a bankok, biztosítók, befektetési alapok a görög adósság felét elengedik, a másik felét pedig új, 30 éves lejáratú kötvényre váltják. Így a görög államadósság 30%-kal csökken. A politikusok optimizmusát a görögök nem osztják. A kormány megszorító intézkedései miatt szinte folyamatosak az athéni tüntetések, összetűzések. Vannak, akik szerint Görögország sohasem juthat ki ebből a pénzügyi krízisből.
Michalis Vikendios, nyugdíjas tanár: - Megnyirbálhatják a nyugdíjakat, elvehetik a segélyeket a munkanélküliektől, de a gondot mégsem oldják meg. Itt ennek vége. Mindegy mennyi pénzt adnak, ha a gazdaság nem működik, az egész politika téves.
R.: - Mondja a férfi. A mai lapok a brüsszeli döntés előtt az sugallták fájdalmas jövő vár a görögökre. Európai lapok szerint Görögország előbb-utóbb kényszerűen távozik az euróövezetből.
Mv.: - Az Este vendégei Magas István, közgazdász, a Corvinus Egyetem professzora és Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet főmunkatársa. Jó estét kívánok! Adásunkig, mostanáig még nem derült ki, hogy szavaztak-e vagy nem. Mennyire borítékolható, hogy megtörténik, tehát, hogy megadják ezt az újabb mentőcsomagot Görögországnak?
Magas István, közgazdász, egyetemi tanár, Corvinus Egyetem: - Megítélésem szerint meg fogják adni, ugye olyan régóta húzódik, tavaly október óta húzódik, hogy mi lesz ez a 130 milliárdos csomag. Mikor és milyen feltételekkel. Nos, eljutottak odáig, hogy a feltételek tisztázódtak, itt valóban a fog történni, hogy megnyújtják azt az időt, amelyen belül Görögországnak fizetni kell és úgynevezett kötvénycserével, illetve egyéb műveletekkel enyhítenek azon a terhen, amelyről 160%-ról szeretnék lehozni 120%-ra az adósságterhet. És ezt azért is teszik, mert az amerikai Tmothy Geitner úr is azt mondta az IMF-nek, hogy ők is tegyenek meg mindent azért, hogy ez megszülessen. Nos, ha ez elhangzott, akkor bízhatunk abban, hogy meg is fogják kapni.
Mv.: - Ön is biztos ebben? Azért, hogyha a előzményeket megnézzük, ahogy Magas úr mondta, szinte már az utolsó utáni pillanatban vagyunk azt gondolom, nagyon nagy volt a huzavona, még a múlt héten is nagyon sok pengeváltás volt itt e körül a mentőcsomag körül.
Gálik Zoltán, főmunkatárs, Magyar Külügyi Intézet: - Igen, azt kell látnunk, hogy ebben a kérdésben nem egyedül Görögország és az Európai Unió, vagy az Európai Bizottság között zajlik a csata, hanem bizony az IMF is benne van ebben, illetve benne van az Európai Központi Bank is ebben a történetben. Németország is ott van és ott vannak a magánhitelezők. Én úgy látom, hogy az elmúlt két hét alatt folyamatosan ezek a kapuk, amelyek nyitva voltak bezárultak és talán most már elérkezünk oda, hogy sikerül..
Mv. - ..és mennyire egységes ebben az álláspontban Európa? Egy kicsit úgy tűnik az elmúlt hetek nyilatkozatai alapján, mintha, kívülről és laikusként, mintha lenne egy olyan álláspont Angela Merkelé, Olli Rehné, hogy minden eszközzel, mindenképpen meg kell menteni Görögországot. És lenne egy másik, hogy lehet, hogy nem kellene.
Gálik Zoltán, főmunkatárs, Magyar Külügyi Intézet: - Mi az alternatíva? Hogyha nem mentjük meg Görögországot, akkor elkövetkezik az államcsőd, az államcsőd az magával vonhatja az Euróból való távozást. És ez nem azt jelenti, hogy akkor megoldódik Görögországnak a problémája, súlyos, hosszú évtizedekre is Görögország nagyon nagy problémákkal fog küzdeni továbbra is.
Magas István, közgazdász, egyetemi tanár, Corvinus Egyetem: - Azt a hatalmas károkozást kell elkerülni, amit egy ilyen csőd jelentene. Az eurózónából a kilépésről nem is beszélve. Tehát amikor ezt a sok pénzt megkapják, tulajdonképpen nem arról van szó, hogy Görögország rendelkezhet 130 milliárd felett újra, hanem arról van szó, hogy a bankrendszer kap, akkor biztosítékok születnek, illetve pl. az Európai Központi Bank lemond arról a kamatfizetésről, 40 milliárd euró mögött, ami neki jár. Ő azt mondja, köszöni, én ezt elengedem.
