Napirendi pont Magyarország 2012. február 22. 13:26
Magyarország lesz az egyik fő téma a Európai Bizottság holnapi ülésén. Felfüggeszthetik az uniós támogatásokat a költségvetési hiány miatt.
Mv.: - Jó estét kívánok! Magyarország új uniós kifejezésekkel ismerkedhetett meg az elmúlt időszakban. Vegyük sorra, az első a kötelezettségszegési eljárás volt. Három új magyar törvény miatt indított vizsgálatot Brüsszel. A második pedig a túlzott deficiteljárás. Ennek következményeiről döntés még nem született, de az Európai Bizottság holnapi ülésén tárgyalja az ügyet. Fábián Barna mutatja meg, hogy mit talált az uniós paragrafusok mögött.
R.: - Az Európai Bizottság a kötelezettségszegési vagy más néven szerződésszegési eljárást arra szokta használni, hogy a közösség tagállamaiban tartsák tiszteletben az uniós jogot. Ilyen eljárást csak maga a bizottság vagy egy másik tagállam indíthat, magánszemély nem. A bizottság által kezdeményezett eljárásnál a két írásbeli figyelmeztetés között legfeljebb két hónap telik el. Majd, ha a tagállam nem tesz eleget a bizottság kérésének, akkor az ügy az Európai Bíróság elé kerül. Amennyiben a taláros testület megállapítja az unió működéséről szóló szerződés megsértését, a jogsértő tagállam köteles az előírt intézkedéseket megtenni. Ennek elmaradása esetén a bizottság meghatároz egy átalányösszeget vagy bírságot, amelyet a tagállamnak be kell fizetnie. Ha egy másik tagállam indít szerződésszegési eljárás, akkor az az ügy is a bizottság elé kerül, majd azt is az Európai Bírósághoz továbbítják. Az Európai Bizottság holnap akár javasolhatja a kohéziós alapokból származó támogatások részleges vagy teljes felfüggesztését Magyarország túlzott költségvetési hiánya miatt. A túlzott deficit akkor áll fenn, ha egy tagállam nem teljesíti a maastrichti szerződésben előírtakat, vagyis költségvetési hiánya meghaladja a GDP 3, és az államadósság 60%-át. Ennek megfelelően Magyarország már uniós csatlakozásunkkor, 2004-ben automatikusan ilyen eljárás alá került, és azóta is ott van. Az eljárás során a bizottság a Pénzügyminiszterek Tanácsától, vagyis az ECOFIN-tól annak kimondását kéri, hogy a tagállam nem teljesítette az ECOFIN ajánlásait. Majd ezután a bizottság két dolgot tehet: vagy újabb ajánlást fogalmaz meg, vagy szankciókkal sújtja a tagállamot. Ilyen kohézióspénz-megvonásra az unió történetében még nem volt példa. És az Európai Bizottság többször is meggondolja, hogy tegyen-e ilyet, mert ezek a támogatások a tagállamok fejlettségi szintben meglévő különbségeit hivatottak csökkenteni. Vagyis az unió egyik alapvető célja kerülne így veszélybe.
Mv.: - Az Este vendége Andor László uniós biztos, jó estét kívánok!
Andor László uniós biztos: - Jó estét kívánok!
Mv.: - Kezdjük a túlzott deficiteljárással, ezzel ért véget az összefoglaló. Úgy tudjuk, hogy holnap téma leszünk az uniós biztosok ülésén Téma leszünk? Döntenek is?
Andor László uniós biztos: - Ez nagyon valószínű, hogy így lesz, ez egy folyamatnak a továbbvitele, és tulajdonképpen már január elején megszületett az, az elvi álláspont, hogy Magyarország esetében a túlzottdeficit-eljárást tovább kell vinni.
Mv.: - Hogyha holnap szavaznak, akkor önnek is kell szavazni? Hogyan fog szavazni?
Andor László uniós biztos: - Formális szavazás nem nagyon szokott lenni, mert az előterjesztések alapján lezajlik egy vita, ha a vita egy irányba mutat, akkor igazából nincs is szükség formális szavazásra. Ha vannak esetleg súlyos szempontok, akkor keresünk valamilyen kompromisszumot.
Mv.: - Akkor úgy kérdezem, hogy egy uniós biztosnak ilyenkor mi a feladata? Védeni a magyar érdekeket, kiállni Magyarország mellett, vagy ilyenkor a háttérben maradni, mert nem illik vagy nem etikus, vagy nem tudom.
Andor László uniós biztos: - Én azt gondolom, hogy nagyon fontos felhívni a kollégák figyelmét olyan szempontokra, amelyeket esetleg maguktól nem vesznek észre. Ezek lehetnek fontos minősítő, vagy méltányossági szempontok. Különösen egy olyan esetben, amikor a következménye egy folyamatnak forrásmegvonás. Nagyon fontos az, hogy arányos legyen ez a forrásmegvonás. Például ez esetben a deficittúllépéssel, hogy méltányos legyen. Vagy hogy ne állítsa lehetetlen feladat elé azt a kormányt, amelyről éppen beszélünk.
Mv.: - Most, ma este mit lát a legvalószínűbbnek? Tehát javasolják-e egyáltalán, mondjuk, a teljes megvonást, vagy, vannak olyan lapinformációk, hogy 25 vagy 75%-áig korlátoznák.
Andor László uniós biztos: - Én azt gondolom, hogy nem érdemes spekulálni. Tehát abból kell kiindulni, hogy a bizottság, már csak azért is, mert a Pénzügyminiszterek Tanácsa megerősítette ezt a januári álláspontot, tovább kell hogy menjen ezen az úton. De nem helyezheti magát egy olyan képbe, nem mutathat egy olyan képet magáról, ami igazságtalan, méltánytalan, aránytalan helyzetet teremt.
Mv.: - Egy picit menjünk vissza az időben. Miért most került ez a kérdés terítékre? Miért nem vonták meg vagy akarták megvonni tőlünk a támogatást 2006-ban, 2007-ben, amikor nagyságrendekkel nagyobb volt a hiány? Itt 0,25%-on megy tulajdonképpen a vita, ráadásul 2004 óta most van először 3% alatt.
Andor László uniós biztos: - Ez így van, nagyon alacsony uniós összehasonlításban a jelenlegi évre vonatkozó deficitadat, de nem fenntartható a bizottság álláspontja szerint, amit Olli Rehn alelnök javaslata alapján mondtunk ki tulajdonképpen már január elején. Nem a deficit mértékétől függ az, hogy ez a következmény reálissá válik-e, hanem attól, hogy milyen hosszú idő óta húzódik ez a folyamat, milyen hosszú időn keresztül nem hallgatott a Pénzügyminiszterek Tanácsára az érintett kormány, ez esetben a magyar kormány.
Mv.: - Azért több ilyen ország is van. Túlzott deficit miatt a 27 unós tagállam közül 23 ellen folyik eljárás. Rajtunk kívül egyiknél sem került szóba? Itt van Szlovákia, Románia, Portugália, Spanyolország, nem sorolom fel mind a 23-at, jóval, jóval több a költségvetési hiányuk. Igazságos döntés lenne megbüntetni Magyarországot e miatt a 25% miatt? 55-60 milliárd Ft-ról beszélünk.
Andor László uniós biztos: -Az igazságossági szempontnak mindenképpen a mértékben tükröződnie kell. Viszont a lényeg az, hogy ezek a szóban forgó országok nem túl régóta kerültek ebbe a helyzetbe. Nagyrészt a válság következtében. Nem zajlott le velük olyan egyeztetés, amely a magyar esetben eredménytelennek bizonyult.
Mv.: - Egyébként milyen konkrét okok vagy milyen számítások szerint gondolja az unió, hogy 2013-ban több lesz a hiány 0,25%-kal? A kormányszóvivő és a miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter is azt mondta, hogy 2011-ben kevesebb volt, 2012-re is van egy elfogadott költségvetés. 2013-ra nincsen elfogadott költségvetés. Kormányzati szándék és kormányzati nyilatkozatok vannak, Fellegi Tamást is úgy küldték tárgyalni vagy legalábbis informálisan tárgyalniaz unióhoz, a IMF-hez, hogy a kormány elkötelezett azért, hogy 2013-ban is 3% alatt tartsa a hiányt.