Mv.: - Pont ezt akartam kérdezni, hogy ez a 130 milliárd eurós mentőcsomag, erről döntenek most, milyen elemei vannak ebben? Például magánhitelezők, adósságcsere, mit jelent ez?
Magas István, közgazdász, egyetemi tanár, Corvinus Egyetem: - Igen, tehát itt van egy olyan elem, hogy a pénzügyi zsargon, ugye angolban haircutnak nevezi, vagy trimmingnek, ami magyarul azt jelenti, hogy tulajdonképpen karcsúsítás, vagy azonnali veszteség elszenvedését a kötvénytulajdonosnak, ami azt jelenti, hogy ő beleegyezik abba, hogy ahhoz képest, hogy nagyon keveset kapna vagy semmit, kitolja a fizetést majdnem duplájára, és azonnal kap kompenzációt bizonyos kötvények visszavétele után, ami szintén készpénzbe kerül, de azt szintén ez a csomag kínálja. Tehát arról van szó, hogy papírok cserélnek gazdát és a követelés kitolódik időben és a teher pedig enyhül.
Magas István, közgazdász, egyetemi tanár, Corvinus Egyetem: - És még egyről ne feledkezzünk meg, hogy tulajdonképpen itt a megmentőknek a megmentéséről is szó van, nemcsak a Görögországnak a megmentéséről, hanem azoknak a befektetőknek, akik eddig Görögországnak hiteleztek.
Mv.: - Mire lesz ez elég? Azért kérdezem ezt, nekem megütötte a fülemet negyed 10-kor jött ki a hír, tehát az adás előtt nem olyan sokkal, hogy amiről most megy a vita, az, az, hogy még mindig nincs egyezség Görögország és magánhitelezőiről, nemzetközi hitelezői között arról, hogy a 120%-os adósságszintet hogyan tudják hozni. Ugyanis az IMF-nek, illetve a trojkának, akik tulajdonképpen ezt az egész programot kitalálták Görögországnak, volt egy elemzése, amelyik azt mondja, hogy ez nem 120, hanem 129. Tehát már most látszik, hogy az, amit kiokoskodtak az nem lesz elég.
Magas István, közgazdász, egyetemi tanár, Corvinus Egyetem: - Jó, a dolog azért nagyon nehéz, mert egy olyan környezetben csinálják meg, amikor nem volt növekedés. Tehát, ha megindul az a növekedés, amikor a dolgok rendeződnek, amire itt biztos számtani lehet, akkor a dolgok azért javulhatnak. Tehát én bízom abban, hogy ezt a dolgot nagyon sok komoly pénzügyes készítette elő hosszú ideig, hogy ez alapvetően rendben lesz.
Gálik Zoltán, főmunkatárs, Magyar Külügyi Intézet: - És még egy dolgot ne felejtsünk el, hogy tulajdonképpen Görögország az elkövetkezendő 7 vagy 10 évben szinte csak kamatokat tud törleszteni, a tőkét nem is tudja törleszteni. Még ezen feltételek mellett sem. Tehát elengedhetetlen a gazdasági növekedés. Illetve a gazdaságnak az átstrukturálása ahhoz, hogy elkezdjen egyáltalán ez az államadósság valóban csökkenni.
Mv.: - De mitől lesz növekedés? Egyébként éppen most 12 uniós orság írt levelet, Herman van Rompuynek, növekedés ösztönző lépéseket szorgalmaznak, nemsokára lesz egy uniós csúcs. Milyen lépéseknek kellene legyen ez?
Magas István, közgazdász, egyetemi tanár, Corvinus Egyetem: - Tulajdonképpen a hagyományos szektorokat nem tudják leváltani másokkal, de vissza kell hozni azt a bizalmat elsődlegesen a bankrendszerbe, ami aztán az ottani vállalkozásokat, új beruházások elindítását tartósan és komolyan finanszírozni tud. Tehát a legnagyobb probléma a növekedés ott is, a turisták azért nem mennek, mert azt hiszik, hogy nem működnek a dolgok. Tehát, hogy visszahozni azt a korábbi bizalmat, ami ott megvolt.
Gálik Zoltán, főmunkatárs, Magyar Külügyi Intézet: - Illetve az Európai Uniónak pedig a legnagyobb problémája ebben az egész világgazdasági válságban, hogy európai szintű közösségi szintű ösztönzési programok nem igazán állnak rendelkezésre. Vannak, ami ötletek most a Görögországgal kapcsolatban, pl. az egyes forrásoknak az átstrukturálása és nagyobb források engedése Görögországnak, de ez nem biztos, hogy megindtja a növekedést.
Mv. - Egyébként egyre több és éppen szerintem pont ma, több amerikai közgazdász is felhívja a figyelmet, hogy úgy mondják, hogy kurzusváltást követelnek, az eurózóna adósságválságának leküzdésében. Mert hiányoznak ezek a lépések és nem oldja meg a problémát csak elodázza.