Andor László uniós biztos: - Azt gondolom, hogy ez egy fogas kérdés. És ezzel mindenképpen meg kell küzdenie a bizottság illetékes munkatársainak. És aztán a kommunikációban is ez egy komoly kihívást jelent. Tehát jósolni nagyon nehéz, különösen a jövőre vonatkozóan nehéz és pláne egy ilyen időszakban, amikor nagyon sok adat még erre az évre vonatkozóan is bizonytalan, 2012-re, nemcsak 2013-ra. Tehát az, hogy mennyi lesz a növekedés és ehhez képest a kiadások milyen deficitet eredményeznek, ez módszertani vita tárgya is lehet. És azt gondolom, abban hogy milyen súlyú egy ilyen szankció, nevezzük így, ez mindenképpen tekintetbe kell venni azt, hogy milyen ez a bizonytalansági határ. Illetőleg az év második felében, amikor legkésőbb meg kell ítélni azt, hogy tényleg életbe lép-e ez a következmény. Addig nagyon sok paraméter változhat, pl. az is, hogy milyen növekedéssel vagy milyen hiánnyal számol Magyarország .
Mv.: - Azt mondta Varga Mihály, hogy ha életbe lép ez a következmény, akkor példát statuál velünk az unió. Önnek mi a véleménye erről, nem akar velünk példát statuálni az unió? Hogy megmutassák, hogy a többi ország is így fog járni, ha nem viszik 3% alá?
Andor László uniós biztos: - Ezt a kifejezést nem használnám, de azt igen, hogy az unió megpróbál következetes lenni. Sajnos az igaz, hogy az elmúlt 10 évben, amikor már nagyon sok ilyen szabály létezett a költségvetési egyensúlyra vonatkozóan, sok esetben nem volt következetes, hanem különféle kibúvókat engedélyezett Németországnak és Franciaországnak és kisebb országoknak is.
Mv.: - Magyarországnak is.
Andor László uniós biztos: - Például Magyarország iránt is adott esetben nagyobb rugalmasságot tanúsított bizonyos időszakokban. A kérdés az, hogy előre tekinthet-e úgy biztonsággal az unió az egész Monetáris Unióra, hogyha nem tudja betartatni az érvényes szabályokat. Ha nem lesz szigorúbb, ha tetszik, nemcsak Magyarországgal, mindenkivel szemben.
Mv.: - Hát a többiekkel szemben nem annyira szigorúak. Éppen azt mondtam, pl. Szlovákiában, Romániában, Spanyolországban még a jövőre, tehát a 2013-ra előre tervezett költségvetés is meghaladja néhol az 5%-ot is.
Andor László uniós biztos: - Világos, de ez viszonylag új keletű probléma az ő esetükben, Magyarország esetében pedig egy régóta húzódó, én azt gondolom, hogy idővel persze át lehet gondolni azt is, hogy jók-e így ezek a szabályok, de e pillanatban a döntő többség úgy gondolja, hogy ezek a szabályok jók és alkalmazni kell őket
Mv.: - Ha nem lenne hazánkkal szemben kötelezettségszegési eljárás, akkor is azt akartam mondani, hogy minket állítanának-e pellengérre most, a szerintük lehetséges hiány miatt 2013-ban?
Andor László uniós biztos: - Tartok tőle, hogy a két kérdés független egymástól, és bekövetkezett volna ez a fajta kifejlet, öt országot nézett meg egyébként Olli Rehn január elején, és az ötből négyről megállapította, hogy eleget tettek a korábbi felhívásoknak, hogy korrigálják a költségvetésüket, fenntartható módon. És Magyarország esetében ez nem volt elmondható.
Mv. - Kötelezettségszegési eljárás, azt mondta a bizottság szóvivője, hogy nincsen szabályok szerint előre meghatározott idő, hogy mikorra kell a bizottságnak választ adnia Magyarországnak, a múlt héten ment el az a bizonyos 100 oldalas dokumentum Brüsszelbe. Lehet-e már tudni bármit arról, hogy mikorra értékelik ezt ki?
Andor László uniós biztos: - Én azt gondolom, hogy úgy általában véve mindenkinek az az érdeke, hogy ne kapkodja el a bizottság az állásfoglalását, sok esetben éppen az érintett országnak az az érdeke, hogy minden körülmény mérlegelhető legyen. Most viszont fontos lenne, hogy a bizottság viszonylag hamar kialakítsa az álláspontját, különösképpen a Nemzeti Bank kérdéskörét illetően, hiszen ez feltétele annak, hogy formálisan is meginduljon a programról szóló tárgyalás.