Magas István, közgazdász, egyetemi tanár, Corvinus Egyetem: - Nézze, először ahhoz, hogy itt mindenki elhiggye, hogy változás kell, az kell, hogy a komoly ígéret teljesül Nyugat felől is. Utána, és ezt a görögök belátták, hogy soha nem fognak Hollandiává válni, mert abból már van egy ugye ott ez a mondás, hogy ők a mentalitásuk szeretnék megtartani, de mégis itt látszik az, hogy el kell mozdulni bizony abba a fegyelmezett mentalitás környezetbe, ami az EU jelent és ezt én úgy látom, hogy, ha lassan is, de a görögök is meg fogják érteni.
Mv.: - Több lap arról cikkezett az elmúlt napokban, hogy nem sokára megint drachma lesz Görögországban. Egy bolgár lap még tovább ment, és azt mondta, Görögország után jön Olaszország, Portugália, Spanyolország és, hogy már csak a gyerekek nem tudják, hogy mennyire rossz ez az egész rendszer, most leegyszerűsítve mondtam el. Hát igen, van egy-két közgazdász, aki ezt mondja, ha a gyerekek nem is. Mit szólnak ehhez?
Gálik Zoltán, főmunkatárs, Magyar Külügyi Intézet: - Én alapvetően azt mondanám, hogy nem maga a mostani rendszer a rossz, hanem, ami az elmúlt 10 évben történt az volt rossz. Ami most történik Európában, a Fiskális Uniónak az alapjainak a lerakása, a fiskális paktum ez tulajdonképpen visszatérés ahhoz a nagyon szigorú szabályrendszerhez, amit 92-ben felvázoltak a EU-nak, de nem tartottak be. Ami történt, az az, hogy fellazult ez a keret, és ezért ezek az országok, Görögország, de mások is volt, de ezek az országok olyan forrásokhoz jutottak, nagyon olcsón, amelyeket nem kellett volna megengedniük, túl nagy lett az államadósság. Ehhez most vissza kellene térni ahhoz, hogy egyáltalán gondolkodjunk arról, hogy hogyan lehetne egy új rendszert felépíteni.
Mv.: - Egy picit maradjunk a paktumnál. Ugye Magyarországon ma támogatta a országgyűlés ezt a paktumot és éppen ma ön azt mondta, hogy miután ezt minden uniós állam vagy a legtöbb aláírja, ezért Európa többsebességes, két-háromsebességes Európa felé halad. Miért pontosan?
Gálik Zoltán, főmunkatárs, Magyar Külügyi Intézet: - Nem, én nem ezt mondtam, volt egy beszélgetés nálunk az intézetben, a Külügyi Intézetben, én azt mondtam, hogy tulajdonképpen ez a többsebességes Európának a képe ez a valóságban egyelőre szerencsére nem több sebesség, hiszen mindenki elfogadja a britek kivételével azt a célt, hogy ezekhez a szabályokhoz alkalmazkodik. Tehát tulajdonképpen itt a britek lesznek egyedül, akik egyelőre nem alkalmazkodnak.
Mv.: - Csak nem mindenkire vonatkozik, nem?
Gálik Zoltán, főmunkatárs, Magyar Külügyi Intézet: - Hogyha, ugye nekünk kötelezettségünk van arra, hogy európai monetáris integrációtagok legyünk, bevezessük az eurót, tehát kötelezők azok a szabályok, márpedig, ha az kötelező és magunkra kötelezőnek nézzük, hogy elfogadjuk a szabályokat, ha tagok leszünk, akkor ezek is tulajdonképpen kötelezőek lesznek ránk nézve.
Mv.: - Egyébként ön azt mondja, hogy nem, de van, aki azt mondja, hogy igenis többsebességes, két-háromsebességes Európa felé halad a EU. Ha most ez látszik, mondjuk valószínűnek, hogy ez az euróválság egyetlen lehetséges megoldása, akkor ez egy megosztott Európát jelentene. És akkor a lényegét veszíti el Európa, nem?
Magas István, közgazdász, egyetemi tanár, Corvinus Egyetem: - Hát nézze, a megosztottság most kisebb mint régebben volt Ugye mihez hasonlítjuk a mostani helyzetet, ha elég régi időkre visszamegyünk, mondjuk a háború utáni időszakra, akkor a jelenlegi helyzet az hihetetlen nagymértékű haladás, ugye én azt szoktam mondani, hogy a pénz az közvetít a szorgalmak és a teljesítmények között, függetlenül attól, hogy most euróban, drachmában vay forintban mérjük, mert ugye mindig van egy átváltás, az eurózónában a kamatfelár, ami megmutatja, hogy a piac a teljesítményt hova teszi. És sajnos ezt nem lehet kikerülni.
Mv.: - Uraim, köszönöm, hogy itt voltak, döntés egyelőre még mindig nincs, ha jól tudom a mentőcsomagról. Köszönöm.