Mv.: - Ön látta már a választ, hogy
áttanulmányozták?
Andor László uniós biztos: - Én nem láttam még, nem jutott el még hozzám.
Mv.: - Mindjárt folytatjuk. Óránként 70 munkahely szűnt meg tavaly Spanyolországban. A madridi kormány előrejelzése szerint ez a folyamat ebben az évben nem áll meg. És még ennél is rosszabb hír, hogy tovább növekszik a fiatal, vagyis a 25 év alatti álláskeresők száma az unióban. Amíg a munkanélküliek aránya átlagosan 10% körüli, a fiatalok körében ennek a duplája.
R.: - Az alig egy hónapja hivatalba lépett új spanyol kormány a munkanélküliek álláshoz jutását tekinti egyik legfontosabb feladatának. A 46 milliós országban a legújabb számítások szerint az év végére akár 5-5,5 millió munkanélküli is lehet. Hozzávetőleg minden negyedik munkaképes emberről beszélünk. Ezért is nevezte az új spanyol miniszterelnök, Mariano Rahoi brutálisnak a foglalkoztatottak egyre alacsonyabb számát. Igaz az unió egészében sincs ok az örömre. Eurótörténeti csúcson, 10,3% közelében áll már hónapok óta az állástalanok aránya. Az osztrákok büszkélkedhetnek a legtöbb foglalkoztatottal. Őket a luxemburgiak követik, a sor végén a görögök és a spanyolok állnak. Egész Európára jellemző, hogy a legtöbb álláskereső a fiatal, vagyis a 26 és 35 év közötti korosztályból kerül ki. És ők azok, akik hosszú hónapokig vagy évekig sem találnak megfelelő munkát. Emellett továbbra is igaz, hogy azok találnak a legnehezebben állást, akik még az elemi iskolát sem fejezik be. És a diplomások helyezkednek el a leghamarabb. Magyarországon az uniós átlag körüli a munkanélküliek aránya. Igaz azonban, hogy éppen duplája annak, mint amennyi 10 évvel ezelőtt volt. Az Egyesült Államokban úgy tartják, akkor várható munkaerőpiaci javulás, ha hosszabb ideig 400 ezer alatt marad a heti segélykérelmek száma. 10 héten belül ez már kilencszer megtörtént. A munkanélküliségi ráta januárban 8,3% alá csökkent, és a jegybank szerepét betöltő FED az idei évben az amerikai álláskeresők számának további csökkenésére számít.
Mv. - Folytatjuk Andor Lászlóval, aki a foglalkoztatásért és a szociális ügyekért felelős biztos, tehát az ön asztala a magas munkanélküliség az unión belül. Nem olyan régen, nincs egy hónapja, az Európa Tanács ülésén is napirendre került ez az ügy, a fiatalok munkavállalását segítő programcsomagról tárgyaltak. Mi van ezzel azóta? Nem hallani róla semmit.
Andor László uniós biztos: - Egészen konkrétan az történik, hogy teljesen megváltozott a munkamódszer. A mi munkatársaink a bizottság részéről most elutaztak abba a 8 országba, ahol a legmagasabb az ifjúsági munkanélküliségi ráta. És megpróbálják rábírni a kormányokat arra, hogy változtassanak a prioritásokon. És ha kell, strukturálják át az uniós források felhasználását ezekre a célokra.
Mv.: - Ez az, amit akkor mondott, hogy nemcsak az uniós tagországokra bízzák rá a programokat, hanem önök és a munkatársai provokatív módon beleszólnak abba, hogy hogyan?
Andor László uniós biztos: - Így van, ez egy proaktív eljárás, valójában a tagországok joga az, hogy kezdeményezzenek, ők szokták kérni azt, hogy ha netán változnak a prioritások, akkor át tudják strukturálni a programokat, de ez esetben mi megyünk oda. Figyelmükbe ajánlunk sok lehetőséget. Ez 8 országot érint első körben, de vannak ,akik már jelentkeztek a 8 országon kívül, hogy ők is szeretnének ebben részt venni.
Mv.: - Ön azt mondta, szintén nem egészen egy hónapja, hogy ha a pénzügyi válságot nem sikerül hatékonyan kezelni, akkor nyilvánvalóan ezt a kérdést sem. Nem lehet eredményes semmiféle eszköz. Sikerül-e hatékonyan kezelni ön szerint? Látjuk mi történik Görögországban, és látjuk, hogy mi történik az eurózónában.
Andor László uniós biztos: - Ez idáig azt kell hogy mondjam, hogy nem. És ezt azért fontos látni, hogy összeköttetés van, kapcsolat van a két történet között, mert nem egyszerűen rosszak az adatok most Európában, hanem egy viszonylag stagnáló átlag, nagyjából 10% körüli munkanélküliség mögött egy polarizáció zajlik le. Tehát van néhány ország, amelyben tartósan javul, Németország, Hollandia, Ausztria folyamatosan javul. Miközben a peremországok, beleértve Spanyolországot, amely egy extrém eset egyébként, folyamatosan romlik.
Mv.: - Látják is a táblán.
Andor László uniós biztos: - Folyamatosan tovább romlik a helyzet.
Mv.: - Akkor mi az oka annak, hogy nem sikerül hatékonyan kezelni? Tegnap, tehát éppen a napokban 12 uniós tagország írt levelet az Európa Tanácsnak, növekedésösztönző lépéseket szorgalmaznak. Szintén éppen tegnap több vezető amerikai közgazdász hívta fel a figyelmet arra, hogy az egész uniós válság kezelése zsákutcában van tulajdonképpen. És mai hír: a Financial Times birtokába került egy elemzés, ami a trojkának készült, az Európai Központi Banknak, a valutaalapnak és az uniónak, amelyben azt állítják, hogy a görög válságkezelés, amit most kaptak, ez a csomag is tulajdonképpen semmire nem lesz elég, mély recesszióba taszítja Görögországot.
Andor László uniós biztos: - Én azt gondolom, hogy örülni kell annak, hogy Görögország esetében létrejött egy megállapodás, ugyanis ehhez kapcsolódik egy nagyon nagy arányú adósságcsökkentés. Ami kiindulópontja lehet egy új fejezetnek. Ez az új fejezet önmagában még csak Görögországra vonatkozik, az Európai Unió egészére tovább kell menni azon az úton, amit épp hogy csak megnyitott az Európai Tanács január végén. Azzal, hogy elkezdett a növekedés és a foglalkoztatás felé orientálódni. Mert egész idáig csak a pénzügyi fegyelem, a megszorítások, a szankciók voltak a vita fókuszában. Nagyon érdekes volt az Egyesült Államokkal való összevetés a bejátszásban. Hiszen az Egyesült Államokban tényleg elkezdődött egy javulás, de ez döntően keresleti oldalú beavatkozásnak köszönhető. Európában, legalábbis uniós szinten, ezek az eszközök hiányoznak. És a periféria országaiban a pénzügyi kényszerhelyzet miatt eleve nem is kerülhetnek szóba. És ez tulajdonképpen egy lefelé menő spirált eredményezhet. Amíg nem találja meg az unió, és itt elsősorban az Európai Tanácsra kell gondolni, az ebből kivezető utat, lényegében új unós szintű pénzügyi eszközök segítségével, addig, sajnos, a foglalkoztatási helyzetet sem lehet a periférián javítani.
Mv.: - Egyébként ennek csak a válság az oka? Mármint a magas munkanélküliségnek.
Andor László uniós biztos: - A munkanélküliség ciklikus jelenség is, amikor van egy recesszió, akkor megemelkedik a munkanélküliség szintje, de való igaz, hogy az Európai Unióban a válságot megelőzően is igen magas volt a munkanélküliség szintje. Noha a válságot megelőző 5-6 évben sikerült javítani a foglalkoztatást a legtöbb országban, volt egy-két kivétel, de nagyon sok országban konstans módon javulni látszott. Tehát igazából vissza kellene térni erre a válság előtti javuló pályára. De ez amíg a Monetáris Unió hiányosságait nem küszöbölik ki, addig ,nagyon nehéz lesz.
Mv.: - Köszönöm, hogy itt volt.
Andor László uniós biztos: - Köszönöm szépen.